Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
1980. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az utóbbi időben már egyáltalán nem meglepő, hogy a képernyőn a hétvég ge a könnyed hangvételű szórakoztatásé: bűnügyi történetek. könnyűzene és különböző show-jellegű műsorok váltogatják egymást, s legfeljebb a sorrend más. (Elvétve akad ugyan néhány komolyabb tartalmú produkció is.) Ha szerencsénk van, akikor ki is foghatunk egyet-másit, ám ha nincs, akkor fájlalhatjuk, amit időben-fiigyelemben veszítettünk, így adva meg az árát a „bóvlinak” is. Mert sajnos — ez is megesik. Példa rá épp a vasárnap esti angol tévéfilm, amelynél bárgyúbb krimit régen láthatott a magyar néző. „Angol” hét Egyébként is az elmúlt műsorhét meglepően angol- központúvá sikeredett. Kedden a Napóleon szerelmi magánügyeit, hálószobatitkait kiteregető új sorozat jelentkezett, szerdán egy újabb té- véfiim. a Leonie, a második csatornán, de kora délután az 1-esen is angol bűnügyi filmet sugárzott a televíziónk ; aztán raüitortökön következett A Zsák a foltját, s még ugyanezen a napon a 2-es csatornán fél tízkor ismét egy „szigetországi” produkció, a hétvégét már ne is számítsuk. Ez 'bizony nem valami körültekintő szerkesztői munkára vall. S ha már a műsorok rendje esett szóba, hadd említsem meg, hogy az sem szerencsés, ami csütörtök este történt hogy tudniillik még jóformán el sem ült a zenei nevelés kérdéseit feszegető műsor vészharangjának hangja — Szőnyi Erzsébet és Czigány György beszélgetése —, máris felcsendült az 1-esen a Triangulum, a zenei klub vetélkedésének csin- gilingije. Lehet hogy a műsorszerkesztés ilymódon igyekezett friss illusztrációval szolgálni a megpendített gondolatokhoz. Ez a módszer azonban nem túlságosan kedvező a változatosságra szomjas nézőnek. A hétvégi műsorok köny- nyedségével kezdtem — következetesen vállalt programiról van egyébként szó, s a nézők nem is vehetik rossz néven, hogy a televízió így akar fokozottabban jó kedvet keliames hangulatot lopni a családok világába, fárasztó hétköznapok után — de másfajta köny- nyedsógről is szeretnék szót ejteni, amiben ért valamiképpen azt érzem, hogy a televízió házalóján, üa nem is új szelek fújdogálnak, de mindenképp új szellők lengedeznek- Tapasztalatom szerint ugyanis egyre több azoknak a műsoroknak a száma, amelyekben határozottam jelentkezik az oldott- ság igénye, amikor eleve számolnak azzal a sajátos viszonnyal, ami a képernyő előtt ülő néző és a televízió között születik, amikor megfelelő intimitásokkal, de egyáltalán nem holmi in- timpistáskodásoikkal meghitt kapcsolatot igyekeznek teremteni a nézővel. A péntek esti igen kellemes Tereferé- re gondolok és a vasárnap délelőtt sugárzott több órás V itray-műsorra. Terefere és társai A rádiós Rapcsányi László nemcsak nagyszerű társaságot gyűjtött egybe erre a meghitt házi kis csevegésre, de maga is kitűnő házigazdának bizonyult. A műsor valóban azt az illúziót keltette, mintha magunk is ott helyezkedtünk volna el az egyik kényelmes fotelben, s akár a szecesszióról., akár a barátságról, akár egyéb témáról mi váltottunk volna szót a jelenlevő jeles vendégekkel. Olyan forma ez, amely nemcsak keretet ad valaminek, hanem maga is tartatom, a mondanivaló lényegéhez tartozik. Ugyanez a kötetlenség avatta kitűnő szórakozássá ezúttal is a vasárnap délelőtti felnőtteknek készült magazint, amelyben igazán nem történtek nagy dolgok, sőt uram bocsá’ még csacskasá- gok is megestek, de mégis átsütött az egészen. valamennyi részleten valamiféle sajátos szellemi derű, valami, ami oly jellemző az emberre: a minden pillanatban ugrásra készen álló huncutság, huncutkodás, (Nem is tudom, hogy miért ne lehetne átkeresztelni ezt a műsort és persze tartalmában is átigazítani mondjuk akár szombat estére!) Az említett huncutságra csak egyetlen mozzanatot emelnék ki. az egyetemisták kollégiumában levő fiatalemberek szituációjátékát (ez volt az egyik helyszín), amelyben az egyik játékos főleg azzal tűnt ki. högy jóformán meg sem szólalt a feladványok során, és mégis tartalom, a mondanivaló vezetőnek (már ntegint ez a Vitray!) a néma szereplő is a legtermészetesebben vált humorosan beszédessé — a kommentáló szöveg révén. Itt is, de más