Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
1980. március 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rügyfakadás előtti permetezés a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsösében Somogyi Miklós köszöntése Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja 60 éve tagja a pártnak. Ebből az alkalomból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap meleg szavakkal köszöntötte a párt és a munkásmozgalom régi harcosát és átadta a központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen jelen volt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Ladákhoz Újtípusú műszerfalak A Lada gépkocsikhoz újtípusú műszerfalak sorozat- gyártását kezdték meg az MMG Automatika Művekben. Eddig nyújtott, szögletes vázba szerelték a különböző mérőműszereket, most már az esztétikusabb, kerekvázast is készítik. Az idén 400 ezer műszerfalat szállítanak a magyar—szovjet járműipari kooperáció keretében, a Volga-menti Togliatti autógyárba, ezek közül 55 000 már az újltípusú. Tíz megye szakembereinek részvételével Takarmányozási és állattenyésztési eszmecsere Tíz megye Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek vezetői számára tanácskozást tartottak tegnap Ti- szaföidváron, a Lenin Termelőszövetkezetben. A megjelenteket, közöttük Váncsa Jenőt, a MÉM miniszterhelyettesét, Mohácsi Ottót, a megyei pártbizottság titkárát és dr. Bereczki Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét Bódi Imre, a helyi termelő- szövetkezet elnöke köszöntötte. Kovács István, a MÉM főosztályvezetője vitaindító előadásában arról szólt, hogy a növényvédelmi és agrokémiai szervezet munkája szolgáltató jellegű, s rendkívül fontos, mert szakembereinek meg kell oldaniuk, hogy 1981 végére hazánkban a megmunkált területek 80 százalékán 14 úgynevezett paraméteres' talajvizsgálatot végezzenek. Nagy feladat vár a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségekre is. hiszen a MÉM elvi állásfoglalása szerint minden meglévő'tehén- férőhelyet .üzemben kell tartani” a gazdaságoknak. Emellett a lehetséges eszközökkel növelni kell a húshasznú szarvasmarha-állomány létszámát úgy. hogy a hústermelés fokozását ne a nagy tápértékű abraktakarmány etetésével, hanem a sokkal olcsóbb tömegtakarmánnyal és legeltetéssel érjék el. A háztáji gazdaságokat továbbra is támogatni kell. A sertéstenyésztésről szólva elhangzott, hogy 20 ezer tonnával több vágósertést kell adni a gazdaságoknak. Magas a termelőszövetkezetekben elhullott malacok száma is. Tavaly megközelítette a 630 ezret. E veszteség csökkentése súlyos százmilliókkal növelhetné a népgazdaság bevételét. Elhangzott: alapvető feladat a szilázsok. szenázsok szárazanyag tartalmának növelése. Különösen a kukorica- szilázs minőségének javítása, hogy ezzel elérjék a hektáronkénti 50 mázsa keményítőértéket. Sajnos, nem megfelelő még a tárolt, erjesztett siló minősége. Minisztériumi becslés szerint szilárdburkolatú támfalas silótér építésével. a veszteség 30 százalékkal csökkenthető, amely 70—90 ezer hektár silókukorica vetésterület „felszabadítását” jelentené. A megye állategészségügyi állomásának feladatairól szólva elmondotta a főosztályvezető, hogy e területen legfontosabb a megelőzés, az elmúlt évek járványmentessége ellenére. Az ország tehénállományának 99,2 százaléka már gümőkórmentes. A megyei élelmiszer- és vegyvizsgáló intézetek feladataiként a hazai gyártású élelmiszerek vegyi és sugárellenőrzését jelölték meg, az új gyártástechnológiák létrehozásában, azok vizsgálatában is lesz majd szerepük. A tanácskozáson elhangzott: megoldott a cukorrépa minőség szerinti átvétele. Az idén a búza hasonló minősítésére kerül sor. A vezető szakemberek hozzászólásaiból kitűnt, hogy hiába az állategészségőrök lelkiismeretes munkája, ha egy-egy nélkülözhetetlen ál- latgvógvszer hiánycikk, s egy gazdaságon belül — példa