Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

1980. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 csfliflpQllHQNgflBflD idő A házasság iskolája „Vállalás” vagy gyermekáldás? Karácsony másnapján a televízióban 40 percig vol­tunk vendégei a népszerű IrÓházaspá mák: Levendel Júliának és Horgas Bélának. A „Pár-beszéd” című adás a négygyermekes család ott­honában készült. Természetes légkörben folyt a beszélgetés, azt érez­hettük, hogy egyszerűen, megelégedetten, boldogan él­nek ők hatan együtt. Min­denkinek megvan a maga feladata a kis közösségben. Miért éppen őket kereste fel a riporter a beszélgetés­re? Ez is kiderült, amikor fel­tette a „nagy” kérdést, amit addig csak kerülgetett: „Ho­gyan merték vállalni a négy gyermeket?” Az anya — aki becslésem szerint nem lehet több 35— 36 évesnél — természetesen, de csodálkozó visszautasítás­sal jelentette ki, hogy ő egyik terhességénél sem érezte „válMás”-nak azt, hogy gyermeket hoz a világ­ra. 18 évesen mint kezdő egyetemista, férjével albér­letben lakott, amikor az el­ső gyerekét megszülte. S ma a 17 éves nagyfiú már úgy él a fiatalabb házaspár mel­lett, mint egy harmadik fel­nőtt.* A 15 év körüli nagy­lányról is hihető lenne, hogy húga az édesanyjának, s bi­zonyosan segít bátyjával együtt a két kisebb nevelé­sében. Az egész beszélgetésből érződött — és Horgas Béla írásaiból is tudom —, hogy nagy családban élni jó. Sok- sok apró örömtől esnek el azók, akik nem ilyen bát­rak. Mindig szerettem a több- gyermekes családok gyerme­keit tanítani. Teljesen má­sok voltak, mint az egykék, önállóbban öltözködtek, tet- ték-vettek, segítettek tár­saikon, sok mindent tanul­ták már előre nagyobb test­véreiktől, nem válogattak az étkezésben, szerények voltak, nem vették el a másét, meg­szokták azt, hogy otthon is közösségben élnek, otthon is alkalmazkodni kell a másik­hoz. Sajnos, ma egyre kevesebb az úgynevezett „nagy” csa­lád, és egyre gyakrabban hallható a gyermekvállalás kifejezés, ami már a fo­gamzás pillanatától valami „üzleti vállalkozás”-ként hat, hiszen „tervteljesítés” jelle­ge van, mert esetleg csupán a lakásért vállalták a fiata­lok a két gyermeket. Jó lenne, ha nyelvünkből a gyakorlat kikoptatná a gyermekvállalás szót és fia­taljaink áldásnak éreznék a gyermek érkezését, mert an­nak kell érezniük, ha azok­ra a gyermektelenséggel súj­tott asszonytársaikra, az ő fájdalmukra gondolnak, akik az anyaság legszebb érzésé­re reménytelenül. hiába vágynak. Ök is sokan van­nak. Dr. G. K. • Fortélyos ötlet A mostani téli divat egyik ügyes megoldása, hogy a tu­catruhák, huzatpulóverek, de még a blúzok alá is egy vé­konyabb. lehetőleg magasnyakú pulóvert húzunk fel. Bök­kenője akikor van, ha valaki éppenséggel nem olyan vékony termetű, hogy ezt megengedheti magának, hiszen a dundik- nak plusz egy réteg még terjedelmesebb külsőt kölcsönöz. Mit lehet tenni, hogy ezt elkerüljük, s amellett mégis a divatot követhessük? Régi magasnyakú pulóverből köny- nyen kialakíthatunk ilyen nyakbetétet, ha kivágjuk az uj- jakat és a rajzon látható módon leszabjuk. Ez esetben per­sze, hátul gombokkal kell ellátni a betétet. Ha van mara­dék puha szövet, jersey, abból is kialakíthatjuk, csak