Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Platonov szerelmei Csehov-bemutaté előtt a SzlBliaeti Színházban Pénteken este a szolnoki Szigligeti Színházban Cse- hov-mű, a „Platonov szerelmei” című tragikomédia kerül színre. A Ványa bácsi, a Három nővér, a Sirály, a Cseresznyéskert szerzőjének ezúttal egy kevésbé ismert műve szerezhet meglepetést a nézőknek. Elbert János, a darab fordítója így ír a Pla- tonovról az 1978-as kiadású Csehov-kötet utószavában: „Az orvosegyetemi évek kezdetén —, de első változata szerint talán még a taganrogi gimnáziumi időszák végén — írott színmű nem afféle ifjúkori zsenge, függelékbe kívánkozó adalék. .. megismerésével egyszersmind többről van szó, mint e^v jelentős tehetségre valló, jó színházi lehetőségeket adó írás feltárásáról: Csehov-képünk hangsúlyait, az összefüggések felismerését alakíthatja jelentősen”. Aki olvasta a drámát nem kételkedik Elbert János szavaiban: jelentős Cse- hov-mű ez is, számtalan színpadi, színészi lehetőséget hordoz. Horváth Jenő, a Szigligeti Színház rendezője idestova két évtizede, hogy — először Magyarországon — az egri színház társulatával színpadra vitte a Platonovot, majd néhány évvel később, ugyancsak az ő rendezésében (Darvas Iván főszereplésével) a televízió is műsorra tűzte a darab „kép- emyősített” változatát. Ha Horváth Jenő rendezéA címszereplő Téri Sándor és pordán Irén, Anna Petrovna szerepében. (Az utóbbi próbák egyikén készült felvételünk.) seihez hozzátesszük a szín- művészeti főiskolások közelmúltbeli vizsgaélődását — tuladjonképpen össze is foglaltuk a mű eddigi hazai pályafutását. Ezek után kézenfekvő a szolnoki színház rendezőjéhez szóló kérdés: mi az, ami ilyen makacsul köti ehhez a Csehov-műhöz? A válasz legalább ilyen magától értetődő: a Platonov a változó időben mindig képes a mához, a mai nézőhöz szólni. — Mert létező, mindenkor létező típusokról van szó a színműben — mondja a rendező. — Az eredeti, hatalmas, megírt anyagban — ami egy nyolcórás (!) előadásra lenne elég, — ebben az ősdzsungélben. ki-ki fölfedezheti a maga kis őserdejét. A világnézetek ütközését, a szex-szerelem konfliktust, az anarchia-rend ütközését... — Az eredeti, valóban hatalmas anyag alkalmassá tétele egy mai előadásra — gondolom —• nem egyszerű en „húzást”, rövidítést jelentett. ..-— Természetesen nemcsak ennyiről volt szó. hanem a darab erőteljesebb, a mai mondanivalót szolgáló átgyú rásáról. A Platonov hatalmas színészi lehetőségeket kínál a szereplőknek. A címszerep Téri Sándoré, aki — mint mondja — eddigi pályája legnagyobb feladatának érzi Platonov megformálását. Az egyik női főszerepben Bordán Irént — vendégként a Filmgyár társulatából az ifjú özvegy szerepében láthatják majd a nézők. Fehér Ildikó. Szoboszlai Éva Antal Anetta. Györgyfalvay Péter — s az előadás minden szereplője — ugyancsak nagy művészi feladat előtt áll. — sz. j. — II honvédelmi nevelés bázisa lehet A Helyőrségi Művelődési Otthon Szolnok közművelődéséért Szolnok közművelődési életében jelentős helyet foglal el a Helyőrségi Művelődési Otthon. Noha kulturális rendezvényei, szórakoztató programjai jórészt egy szűkebb réteg — a helyőrség alkalmazottai, azok családtagjai — művelődési igényeit elégíti ki, a város szellemi arculatjára gyakorolt hatása is vitathatatlan. ' Egyrészt mert több ezer szolnoki ember szabad idejének hasznos eltöltéséhez kínál lehetőségeket, másrészt