bizonyítja — egyik hétről a másikra a csirkeelhullás például 2 százalékról 30 százalékra emelkedik. A tanácskozás Váncsa Jenő zárszavával ért véget. Tavasz a TITÁSZ -nál Segítenek a Paksi atomerőműnél Szolnoki üzemünk Aranyérem Lipcsében A szolnoki Mezőgép Vállalat legnagyobb külföldi partnere, az NDK-beli Fortschritt mezőgazdasági gépgyártó kombinát is hozzájárult a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny magyar sikeréhez: a két partner a gyártásfejlesztési kooperációban megtervezte az E—301-es típusú alapgépre szerelhető takarmánybe- fakarító, rendkettőző adaptert. Az új konstrukció* a múlt héten zárult Lipcsei Nemzetközi Tavasz; Vásáron aranyérmet nyert. A nemzetközi gyártási szakosodás jó példájaként a díjnyertes termék a szolnoki vállalat magas technológiai színvonalú, korszerű műhelyeiben máris sorozatiban készül. 1980-ban — a kétoldalú szerződés alapján — 2750 darab rendkettőző adaptert exportálnak. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat villamossági szakembereinek egy tizenöt tagú csoportja április elejétől segít a Pakson épülő atomerőmű építésében. A számítások szerint a szakemberek mintegy 15 millió forint értékű munkát végeznek. Jut bőven tennivaló az itt- honmaradóknak is. A törökszentmiklósi Tavasz úti lakótelepen az áramszolgáltató vállalat az új transzformátor-állomás és a 480 méter hosszúságú, 20 kilovoltos kábé] létesítésén kívül még újabb, 2 ezer 800 méteren kisfeszültségű kábelt is beépít az új lakótelep körzetében. A munka, amely mintegy 2 millió forint értékű lesz, a törökszentmiklósi kirendeltség dolgozóira vár. És egy jó hír a szolnokiaknak : a napokban megkezdik a rosszul megvilágított, kijelölt gyalogátkelőhelyek lámpáinak korszerűsítését a szolnoki üzemigaz- . gatóság szakemberei. Tizennyolc helyen — a Ságvári körúton, az Ady Endre, a Rákóczi, a Költői, a Thököly és a Verseghy úton — szerelnek fel nátriumlámpákat a zebrák környékén. Munkájuk — amely csökkenti a balesetveszélyt <— mintegy 1,1 millió forint értékű. A Várkonyi téren kezdik a felújítást, a munkához már beszereztek minden kelléket. — t. sz. e. — Nyugatnémet licenc alapján gyártja a SZIM karcagi gyára a különböző közúti járművek fékberendezéseinek alkatrészeit. Felvételünk a fékhengerek nyomáspróbájáról készült Amennyit megtermelünk sabbain és rugalmasabban kövesse a piac változásait”. Erősödnek azok az elvigyakorlati szabályok, amelyek beláttatják velünk: fogyasztói szerepünket megelőzi — logikai és időrendi sorrendben egyaránt — termelői létünk. a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyünk. S ez azért lényeges. mert a hetvenes években egyre többet igényeltünk fogyasztóként, s ehhez képest, valamint a világgazdaságban lezajló folyamatokhoz mérten is. egyre szerényebb teljesítményekkel próbáltuk meg előteremteni erre a fedezetet. Magyarán: hiteleztük magunknak a növekvő életszínvonalat. Tavaly megkezdtük ennek a különleges hitelnek a törlesztését. Csökkenő létszám Folyamatos mozgás tanúi lehetünk a szocialista szektorban foglalkoztatottak ágazati, területenkénti megoszlásánál. A szocialista iparban dolgozók száma 1975 és 1979 között 83 ezer fővel csökkent, s tavaly, az esztendő végén 1.66 milliót tett ki. Négy esztendő alatt az ipari dolgozók csoportja elsősorban Szabolcs, Hajdú és Szolnok megyében tlőtt, míg Komárom, Veszprém, Csongrád, Győr-Sop- ron megyében csökkent. A legtöbb ipari kenyérkereső 1975-ben is. 1979-ben is Borsodban és Pest megyében volt, a legkevesebb pedig Tolnában és Somogybán. Érdekes, s az előzőektől eltérő sorrendet kapunk, ha a tízezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számát választjuk mércének. Ez a kétségtelenül reálisabb, mert ez a társadalmi szerkezetre is fényt vető mérlegelés azt mutatja, hogy első Komárom, a második Borsod, a harmadik Győr-Sopron. A legszerényebb arányt Szabolcs- Szatmár és