részletben is a humor természetesen termett meg. és nem mesterségesen állíttatott élő. mint ahogy azt oly sokszor tapasztaljuk; a könnyed játékos magazin így vált azután szellemesen elegánssá. Ismétlem, jók ezek a szel- lőaskók, amelyek fújdogálnak a televízió házatáján. hogy a gallérosán szigorú, komoly, méginkább komolykodó műsorok mellett helyet kapnak — bár csak még nagyobb számban szerepelhetnének — a nézővel okosan és kellemesen társalgó tévéprogramok. Röviden A Fejenincs Írástudót rendezője. Rajnai András őskriminek nevezte. Sajnos, „nézőcsalogatója” a Rádió- újságban izgalmasabb volt, mint maga a produkció, amelyet beígért. Kevesebb ugyan már a trükk, de még mindig hiányzik ebből a játékfajtából az igazi drámaiadig. Mintha csak egy mesés- könyvet lapozgattunk volna, kiszínezettet, s ha egy-egy részlet meg is állíthatta a tekintetünket, a mese tanulsága lényegében nem vált átélhetővé. Ahogy az előző mesében nem sikerült, most sem. Talán a következőben. V. M. Magyar filmhét Kubában Hazaérkezett Kubából a magyar film-delegáció, amely részt vett a baráti országban első ízben megrendezett magyar filmhéten. A küldöttség itagja, Rózsa János filmrendező — akinek „Trombitás” című filmjét is vetítették — elmondta az MTI munkatársának: —• A kubai magyar filmhét eseménysorozatát hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulója tiszteletére rendezték meg. Az ünnepélyes megnyitón, Havanna egyik, mintegy 1500 személyt befogadó filmszínházában Jamcsó Miklós „Magyar rabszódia” című alkotását, mutatták be. nagy sikerrel. A filmhéten többek között az Allegro Barbarót, valamint a Rossz emberek, a 80 huszár, a Keménykalap és krumpliorr, az Erőd. a Dóra jelenti, az Olyan mint otthon című filmeket láthatta a közönség. Előadóművészek fesztiválja Az idén József Attila költészetének jegyében rendezik meg — április 18-án Győrött — a harmadik élőadóművész-fesztivált. Kialakult a fesztivál mezőnye: az idén is a legnevesebb színészek és előadóművészek neveztek a versenyre, s a 130 jelentkezőből választotta ki a zsűri a döntő húsz résztvevőjét. József Attila alkotásainak legjavát valamint mai magyar költők alkotásait fogják tolmácsolni. E nagyszabású rendezvényt a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti. Jelen lesz a rádió április 11-én Salgótarjánban is, a költőről elnevezett művelődési házból ugyancsak egyenes adásban sugározza a József Attila est programját. Pillanatkép a tiszasasi óvodából „Izgága" szülök, gyerekek Szülői értekezleteket' tartottak a közelmúltban az iskolákban. Megbeszélték a diákok tanulmányi előmenetelét, a félévi értesítőt, s a második félév feladataival, az iskolai célkitűzésekkel is megismerkedhettek a szülők. Már persze azok. akik jelen voltak az értekezleteken. Hiszen egyre népesebbek ugyan ezek az iskolai találkozók, sokan mégis távolmaradnak. A pedagógusok szerint gyakran éppen azok, akiknek gyermekei leginkább rászorulnának az együttműködésre a nevelésben. K-né hatodikos fia két tantárgyból is megbukott félévkor. — Én szégyenkezzem miatta a tanárok, s a többi szülő előtt? Eddig is így volt. ha valami történt az iskolában, az én fiam mindig íbenne volt. Betört az ablak, megvertek valakit? Az egyik tettes biztos Karcsi volt. Engem csak ilyesmiért hivattak az iskolába. Nem is tudom, kire hasonlít, nem használ neki se a jó szó se a verés — pityeredik el az asszony. A hatodikos Karcsi ezek szerint a nevelés „csődje”, semmiféle módszer nem hat rá. Legalábbis édesanyja szerint. A szülői értekezlet „helyett” levelet küldött hozzánk a Jászságból egy édesanya. Nevét hallgassuk el — kéri — mert a tantestülettől már töhbször úgyis megkapta a jelzőket, hogy „izgága”. „primitív” meg efféle minősítéseket. Hatoldalas levele vádirat a pedagógusok ellen. A napköziben, a kollégiumban magukra hagyják a gyerekeket — panaszolja — akik tanulás helyett ütik-verik egymást, kislányát is megtépték megrugdosták a nagyobbak. Az utóbbi időben új tanárnő a napközis — írja — azóta javult a helyzet, de a gyerek iszonyodik a napközitől. Most mit csináljon vele? — kérdezi tőlünk, mert megfogadta, amikor annak idején „minősítették”, be nem teszi a lábát többé az iskolába. Ám nem hagyhatta szó nélkül a fentieket, hiszen