Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 27. A szerkesztóseg postájából Citeraszó mellett Farsangi mulatságot rendeztek a közelmúltban a szolnoki szociális otthonban. Már maga a vigasság is nagy örömet, jóleső izgalmat okozott, ám az igazi meglepetés ezután következett: a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ cite- razenekara „pengette” a talpalávalót. Az otthon lakói ezért az élményért köszönetüket fejezik ki. Hat gyermeket neveltem fel nehéz körülmények között, a sors bizony nem volt kegyes hozzám. Beteg, nyugdíjas özvegyasszony vagyok, havonta 1060 forintot hoz a postás. Érthető hát, hogy nagyon nagy öröm ért karácsonykor, amikor egy BU—48 típusú acosta version, hőfokszabályozós va„Fületlen" vasaló Kamarazene — döngetővei Szeretem a komolyzmét, gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. A hétfő esti programok remek kikapcsolódást, maradandó élményt nyújtanak a megyei művelődési központban... már amikor. Az intézmény második emeletén a legutóbb illő csendben vártuk a Hungária vonósnégyes műsorát. Az első akkordok után aztán valami váratlan történt: házren- gettő dübörgés kezdődött, s tartott egészen a szünetig, majd a második rész tízperces csendje után újból... Kiderült, hogy alattunk — nyitott ajtó mellett 15—20 pár népi táncos ropta a táln- cot; próbáltak. Más. Az is zavart — nem csak engem Csak egy kis jóakarat Január 23-án rendkívül fontos ügyben táviratoznom kellett Budapestre. Amikor miunkába mentem, még nem volt nyitva a posta. ezért édesanyámat kéritem meg a távirat feladására. A teljes címből hiányzott a kerület száma, de megvolt az irá- nyíitószám. Gondoltam, ez nem okoz gondot, hiszen a postán levő irányítószámkönyvből könnyedén meg lehlet ezt állapítani. A postamester azonban elég „erős” hangnemben kioktatta anyámat. mondván, akkor menYólasz — de nem a kérdésre Szolnokon, a Kossuth L. utcai üzletben vásároltam két Superton magnókazettát. A szokott módon az I. számmal jelölt oíldialOn kezdtem a felvételt, de észrevettem, hogy a magnó nem jár. Megszemlélve azt tapasztaltam, hogy mindkét kazetta kettes oldallal kezdődik. Visszavittem az üzletbe, ahol közölték: elküldik KERMI-vizsAz üzletben néhány kaze ,_'i megnéztem, azokon is hibás a számozás. Hol itt a kötelező vásárlótájékoztatás? Főként ebbenaz esetben! Ugyanis a kísérőcédulán ez áll: import áru. György Viktória Szolnok, Sás u. 33. Hozzászólás cikkeinkhsz salót kaptam. Örömem 2 hónapig tartott, akkor ugyanis letört a műanyag fogantyú talprésze. “ Garanciális javításra nem fogadják el. Mit tegyek?! Nincs arra pénzem, hogy több száz forintot kiadjak javítására. özv. Rózsa Lajosné Kunhegyes, Lenin út 31. „Vállalás” vagy gyermek- áldás — című cikkünkhöz (február 17-én jelent meg a családi oldalban) Kelemen Mária Mezőtúrról hozzáfűzi: fiatal ismerősei úgy kaptak háromszobás lakást, ha 6 éven belül három gyerekük születik. Vállalták. De mi legyen az olyan idős emberekkel. akik már koruknál fogva nem vállalkozhatnak erre. de a lakáskörülményeik végtelen rosszak? Lakást — megfelelő indokkal — mindenki. idős emberek is igényelhetnek. Az ön által említett mód — a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény — bizony csak a fiatalokat illeti még. Törvényeink ily módion is szeretnék segíteni a fiatalok családalapítását. főként azokét. akik nem számíthatnak nagyobb örökségre, jelentős összegű szül i támogatásra. „Félt a géptől, mégis dolgoztatták” (megjelent február 2-án) — című riportunkhoz szól hozzá Benes Imre szolnoki olvasónk. Köszönjük kedves sorait, örülünk hogy egyetért cikkírónk megállapításaival. „Söpörtek eleget?” — írásunkról (megjelenít január 30-án Tímár Istvánná szolnoki olvasónknak eszébe jutott, hogy környékükön, a Tófenék utcában sem különb a helyzet, mint Zagy- varékason, Jászalsószenit- györgyön. Tiszafüredien ... Ha ölvad a hó, ha egy pár csepp eső esik. csak ..ladikkal” lehet közlekedni kiét családi ház előtt, amely mélyebben fekszik a többinél. SZERKESZTŐI ÜZENETEK —, hogy nem konferálták be, kinek a művét hallhatjuk, mi a zenemű címe. Ez az'este tehát csalódást hozott. J. S.