Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 19. Kommentárunk Beteg ember, szürke farkasok között A világsajtóban több mint száz esztendeje vissza-visszatér az a tétel, amely szerint Tö­rökország „Európa be­teg embere”. Nos, a modern technika jóvol­tából a magyar televí­zió nézők is több ízben meggyőződhettek a be­tegség tüneteiről. Izmir kikötőváros Gültepe ne­vű szegénynegyedében például marcona kato­nák feltűzött szurony­nyal fésülték át az in­kább viskóknak, níint la­kásoknak nevezhető egy­szerű otthonokat, felfor­gatókat és merénylőket keresve. Bár a hivatalos propa­ganda — számos nyugati országhoz hasonlóan — a terrorizmus fogalmát a szélsőbaloldalra szűkí­ti le, nyílt titok, hogy a gyilkosságok igen jelen­tős részét az ultrajobb­oldali „Szürke Farka­sok” nevű terrorcsopor­tok követik el. E csopor­tok nemcsak politikai­lag, hanem szervezetileg is igen közel állnak a török belpolitika egyik legveszélyesebb szemé­lyiségéhez, Alparslan Türkes ezredeshez, a Nemzeti Mozgalom nevű párt vezéréhez. Ha ez a párt elhagyja a jelen­legi kormánykoalíciót, a Demirel-kabinet más­nap összeomlik. Ez a tény önmagában is sok kérdésre riasztó vá­laszt ad... RáadásuKmindez nem akármilyen bel- és kül­politikai körülmények között történik. Áz or­szág államadóssága el­érte a '19 milliárd dollárt. Hiába küldenek a ven­dégmunkások évi mint­egy 700 millió dollárt, haza, csak az olajimport 3,5 milliárd dollárt emészt fel. Ami a külpolitikai as­pektust illeti, a Carter- doktrina nyomán máris hatalmas amerikai nyo­más nehezedik Ankará­ra, amelynek egyik ered­ménye a szovjet határ mentén levő 26 katonai bázis használatának új- raengedélyezésa az Egyesült Államok szá­mára. Ilyen körülmé­nyek között senkit sem lephetett meg a hadsereg vezetőinek minapi felhí­vása. Ez — nem először Törökországban — kilá­tásba helyezi a fegyve­res erők hatalomátvéte­lét. Olyan ultimátum ez, aminek fogalmazásába alighanem beleszólt a NATO délkeleti szárnyá­ért oly régen aggódó Pentagon is. flz enyhülési politika javulást hozott a nemzetközi kapcsolatokban Gromiko választási beszéde — A világ első szocialista állama politikájának sark­köve a múltban is a békéről való gondoskodás volt. Ez ma is politikánk sarkköve, s ez marad a jövőben is. Pár­tunk és kormányunk következetes, az enyhülésre irányuló irányvonalát teljes mértékben helyeslik és támogatják a szovjet emberek. Ez a helyeslés nyilvánult meg a jelen­legi választási kampány során is — jelentette ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Gromiko a Moszkva környékén lévő Kalinyingrád város képviselőjelöltje, és tegnap találkozott választóival. Beszédében, Gromiko bel­politikai és népgazdasági kér­désekről is beszélt, aláhúzva, hogy a szovjet nép, az SZKP vezetésével, odaadóan dolgo­zott a párt XXV. kongresz- szusán elfogadott gazdasági és szociális program megva­lósításáért. Ez lehetővé tet­te, hogy a jelenlegi ötéves tervben nagy lépést tegye­nek a szovjet népgazdaság, a tudomány és a kultúra fej­lesztésében, a népjólét eme­lésében, az ország védelmi képességeinek megszilárdítá­sában. — Az egész világon elis­merik — folytatta a külügy­miniszter —, hogy az el­A Pravda kabuli tudósítói arról számolnak be, hogy Afganisztán vezetői állhata­tos erőfeszítéseket tesznek a normális életkörülmények megteremtése, valamint a la­kosság különböző rétegeit egyesítő széles nemzeti front létrehozása érdekében. Badakhshan, Nangarhar és Paktia tartományokban pa­kisztáni támaszpontokon ki­képzett banditák csoportjai tevékenykednek. Paktiabán például, ahonnan a 200 kilo­méternyire fekvő Kabulba tűzifát szállítanak, a diver- zánsok megtámadják a fű­múlt évtizedben, a hetvenes években, az enyhülés politi­kájának apályai és dagályai ellenére, fontos javulás kö­vetkezett be a nemzetközi kapcsolatokban. — Az enyhülés útján fon­tos és nagy lépés volt az, hogy az elmúlt évben aláír­ták