Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 16. Sokoldalú tevékenység a gyermekekért Társadalmi összefogással A szülők támogatása Gyermekvédelem A szolnoki járás községeinek tanácsai a demokratizmus szélesítésével — a szocialista brigádok, a felnőtt lakosság véleményének kikérésével (falugyűléseken) — eredményesen munkálkodnak a községek dinamikus fejlődése, szépülése, a lakosság szociális és kulturális ellátásának növelése érdekében. A lakosság széles körű mozgósításával és tevőleges részvételével jelentős eredmények születtek. A tanácsok tevékenységében fontos helyet kap az ifjúságpolitika. Tanácsi szerveinket az a nemes cél vezérli, hogy minden gyermek szocialista társadalmi rendszerünkhöz méltó családi és társadalmi környezetben nevelkedjék, hogy képességeik kibontakoztatásával hasznos és értő építői legyenek a szocialista társadalomnak. A járás községeinek bölcsődéiben csaknem négyszáz kisgyermekkel foglalkoznak szakavatott emberek. Minden községben napköziotthonos óvodák vannak, a járás 37 óvodájában kétszázhét óvónő nevel 3 ezer 374 óvodás gyermeket, eredményesen készítve fel őket az iskolai életre. Több községben épült társadalmi összefogással új óvoda, illetve óvodai foglalkoztatóterem, pl. Kunhegyesen, Nagykörűn és Tiszaje- nőn. Minden községben van általános iskolai napközi otthon is. (örményesen is a gyermekek étkeztetését az Április 4. Gépgyár saját üzemi konyhájáról biztosítja.) A járás tanulóinak (8 ezer 800 fiatal) 41,5 százaléka részesül napköziotthonos ellátásban. A gyermekélelmezés tovább bővíthető, amennyiben az áfészek vendéglátó egységei megfelelő segítséget nyújtanak. Az iskolákban és az óvodákban a gyermekvédelmi felelősök beállításával jelentősen javult a gyermek- és ifjúságvédelmi murtka. A gyermek- védelmi felelősök eredményesen működnek együtt a szülői munkaközösségekkel, a nevelőtestületekkel, a tanácsok gyámügyi előadóival. Ez a munka azért is fontos, mert járásunkban mintegy hatszáz gyermek él — önhibáján kívül — veszélyezT tetett körülmények között (kedvezőtlen lakáshelyzet, erkölcstelen családi környezet, szülők italozó életmódja miatt). A fő problémát az alkoholizmus jelenti, visszaszorításában jelentős szerepe van a társadalmi ellenőrzésnek. E munkában fontos részt vállalnak a társadalmi és tömegszervezetek, hatóságok. Tevékenységük ott a legeredményesebb, ahol az érdekelt hatóságok, szervek, kollektívák együttműködése jó. (Pl. Fegyverneken, Martfűn, Kunhegyesen.) A helyi tanácsok a nehezebb anyagi körülmények között élő szülőket fokozottan támogatják, rendkívüli és rendszeres segélyben részesítik őket. A segélyezés rendeltetésszerű felhasználását rendszeresen ellenőrzik, ám így is előfordul, hogy a segélyezés nem éri el célját, mert a gyermek részére —: a segélyből — vásárolt ruhaneműt a szülő eladja, és a pénzt italra költi. A veszélyeztetett családok ellenőrzésében nagy segítséget jelent a járásban rendszeresített hivatásos pártfogó tevékenysége. Fontos feladat a tanulóifjúság egészségének megóvása, állóképességének fokoSzocialista brigádok, munkásőrök, szülők egyaránt hozzájárultak a nagykörűi óvoda építéséhez. Társadalmi munkájuk értéke megközelíti a másfélmillió forintot Megkérdeztük dr. Papp Lajos államtitkárt Népképviselet és demokrácia A tanácsok munkája mindig a közfigyelem középpontjábam áll. A tanácsok, mimt a Tanácstörvény megfogalmazza : ,,népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szervek”, ebből következik, hogy a tanácsi apparátusban, intézményekben dolgozók intézik a lakosság ügyeinek nagyobb részét. Hogyan érvényesül a népképviselőt a mindennapi munkában — erről kérdeztük meg dr. Papp Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét. — Csaknem egy évtizede, 1971-ben alkotta meg az Országgyűlés az érvényben levő Tanácstörvényt, amely az emiitett hármas jellegét határozta meg a tanácsoknak — mondta bevezetőben dr. Papp Lajos. Két évvel később, 1973-ban választotta A TANÁCSOKÉ A zása. A