-né Szolnok jemj ha rájött, hova akar táviratozni. Különben is. ilyen „pitiáner” üggyel nem foglalkoznak. Egyébként beteg gyerekünkhöz kellett hazahívnom edzőtáborban levő édesanyját. Este — munkából haizamenet — Szolnokra kellett utaznom, hogy feladjam a táviratot. A várkomyi postamesternek egy karnyújtásába került volna, nékem 32 kilométerbe került mindez. Kővágó György Tiszavárkony, Rákóczi út 18/1. gálaitra, két., hét múlva érdeklődjem. Két nappal a határidő után legnagyobb meglepetésre — utánvéttel — megkaptam a kazettákat egy válasszal: „... megállapítottuk, hogy a szalagon készített felvétel hangereje megfelel a gyakorlati követelménynek.” Én nem ezt kifogásoltam, hanem a számozást! Arról szó sem esett. „A környék lakói” aláírással érkezett levél írója — aki a Thököly útiak nevében emel szót — kérjük közölje pontos címét. X. Y. Valóban kellemetlen, ha zárórakor hangoskodó, ittas vendégek randalírozása veri fel az embert álmából, s az ablak alatti rakodás zaja is zavarja a rosszal váltat. Azt azonban nem értjük, miért írta panaszát névtelenül? Kollár József Tiszainoka: Panaszát a szegedi Volán 10. számú Vállalat illetékes osztályához továbbította a megyei társvállalat, onnan tájékoztatják maid önt a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésről. Addig is türelmét kérjük. Bodák Zoltán Jászárok- szállás: Az említett verseny első helyezettje — mint azt megírtuk, és a jegyzőkönyvből is ellenőriztük — 187,5 pontszámot ért el. Utólag tudtuk meg, hogy a résztvevők jelentős létszáma eredményként a második helyezett is részt vehet az országos döntőben. Nevének elírásáért — telefonon kaptuk a hírt és a „B”-t „D”- neik értettük — elnézést kérünk. Kovács Ferenc Kenderes: nyugdíjas tsz-iag, 80 éves, érdeklődik: jogosan vonták-e meg tőle a háztáji földet? A háztáji föld területéhez hozzá kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földét. A tag lakótelke, üdülőtelke meghatározott részének (ház körüli kert. be nem épített telekrész stb.) a háztáji föld területébe való be; számításának szabályait a szövetkezet alapszabályában határozzák meg. Ha a tag belterületi, zártkerti vagy itanyakörüli földje a szemléd lyi tulajdon mértékét (1 lkat. hold) meghaladja, a többlet; területet a közösbe kell adni, illetve a tag a szövetkezettel való megállapodás szerint művelheti. Ha a tanya körüli földingaitliama mezőgazdasági művelésire nem alkalmas (úgynevezett fa- nettföld). panaszával forduljon a szövetkezet döntőbizottságához. Elutasító válasz esetén vitájukban a bíróság donit. Az ilyen pereket teljes költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti m!eg. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita egy pénztári bizonylat körül Az áfész egy helyi lakossal hizlalási szerződést kötött. Eszerint az illető 7 ezer forint előleget kap, s kötelezi magát, hogy megállapított határidőre hízott sertést ad át. A hizlalót, amikor az állatokat leszállította, összesen 52 ezer forint illette meg, amiből le kellett vonni a már korábban felvett 7 ezer forint foglalót. A pénztáros, bár az egyik fel- vásárlási jegy hátoldalán feltüntette, hogy a hizlalónak 45 ezer forint jár. a bizonylatokra 52 ezer forintot vezetett rá, és állítása szerint ennyit is fizetett ki. Néhány nap múlva a szövetkezet pénztárosa megjelent az eladónál, közölte vele tévedését, és kérte a 7 ezer forint visszafizetését. Az illető azonban kijelentette: az előleget levonták, és csak 45 ezer forintot vett fel. Ezek után a szövetkezet pert indított. de a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetet elutasította. Ítéletük szerint az 52 ezer forintról szóló pénztári jegyzék nem bizonyítja, hogy a hizlaló valóban ennyit kapott. A pénztáros ugyanis nem tudott magyarázatot adni arra. hogy a bizonylaton az előleget feltüntette, és mégsem a csökkentett őszszegről állította ki a kifizetési jegyzéket. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A pénztári bizonylat teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő. Elbírálásánál nem lehet csak az egyik oldalon levő szöveget, egész tartalmát kell vizsgálni. Márpedig tény, hogy a pénztáros az egyik felvásárlási jegy hátlapján a hétezer forint előleget levonta, és a hizlalónak járó összeget 45 ezer forintban jelölte meg. Ezekután mégis 52 ezer forintról szóló kifizetési pénztári bizonylatot állított ki. Ehhez járult, hogy az esetnél jelen volt tanú vallomása szerint, bár az eladó a teljes érték felvételét nyugtázta, valójában csak 45 ezer forintot kapott kézhez. Ezért nem mellőzhető ennek a tanúnak és a pénztárosnak újbóli kihallgatása és szembesítése. Egyébként, ha a pénztáros 52 ezer forintot fizetett ki. miképpen lehetséges, hogy a kérdéses napon a pénztárban sem többlet, sem hiány nem volt. Mindezeket könyv- szakértővel kell tisztázni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Válnak — kié a trófea? A válóperben a vagyon megosztásakor a bíróságok úgy döntöttek, hogy a harminc darab őz- és nyolc szarvasagancs — a szenvedélyes vadász férj trófeái — fele-fele arányban illeti meg a házastársakat. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontot foglalt el. — A trófea a vad testének része, az tehát az elejtett állattal együtt a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Igaz, hogy a házassági életközösség alatt szerzett trófea — a Családjogi Törvény értelmében — a házas- társak osztatlan közös tulajdona. Mégis az agancs a va- dászsikemek mintegy jelvénye, amelyet a vadász eladni, elajándékozni nem szokott. Szentólyes élménye fűződik hozzá, ezért, ha közös vagyon is, követelheti, hogy megtarthassa. Az alsófokú bíróságok tehát akkor jártak volna el helyesen, ha az agancsokat a közös vagyonból a férjnek juttatják és amennyiben helyettük más vagyontárgy a feleségnek nem adható, akkor a férjet az ellenérték megfizetésére kell kötelezni. jogszabAl y szerint A dolgozók foglalkoztatásának változásai A Munka Törvénykönyve módosításának elsődleges indoka az volt, hogy hazánkban a gazdasági növekedés a továbbiakban csak a munka termelékenységének növelésével valósítható meg. Ennek következtében 1980. január 1-vel megváltoztak a dolgozók foglalkoztatásának szabályai is, elsődlegesen a munkaidő jobb kihasználása érdekében. A dolgozó kötelezhető ma már arra is, hogy átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát végezzen, illetve munkahelyén kívül, esetleg más vállalatnál dolgozzon. Az ilyen foglalkoztatás várható tartamáról a dolgozóit tájékoztatni kell. Tartama — eltérő megegyezés hiányában — nem haladhatja meg naptári évenként a három hónapot. Kivétel, ha rendkívüli körülmények hosszabb időt indokolnak, vagy ilyet a kollektív szerződés előír. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását segíti elő az az új jogszabály is, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó a munkáltatóval megállapodhasson a munkaköriébe tartozó munkának munkaidőn túli végzésében. Eddig, ha valaki szorgalmas munkájával nagyobb jövedelemhez akart jutni, munkaidejének egy részét munkaidő után más munkáltatónál hasznosította. A többletmunkát, pedig a saját vállalata idegen vállalat dolgozójának alkalmazásával végeztette el. Az ésszerű új megoldás lehetőséget ad arra, hogy a dolgozó saját vállalatánál munkakörébe tartozó munkát megállapodás alapján a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint végezze el. Ha pedig a munkakörébe nem tartozó munkát vállal, a díjazás úgy történik, mintha mellékfoglalkozású jogviszonyban munkaidején kívül más vállalatnál végezne munkát. A más munkakörbe tartozó munkával történő foglalkoztatás gyakran a távollévő vagy hiányzó dolgozók helyettesitésére irányul. A munkaerővel való takarékosság okából az új szabályozás szerint, ha a dolgozó munkakörének ellátása mellett távollévő dolgozót átmenetileg helyettesít. helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díj összege legfeljebb a távollevő dolgozónak megállapított vagy megállapítható időarányos alapbér fele. Mukavi- szonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés), illetve a felek megállapodása előírhatja, hogy a helyettesítőt megilleti a helyettesített dolgozó részére egyébként járó prémium és év végi részesedés arányos része is. A vállalatoknál rendszeresen jelentkeznek olyan feladatok, amelyek ellátására önálló munkakört nem célszerű létrehozni. Ezért a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a dolgozót a munkaszerződésben meghatározott munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező munkák folyamatos elvégzésére is kötelezhessék. Ez történhet rendes munkaidőn belüli, de azt meghaladóan is. Az új szabályozás a korszerű termelési követelményeknek megfelelően módot ad a termelési viszonyoknak megfelelő munkaidő beosztásra.’ Ennek megfelelően a munkaidő beosztható munkanapokra egyenlően — vagy a feladatok egyenlőtlen jelentkezése esetén — egyenlőtlenül Egyenlő munkaidő-beosztásnál a hét munkanapjaira egyenlő munkaidőt kell megállapítani. kivéve természetesen az utolsó munkanapot. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a vállalat szükségletének megfelelően napi 4 óránál rövidebb és 12 áránál hosszabb munkaidőt. megállapítani azonban nem lehet. A napi munkaidő kezdése és vége megállapítható egységesen, de az új szabályozás szerint mód van rugalmas munkaidő- beosztás alkalmazására is. A napi munka befejezése, és a másnapi munkakezdés között biztosítandó pihenő az eddigi 8 helyett ezentúl 11 óra, azzal', hogy kivételesen — a helyi vagy szakmai adottságokra tekintettel — a kollektív szerződés rövidebb pihenőidőt is megállapíthat, de ez sem lehet kevesebb 8 óránál. A dolgozók érdekvédelmét szolgálja az az új rendelkezés, miszerint a munkaviszony létesítésének alsó korhatára 14 évről 15 évre emelkedett. A tél folyamán megrongálódott a 32-es út jászárokszállási belterületi szakasza. A KPM munkásai az elmúlt napokban kijavították a sérült útfelületet
