Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980, március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tűz után senr állt meg az élet A présekből Ismét megindul a dohány — Az a szombat este! Ég a gyár! Betörtem a dohányraktár ablakát, az volt a nagy érték: .32 ezer mázsa dohány! Ott nem égett semmi, szerencsére, de a fermentálóba belépve már nem láttam, akkora volt a füst. Közben a kaputól már rohantak többen* megfürödve, utcai ruhában érkezett Mozsár Tibi, meg Sárkány Jóska, ők is azonnal idejöttek, ahová én. Tibi felszaladt a létrára, a legsűrűbb füstbe, lezárni a nagynyomású gőzvezetéket, hogy • ha a vezeték meg is sérül a fűztől, a gőz meg ne forrázzon valakit Időközben Szolnokról, Ceglédről megjöttek a tűzoltók is. őket az üzemvezető irányította úgy hogy a legnagyobb értékeket, a dohányraktára t, és a vadonatúj, 45 milliós kocsányozó gépsort védjék... Répánszky Mihály fer- mentőr szavai az iszonytató éjszaka emlékét idézik. Most, a január 19-i tűz után egy hónappal higgadt fővel már átgondolhatjuk: mi is történt? Teljesen megsemmisült a dohányfermentáló alagút. Bár az 1966-bai* épült gép eredetileg hatmillióba került, és az amortizáció miatt papíron már csak 1,4 millió forinttel szerepelt, a kár ennél nagyobb, hiszen a gép pótlása mai árakon 20 millió forintba kerül majd. Megsérült-az épület is: szerencsére nem súlyosan. Az Építőipari Minőségellenőrző Intézet ultrahangos vizsgálatai szerint a monolit vasbetonszerkezet megerősítendő, de javítható. Ez azért lényeges, mert ehhez a szerkezethez több más épület kapcsolódik, így a bontás, újjáépítés több épületet is érintett volna. Az alig egyéves COMAS kocsányozó- és szeletelő gépsort minimális, szinte lényegtelen károk érték — hála a dolgozók, a vezetők és a tűzoltók dere- kas helytállásának. Az összes kár még nem számszerűsített, a tűz okát sem tárták fel pontosan: a vizsgálatok még tartanak. Egy biztos: az ország négy fermentálógépből az egyik megszűnt létezni. Ennek a gépnek az évi 7 ezer tonnás kapacitása az ország fermentáló kapacitásának 36— 38 százalékát jelenti! A kérdés ezek után: lesz-e cigarettánk? Károly István üzemvezető kezében legutolsó találkozásunkkor még remegett a cigaretta: most nem. — Bizonyos beosztásokban az embernek illik túltennie magát a sopánkodáson. A tüzet egy óra, fél kettő felé oltottuk el, de én már a jegyzőkönyvezések, egyeztetések alatt azon spekuláltam, hogyan tudnánk feldolgozni a még raktárban levő 3 ezer 200 tonna dohányt? Óriási érték, 220 millió forint, cigarettában meg több mint hatszázmillió. — Vasárnap, hajnali fél kettőkor már itt voltak a vállalat vezetőii, kilenckor már a trösztiek, délután háromra már tiszta képünk volt, hogy mi is történt. Hétfőn délután mar a Dohányipari Vállalatok Trösztje nyolc vállaltából az ösz- szes főmérnök Debrecenben volt, hogy meghatározzuk egyrészt a dohányfeldolgozás új módját, másrészt a kiesett berendezés pótlását. — Most a kocsányozott, szeletelt nyers dohányt bálába préseljük, és fermen- tálatlanul Nyíregyházára szállítjuk. Ott szabályozott hőfokú és nedvességtartalmú klímakamrákban — a gépi módszernél hosszabb idő alatt persze — mechanikai úton fermentálódik a dohány. Ez a módszer az idényben körülbelül ötmillió forinttal drágítja a feldolgozást, de mi ez ahhoz az értékhez amellett így megmentettünk? És a legfontosabb: a dohány minősége nem különbözik az eredetitől. — Az ÉPSZER most bontja a régi gépet: egyenesen a szemétbe kerül. A jövő héttől már felvonulnak a kőművesek is. az épületet javítják majd. Este hétig nyolcig dolgoznak. Ä főmérnöki tanácskozáson arról is döntöttek, hogy az eredeti beruházási terveket átalakítva, a legsürgősebben pótolni kell a mi gépeinket. A KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat a beérkezett ajánlatok alapján már tárgyal, az engedélyek és a deviza ügye is jól áll — így minden reményühk megvan arra, hogy augusztus