mert esetenként túllépve saját „kerítésén”,, olyan programokat is szervez, amelyet a város lakói közül bárki látogathat. Ilyenek például a gyakori kiállítások, amelyek — mivel az érdeklődés is ezt diktálja — szélesre tárják kapuikat a látogatók előtt. A kiállítások vendégkönyveit átlapozva úgy tűnik, élnek is a lehetőséggel a szolnokiak. Iskolások, munkahelyi kollektívák bejegyzései egyaránt megtalálhatók. Bizonyos nevelési feladatok ellátásában pótolhatatlan szerepet tölt be a Helyőrségi Művelődési Otthon. Sajátos profiljánál fogva a honvédelmi nevelés egyik bázishelyévé válhatna, amennyiben az általános és középiskolák törekednének az eddiginél jobb kapcsolatok kiépítésére. A szemléltető filmek bemutatásától kezdve a politikai, katonai tárgyú előadások, kiállítások rendezéséig széles területet ölel fel ilyen irányú tevékenysége. Nem csupán azért, mert az egyik legfontosabb feladata, hanem mert más intézményekhez képest jóval több lehetősége is kínálkozik a honvédelmi nevelésre. Ennek bizonyságául elég talán azt megemlíteni, hogy jól képzett előadói gárdával, egyedülálló szemléltetőeszköz-állománnyal rendelkezik. Nyilvánvaló, hogy ezek széles körű alkalmazása segítené a társintézmények — művelődési házak, iskolák, tömegszervezetek — hasonló feladatainak megoldását. A Helyőrségi Művelődési Otthon több ízben szervezett már az oktatási intézmények honvédelmi felelőseinek továbbképzést, kiállításokon folyamatosan bemutatja a baráti országok hadseregeinek életét, oktató filmjeit az iskolák, munkahelyek rendelkezésére bocsájtja. Szeretné azonban, ha ezekkel a lehetőségekkel minél többen élnének a jövőben, mivel elsősorban ezen a területen tud bekapcsolódni Szolnok és a megye kulturális életébe. Céljai, feladatai egyébként nem különböznek más közművelődési intézményekétől. Ha mégis különbségekről beszélünk, az elsősorban sajátos rétegfeladataiból adódik. Ettől függetlenül azonban az óvodásoktól a nyugdíjas korosztályig terjed - látóköre”. Szakköreit, műsorait ennek jegyében szervezi, állítja össze. Jóllehet, az indulás évében, 1976-ban — amikor a közművelődés legkülönbözőbb formáit akarták megvalósítani az intézmény szakemberei — több kísérletről, próbálkozásról, tervről adhattunk volna számot. Mára azonban körvonalazódtak az igények, a lehetőségek, és ennek értelmében reálisabb talajra támaszkodik a népművelői munka. Nem szenzációs, „csupán” tartalmas életet kívánnak teremteni az intézményben a szakemberek. Ennek eredményei máris kézzelfoghatóak. A Helyőrségi Művelődési Ház amatőr filmesei például rövid idő alatt országos hírnévre tettek szert, ott találjuk őket minden jelentősebb amatőrfilm-fesztivál helyezettjei között, munkájukkal elismerést vívtak ki nemcsak a számukra otthont adó intézménynek, de a városnak is. De ugyanilyen igényes és színvonalas munkát végez a . művelődési otthon fotószakköre, népi díszítőművész köre, a lányok- asszonyok és a nyugdíjasok klubja, a kertbarátok köre és a sci-fi klub is. Az intézmény gyakorlati ismeretet nyújtó tanfolyamokat is szervezett. A vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte a makramé, a szabás-varrás, az egyetemi felvételit előkészítő tanfolyamot, valamint az angol és a német nyelvtanfolyamokat. ' A tanfolyamok azt is bizonyították, hogy az emberek szívesen kapcsolódnak be olyan közösségek munkájába, ahol a mindennapi életben is alkalmazható ismeretekre