Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
1980. február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harminchét esztendős. Szöllősi József, az üzem vezetője „pékpalánta" korából ismeri, jellemzésként csak annyit mond róla „Sok hasonló képzettségű pék és még több ilyen emberséges ember kellene nekünk . . ." Nem csoda hát, hogy harmadszor is bizalmat kapott... A GÉPIPAR FEJLESZTÉSE Nagyobb követelmények az exporttal szemben Kevés új termék, „öreg”’ gyártmányok A gép egyenletesen gyúrja, dagasztja a képlékeny masszát. Az adagoló munkás gyakorlott mozdulatokkal méri formába a tésztát, hogy legyen mivel megtömni a falánk kemence gyomrát. És a levegő megtelik a friss, meleg kenyér illatával. A Sütőipari Vállalat kunhegyesi üzemében ilyenkor egy percre sem állhat meg a munka. Délutánra kell a boltokba a barnapiros kenyér, a ropogós kifli, az ízletes sütemény. A sütöde egyik művezetője Gál Sándor. — Tulaj donképpen a héten éjszakás műszakban vagyok ... — Akkor miért van mégis benn? — Ennek egy magyarázata van — mondja. — Pártmunkát végzek. Nemrég volt ugyanis a vezetőségválasztó párttaggyűlésünk, és újra bizalmat kaptam, mint alapszervezeti párttitkár. A fekete hajú. köpcös fiatalembert községszerte ismerik. Ismerték, mint aktív KISZ-est. aki bármilyen társadalmi munkából kivette a részét. Most úgy ismerik, mint szakmáját értő és szerető péket, példás családapát és jó pártmunkást. Néhány esztendőt távol töltött ugyan Kunhegyestől, de a szíve visszahúzta. — Nagykőrösön voltam tanuló, ’57-ben. Amikor a bizonyítványt a kezembe kaptam, többfelé is megfordultam. Fiatal voltam, tudja, hogy van az ilyesmi... Nem tudtam felfogni, mit jelent az, ha valakinek állandó munkahelye van. Tizenkét éve azonban már letelepedtem. megállapodtam Kunhegyesen. Házat építettem. a feleségem is itt dolgozik az üzemben, a csomagoló részlegben. Három szép gyerekünk van, k'ót kislány és egy nagy fiú. — Ügy hallottam, az üzem alapítói cőzé tartozik. — Pontosan tíz esztendeje lesz júniusban, hogy kisült az első kerek cipó. Harminc körüli létszámmal kezdtünk, most ötvenhármán vagyunk. Örömmel gondolok vissza azokra az időkre. Igaz. nem voltak ilyen modern gépeink, és a munka is jóval nehezebb volt.. Akkor a legfontosabb a terv teljesítése és a minőség javítása volt. A szorgalomnak. figyelemnek meg is lett a haszna. Évről évre jobb eredménnyel zártunk. A vállalat 1977-ben kiváló címet nyert — úgy érzem, ehhez a mi kis kollektívánk is hozzájárult. A több mint harminc üzem közül két éve. a kilencedikek voltunk. Az üzem dolgozói naponta átlagban 15—20 ezer süteményt készítenek. 70—80 mázsa kenyeret sütnek. Ezek a termékek az áfész- üzletekben és három saját boltjukban vásárolhatók meg. Abádszalók. Tiszagyen- da. Tiszabura, Tiszaroff, Kunhegyes és Bánhalma lakóinak. mintegy 30—35 ezer embernek az ellátását biztosítják. Kezdetben 9 millió forint volt az árbevételük, jelenleg meghaladja a 18 milliót. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjék, több embernek — közöttük Gál Sándornak is — az összehangolt, szervezett, minőségi munkájára volt szükség. A sütés mellett azonban másra is gondolni kellett. A párttagok például kezdetben a községi alapszervezethez tartoztak. Nyolc évvel ezelőtt aztán tizenegyen megalakították az üzemi pártszervezetet, Gál Sándort választották titkárnak. Ezzel megsokasodott a munkája. Mindezek mellett tanult is. — Még mielőtt különösebben belemerülhettem volna a pártmunkába, elküldték öthónapos pártiskolára. Aztán rájöttem, hogy ennyi iskola nem elég, többet kell tanulnom ahhoz, hogy jó titkár legyek. Beiratkoztam a marxista—leninista esti egyetemre. Akkor nehéz volt, alig maradt időm a családomra. Sok hasznát láttam már eddig is annak a három évnek. Rengeteget tanultam, nagyobb politikai műveltségre tettem szert. Jobban látom, értem a politikai összefüggéseket. így felkészültebben tudok válaszolni a hozzám intézett kérdésekre. A mennyiség és a minőség egyaránt fontos Munkásgyűlés a baromfifeldolgozóban A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozóban hétfőn tartották a munkásküldöttek tanácskozását, amelynek témája az 1979-es gazdasági év értékelése és az ez évi feladatok meghatározása volt. A tanácskozáson