Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 3. KÜLPOLITIKÁI Ötvenéves a Vietnami Kommunista Párt ötvenedik születésnapját ünnepli Vietnam harcokban edzett kommunista pártja. Fél évszázada, 1930. február 3-án tartotta meg történelmi jelentőségű alakuló kongresszusát Indokma Kommunista Pártja (mai nevén: Vietnami Kommunista Párt), a forradalom legendás vezetője, Ho Si Minh elnökletével. Története — talán nem túlzás így fogalmazni — Délkelet-Ázsia legújabbkori politikai történelmének tükre. Az IKP létrejöttével megszületett az az erő, amely hamarosan a gyarmati világ egyik legdinamikusabb, legbefolyásosabb kommunista pártja lett. A Ho Si Minh vezette vietnami kommunisták néhány év leforgása alatt felsorakoztatták maguk mögött a dolgozó tömegeket. A párt ereje abban a felismerésben rejlett, hogy a francia gyarmatosítókat csak úgy győzhetik le, ha a függetlenségi 'harc egybekapcsolódik társadalmi célúkkal, a parasztság felemelkedéséért, a nemzeti megújulásért folytatott küzdelemmel. Amikor a második világháború kirobbanása után. a japán fasiszták kiűzték indokínai pozícióikból a francia gyarmatosítókat, a párt a helyzetet érettnek, önmagát elég erősnek érezte ahhoz, hogy megindítsa a nemzeti felszabadító harcot. Létrejött a kommunisták vezette Viet Minh, a különböző társadalmi rétegeket tömörítő függetlenségi front, amely 1945 augusztusában győzelemre vitte a forradalmat. Szeptember második napján Ho Si Minh Hanoiban ünnepélyesen bejelentette a független Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulását. A minap még illegális párt az ország meghatározó politikai ereje, szervezete, a VDK pedig az elmaradott Délkelet - Ázsia első, valóban független, demokratikus, népi állama lett. A történelmi fordulatot újabb, szenvedésekkel teli kilenc évi háború követte. A francia gyarmatosítókkal vívott harc 1954-ben, a Dien Bien Phu-i győzelemmel végződött. A béke azonban csak villanásnyi ideig tartott, hogy aztán átadja helyét az amerikai agresszió elleni két évtizedes ellenállási háborúnak. A megpróbáltatásokkal teli újabb harci szakasz is győzelemmel zárult: a Vietnami Kommunista Párt történelmi jelentőségű IV. kongresszusa, 1976 decemberében olyan körülmények között ült össze, amikor az ország, évszázados megosztottság után, ismét eggyé vált, s szocialista keretek között kezdett új életet. Azóta négy esztendő- telt el, de a baráti Vietnamnak nem adatott meg, hogy a párt által célul tűzött helyreállítást, a békés építőmunkát a mindennapok gyakorlatává tegye. Vietnamnak minden korábbinál veszélyesebb kihívással, a kínai nagyhatalmi politika invázióba torkolló nyílt támadásával kellett megbirkóznia. A párt a jelen helyzetben a szocialista haza, a függetlenség megvédésére s egyidejűleg az országépítésre szólítja fel a vietnamiak millióit. A Vietnami Kommunista Párt alapvető tulajdonságai közé tartozott és tartozik az internacionalizmus, a szocializmus és a haladás erőivel való összefogás. Maga a párt úgy véli, hogy győzelmeiben mindig nagyfontosságú volt a testvérországok és -pártok önzetlen, hatékony és sokoldalú támogatása. A mostani évforduló kettős ünnep is. A párt ötvenedik születésnapja egybeesik hazánk és Vietnam diplomáciai kapcsolatfelvételének harmincadik évfordulójával. Népünk az elmúlt három évtizedben saját ügyének tekintette Vietnam áldozatos, forradalmi küzdelmét független szocialista hazája megteremtéséért. Vietnam mindig biztosan számíthatott és számíthat a magyar nép testvéri, cselekvő szolidaritására. Ha a két országot nagy távolság is választja el. célunk közös: a szocialista társadalom felépítése. Mongólia MIDT ma és 1990-ben A mongol légitársaság, a* MIAT útvonalainak hossza 35 ezer kilométer. A KGST tagállamai között a mongol légitársaság belföldi forgalma a Szovjetunió után a második helyen áll. Már kidolgozták az 1990-es évig előirányzott fejlesztési programot. Az országon belüli légiútvonalak hossza 50 százalékkal fog emelkedni. Űj típusú, modern repülőgépekkel gazdagodik a repülő- géppark és korszerűsítik a repülőtereket is, beleértve a főváros, Ulánbátor légikikötőjét. Egymillió hektár megművelt föld A jelenlegi ötéves terv három éve alatt 11 új állami gazdaság létesült a Mongol Népköztársaságban. Ezeket a gazdátlan földeken szervezték. A Mongol