tehetnek szert. Az állandó közösségek mellett — amelyeket ezúttal a teljesség igénye nélkül soroltunk fel — számos ismeretterjesztő előadáson, irodalmi esten, vetélkedőn, vitaműsoron találkozhatnak a művelődési otthon látogatói. Kiállításokon ismerkedhetnek a szolnoki művésztelep alkotóival, a megye népművészeivel, gyárak, üzemek termékeivel. Ezek a rendezvények jól kiegészítik a város egyéb közművelődési intézményeinek kulturális „kínálatát”, de nem csupán kiegészítik, gazdagítják, színesebbé is teszik azokat. S ha nem is mindenki, de sok ember számára teszik hozzáférhetővé a kultúra értékeit s keltik fel az igényt ezek iránt. T. E. Tízet kérnek, felét kapják Cikksorozatunk második részében a Szolnok megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkájáról írtunk. Megállapítottuk, hogy az intézet munkatársai sokrétű feladatot látnak el, ám néha gondot okoz bizonyos munkaerőgazdálkodási tervek, információk hiánya. Ugyanez nehezíti többek között a megyei Pályaválasztási Tanács munkáját is. Igény ok és lehetőségek A megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője már nem a hiányosságokról, annak okairól, hanem a tervekről, a jövő feladatairól szólt. Ezek közül is elsőként a pályaválasztás összefogását, koordinálását említette, amely minden további teendő egyik legfontosabb eleme; hiszen csak így kerülhetnek viszonylagos összhangba az egyéni elképzelések a munkaerő iránti igényekkel. Viszonylagos összhangba csupán, — ugyanis az üzemek, vállalatok szakemberigényei sokszor irreálisak. A jövő tanévre .például 4500 elsőéves szakmunkás- tanulót jelent ez a túlzott igénylés. Az intézetek beiskolázási keretszáma azonban ennek csak valamivel több mint a fele: 2400—2500 diák kezdheti meg tanulmányait őszszel. A vállalatok egy része úgy gondolkodik, „ha kérek tíz lakatos tanulót, akkor ötöt, hatot biztosan kapok”. Ha teljesülne az igényük, némelyik munkahelyen nem is igen tudnának megfelelő munkát biztosítani valamennyi ifjú szakmunkásnak. A túlzott tervezésben persze nyilván számolnak azzal is, hogy a három év alatt a diákok egy kis hányada lemorzsolódik, s arra sincs semmi biztosíték, hogy a tanulók azt a munkahelyet választják, ahol a szakmai gyakorlatot elsajátították, noha a vállalatok, üzemek többsége — mint például a szolnoki Járműjavító vagy az ÁÉV — különböző kedvezményekkel igyekszik „megtartani” a fiatalokat. Minden bizonnyal számos tanulsággal, új feladattal szolgál majd az a reprezentatív felmérés, amelyre a közeljövőben kerül sor, s azt vizsgálja, hogy mennyien maradtak a tanult szakmájukban. Az elemzést az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet végzi el, de részt vesznek benne megyénk szakemberei ás. A megyei tanács művelődésügyi osztálya „önszorgalomból” már eddig is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A statisztika szerint a szakközépiskolások 70—74, a szakmunkástanulók 90 százaléka marad a választott pályán. ben ki tudják választani az adottságaiknak megfelelőt. A helyes, megalapozott pályaválasztás legalább olyan fontos a társadalomnak, mint az egyén számára. Megyénkből az országos átlagnál magasabb arányban felvételiznek sikeresen érettségizett diákjaink a felsőoktatási intézményekben. A gimnáziumokból az előző tanévben a tanulók 43,2, a szakközépiskolákból 15 százaléka tanult tovább. Az utóbbi években ugyanis már egyre többen jönnek vissza diplomásán szűkebb