a SALT—2. szerződést. Sajnálatos, hogy ez az új szerződés még nem lépett ha­tályba. mivel az Egyesült Ál­lamokban befolyásos körök lépnek föl ellene. — Ennek ellenére minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: az enyhülés már szilárdan beleépült a nem­zetközi kapcsolatok szöveté­tőanyagszállító gépkocsikat, rettegésben tartják a lakos­ságot. Kabulban nyugalom van, de néha még itt is lö­vések hallatszanak. A forradalmi tanács felhí­vással fordult a lakossághoz, alakítson önkéntes egysége­ket a gyilkosok, szabotőrök és tolvajok elleni harcra. Az önkéntes egységek feladata lenne, hogy a hadsereg és a rendőrség alakulataival együtt biztosítsák a közutak, a hidak, a városok, a falvak, a karavánutak és hegyszoro- sók biztonságát. be, olyan sok híve van a vi­lágon, hogy egyetlen ország sem dönthet monopolisztikus módon sorsáról. Az enyhülés a jelenlegi megpróbáltatások ellénére él, lélegzik, — annak ellenére, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat meg akarja húzni fölötte a lélek­harangot. — A világ ma jól is­meri az Afganisztánban és Afganisztán körül végbement események sorozatát, azok sorrendjét — állapította meg Gromiko. — A Szovjetunió­nak nem volt és nincs más célja, mint az, hogy segítsé­get nyújtson az afgánoknak a külső agresszió visszaveré­séhez. — A nyolcvanas évekbe lépve a szovjet nép meggyő­ződéssel és magabiztosan te­kint a jövőbe. Ehhez minden alapja megvan. Ezeket az alapokat pártunk igaz bél­és külpolitikája, a párt poli­tikája iránt az egész nép ré­széről megnyilvánuló egyse^ ges támogatás adják meg — hangoztatta befejezésül Gro­miko. Versenyben a választási győ­zelemért. Trudeau, a Kana­dai Liberális Párt vezetője közvetlenségével igyekszik híveket toborozni. Képün­kön: a korcsolyapályán mu­tatja be tudását Afganisztán Önkéntesek az ellenforradalmaink ellen HAMBURG Hétfőn délelőtt Hamburg­ban megnyílt a helsinki zá­róokmány aláíróinak tudomá­nyos fóruma. A kéthetesre tervezett tanácskozáson 35 ország mintegy 460; tudósa van jelen; a magyar küldött­séget Straub F. Bruno aka­démikus vezeti. FIRENZE Kommunista béke-nagy­gyűlést tartottak vasárnap Firenzében. A Signoria té­ren az egész országból ösz- szesereglett százezer embert a város kommunista polgár- mestere Elio Gabbuggiani köszöntötte, majd Enrico Berlinguer, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára mon­dott beszédet. érkezett KAIRÓ Vasárnap Kiarába érkezett Joszef Hadas, az izraeli nagykövetség ügyvivője és vele együtt a diplomáciai misszió munkatársi gárdá­ja. Az egyiptomi ügyvivő, Mohammed Khazandar és beosztottai szerdán utaznak Tel Avivha. A nagykövetek — Izrael részéről Eliahu Elisszar, egyiptomi részről Szaad Mórtada — jövő hé­ten foglalják el állomáshe­lyüket. Gj Delhi Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök javaslatára va­sárnap este feloszlatták ki­lenc szövetségi állam kor­mányát és parlamentjét. Gandhi asszony a központi kormány rendkívüli ülésén indítványát azzal indokolta, hogy a szóbanforgó álla­mokban „a hatóságok kép­telenek biztosítani a törvé­nyességet, s elvesztették a nép bizalmát”. WASHINGTON Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter végülis külön keresi fel a nyugati szövet­ségeseket, miután Párizs el­lenkezése miatt meghiúsult a bonni külügyminiszteri találkozó. Hétfői washingto­ni bejelentés szerint Vance — az eredeti tervek szerint — kedden este Bonnba ér­kezik, hogy ott Genscher külügyminiszterrel találkoz­zék. Edward Babiuch az új lengyel kormánylö Tegnap délután összeült a lengyel parlament. A na­pirenden egyetlen pont sze­repelt: a minisztertanács összetételében bekövetkezett változásoké, Stanislaw Guc- wa, a szejm marsallja, tá­jékoztatta a képviselőket ar­ról, hogy Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke kérte tisztségéből való fel­mentését, Kéréséhez a par­lament hozzájárult. Ezután Piotr Jaroszewicz