tanulók testedzését szolgálja: a testnevelési órák megnövelt száma, az évek óta eredményesen folyó úszásoktatás, az iskolai sport állami irányításba vétele. A tornatermek építésénél a községek lakossága jelentős társadalmi munkát végzett (Tiszajenő, Zagyvarékas, Kenderes). Kunhegyesen most folyik egy iskolai sportkomplexum felépítése társadalmi munkában. Járásunk oktatáspolitikájában kiemelkedő, hogy az iskoláira történő előkészítés egyre eredimónyesebb (az ötéves gyermekek 99,8 százaléka vett részt iskolaelőkészítő foglalkozásokon). A gyermekek az iskolába lépés előtt iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt. Azok a gyermekek, akik normál osztályban nem tudnak továbbhaladni, áttelepítő bizottság elé kerülnek, így kisegítő osztályokban folytathatják tanulmányaikat. A sokoldalú gyermekvédelmi tevékenység mellett szólni kell arról, hogy járásunkban kétszázhetven gyermek nevelkedik szüleitől távol intézetben vagy nevelőszülőknél. Fontos feladat a szülők gyermekük iránti felelősségérzetének fokozása. A büntetőjogi felelősségre vonás ritkán eredményes, sokkal hatékonyabb a gyermekvédelmi ügyekben együttműködő partnerek egységes cselekvése. E munkát kívánja segíteni a járás területén most kialakulóban lévő családgondozási tevékenység is. Lovász Gábor, a járási hivatal osztályvezetője meg az ország nepe a jelenleg is működő tanácsi testületeket, s ezek az elsők, amelyeknek munkájában már gyakorlatban is érvényesülhetnek e követelmények. Mindjárt hozzá kell azonban tennem, hogy a tanácsok tevékenységének jellege bizonyos mértékben addig is megvolt, a gyakorlatban is érvényesült, bár nem mondta ki ezt az előző Tanácstörvény. A népképviselet a szocialista demokrácia egyik megnyilvánulása, ami tartalmában kifejezi, hogy a tanácsok a választók megbízásából, területük lakossága nevében és érdekében tevékenykednek. — Mennyiben hatott ösztönzően, bátorítóan a tanácsokra a törvényben biztosított jog és kötelesség? A népképviseleti-önkormányzati jelleg érvényesülése a gyakorlatban természetszerűen erősíti egymást, s a Tanácstörvény nemcsak lehetőséget adott rá, hanem elő is írta,. hogy ez így legyen. Tapasztalatunk az, hogy a választott testületek — tehát mind a tanácsok, mind a végrehajtó bizottságok — a korábbinál sokkal önállóbban tevékenykednek, képviselik működési területükön a lakosság érdekeit a település fejlesztésében, a lakosság ellátásának javításában, mindabban, amire a községekben, városokban élőknek szüksége van. — Hogyan valósult és valósul meg a gyakorlatban a Tanácstörvény? Közelebbről: a jelenlegi, hétéves választási ciklus alatt milyen lényeges változások történ, tek a tanácsoknál? — A tanácsok minden korábbinál nagyobb hatásköri önállóságot kaptak, ami együtt járt feladatuk megszaporodásával is. önállóan döntenek a rendelkezésükre álló pénzösszegek felhasználásáról, elkészítik és végrehajtják a településre vagy a közös tanácsi igazgatás alatt álló településekre vonatkozó éves és ötéves terveket. Önállóan tartják fenn az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeket, továbbá azokat a tanácsi vállalatokat, amelyek kifejezetten helyi feladatok ellátására alakultak. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a tanácsok maguk határozzák meg — természetesen bizonyos határok között — saját szervezetüket is. Ök döntik el, milyen bizottságokra, az apparátus milyen osztályaira van szükség az adott helyen. — Gyakorlatilag hogyan valósul meg a tanácsok működésében a népképviselet? — Közvetlenül érvényesül a népképviseleti jelleg a lakosság által választott helyi tanácstagok által, akik munkájukról beszámolni tartoznak választóiknak. A választók tájékoztatásának és a választói vélemények továbbításának, jó képviseletének igen jelentős a társadalompolitikai szerepe. Közvetve áll ugyanez a mtegyei tanácsok tagjaira, akiket köztudomásúan nagyobb részben a helyi tanácsok saját tagjaik közül választanak. A megyei tanács ülése Iratszemle a községi