Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Üzemi „kozmetikusok” A levegő parázslik. A főmérnök kardoskodik igaza melleit, az elnök legyint: „Ide ne jöjjön senki reformálni. .. Ne tátsa a száját a portánkon...” A jelenet meglepő volt. már csak azért is, mert néhány héttel korábban arról beszélt a kisüzem vezetője, hogy nincs szakemberük elegendő. Akkor azért fortyant fel. mert a felsőbb illetékesek előterjesztette éves tervben ez állt: „A korábbinál fokozatosabb figyelmet kell fordítani a közgazdasági elemzésekre. ..” Azt emlegette az elnök, hogy ne közgazdászt. hanem egy jó könyvelőt szerezzen neki valaki. Való igaz, a kisebb vagy az úgynevezett középüzemek többsége szakember- hiánnyal küszködik. Az egy főmérnökön kívül nagyon kevés olyan kisüzemet találunk a megyében is, amelyben mérnökök, üzemmérnökök sokasága végezné a termelés előkészítését. irányítását. Kérdezhetnénk, reális-e az igény? S mindennek mi köze a békétlen- kedő. portáját idegen tekintetektől féltő szövetkezeti elnökhöz? Az igény jogossága bizonyítható egy adattall: Szolnok megyében például a szövetkezetek az anyagi javak megtermeléséből mintegy 2 milliárd forinttal részesednek. A szám önmagáért beszél, dg ennél sokkal többet mondana az a jó néhány újságoldalnyit kitöltő felsorolás, amely arról szólna, kikkel kooperálnak ezek a kisüzemek, mennyi nagy gyár termelésébe „dolgoznak be”. A varázsszó: a konvertálhatóság, vagyis ami kü- lönlegessé teszi a szóban- forgó kis gyárakat, vállalkozásokat a „nagyokkal” szemben — ez a rugalmasság. Automatizálni, gépesíteni kell itt is, mint a „nagyokban”, de csak olyan mértékig, amíg ez nem teszi merevvé az üzemi mechanizmust. Megtalálni az optimumot, ésszerű munkarendet, szervezést kialakítani — ehhez már egy főmérnök és néhány technikus nem elég. Az elnök képzeletemben összedörgöli hüvelyk- és mutatóujját. Ugyan ki tudná finanszírozni az ilyen munkákhoz szükséges szellemi többletet? Igaza van. egy-egy kisebb üzem aligha képes fenntartani például néhány szakmérnököt foglalkoztató gyártmány- fejlesztő csoportot. Arról nem is beszélve, hogy munkával sem tudná ellátni ezeket a szakembereket. A megoldást itt is a szövetkezés hozza. Példa erre a szervezők ténykedése. Az OKISZ Szervezési és Számítástechnikái Vállalatának szakemberei már megyénkben is tevékenykednek, az idén például egyebek között a szolnoki BÖRTEX komplex üzem- és munka- szervezési feladatain dolgoznak. Az év eleji KISZÖV- fcüldöttgyűlésen az egyik építcüzem képviselője felállt. és elmondta: „nehéz kiállni a nagy vevők között betonelemért egy kis termelési kapacitású szövetkezetnek”. Elhangzott viszont az is. hogy az építéssel foglalkozó szövetkezetek társulása. amely nemrégiben alakult meg. a beszerzésnél is segít. A kisüzemeknek tehát változtatniuk kell profiljukon, arculatukon, a kozmetikusok munkája azonban nem feltétlenül jelent létszámnövelést. Hajnal József PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK Elénk, tartalmas vita Vasárnap a szolnoki, a jászberényi járás, Jászberény város és az Alföldi Olajipari pártbizottság kommunistáinak tanácskozásával befejeződtek a megyében a járási, városi pártértekezletek. Valameny- nyi tanácskozásra a felelősségteljes számvetés, az őszinte légkör volt jellemző. A pártértekezletekről szóló tudósításainkat lapunk 3. és 4. oldalán közöljük. Felvételünk Szolnokon, a megyei párt- bizottság épületének nagytermében készült, a szolnoki járás kommunistáinak értekezletén. A festőüzemben, Kunhegyesen A csarnok régi—mégis új MEGSZŰNTEK A MUNKAÁRTALMAK A pokol bugyrait idézte egykor az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyesi gyárának festéküzeme. Mindössze egy tető védte a vörösbama, szálló porban derengő alakokat az esőtől, hótól. Csak a legelszántabb emberek vállaltaik itt munkát. és az aránylag elfogadható fizetések ellenére