szólalt fel, majd Edward Gi- ~erek emelkedett szólásra, és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga nevében javasolta, hogy Edward Babiuchot válasz­szák miniszterelnökké. Mint mondotta, jelölését a szövet­séges pártok is támogatják. A szejm a javaslatot el­fogadta, és Edward Babi­uchot választotta meg a mi­nisztertanács elnökévé, egy­úttal felmentve őt az állam­tanács elnökhelyettesének tisztsége alól. * * * Edward Babiuch bányász­csatádból származik, 1927.' december 28-án született Grabocinban. Pártfőiskolai végzettsége mellett okleve­les közgazdász. Tizennégy évesen kezdett dolgozni a „Kazimierz” bá­nyában. A felszabadulás után az ifjúsági szervezetek­ben tevékenykedett, 1948-ban lépett be a lengyel munkásr pártba. 1949-ben a lengyel ifjúsági szövetség Icatowicei vezetőségében, egy év múlva már varsói főtanácsában tölt be ifjelelős funkciót. 1955- ben fejezi be a LEMP KB Központi 'Pártiskoláján két­éves tanulmányait, és a LEMP ^Központi Bizottságá­ban kezd dolgozni. 1959-től több éven át a párt varsói vajdasági bizottságának tit­kára. E munkája mellett szerzett közgazdászt képesí­tést a Tervezéstudományi és Statisztikai Főiskolán. 1963-ban tért vissza a központi bizottságba, ahol a szervezeti osztály helyet­tes vezetője és a „Pártélet” című folyóirat főszerkesztő­je lett, majd 1965-ben átvet­te az osztály vezetését. A párt IV. kongresszusán választották be a központi bizottság tagjai közé. 1970- ben lett a politikai bizottság tagja és a központi bizottság titkára, közel 10 éven át látva el e funkciókat. 1969 óta parlamenti kép­viselő, 1971 óta a Nemzeti Egységfront összlengyel Bi­zottsága elnökségének tagja. 1972 márciusában lett az államtanács tagja, és a LEMP képviselői klubjának vezetője. 1976 óta az állam­tanács elnökhelyettese. Iszlám kongresszus Baniszadr négyéves programja Iránnak meg kell őriznie teljes szuverenitását, és füg­getlenségét politikai, gazda­sági, katonai és kulturális te­rületen — jelentette ki Bani­szadr iráni elnök vasárnap az iráni forradalom iszlám kongresszusán, ahol előter­jesztette négy évre szóló el­nöki megbízatása program­ját. A kongresszuson részt ve­vő, az ország valamennyi területét képviselő 2000 kül­dött ) megvitatta Baniszadr előterjesztését, valamint a március 14-én kezdődő par­lamenti választások jelölt­jeinek nevezését. Baniszadr programja sze­rint külpolitikai téren Irán a nemzeti felszabadító moz­galmak támogatása mellett száll síkra. A sah rendsze­rének örökségeit a tömegek mozgósításával fokozatosan fölszámolják. A belpoliti- tikában az iszlám jogrend fog érvényesülni. Ennek ér­telmében mindenféle hátrá­nyos megkülönböztetést — beleértve a nemzeti kisebb­ségekre vonatkozó diszkri- minizációt # — megszüntet­nek. Csökkentik az államgé­pezet és a hadsereg költség- vetését, s a gazdaság átszer­vezésével biztosítják, hogy a továbbiakban ne a kőolaj jelentse az ország kizáróla­gos jövedelemforrását — hangoztatta Baniszadr. Khomeini ajatollah a kongresszushoz intézett, fia által felolvasott üzenetében ismét egységre, a „belső el­lentétek elsimítására” szólí­totta fel az iráni népet. Orvosai jelentése szerint a kórházi kezelés alatt álló ajatollah állapota javul. Pénteken várhatólag el is hagyhatja a kórházat, de továbbra is szigorú orvosi felügyelet alatt marad. Irán még nem hozott vég­leges döntést a megbuktatott császári rezsim bűneinek ki­vizsgálására alakuló nemzet­közi bizottság összetételére vonatkozóan — jelentette ki tegnap Teheránban Hasszán Habibi, az Iszlám Forradal­mi Tanács szóvivője. Isme­retes. hogy a nemzetközi testület tagjaira Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár tett ja­vaslatot, de a bizottság csak az iráni jóváhagyást köve­tően kezdheti meg munkáját. Habibi közölte, hogy a forradalmi tanács haladék­talanul napirendre tűzi a kérdést, miihelyt megkapja Szadegh Ghotbzadeh külügy­miniszter erre vonatkozó