hazájukba dolgozni, még mindig nagy százalékban azonban az ország más területein helyezkednek eh Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a képesítés nélküli tanítók aránya magasabb megyénkben, mint a tanároké, noha Jászberényben is van tanítóképző főiskola. Nem kampánymunka A jó arányból arra következtethetünk, hogy a gondok, hiányosságok ellenére is az utóbbi években sokat javult megyénkben p pályairányítás-választási tevékenység, változatos és eredményes módszerek segítik a fiatalokat életük fontos döntésében. Az általános iskolában egyre korábban kezdődik a diákok irányítása egy-egy szakma felé, mind kevesebb helyen tekintik kampányfeladatnak a nyolcadikosok továbbtanulásának 'előkészítését. A tanulók pályaismerete már sokkal több kívánnivalót hagy m'aga után. Természetesen azért ebben is vannak ,jó példák, elsősorban azokban az iskolákban, ahol tartalmas kapcsolatokat alakítottak ki az üzemekkel, vállalatokkal. Ha az „egy iskola — egy üzem” akció viszont csak formális együttműködést takar, akkor nem csoda, ha a fiataloknak fogalma sincs egy-egy szákma követelményeiről. Honban is lenne, ha ráadásul otthon is csak panaszokat hall szülei munkahelyéről, munkájáról. Pedig a pályairányításban, választásban a közvetlen gyakorlati tapasztalat adhatja a legtöbb ismeretet a döntés előtt álló diákoknak. Ha alaposan megismerték az egyes . szakmákat, könnyebEgyéni adottságok Számos jó kezdeményezés alakult már ki a felsőoktatásban tanuló fiatalok „hazacsábításában” is, de akadnak még kihasználatlan lehetőségek. Talán ha megvalósul a jobb koordináció a pályaválasztás és a munkaerőgazdálkodás között, jobb eredményekre számíthatunk. A statisztikai arány legalábbis javulni fog. Ez azonban önmagában még nem biztos, hogy üdvözítő, hiszen a nem kellően átgondolt, megalapozott pályaválasztás kedvezőtlen hatása elsősorban a munkában jelentkezik. Lehet ugyanis orvos, tanár abból, aki jól felkészült, szorgalmas, de ha adottságai nem erre a pályára „predesztinálták”, akkor mégsem azon a területen dolgozik, ahol igazán „nagyot” tudna alkotni. A pályairányítás-válásztás lényege éppen abban áll, hogy mindenki olyan szakmát sajátítson el, amiben tehetséges, amire képességei, adottságai alapján a legalkalmasabb. Ez a társadalom és az egyén érdeke. Tál Gizella (VÉGE) Túrkevén Amatőr képzőművészek tárlata Tegnap délután a túrkevei Finta Múzeumban megnyitották a Nagykun Városok III. amatőr képzőművészeti kiállítását. A pályázatra az idén 29 túrkevei, karcagi, kisújszállási és mezőtúri amatőr képzőművész 135 alkotást küldött be, amelyből a zsűri 52 festményt, szobrot, fafaragványt, domborművet és grafikát, valamint kerámiát tartott alkalmasnak kiállításra. A kiállítás színvonala igazolja a szigorú bíráló bizottságot, mert az eddig rendezett tárlatok közül a legszínvonalasabbnak minősíthető a mostani. A Túrkevei városi Tanács díját Iván Sándorné Miha- lik Magdolna túrkevei, Sar- kadi Imre túrkevei, Barányi Pálné és Fehér István karcagi, valamint Tóth Kálmán kisújszállási amatőr képzőművész kapta. A Túrkevei városi KISZ Bizottság díjával Fehérvári Béla és Bácskai Bertalan túrkevei képzőművészek munkásságát jutalmazták. A kunhegyesi művelődési központban a kisújszállási zeneiskola kihelyezett tagozatán hat osztályban mintegy negyvenen tanulnak zongorázni. Képünkön Pártos Dezső zenepedagógus Kun Klára 3. osztályossal foglalkozik