Somogy könyvelheti el. Ami azonban nagyon lényeges: 1975 és 1979 között tovább csökkentek — valamennyi megyét beleértve — az ilyen értelmű különbségek. Azaz: a X. és XI. párt- kongresszusnak a területfejlesztés ésszerűbb irányait, arányait megjelölő határozatai az ipari foglalkoztatásban is éreztetik már hatásukat. Mészáros Ottó (Következik: 3. A jobbért többet) Mindannyiunk számára egyszerű összefüggés: ameny- nyit megtermelünk annyit oszthatunk el, s ez társadalmi méretekben éppúgy igaz, mint a kisebb közösségekben. A feladatokról így szólt a népgazdaság V. ötéves tervéről a jóváhagyott törvény, melyet az országgyűlés 1975. december 18-án fogadott el: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat. s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival”. Kedvező és kedvezőtlen Valamelyest elmarad a tervezettől az ipari termelés növekedése, az 1976—1979-es időszakban évi átlagban öt százalékot ért el. Ami kedvező: a XI. kongresszus határozata alapján megkezdődött a termelési szerkezet fokozott átalakítása, ám ez irama még — a lehetségeshez és a kívánatoshoz mérten — lassú. Ezekbein az esztendőkben vált érzékelhetővé az egyes iparterületek termelés- növekedésének különbözősége; a szelektivitás, a differenciálódás kezdeti jegyei ezek. Könnyen kimutatható egyes iparcsoportok, iparágak — például a vegyipar, a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar — átlagosnál gyorsabb fejlődése, nemcsak a termelés mennyiségét, hanem a termelékenységet is tekintve. Ez egyébként — a központi irányítás szándékai szerint — tartás folyamat kell. hogy legyen; ebben az irányban hatnak az 1980. januártól érvényes szabályozók is. A két kongresszus közötti időszakban az ipari termelés a leggyorsabban Szabolcs- Szatmár, Vas, Hajdú-Bihar megyében nőtt. Lényeges eleme a változásoknak az állóeszközök állományának bővülése. Itt a sorrend: Hajdú- Bihar. Tolna. Zala, míg a fölhasznált — ipari — villamos- energia mennyisége —, ami az adott terület ipara korszerűsítésének egyik jelzője lehet — a legnagyobb iramban Csongrád, Szabolcs. Hajdú megyében emelkedett. A közös gazdaságok egy hektár termőterületre jutó termelési értéke — 1978-ban — Pest. Komárom. Bács-Kis- kun megyében a legmagasabb, a legalacsonyabb Borsod. Nógrád, Zala megyében. A fontosabb növények egy hektárra számított termésátlaga a két kongresszust ösz- szekötő években erőteljesen nőtt a búzából Szolnok. Veszprém. Pest. Hajdú-Bihar. a kukoricából Szolnok. Tolna, Veszprém. Zala, a burgonyából Baranya, Békés, Fejér megyében. A száz hektár mezőgazdasági területre felosztott szarvasmarha-állomány Vas. Győr-Sopron, Zala megyében, a sertéseké Békés, Tolna. Csongrád gazdaságaiban a legnagyobb. Még az előbbi, vázlatos adatok, jellemzők birtokában is megállapíthatjuk. hogy a két kongresszus közötti időben a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutottak a területi adottságokhoz jól illeszkedő fejlesztések. Bővülő együttműködés Négy év alatt jelentősen túlléptük a középtávú terv előirányzatát a külkereskedelmi behozatalnál, ugyanakkor a tervcéloktól elmaradtunk a kiviteliben. Ez — ismeretes — erőteljesen befolyásolta a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, s a cserearányok számunkra kedvezőtlen változásával együtt, határozott intézkedéseket követelt a kedvező átalakulások érdekében. A külkereskedelmi tevékenységben 1979-ben mutatkozó kedvező változások és kezdeti eredmények még inkább aláhúzzák annak a feladatnak a realitásét, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaztak meg: „A nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel nagy feladatokat ró a külkereskedelemre: váljék szorosabbá a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük. erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, a termelő és a kereskedelmi tevékenység gyorKongresszustól kongresszusig