akkor arra ügyeljünk, hogy a visszahajtott nyakrészt ferdén sza­bott pántból készítsük. BK. Összhang a táplálkozásban Ételeinknek nemcsak ízle­tesnek, kívánatosnak, vita­mindúsnak, táplálónak kell lennie. Igényünk, hogy táp­lálékunk változatos, sokféle- is legyen. Bármennyire szeretünk is egy-egy ételt, nem főzhet­jük mindennap ugyanazt. Nem ehetünk reggelire, va­csorára, ebédre egyforma ételeket, még egy napon be­lül sem. A háziasszonynak bizony nem kis fejtörésbe kerül, hogyan tegye változa­tossá a család étkezését. Ügy, hogy egyaránt szerepel­jen benne fehérje, vitamin, úgy, hogy a reggeli, a tíz­órai legyen laktató, tápláló, s a vacsora könnyű, köny- nyen emészthető. Helyes arányban szerepeljenek a tejtermékek, a zöldfélék, a húskészítmények, a gyümöl­csök. S mindezt ízletesen, gusz­tusosán, az egyes étkezése­ket és ételeket összhangba hozva tálalni valóban nem egyszerű dolog. Az étkezé­seik összhangjának megte­remtése azt jelenti, hogy ha például a reggeliben a tejes ételek, a sajtok, túró, jog­hurt-félék szerepelték, akkor ebédre lehetőleg ne tejbe- grízt főzzünk. Vagy ha az ebéd töltött káposzta volt, akkor vacsorára nyugodtan adhatunk lágytojást, papri­kát, retket, paradicsomot és teát. Az egyes étkezéseken belül is figyelnünk kell az összhangra. Nehéz, fűszeres ételek mellé könnyű krém­leveseket kínáljunk, süte­mény helyett gyümölccsel fejezzük be az ebédet. Ola­jos szardíniához nem illik a kakaó, sokkal inkább a cit­romos tea. Sültekhez, pör­költhöz nyugodtan adhatunk főzelékeket, mártásokat, vagy ha már krumpli vagy rizs a köret, dúsítsuk salátákkal, gyümöicspótlókkal a menüt. Zsíros, nehéz tészták, vajas krémek helyett adjunk pis­kótát pudinggal megkenve, verjünk fel tojáshabot gyü­mölcsízzel vagy friss gyü­mölccsel. Készítsünk szépen díszített szendvicseket, ösz- szel, télen is teevünk a ke­nyér közé valami zöldfélét, retket, petrezselyemzöldjét, céklát, zellert, nyers sárga­répát, karalábét. A változatos ízek és a gon­dosan megválogatott ételek egészséges táplálkozásunk alapjai. pé Születésnapra Ezt a kedves mókus­figurával díszített, öt- gyertyás születésnapi tortát a hónap elején láttuk, a fiatal vendég- látódpari szakmunkások Ki minek mestere? ver­senyének területi dön­tőjén, a szolnoki Peli­kán étteremben rende­zett kiállításon. Készí­tője — Pály.i Hajnalka, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat Marci­pán cukrászdájának if­jú szakmunkása — megnyerte az első díjat, bejutott az országos döntőbe. (Fotó: T. K. L.) JÓ TUDNI... A kacsatojás fertőzött vol­ta már régebben közismert. Belsejében kórokozók van­nak, amelyek csak hosszabb — legalább 10 perces! — sü­tés, főzés alatt pusztulnak el. Kacsatojást azonban még sütés-főzésre sem ajánlatos fogyasztani; krémest, majo­nézt, lágytojást készíteni be­lőle tilos a Saimonella-fer- tőzés veszélye miatt. Kiss Benedek: Korong Matyi álma — Miért van az, mondd, Földöregapó, hogy ró­lad leginkább anyám jut eszembe? Vagy egy ke­nyér? Vagy mindkettő: anyám kenyérszelés közben? — No. csakhogy ezt is ész­revetted! Belőlem nő ki a gabona, a búza, az árpa, a rozs — hát hogyne hasonlí­tana hozzám a kenyér? Vedd úgy: én változtam kenyér­ré. Nap-Nagyúr, a