tanácsoknál Kevesebb az akta, több a munka A tanácstörvény értelmében a lakosság tanácsügyeit ott kell intézni, ahol keletkeznek. Mivel az emberek jórésze falvakban, kis- és nagyközségekben lakik, elsősorban az 5 érdekeiket és idejüket védi a fenti megállapítás. Az sem elhanyagolható szempont, egyetlen kérelemért hány aktát, aláírást keli „begyűjteni” az ügyfélnek. Helyben intézni Mi a jellemző a községi tanácsok ügyintézésére? Növekszik, vagy csökken a papírtömeg? Vizsgálódásainkat a tiszafüredi járás három településén : egy kisközségi, egy nagyközségi és egy nagyközségi közös tanácsnál végeztük. A tiszaburai tanácsházán tavaly 2 ezer 376 ügyiratot iktattak. A íbennük foglalt problémákról és határozatokról 309 alkalommal helyben döntöttek. Az iratok további húsz százaléka, felvilágosító. érdeklődő levél volt. A küldemény fele nem ügyfelektől. hanem felettes hatóságoktól. illetve vállalatoktól, tervezőktől, kivitelezőktől. intézményektől stb. érkezett. A nyolc tanácsi alkalmazott közül az egy személyben igazgatási és szociálpolitikai ügyintézőnek akadt a legtöbb munkája; tavaly 178 esetben kellett intézkednie, ebből 104 volt a szabálysértési ügy. Négy évvel korábban — 1975-ben — ugyanennél a tanácsnál egyetlen év alatt 2 ezer 516 iratot iktattak. Bár az akkori aktaszám 140-nel 'flcjbb a tavalyi mennyiségnél. elintézésük mégis kevesebb időt igényelt. (A miértekre még visszatérünk.) A számok önmagukban csalóak, hiszen nem tükrözik az ugyanott kiállított évi 3 ezer 979 különböző iratot, amelyeket sehová sem iktattak. Ezek állatkísérő lapok, adóivek. anyakönyvi kivonatok. hatósági bizonyítványok voltak. Ennek ellenére a néhány dolgozó munkaidejének jelentős részét lefoglalták. A kunmadarasi Nagyközségi Tanács 18 dolgozót számlál, ök tavaly összesen 6 ezer 779 aktát iktattak, amelyek közül 1 ezer 150 esetben helyben döntöttek. Itt is az igazgatási csoportnak akadt a legtöbb munkája. bár az építőipari ágazat forgalma is 375 irattal gyarapodott egy év alatt. Kissé rendhagyó módon a kunmadaras! tanácsnál 1975-ben 162-vel kevesebb aktát fűztek le —, mint az elmúlt évben. A tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanácshoz tavaly 9 ezer 360 irat érkezett. Közülük 2 ezer 430 esetben a döntést helyben hozták. Itt a műszaki csoport aktaforgalma (952 darab) volt a legtekintélyesebb, amelyet az adóügyhöz és az igazgatáshoz beérkezett iratok követtek. Négy évvel korábban a tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanács iktatójában még 14 ezer 391 iratot fűztek le egyetlen évben, tehát itt jelentős a csökkenés. A teljesség kedvéért elmondhatjuk, nemcsak itt, hanem áltálában valamennyi kis- és nagyközségeknél, járási szinten is csökkent az áktaforga- lom. Ennek két oka van. Az egyik: ma már minden küldeményt. pl. meghívókat, idézéseket stb. nem iktatnak. A másik a jelentősebb: azóta történt egy és más a tanácsi ügyintézés területén, hiszen a mi megyénkben is évről évre jónéhány korszerűsítést, egyszerűsítést végeztek. Hogyan lehetséges mégis az, hogy a kevesebb több, azaz a községi tanácsok dolgozói az alacsonyabb ügyirat-forgalom ellenére napjainkban jóval elfoglaltabbak az íróasztal mögött, mint négy-öt évvel korábban? A válasz kézenfekvő: az alsófokú tanácsok hatásköre azóta jelentősen növekedett, ugyanakkor a létszámuk nem emelkedett. (Sőt a tiszafüredi járásban négy év alatt még kettővel csökkent is.) Napjainkban már jónéhány úgynevezett első fokú döntési jogot a helyi tanácsok gyakorolnak. Olyanokat, amelyeket korábban a járási hivatalok, bíróságok végeztek. Ilyenek például a becsületsértési, magánlaksér- tési ügvek. építési kérelmek és engedélyek stb. Ezek az új teendők differenciáltabb, alaposabb jog- és törvényismeretet, felkészültséget igényelnének a községek tanácsi dolgozóitól. Ezekhez a megnövekedett feladatokhoz viszont jelenleg a vidéki apró településeken nagyon kevés a megfelelő felkészültségű szakember. Ezért bizony még elő-előfor- dul: megy az akta és az ügyfél vándorútra. Azaz a hozzáértés és a szakszerűség hiánya miatt egyetlen ügyben 3—4 irat is születik. Ez pedig általában járási, megyei felülvizsgálatot igényel, és az újabb akta. Rontja a helyzetet: lassan a tanácsi munka ugyanúgy elnőiesedik, mint a pedagógus pálya. Ismerős az eset, amikor a helyettesítőt — szülés, gyermekgondozási szabadság miatt — is helyettesitik. Jelentések „felfelé” is Pedig még nem is beszéltünk a jogszabályok dzsungeljáról, számának emelkedéséről. amelyet egyes szakminisztériumok szinte ..