is átjáróház volt a munkahely. Szégyenfoltja — így emlegették — ez a Kunság üzemeinek. A festéküzem elé odakerülhet az „egykori” jelző, hiszen tavaly októbertől mű- anyagüzem dolgozik a helyén. A tetőszerkezetről lemosták a festéiknyomokat, a színt most üveg oldalfalak határolják, hatalmas szellőzőrendszert alakítottak ki az esetleg káros sztirol- gőzök eltávolítására. (A technológia ugyanis annyira új még. hogy nincs orvosi tapasztalat a lehetséges ártalmakról !) A vadonatúj csarnokban színes, mintás munkaruhában asszonyok serénykednék. Az új, — az üvegszál erősítésű edénygyártás — kiszorította a gazdaságtalan régit. Zsoldi Sándor főművezető: — Tavaly nyáron szerződést kötöttünk a Vasipari Kutatóintézettel, dolgozói a leszerelt gépeket Zagyvarónára szállították. Ezután alakult ki az egész fedett terület egybarmadán az új csarnok — 570 négyzetméteren. Nemcsak a termelés alapterülete nőtt meg jelentősen, de a magasabb csarnok nagyobb méretű gyártmányok elkészítését is lehetővé teszi. Megszüntethettük a két műszakot, és a további területbővítés lehetősége is esélyt nyújt arra. hogy növeljük gyártmányaink mennyiségét. — Most az Egyesült Izzó nagykanizsai beruházásához, és a tatabányai Delta szövetkezethez szállítunk. Bái- egyelőre elég a munkáskéz, már most készülünk arra az időre, amikor elkerülhetetlenül gépesítenünk kell. A Műszaki Kutatóintézettel közösen dolgozik fejlesztőcsoportunk a gépi rendszer kialakításán. Bodnár Ferencné, egykori csipkeverőnő, ősz hajával ritkaságnak számít a fiatalok között. Az orvos javasolta, hogy a lábaim miatt hagyjak fel az ülőmunkával. Kilenc évig dolgoztam takarítónőként. most két éve kezdtem az új munkát. Hogyan tanultam bele? Az ügyesség jön magától. Nekem a két műszak is jó volt. a lányom a BHG-ban szintén váltóműszakban dolgozott. el tudtuk osztani a gyermekfelügyeletet. a házimunkát. De így is eléri a háromezret a fizetés, nem pa- naszkodhatam. A gyanta szagát meg lehet szokni, nem ártalmas, nem is tűzveszélyes. Csak az elővigyázatosság miatt kötelező az orvosi vizsga is, félévenként. A munka pedig köny- nyű és szép; a kezem alakítja az üvegoaplant tölcsérré, tartállyá. Nemcsak a szomszéd, a budapesti híradástechnikai gyár örül, hogy finomszerel- vényeire nem száll többé a por. A festékport szívó férfiak most a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai betonüzemében dolgoznak tovább, egészséges munka- körülmények között. K. I. Púja Frigyes Tokióban A japán kormány meghívására tegnap délelőtt négynapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A magyar diplomácia vezetője, aki viszonozza szigetországi partnerének korábbi budapesti látogatását, találkozik Ohira Maszajosi kormányfővel, két alkalommal tanácskozik Okita Szaburo külügyminiszterrel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról. A magyar külügyminiszter megérkezése után felkereste Jaszui Kent, a törvény- hozás felsőházának tavaly nyáron küldöttség élén Magyarországon járt elnökét, s ez alkalommal tolmácsolta neki Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének üdvözletét. Az, első napi program városnézéssel folytatódott. Púja Frigyes tegnap este hazánk nagykövetségén találkozott a tokiói magyar kolónia tagjaival. Ünnepi megemlékezés a magyar-szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulóján Történelmi jelentőségű megállapodás, a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 32. évfordulójáról emlékeztek meg hétfőn a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában. Az ünnepségen, részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Roska István külügyminiszter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hajnal Kornél, az MSZBT ügyvezető elnökségének tagja ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt harminckét évben hazánk életében felbecsülhetetlen jelentőségű volt a Szovjetunió segítsége, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Az 1969-ben megújított szerződés tovább mélyítette a két ország kapcsolatát, és újabb távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös együttműködésben. Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a szerződés jelentőségéről szólva hangsúlyozta: egyre hatékonyabban valósulnak meg a szocialista integráció elvei gazdasági kapcsolatainkban, mind szélesebb körűen hangolják ösz- sze a népgazdasági terveket, s egyre jobban fejlődik, mélyül a szovjet és a magyar ipar kooperációja, specializálódása. Az utóbbi években szakadatlanul bővültek az országaink közötti kölcsönös áruszállítások. Az idei évre tervezett árucsere értéke meghaladja az 5 milliárd rubelt. Nagygyűlést tartott tegnap a Moszkvai Izzólámpagyár kollektívája a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 32. évfordulója alkalmából. Jogsegélyszolgálat 55 megyei vállalatnál Munkaügyi vita Kölcsönigénylés Óvodai elhelyezés A SZOT-elnökség által kiadott irányelvek alapján 1976-ban 55 megyei üzemben, gyárban, vállalatnál, termelőszövetkezetben alakították meg a szakszervezeti jogsegélyszolgálati irodákat, amelyekben azóta is a dolgozók megelégedésére munkálkodnak. A jogsegélyszolgálat megszervezésének szükségességét a következő adat is bizonyítja: az irodákban eddig már íöbb mint 10 ezer ügyben intézkedtek, adtak jogi tanácsot, felvilágosítást, illetve biztosítottak jogi képviseletet különböző ügyekben a hozzájuk fordulóknak. A jogsegélyszolgálat segítette — és segíti ma is — a dolgozók államigazgatási, polgári jogi. szakszervezeti ismereteinek bővítését is. A munkahelyeken a jogsegélyszolgálat mint bizottság dolgozik. Tagjai megfelelő politikai, szakmai ismeretekkel rendelkeznek; jogi, munkavédelmi, közgazdasági, munkaügyi és társadalombiztosítási szakemberek nyújtanak segítséget az ügyintézésben. Munkájukat mindenütt a szakszervezeti bizottságok irányítják, ellenőrzik, minden évben beszámoltatják a szolgálat vezetőit, értékelik munkájukat. A jogsegélyszolgálati irodákban meghatározott napokon rendszeresen fogadóórákat tartanak, amelyeknek időpontja igazodik a vállalatok munkarendjéhez, a műszakbeosztáshoz. Vidéki telephelyekkel rendelkező vállalatoknál úgy oldják meg a dolgozók ügyintézését, hogy „kihelyezett” fogadóórákat tartanak a gyáregységekben. Így a jogsegélyszolgálatnak — ilyen esetekben — nincs mindennapos kapcsolata a dolgozókkal, • az ügyintézők munkája általában csak a félfogadásra korlátozódik. Éppen ezért az ilyen vállalatoknál keresik a megoldást, amellyel a központtól távol dolgozók ügyeit minél gyorsabban, szervezettebben tudják intézni. Akik a jogsegélyszolgálati iroda ajtaján bekopognak, és felvilágosítást, segítséget kérnek, többségükben — 75 százalékban — fizikai munkások. Leggyakrabban munkajogi problémák megoldásában kérik az ügyintézők közbenjárását. (Az üzemekben, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél csökkent a munkaügyi viták száma a jogsegélyszolgálat bevezetésével. Alaposabbá, szakszerűbbé vált a munkaügyi-bíróságokhoz kerülő fellebbezések előkészítése is!) A társadalombiztosítás különböző területeivel — családi pótlék, táppénz, gyermekgondozási segély, nyugdíjkérelem — függ össze az ügyek 9—10 százaléka, 15 százalék a családjogi, állam- igazgatási. 25 százalék pedig polgári jogi jellegű kérés. A jogsegélyszolgálat bizottságok érdemi módon vesznek részt az olyan tanácsi hatáskörbe tartozó ügyek intézésében, mint a lakásigénylések, építési engedélyek rendezése. Több esetben intézkednek a dolgozók gyermekeinek bölcsődei, óvodai fölvételében, képviselik, segítik a kényesebb természetű gyámhatósági ügyeket. Szabálysértési, valamint büntetőjogi ügyekben a dolgozók csak elvétve fordulnak a szakszervezeti j ogsegélyszolgálathoz. — sze — Az „új” műanyag-csarnok