sugarak óriás méhfcaptára, döngicsé- lő sugarak özönét bocsátja gémberedett tagjaimba. Fel­hő-Felsége esőkkel locsolgat. Szél-Lovag lovának sörénye életre bizserget. így válto­zom búzává, kenyérré, ele­fánttá vagy aranyhallá. így vagy az unokám te is, így lányom édesanyád — hogyne hasonlítanánk egymásra? Édesanyád ruháján búzavi­rágok vannak, barázdák, pa­takok. Barázdák arcán is, ajkai pipacs-szirmok, szem­öldöke kalász, kontya bog­lya. Milyen szép, ha délben vagy este asztalhoz ül a csa­lád! Mit gondolsz: olyankor nem belőlem esztek? Meg Nap-Nagyúrból, Felhő-Felség cseppjeiből, Szél-Lovag lova horkantásából? így hasonlí­tunk mi mind egymásra, így lakunk egymásban — különbözők! És ez a Rend, ez a Törvény: egymásból épül­jünk fel eggyé, s számtalan különböző egyből épüljön föl az egy-ség, a legnagyobb család! Ha kell. én vagyok a nagy asztal, ahol fű. fa, virág. hal. madár és vad az emberrel együtt lakoma - zik. Másként meg Nap- Nagyúr asztalánál úgy ülök én is, mint te ülsz este édes­anyádénál. S azt hiszed, ta­lán ez a legnagyobb asztal? Hát a Tejút, meg a még Mese Kovács Margit kerámiáira messzibb csillagködök? Egy­másból épüljünk föl _egy- gyé, s számtalan különböző egy-ből épüljön fel az egy­ség, a legnagyobb család — ez a Rend, ez a Törvény. S tudhatod: mindennek kezdete van és vége, kivé­tel csak ez az Egy-ség. Né- ném intézi ezt ollójával, az Élet-Halál. Egyik kezében az olló, mellyel a sorsot szab­ja, másikban a virágos vi­lágfa, mely a sorsokat ter­mi. Ott van a tiéd is rajta. Én táplállak, én adom tas­ted, ám ő tudja: mit és ho­gyan? ö tudja: mit és med­dig? Egyik lábánál lebeg az alfa — ez minden dolgok kezdete. Másik lábánál le­beg az omega — ez minden dolgok vége. S ő tudja, mit és hogyan. Nem könyörte­len ő, csak dolgát végzi, mi­ként a kertész, ha metszi fáit. Mert miért, metszi az ember a gyümölcsfákat? A termés érdekében. Matyi szájában hirtelen öszefutott a nyál, mert al­máskertjük egyik fájának tetejébe képzelte menten magát. Az ágak teli pirosló, telt gömbökkel, s ő boldo­gan hersegteti fogai közt az édes-leves gyümölcsöt. Ott látta apját—anyját, testvé­reit is sorban: szüreteltek. S miközben enyhe szellő hajlítgatta a tömött ágakat, nem tudtak betelni a hűvös­gömbös tapintással s az édes-savanykás ízzel. — Kertészek vagytok, ti, emberek mind a világban — folytatta a Földöreg —: a szépnek, a jónak, az igaz­ságnak a kertészei. Nagy do­log embernek lenni! Jó ker­tésznek, szép termés katoná­jának! És fája mindenkit megtalál, ki keresi fáját. Megleled te is a magadét, fiam: tenni a jót, az igazat, szépet. — Ám figyelmeztetlek még egy dologra, és ez: a tűz. A tűz, talán nem is tu­dod: sárkány! Nap-Nagyúr bocsátotta az emberek szol­gálatára. Meg is szelídítette őt az ember, vad vére azon­ban néha kitör, s rettenetes pusztításokat okoz a földön. Könnyű őt az ártó gonosz­ság szolgálatába állítani, s ilyenkor maga is két sereg­re szakad: egyik fele meg­marad az embert szolgáló tűznek, pártütő fele viszont a gonoszság oldalán tombol, s az emberekre támad. Sár- leányodat is megtalálod majd. ne félj! Ezért figyel­meztetlek előre, fiam: gon­dod legyen mindig a tűzre! Fogd formába, éberen