elején vadonatúj fermentálógép működik majd a régi helyén. — Január 28-án két műszakkal újraindult a termelés: egy hét alatt’ a műszakiak minden átalakítással végeztek. A helyreállítóknak is, a mentésben ki- tűnteknek is itt, az irodában már> kifejeztük elismerésünket: 16 ezer 500 forintot mellékeltünk hozzá. Mégis, mégegyszer: mindenkinek köszönjük, aki segített bennünket a nehéz napokban. Kőhidi Imre Lakások gyorsan, jó minőségben Tegnap a megyeszékhelyen, a MÁV csomóponti művelődési házában, tartották meg a Szolnok és Környéke Egyesült Építő- és Szakipari Szövetkezet mérlegzáró közgyűlését. Fennállása óta az egyik legjobb esztendőt zárta 1979-ben az ÉPSZÖV. Termelési értéke 35 százalékkal meghaladta a tavalyelőttit, s dolgozói 7 százalékkal teljesítették túl termelési tervüket. Az eredmények figyelemre méltóak már csak azért is, mert a jelentős műszaki fejlesztés, szövetkezeti beruházás ellenére is nyereségesen fejezték be 1979-eit, a tervezett hét és fél millió forinttal szemben mintegy 13 millió forintot könyvelhettek el ebbe a rovatba. Az eredmények elérése javarészt a PEVA építési technológia bevezetésének, valamint a lakáskarbantartás fejlesztésének köszönhető. Az előbbinek alkalmazásával gyorsan, termelékenyen „kiöntik” egy-egy lakóépület szerkezetét. Tavaly bebizpÚj technológiával dolgozik az ÉPSZÖV nyosodott, hogy a cseppet sem könnyű technológia alkalmazására megérett, a szövetkezet. Mint más megyék szakemberei megállapították: a PEVA technológiával készült szerkezetek minősége jó, kellő fegyelmezettséggel, figyelemmel használják e metódust a szövetkezetiek. A teljességhez tartozik viszont, — ez elhangzott a tegnapi tanácskozás beszámolójában is — hogy a gyors szerkezetépítést ma még nem követi a szak- és szerelőipar kellő ütemű munkája. Idei feladat tehát, hogy a lakásépítés belső- és külső szakipari tennivalóit, ahhoz az anyagokat, a berendezéseket, a kellő szervezettséget biztosítsák a szövetkezetiek. E területen ugyanígy elkél a jó kooperáció, mint amilyenről beszámoltak a szerkezetépítésnél. A lakáskarbantartási munkák mennyisége ugyancsak nőtt tavaly az 1978. évihez képest 70 százalékkal, s elérte a 3,5 millió forintot. A lakosságnak végzett szolgáltatás értéke pedig meghaladta az egymillió forintot. Ma már nemcsak a munka mennyisége, hanem a minősége is a legfontosabb szempontok egyike az ÉPSZÖV-nél. Tavaly a 250 megrendelőből csak kettő reklamált a hibákat az igényeknek megfelelően gyorsan kijavították. A szövetkezet idei tervei is azt bizonyítják, tovább fokozzák a termelékenységet szolgáló technológia alkalmazását, növelik az eszközök kihasználtságát. Az ÉPSZÖV tervezett termelési értéke 1980-ra 122 millió forint, 7 százalékkal több mint az 1979-es esztendő termelési produktuma. A tegnapi tanácskozás végén megválasztották a szövetkezet tisztségviselőit. H. J. Társadalmunkban egységesebbé vált a női egyenjogúság Beszélgetés Erdei Lászlónéval, e MNOT elnökével A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa megtárgyalta az MSZMP XII. kongresszusának irányelveit. A tanácskozáson a felszólalók többségének az volt a véleménye, hogy az utóbbi években tovább nőtt a nők szerepe a társadalmi munkamegosztásban és ezzel együtt növekedett társadalmi megbecsülésük. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke minderről, vagyis aktuális nőpolitikái kérdésekről nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat munkatársának. — Hazánkban jelenleg a munkaképes korú nők háromnegyed része munkaviszonyban áll. Az összes dolgozók között a nők aránya elérte a 44,5 százalékot. A dolgozó nők mintegy fele a munkásosztályhoz tartozik, 12 százaléka a termelőszövetkezeti parasztsághoz, 35 százaléka szellemi foglalkozású. Ezek az arányok, önmagukban is igazolják a nők megnövekedett részvételét a társadalmi munkamegosztásban. Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei részletesen elemzik társadalmi és politikai viszonyainkat, azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a népesség több mint felét alkotó nők életét, társadalmi helyét, szerepét befolyásolják. A muríkásosztály vezető szerepe, a dolgozó osztályok és rétegek szövetsége, a szocialista demokrácia kiteljesedése egyben a dolgozó nők társadalmi szerepének megnövekedését is jelenti. A Magyar Nők Országos Tanácsának alapvető feladata volt ennek elősegítése, ez a feladata ma, és a jövőben is. Megítélésem szerint az elmúlt esztendőkben sikerült olyan munkamódszereket kialakítanunk, amelyekkel hatékonyan szolgálhatjuk ezt a célt. Kezdeményezéseinket, javaslatainkat, összegyűjtött tapasztalatainkat rendszeresen eljuttatjuk a párt- és az illetékes állami vezető szervekhez. ötévenként megrendezésre kerülő konferenciánkon a nőpolitika kulcsfontosságú kérdéseire hívjuk fel a figyelmet. A Nőtanácsnak és vezető testületéinek, munkabizottságainak tevékenysége igazodik a közbenső időszak aktuális nőpolitikái feladataihoz. Rendszeresen végzünk tapasztalatszerző vizsgálatokat, így jelenleg például azokat az okokat kutatjuk, melyek a nők vezető tisztségbe állítását aka-' dályozzák. Foglalkozunk a nők pályaválasztásával, szak- képzettségével, a családi gazdálkodás, a háztartásvezetési szokások felmérésével is. Tapasztalataink szerint kezdeményezése inket, javaslatainkat szívesen, megértéssel fogadják, megvalósításuk mértéke a mi munkánk hatékonyságát is jelzi. — A munkaképes korú nők háromnegyed része — aktív munkaviszonyban áll. A népgazdaság számos területén nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a nők. Ez összefüggésben van az 1970. évi nőpolitikái határozat végrehajtásával. Milyen konkrét eredményeket értünk el ezen a téren? — A párt politikájának szerves része a nőpolitika is, amelynek újabb, a kor követelményeihez igazodó szakasza kezdődött el a Központi Bizottság 1970. évi februári határozatával. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt tíz esztendőben a* nő- kérdés egyre inkább össztársadalmi üggyé vált. A párt, a kormány, a minisztériumok, a tanácsok, szakszervezetek, a vezető testületek rendszeresen figyelemmel kísérik a határozat megvalósítását. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy társadalmunkban egységesebbé vált a női egyenjogúság felfogása, egyre ritkábban tapasztalható a nőket nyíltan lekicsinylő szemlélet. Jelentősen javultak a nők élet- és munkakörülményei, kedvezően változott szociális helyzetük. A műszaki, technikai fejlődéssel számos nehéz fizikai munka vált könnyebbé, s ezzel egyidejűleg bővült a nők foglalkoztatási köre. A határozat óta a nődolgozók keresete közeledett a férfiak keresetéhez, de az is igaz, hogy az indokolatlan keresetkülönbségeket még nem sikerült teljesen megszüntetni, pedig a nők bérhelyzetét hátrányosan befolyásoló tényezők kedvezően változtak. Javult például a nők iskolázottsági és szakképzettségi színvonala, növekedett a társadalmilag szervezett munkában átlagosan eltöltött éveik száma, valamelyest javul a nők aránya a vezető állásokban, a fizikai munkaterületeken pedig nagyobb arányban dolgoznak műszakilag megalapozott norma szerint. örvendetesen nőtt a nő.k közéleti aktivitása, egyre többen vesznek részt a közügyek intézésében, a döntések meghozatalában. Közéleti tevékenységük fokozódása lemérhető a szocialista brigádmozgalomban való részvételükből, a kommunista szombatok, a szolidaritási akciók, á társadalmi munka eredményeiben is. A családok, ezáltal a nők helyzetét könnyítette a gyermek- intézmények fejlesztésének programja. Legfrissebb adataink szerint a bölcsődés korú gyermekek 15 százaléka, az óvodáskorúaknak pedig a 85 százaléka kapott helyet ezekben az intézményekben. A javuló arányok ellenére sem . lehetünk elégedettek, különösen a bölcsődék és az iskolai napköziellátás maradt el az egyre növekvő igényektől. Általánosan elmondhatjuk, hogy a kereskedelmi ellátás javulása, a szolgáltatások körének bővülése is hozzájárult a nők életkörülményeinek javulá sához, még akkor is, ha még városok, kisebb települések esetében tapasztalhatunk színvonalbeli eltéréseket. — Sikerült-e szemlélet- változást elérni az elmúlt tíz esztendőben? — Az imént felsorolt eredmények mindegyike sugallja tulajdonképpen azt a szemléletváltozást, amit a nőpolitikái határozat végrehajtása a mindennapi munka során a társadalom csaknem minden tagjától megkövetel. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy ezzel kapcsolatosan már semmi tennivalónk nincs. Azok a feladatok, melyek még megoldatlanok, éppen a szemléletváltozás hiányaival kapcsolatosak. Jelentősen nőtt például a nők aránya a társadalmi szervek és tömegszervezetek alsó és középszintű verető testületéiben, a választott tisztségviselők között, de az indokoltnál alacsonyabb a nők aránya a felsőszintű vezető testületekben és a gazdasági vezetők körében. Ez az esetek többségében a kiválasztok, illetve a kiválasztottak, esetenként a családi, közvetlen környezet rossz szemléletéből származó ellenállásra vezethető vissza. Hasonló okok akadályozzák ma még például, hogy az egyes népgazdasági ágakban arányosabb legyen a nők és férfiak foglalkoztatása. A lányok lehetőségei általában már az indulásnál korlátozottabbak. Kevesebb például a szakmunkástanuló lányok számára a kollégiumi férőhely, a szülők is nehezebben engedik őket el távolabb eső városba. De a pedagógusok sem mentesek az előítéletektől, töbnyire a „hagyományosan női” pályákra irányítják a lányokat. Még a pályaválasztási útmutatók sem elég korszerűek. A pályaválasztási irányítás korszerűsítése, az iskolarendszer továbbfejlesztése és a modern ipar szerkezetéhez való igazodás várhatóan javítja majd a fiatal nők szak- képzettségének arányát, színvonalát is. — A nők valódi egyenjogúságának alapvető feltétele a családi terhek közös viselése, az igazságos otthoni munkamegosztás. Felméréseik mutatnak-e előrelépést? — A nők családon belüli szerepét is munkahelyi körülményeik határozzák meg. Munkaerő-struktúránk jelenleg még erőteljesen magán viseli a tradicionális egyenlőtlenségeket. Ebből adódik, hogy főként az idősebb, illetve középkorú családokban vitathatatlanul a nőkre hárul a családellátás gondjainak nagyobbik része, az igazságos munkamegosztás az ő számukra sokkal nehezebben megvalósítható, mint a fiatalok között. Örömmel tapasztaljuk, hogy a fiatal házasok körében az egyenlő teherviselés általánossá kezd válni, egyre több férj, apa is érzi, vállalja a családdal járó elkötelezettséget, az úgynevezett „kettős hivatást”. Bízunk e kedvező tendencia érvényesülésében azért is, mert ez megítélésünk szerint korántsem a „ki mosogat” kérdésének megoldását jelenti, hanem azt, hogy a társadalom demokratikus vonásai a családiban, a legkisébb közösségben is egyre jobban érvényre jutnak. — A Magyar Nők Országos Tanácsának széles nemzetközi kapcsolatai vannak. A világ demokratikus nömozgalmaival összehasonlítva, milyen speciális feladatai vannak a magyar nőtársadalomnak? — Feladatunknak mindenekelőtt azt tartjuk, hogy a világ demokratikus nőmozgalmaihoz csatlakozva küzd- jünk a női egyenjogúság sokoldalú megvalósításáért, nemzetközi méretekben is. Speciális feladatunk csak az lehet, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok számára is bemutassuk: nőpolitikái eredményeinket, tapasztalatainkat mások számára is kamatoztassuk. Jelenleg 108 országgal és mintegy 120 nemzeti és nemzetközi nőszervezettel, szakmai és ifjúsági szervezettel tartunk kapcsolatot: Részt veszünk a nemzetközi demokratikus nőmozgalomnak a béke ügyéért folytatott küzdelmében, a szolidaritási mozgalmakban. Sajátos eszközeinkkel keressük és támogatjuk azokat a lehetőségeket, melyek a vi\ág országainak, népeinek békés egymás mellett élését szolgálják. B. I, Új fermentálógép a régi helyett