Népi Forradalmi Párt XXII. kongresszusa határozatának megvalósításához, amely szerint több mint 250 ezer hektár új földterületet kell művelésbe vonni, nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. Mezőgazdasági gépek érkeznek a Szovjetunióból. és szovjet szakemberek is működnek az országban; á helyi kádereket oktatják, magtárakat és más objektumokat építenek. Mongólia mezőgazdasága jelenleg majdnem egymillió hektár földterülettel rendelkezik, és teljes mértékben kielégíti a lakosság növény- termék-szükségletét. Új csatorna a KNDK-ban A KNDK Dél-Phenjan tartományában elkészült az a 24 kilométer hosszú csatorna, amely a Theszon-tó vizét vezeti el a tartomány mezőgazdasági szövetkezeteihez és megteremti az öntözéses gazdálkodás lehetőségét, illetve kiterjesztését e területen. Az elmúlt években Lengyel- ország nagyszabású beruházásokat hajtott végre az ország ipari termelésének növelésére és korszerűsítésére. Bővítik az együttműködést *a nyugat-európai államokkal is. A „Predom- Lucznik” Fémművek saját varrógépei mellett — licenc alapján - a Singer varrógépek öt tipusát is gyártja. Az üzem modernizálása után az évi termelés: 400 ezer Singer és 200 ezer Lucznik típus. Képünkön: szerelőszalagon a Singer elektromos varrógépek Az építőipar teljesítményét dicsérik a lengyel városokban létrehozott új lakó- és üzleti negyedek. 1990-ig hétmillió új lakás átadását tervezik! Képünkön: Varsó egyik modern városközpontja, középen a Fórum Hotel Változatlanul alapvető célkitűzés a mezőgazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, s ezzel az élelmiszerellátás javítása. Képünkön: mezőgazdasági vidék a Mazuri-tavak (Észak-Lengyelország) környékén Van, aki január 16-tól, vagyis a sah elutazásától számítja az új iráni naptárt. Mások viszont huszonhat nappal későbbre datálják az iráni fordulatot, amikor is véget ért a Dósán Tapeh légibázis körül vívott csata. Megint mások úgy vélik, hogy február 11-én tetőztek a forradalmi változások, amikor a hatalmat a síita vallási mozgalom képviselői vették át. Mindez talán csak az évforduló megünneplésének szempontjából érdekes. Az iráni változásokat — mivel folyamatról van szó, ma is tartó folyamatról — nehéz lenne egyetlen naphoz kapcsolni. Egy esztendővel ezelőtt Irán valóban történelmi napokat élt át: nemcsak a 2500 éves monarchia ért véget, hanem pont tevődött az utolsó uralkodó, Reza Pahlavi csődpolitikájára is. Széles egységfront A sah elleni harcot az iráni tömegek vívták. A társadalom legkülönbözőbb rétegei vettek részt a tüntetéseken, majd a fegyveres felkelésben is. A széles egységfront — és ezt eleve szükséges hangsúlyozni — azért jöhetett létre, mert a nép egészét, beleértve a városiakat és a falusiakat, az értelmiségieket, a diákokat és a nőket, a nemzeti burzsoáziát és a nincsteleneket, a végsőkig kifárasztotta és elkeserítette a sah „fehér forradalmának” csődje, a növekvő infláció, a vágtázó árak, a munkanélküliség, egyszóval a teljes kilá- tástalanság. Ebben a helyzetben szinte nemzeti szimbólummá nőtt fel az a Khomeini, aki az első pillanattól szemben állt az uralkodóval és már sok-sok évvel korábban megjósolta a sah reform- politikájának kudarcát. Ha Iránban a siita egyházon kívül lett volna olyan szervezett politikai erő, amely képes a forradalmi helyzettel élni, az események valószínűleg más fordulatot vesznek. Az a tömeg ugyanis, amely Khomeini nevével ment az utcákra, elsősorban a gyűlölt zsarnok ellen kelt fel. Egészen világosan: az iszlám hagyományos szerepének visszaállítása csak azért kaphatott a sah-ellenes tömeg- megmozdulások kapcsán akkora hangsúlyt, amekkorát végül is kapott, mert Khomeini nevében és utasítására a többtízezer mullah vitte az utcára és vezette a tüntetéseken résztvevőket. Törésvonalak A tömegmozgalomban részt vett erők egységén szinte Khomeini hatalomra jutásának pillanatától törésvonalak támadtak. Mindez világosan kitűnt abból, hogy a kezdet kezdetétől formálisan kettős hatalom alakult ki. Az az ideiglenes kormány, amelynek élére a Moszadik-éra veterán személyiségét,' |Bazar- gánt nevezték ki, sokkal vi- lágibb jellegű állam megte- teremtését tervezte, mint amit az ajatollahok sürgettek és lényegében megvalósítottak. Ez a polgári szárny alapvetően arra törekedett, hogy a sah, illetve a