őr­ködj fölötte: ellenedre ne bitangol jón! Matyi elámult. A tűz hát — sárkány? S lehet az em­Kovács Margit: Kenyérszelő (Mészáros András fotója) bér jószága, s lehet a go­noszságé? — Köszönöm szavaid, Földöregapám, kelt fel a ko­rong mellől Matyi, mivel szürkéllett már az este, s jól el is ülte magát. — Holnap kiégetjük édesapámmal, amit- az utóbbi időben csi­náltam. S gondom lesz majd a tűzre: ellenemre ne bitan­godon! — gondolta még, megsimítva a homályló agyaghalmot. Jóleső fáradt­sággal indult vacsorázni, mi­kor a Földöreg agyaghalom még ezt mondta: — Amit most hallottál, az mind igazság, jegyezd meg jól. S a mesék, legendák is mindig igazak, s nagy baj lesz akkor az emberek között, ha megromlanak, eltűnnak-elte- metődnek. Különben úgyis találkozol hamarosan a Le­genda-Hasú Emberrel, ő is beszél még róla. Szobanövények tóosztása Új növények születnek A tavasz közéledtével a szobanövények is növekedés­nek indulnak. Ez az alkal­mas időpont a szobanövé­nyek szaporítására, megújí­tására. Sok növényfajnál a tavaszi átültetést felhasznál­hatjuk a tőosztásra. A szét­osztott és ezáltal megfiata­lított növények gyorsabban nőnek, mint az idősebb pél­dányok és még több is van belőlük. Tulajdonképpen minden olyan növényfajt szaporít­hatunk tőosztással, amelyik terjedőtövű vagy sok önálló levélrózsát képez. Ilyen pl. egy egész sor a páfrányok közül, a Sansevieria, a fok­földi ibolya, a kalla, a ku­korica-levél. az aszparágusz, a klívia, a flamingóvirág stb. Minél erőteljesebb a nö­vény, annál könnyebb „új” növényeket leválasztani. Ez természetesen faj-, vagy faj­tatulajdonság is. Könnyebb egy páfrányt szétosztani, mint egy flamingóvirágot. A szaporításnál a legfon­tosabb, hogy ismerjük a nö­vény felépítését. A növényt üssük ki a cserépből, kissé szabadítsuk meg a gyökerek­re tapadó talajtól. A sarja- kat vagy a leválasztandó növényi részeket soha ne a levelüknél, hanem a gyöke­rükkel együtt fogjuk meg és válasszuk le. Néhány erő­sebb gyöktörzsű növénynél kést is keli használnunk. Ilyen pl. a klívia. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg kis se­bet ejtsünk. A sébfelületeket szórjuk be faszénporral, amit szén­tablettából vagy faszénből nyertünk. így elkerülhetjük a betegségek fellépését. A leválasztott növényeket ültessük földkeverékbe. Ha kevés a gyökerük, akkor több homokot és tőzeget ke­verjünk a földkeverékhez. A frissen beültetett növé­nyeknek adjunk „talpmele­get”, ami azt jelenti, , hogy állítsuk a cserepeket olyan helyre, ahol kb. 20 °C-ra tudnak felmelegedni. Ez elő­segíti a gyors begyökerese- dést. A gyökerek kifejlődésével párhuzamosan a növények levelei is növekedni kezde­nek. Ez azt jelenti, hogy nö­vényünk már megmarad. Ha kevés volt a gyökér­zetük az átültetett növé­nyeknek, akkor a laza föld­keverékben, a tenyészidő- szakban több tápanyagot ad­junk. Elegendő ha egy év múlva tavasszal ültetjük át. Fodor Béla Mezey Katalin: Ki jön a házamba? és ha elmész ki jön a házamba a maci a maci nem az nem tud jönni a majom az nem ‘ az nem tud jönni: játékmaci játékmajom játékcsupafüi ' anya és ha elmész ki jön a házamba? a pistamedve az nem játék az elvisz engem autózni is

Next

/
Thumbnails
Contents