rüszt vett Pap Lajos, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Tobak István a Baromfiipari Tröszt vezér- igazgatója. Hajós Ferenc igazgató beszámolójában elmondta, hogy az 1979-es év nehéz piaci lehetőségei és a termelés technikai feltételeinek, műszaki állagának erőteljes romlása rendkívüli erőfeszítéseket követelt minden dolgozótól, próbatétel elé állította a vállalati kollektívát. A változó körülmények az élő baromfit nevelő partnereket is befolyásolták a fel- vásárlási lehetőségekre is kihatottak. A vállalat belső tartalékainak jobb kihasználásával. a munkaszervezés javításával enyhíteni lehetett a gondokon és eredményes évet zártak. Az idén mintegy 15 és fül ezer tonna baromfi felvásárlását üs feldolgozását tervezik a 600 tonna nyúl és a 160 tonna galamb mellett. A műszaki-technikai feltételek megteremtésén túl — az utóbbi években csak a folyamatos munkavégzéshez szükséges szinttartás volt a cül — a legnagyobb gondot a jó minőségű alapanyag — az élő baromfi — biztosítása jelenti: több termelőszövetkezet nem vállalkozik többlettermelésre. Így a felvásárlás jobb szervezésével. gazdaságos és szorgalmas munkával, és a szociálisa brigádok összefogásával kell bizonyítani, hogy a kollektíva meg tudja oldani a problémákat. Malacnevelö és utóhizlaló A jászfényszarui Béke Termelőszövetkezetben az idén 6 millió 700 ezer forintos költséggel 300 férőhelyes konténeres malacnevelőt és egy AGROKOMP- LEX rendszerű. 880 férőhelyes utóhizlalót építenek. A két új ..sertés-szállással” egyidőben készül majd a telep vízellátását biztosító törpevízmű, a gondozók számára pedig a húsz személyes, mosdókkal és öltözőkkel ellátott szociális épület. A beruházás elkészülte után a tervek szerint 1981. első felében, a közös gazdaság a jelenlegi 3 ezer 500 sertés helyett 5 ezer 500-at nevelhet, hizlalhat. Nyolcéves az alapszerve- zetük, , tizenhatan vannak. Az üzem kommunistái általában törzsgárda- vagy szocialista brigádtagok. Két brigád dolgozik a telepen: a Béke és a November 7. A sok vállalásuk között szerepei például az óvodák oat- ronálása. Évek óta jóra kapcsolatuk a Dózsa úti Általános Iskolával is. Mióta Gál Sándor művezető lett — ’77 óta — csak tiszteletbeli tagja a November 7. brigádnak. De munkáját mint párttitkár is segíti. — Az elkövetkezendő hónapokban milyen munka vár az üzem kollektniájára, a kommunistákra? — A gazdasági munkában nálunk nincs különbség a párttag és a nem párttag között. Termelni kell. mert mindenütt várják mindennap a friss kenyeret, a süteményt. Természetesen továbbra is napirenden tartjuk a minőség javítását, a takarékosságot, a gazdaságosságot. A pártmunkában a legfontosabb feladatunk a párttaggá nevelés. Az utóbbi öt évben négy új tagot vettünk fel. A pártépítési tervünkben most egy. •Esetleg két új tag felvétele szerepel. Nem a statisztikának dolgozunk. Mielőtt valakit felvennénk a pártba, különböző feladatokkal bízzuk meg. A teljesítés után bíráljuk el. hogy az illető alkalmas-e párttagnak. Megtartották Kunhegyesen is a községi pártértekezletet, amelyen Gál Sándor küldött is részt vett. Ott is bizalmat kapott. Beválasztották a nagyközségi párt- bizottság fegyelmi bizottságába .. . Szekeres Edit z MSZMP kongresszusi irányelvei nagy figyelmet szentelnek a gépipar szelektív fejlesztésének: ,VA gépiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapokat biztosítanak.” Több mint 10 esztendeje kezdődött el a gépipar kiemelt fejlesztése, s ennek nagyon fontos állomásai voltak a központi fejlesztési programok, amelynek eredményei az autóbuszgyártás, a korszerű motorgyártás, a híradástechnikai termékek és alkatrészek, a számítástechnikai termékek és alkatrészek. a számítástechnika gyors fejlődésében jelentkeztek. A szerkezeti átalakulásnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a gépipar teljesíteni tudja azokat a követelményeket, amelyeket a gazdaságos exportban az ágazattól a nemzetközi verseny éleződésének korszakában megkövetelnek. Az V. ötéves terv a gépipar termelésének évi átlagos 6,3 százalékos növekedését irányozta elő. s ennél is gyorsabb ütemű fejlődést irányzott elő az exportban. Az 1976—1979 közötti időszakban a gépipar fejlődése elmaradt a tervezettől, s évi átlagban 5,5 százalék