Pahlavi- rendszer durva hibái nélkül folytassa Irán kapitalista fejlesztését. Nem volt egység a siita egyházon belül sem. Az egyik irányzat, amelyet az időközben elhunyt Talegha- ni vezetett, politikailag is progresszívebb berendezkedést kívánt. Shariat Madari programja viszont jobbról lépett volna át Khomeini politikai konzervatívizmusán. A teljes képhez tartozik, hogy nemcsak a vezetés szféráiban bontakozott ki küzdelem Khomeini nézetei körül. Irán lakosságának mintegy fele Khomeini ajatoUah Irán egy éve különböző nemzetiségekhez tartozik. Ezek a kurdok, tür- kök, azerbajdzsánok és arabok az elmúlt évszázadok során és a legutóbbi időkben is számos sikertelen kísérletet tettek kisebbségi jogaik érvényesítésére. Okkal számítottak arra, hogy a zsarnokság megdöntése sorsuk javulásához vezet. Ezzel szemben egyfajta siita sovinizmussal ■találkoztak s ez a tény nem kis szerepet játszott abban, hogy a meglehetősen bizonytalan helyzetet kihasználva, 6Őt, valószínűleg külső sugallatra, fegyvert fogtak jogaik érvényesítésére. Sok a kérdőjel A belső véleménykülönbségek, illetve a nemzetiségi területeken sorozatosan fellángoló fegyveres harcok mindenképpen közrejátszottak abban, hogy Khomeini mindmáig nem tisztázta világosan a jövővel kapcsolatos nézeteit. Igaz ugyan, hogy történelmileg rendkívül rövid idő telt csak el a sah rendszerének megbuktatása óta. Az új iráni vezetés ennek ellenére is adós annak pontos felvázolásával, hogy miként képzelik el az ország jövőjét. Az az alkotmány-tervezet ugyanis, amelyet — meglehetősen nagy érdektelenség mellett — pár hónappal ezelőtt népszavazáson fogadtattak el, lényegében csak arra ad választ, hogy olyan berendezkedésű állam kialllakítása a cél. ahol a megteremtendő alkotmányos intézmények rendszerét egyértelműen a vallási vezetésnek rendelik alá. Ezzel szemben nem döntöttek olyan kulcskérdésekről, mint amilyen a gazdaságpolitika, az ipar és a mezőgazdaság jövője, a földreform sorsa. A túlságosan sok kérdőjel Khomeini híveiben, is valamifajta elégedetlenséget keltett. Nemcsak a rendszer nyílt ellenségei fogtak fegyvert és szerveztek szabotázsakciókat, 'hanem azok is hallatták hangjukat, akik elsősorban a „nagyobb darab kenyérért” álltak Khomeini mellé. A bankok és bizonyos nagyvállalatok államosítását, az ország gazdasági függetlenségre való törekvését közvetlenül ugyanis nem érzékelték. Emellett változatlanul pang a termelés, az ipar 30—40 százalékos kapacitással dolgozik. Nem sikerült megálliítáhi az inflációt sémi, amely még hivatalos adatok szerint is meghaladja a tíz százalékot. Mindennek természetes következménye, hogy állandósult a feketepiac. másrészt a munkanélküliség nem csökken, sőt, talán még többen vannak rendszeres kereset nélkül, mint egy esztendővel ezelőtt. Nemzetközi háttér A külső-belső gondoktól fűtött Irán helyzetét bonyolítja, hogy a világ jelenleg leg- feszültébb térségében, a Közép-Keleten terül el. A túszügy — hogy fiatalok egy csoportja elfoglalta a téhe- ráni amerikai nagykövetséget és az ott lévő diplomat ákat foglyul ejtette — még jobban elmérgesítette az Egyesült Államok és Irán viszonyát, ami mór önmagában veszélyezteti a térség nyugalmát. Tény, hogy az amerikai elnök e tekintetben meghátrálásra kényszerült: az Egyesült Államokban gyógykezelt sahnaik el kellett hagynia az amerikai földet. De Carter erre a gazdasági embargó meghirdetésével, majd — második fokozatként — hadihajói felvonultatásával reagált. Ez tulajdonképpen már annak a Carter-doktrí- nának az előkészítése volt, amelyben az amerikai elnök újjáválasztási kampánya hidegháborús nyitányaként közölte, hogy az Egyesült Államok kész katonailag is beavatkozni a térségben. Mindez, 'bár Washintoriban, formálisan az afganisztáni fejleményekkel magyarázzák, alapvetően, az olajtérségben, az iráni eseményekkel indult változások következménye. Hogy a sah uralmának megdöntése előbb-utóbb kihat a térség erővonalaira is, azt sejteni lehetett. Jelenleg viszont már ezek a külső tényezők is nehezítik a sürgető iráni kibontakozást. Ezen a tényen nem sokat változtathat az sem, hogy a hatalom- átvétel egy esztendős évfordulóján Baniszadr személyében megválasztották pz új, alig egyéves Irán első elnökét. Ónody György Összeállította: Majnár József Amerika-etlenes tüntetés Teheránban