je­lentését. Az iráni diplomá­cia vezetője nyugat-európai körútjáról hétfőn érkezik vissza Teheránba. Találkozás Vietnammal Megváltozott helyzetben I I Hoang Tung, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a VKP központi B lapja, a Vhan Dán főszerkesztő­je szinte zavarba ejtő udvari­assággal fogad. Teával kínál és érdeklő­dik, mennyi ideje vagyok Vietnamban. —- Három napja — felelem. — Ennyi idő alatt is láthatta, milyen sze­gény a mi országunk. Csaknem mosta­náig szakadatlan harc folyt földünkön, így hát nem csoda, hogy gazdasági nehéz­ségeink vannak. — Mi az oka, hoy Vietnamban 1975-ig egyik háború követte a másikat? — Hazánk bizonyos értelemben nem csak Délkelet-Azsia, hanem az egész kon­tinens kapuja. Ezt a kaput akarta min­denki megszerezni. A japánoknak, a fran­ciáknak, az amerikaiaknak, most a kínai­aknak kellett bizonyítanunk, hogy az or­szág a vietnamiaké. Pedig mi mindig bé­két akartunk, hiszen népünk nagyon elfá­radt az évtizedekig tartó küzdelemben. 1975-ben, az ország egyesítése után, a Központi Bizottság úgy vélte, hogy végre eljött az annyira várt béke időszaka. Nem így történt. Kína mindenképpen biztosítani akarta befolyását Délkelet- Ázsiában. Megtámadta a nagyhatalmi törekvéseit nem támogató Vietnamot, an­nak ellenére, hogy kormányunk és né­pünk mindent megtett a két ország közti ellentétek békés rendezéséért. Elsőként gratuláltunk a Kínai Kommunista Párt új elnökének, Hua Kuo-Fengnek Mao halála után. sőt, még a kambodzsai Pol Pót rendszerével kapcsolatban is tettünk ele­inte néhány semleges nyilatkozatot, hogy elkerüljük a fegyveres konfliktust. Jóma­gam többször találkoztam Teng Ilsziao- pinggel, de a beszélgetések során csak Kína nagyhatalmi törekvéseiről győződ­hettem meg. — Hogyan értékeli a jelenlegi helyze­tet? — Sajnos egy újabb kínai támadás ve­szélye miatt jelenleg is nagy erőket kell elvonnunk a békés építőmunkától. Ez meg is látszik az ország életén — sok mindenben még hiányt szenved a nép. Az 1979-es rizstermelés az 1976-os szintet sem éri el. Textilipari kapacitásunk 500 millió méter szövet előállítását teszi, il­letve tenné lehetővé, de csak 200 milliót gyártunk. Nincs elegendő nyersanyag. Az 50 milliós népességre 9 milliós sertésállo­mány jut, de az állatok átlagos súlya 50 kilogramm alatt marad. Nehéz helyzetben vagyunk: az 1981-ig tartó ötéves terv cél­kitűzéseinek csak mintegy a felét fogjuk teljesíteni. — Sokat beszélnek az emberek a hato­dik plénum határozatairól. Felfoghatók-e ezek az 1976-ban kezdődött ötéves terv célkitűzéseinek valamiféle módosítása­ként? — Az 1979 őszén tartott hatodik plé- num tulajdonképpen az élelmiszertermelés fokozását jelölte meg elsőrendű feladat­ként — még annak árán ;s, hogy nem siettetjük a szocialista termelési viszo­nyok kialakítását. A déli országrészben például nagyon jól gazdálkodnak a közép­parasztok. A kollektivizálással tehát óva­tosan kell bánni, nehogy elmenjen az emberek kedve a termeléstől. A párt plé­numának igazi jelentőségét abban látom, hogy emberibb és egyben a gazdasági tör­vényszerűségekhez, a konkrét lehetősé­gekhez jobban alkalmazkodó politikát hirdetett meg. Hogy ezt mennyiben ne­vezhetjük az ötéves terv felülbírálásá­nak? Az igazság az, hogy 1976-ban, az el­ső békeévben túlságosan biztató volt a helyzet. Nem számítottunk a kínai ag­resszióra. s arra sem, hogy Pol Pót elle­nünk fordul. Így hát módosítanunk kel­lett eredeti elképzeléseinket, beleértve gazdasági munkánk módszereit is. Kevés a jól képzett szakember, ezért többek kö­zött a Szovjetunióból és Magyarországról is tanárokat, szakértőket szeretnénk meg­hívni. A fiatalokat is be kell vonni a munkába, vagyis szükség van a káder- állomány felfrissítésére. És még sorolhat­nám a tennivalókat, amelyek megvalósí­tásán fáradozunk. Szigethy András Következik: Gazdasági gondok Ho Shi Mihn-város egyik főutcája

Next

/
Thumbnails
Contents