volt. Az ütem lassulásában több tényező játszott szerepet: így azok a központi intézkedések is. amelyek a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében a belföldi felhasználás mérséklését irányozták elő, s amelyek' a mennyiségi termelés helyett a minőség javítását tűzték ki célul. De a viszonylag lassabb fejlődésben szerepet játszott az is. hogy a gépiparban a termékváltás üteme elmaradt a várakozástól, lassan javult a gazdasági hatékonyság, nem kellő mértékben terjedtek el a korszerű vezetési és szervezési módszerek, nem valósult meg elég gyorsan az ágazatban az innovációs folyamat. Míg 1976-ban 6,1 százalék volt az először gyártott új termékek aránya, 1977- ben már csak 5,4 százalék, s 1978-ban és 1979-ben ez az arány tovább romlott. Ellentétes tendencia érvényesült a 8 évnél régebbi termékeknél. ahol 1976-ban 35 százalék, 1979-ben pedig 40 százalék felett volt a részesedési arány. A gépiparon belül az egyes alágazatok között nagyon erőteljes a gépek átlagos életkorának szóródása, vannak olyan termékek. amelyeket 20—30 éve lényegében változatlan formában gyártottak. Az 1980. évi tervelőirányzatok a korábbiaknál is nagyobb követelményeket támasztanak a gépipari exporttal szemben, s ez a VI. ötéves terv időszakára is érvényes lesz. 1980-ban mintegy 15 százalékkal kell növelni a gépipar exportját, ezen belül, a nem rubel elszámolású kivitelt 30 százalékkal. Ez a feladat a termelési és értékesítési politika jobb összhangját, a teljesítmények ugrásszerű javítását követeli meg a gépipari vállalatoktól. A szocialista országokkal bonyolított árucserét államközi megállapodások szabályozzák. Erősíteni kell a KGST gépipari szakosításából fakadó előnyök kiaknázását. amely az export árualapok bővítésének is egyik feltétele. A fejlett /tőkésországokban elsősorban a vákuumtechnikai cikkeket, a szórakoztató híradástechnika egyes termékeit, a hagyományos és számjegy-vezérlésű szerszámgépeket és a fémtömegcikkipar gyártmányait lehet jó esélyekkel exportálni. A fejlődő országok iparosítási törekvései hazánk számára is széles piacot ígérnek. Ezek az országok nagy keresletet támasztanak komplett gyárak, technológia. gépsorok, közlekedési eszközök, összeszerelőüzemek. kikötői berendezések iránt. Köztudott, hogy a gépiparban egyes termékek fajlagos anyagtartalma viszonylag magas, amelyet a megmunkálási technológia fejlesztésével csökkenthétnek, s jelentős megta’karítási lehetőségek vannak az energiafelhasználásban is. Ezek a tényezők nemcsak az importtal való takarékosság szempontjából fontosak, hanem a hatékonyság növelésének is egyik jelentős forrását képezik. gépiparban az 1990- ig terjedő hosszútávú tervkoncepció alapján folytatódik az ágazat nagyarányú szerkezetátalakítása, amelynek középpontjában az exporttermelés fejlesztése és a gazdasági hatékonyság állandó javítása áll. Az ágazati irányítás, e munkában az alulról felfelé kölcsönös információcserével kívánja a jövőt alakítani. W. I. Hz új Szikra Lapnyomda Októbertől ott készül a Népszabadság és a Népszava Még az idén átadják az ország legnagyobb nyomóüzemét. Építését 1976-ban kezdték és 1980 októberétől már ott készül a Népszabadság. a Népszava, mégpedig a megszokottnál sokkal szebb minőségben. Az eddigi magasnyomás helyett alkalmazott ofszet technika szebb képnyomást tesz lehetővé. Az ofszet nyomóformák fototechnikai eljárással készülnek. A lemezkészítő részleg berendezései már kipróbálás alatt vannak. Elkészült a hőközpont és a klímaberendezés is. A rotációs gépteremben 24 nyomóművet állítottak fel. Az NDK gyártmányú gépek szerelése befejezéséhez közeledik. Egyes gépeken már próbanyomatok iis készültek. melyek minőségével elégedettek a szakemberek. Folyamatban van a részegységek munkájának összehangolása. Külföldi szakemberek is részt vesznek a svájci. NSZK. svéd gépek üzembeállításában. A nyomda — 1985-re tervezett teljes felfutásakor — évi 40 ezer tonna napilapot, folyóiratot és könyvet állít majd elő. A 2,5 milliárd forintba kerülő nyomdát a Könnyűipari Tervező Vállalat tervei alapján a 22. Állami Építőipari Vállalat építi. Ez a komputeres gépsor végzi majd az újságok kötegelését Szerelik az utolsó nyomógépet A rotációs gépterem 24 gépegysége (Hauer Lajos képriportja)