több diákot is érintett a napköziben, a kollégiumban uralkodó állapot. A többi szülő mégsem hozzánk fordult panaszra, hiszen a dolgot érdemben úgyis helyben lehet rendezni. Lehet, ők nem tartoznak az „izgága” kategóriába, s be , merték tenni a lábukat” az iskolába gyermekeik érdekében. Mindkét említett eset a szülők: és a pedagógusok közötti kapcsolat negatív példája. Noha nem ez az általános, de szinte minden iskolában találkozhatunk hasonló gondokkal. Vélt vagy valós sérelmek miatt elmérgesedett a kapcsolat némelyik szülő és pedagógus között, s aztán az együttműködés helyett életbe lépett a „haragszom rád”, aminek a gyerek láthatja kárát. Hogy levélírónk „izgága”, vagy sem nehéz lenne eldönteni. Vannak viszont valóban olyan szülők, akik a kákán is csomót keresnek, s akad a pedagógusok között is, aki nem áll a helyzet magaslatán, figyelmen kívül hagyja a pedagógiai tapintatot az amúgy is elfogult anyukákkal apukákkal szemben. Ennek aztán rendszerint az eltávolodás, a következménye, az érintett anya, apa hiányzik a szülői értekezletekről, még a fogadóórákra — ahol négy- szemközt beszélgethet gyermeke tanítóival — sem megy el. A tapasztalatok szerint a szülők jelentős része csak sorsdöntő alkalmakkor — első osztályos a fia. lánya, vagy pályaválasztás előtt áll — keresik fel az iskolát. Az egyik középiskolában mondták el a nevelők, hogy a fogadóórákon ki kell írni a nevüket, szakukat, hogy tüdja. kihez forduljon a szülő. Sokan még így is eltévednek” nem tudják, kik tanítják gyermekeiket. Az iskolákban folyó munka ismeretének hiánya az oka többnyire azoknak a szülői panaszoknak is, hogy nem tudnak segíteni a tanulásban. Azt nem teszik hozzá, hogy a nevelésben sem. pedig talán ez lenne a fontosabb. Minden szülő pedagógus is. ösztönösen oldja meg a nevelési szituációkat vagy némi pedagógiai ismeretek birtokában. A legcélravezetőbb módszerek megválasztásában gyermeke tanárai adhatnának a legtöbb segítséget, a cikk elején említeti K-nénak és sok társának is. A nevelés társadalmi ügy — szoktuk mondani — mindannyiunk érdeke a felnövekvő nemzedék formálása, alakítása. így igaz, de a nevelés bizonyos területeit nem tudja átvállalni a társadalom, a pedagógia kulcsszereplői változatlanul a tanítók, tanárok és a szülők. A nevelés sikerében a család és az iskola együttműködése a meghatározó. T. G. ügyes növendékek, hangulatos koncert Hangverseny a munkásszállón Kedves hangulatú vanószenekari darabbal, Arrna: Dal és románc című művével kezdődött hétfőn este a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola növendék- hangversenye, az Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának nagytermében. A közönség az országos és a megyei versenyekre készülő diákok bemutatóit hallgathatta meg. A zeneiskola két vonószenekara mellett több mint 'harminc szólista illetve duó vagy trió szerepelt. A kisebbeknél bizony elég magasra kellett állítani a zongoraszéket; de az ujjak otthonosan mozogtak a billentyűkön. A „tekintélyesebb” fúvóshang- szereknél nem is a játék, hanem a hangszer tartása okozta a nagyobb gondot. Az ügyesen, muzsikáló <Jső. második osztályos növendékeken kívül szóhoz jutottak a felsőbb évesek, a továbbképízősök is. A nehezebb művek is szépen szólaltak meg a diákok előadásában. A hangulatos kétórás koncerten a közönség, a pedagógusok és a fellépés izgalmát leküzdő növendékek örömmel tapsolhattak a jól sikerült produkcióknak. A közelmúltban történt kibővítése öta az egyik leglátogatottabb szentendrei múzeummá vált a Kovács MargitTyüjtemény. Íme, egy harmonikus kompozíciójú nőalak a kiállításról Egymásból egymásba növő épületek, ide-oda bajié, szélesedő, szűkülő utca. Jellegzetes szentendrei részlet TÉLUTÓN ű DUNnKQNYflRBÜN A nyár, a tavasz a Dunakanyarban: boldog zsivajgás, hatalmas forgalom, jövő-menő, ismerkedő, találkozó, szépet kereső emberek. A tél csöndes. Esztergom, Szentendre, Visegrád forgalma alig nagyobb, mint akármelyik alföldi településé. A táj, az épületek, a képzőművészeti kincsek, történelmi emlékek persze télen is ragyognak, lüktetnek varázsosan... Ez a boltozatos átjáró nyáron a szentendrei Teátrum díszlete, művészbejárója. Most csak a napfény jön- megy a macskaköveken,.. Család és iskola