észrevétlenül?’ növelnek. Mégsem a paragrafusok erdeje igényli a legtöbb időt a tanácsoknál. hanem egy újabb ..kór”: a jelentések, adatszolgáltatások. nyilvántartások rendszeresítése. Mindezek visszaszorítására már történtek megyei intézkedések, viszont az is igaz. maradt még belőlük elég. A probléma gyökere az. hogy ezek megválaszolása olykor többnapos felkészülést, utánjárást, gyűjtőmunkát igényel. Ehhez pedig — a csökkenő aktaszám ellenére is — kevés a községi, nagyközségi tanácsok dolgozóinak jelenlegi létszáma. D. Szabó Miklós után a tanácstag tájékoztatja az őt megválasztott helyi tanácsot arról, hogy mit tárgyalt a megyei tanács, mi érinti közelebbről a várost vagy községet, személy szerint ő milyen napirendi pont tárgyalásánál szólalt fel, és ott mit mondott stb. Ez a közvetett rendszer, amely gyakorlatilag a most hivatalban levő tanácsoknál valósult rrieg először, jól bevált. Ez indokolja, hogy így maradjon a jövőben is. A kettős tanácstagság (helyi és megyei) egyeseknél csak terhet jelentett, ezért arányának csökkentése a megyei (fővárosi) tanácstagoknál indokolt. — Á népképviseleti-önkormányzati tevékenységről azonban nem szólhatunk anélkül — folytatta az államtitkár, — hogy ne hívjuk fel a figyelmet a Tanácstörvényben foglalt definíció további részére. A tanácsok jellegéről ugyanis a törvény szó szerint ezt mondja: „A tanács és szervei a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei”. Ez egyrészt azt jeleníti, hogy a tanácsoknak joguk van a saját területükre érvényes rendelkezéseket hozni, ugyanakkor azonban azt is, hogy részei a szocialista államhatalomnak. Működésük, rendelkezéseik tehát az országos érdekekkel összhangban kell, hogy álljanak. Az a tapasztalatunk, hogy a hármas egység valóban megvalósul, s egyre jobban kibontakozik. — Miben nyilvánult és nyilvánul meg a jelenlegi ciklus alatt a tanácsoknál mindez? — A nagyobb önállóság jobban felszabadította a helyi erőket, a gondolkodást, az öntevékeny kezdeményezőkészséget. Az, hogy nem kell és nem is lehet mindent „felülről” várnánk, rászoktatta, megtanította a tanácsi szervekben dolgozókat arra, hogy megfontolják: hogyan osszák el a rendelkezésükre álló pénzösszegeket. Ma már egyre inkább minden körülményt gondosabban mérlegelve, a népgazdaság teherbíróképességét szem előtt tartva határozzák meg az elérendő célokat, úgy, hogy minél több valósulhasson meg. minél nagyobb legyen a lakosság ellátása, szolgáltató-hálózata stb. — A tanácsoknak egyik fontos tevékenységük a területfejlesztés. Mi újat hozott e téren a nagyobb önállóság? — Soha nem volt olyan méretű a lakosság és a helyi vállalatok, szövetkezeitek településfejlesztést segítő munkája, mint a legutóbbi években. Külön kell szólni a tanácsok és az üzemek együttműködéséről. Mi tagadás: ezen a téren a korábbi években' nem volt minden rendben, a helyes út mellett, a közös érdek nem volt egyértelmű. Ma már ez szabályozott is, és a gyakorlatban is helyesen jut kifejezésre. — Hogyan tartják és fejlesztik tömegkapcsolataikat a tanácstagok, a beszámolási kötelezettség mit jelent a gyakorlatban? — Igen lényeges, hogy élénkült a tanácstagok közreműködése a döntéseket előkészítő fázisban. Ugyanez mondható el a falugyűlésekről. Az a több tízezer ember pedig, aki a különböző tanácsi bizottságok tagjaként, vagy más módon segítette és segíti a tanácsi munkát, közéleti emberré vált. VE. Az új óvodába több mint száz gyerek jár
