Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
1980. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról.) társadalmi és más folyamatait. Látva a párttagok iránt támasztott magas erkölcsi követelményeket, a kommunisták, a pártszervezetek munkájának javulását, a pórtonkívüliek körében is tovább növekedett a párt tekintélye, befolyása. A párt- tagfelvételeknél a magasabb követelmények érvényesítése, a munkások nagy számú felvétele pártunk erejének növekedését jelentette. A város életében meghatározó a munkásság helytállása. kezdeményező készsége. Munkahelyi feladataik elvégzésén kívül a megyeszékhely mindig számíthatott társadalmi segítségükre az óvodák építésénél, bővítésénél, a fásításnál, a játszóterek létesítésénél — a város értékeinek gyarapításánál. A munkásokhoz hasonlóan a mezőgazdaságban dolgozók is, sokszor dacolva a természet viszontagságaival, jelenfős eredményeket érték el. A város értelmisége azonosult a célokkal és a feladatok megoldását sokrétűen segítette. Fejlődött a megyeszékhely gazdasága A munkásoknak, a téesz- tagofcnak, az értelmiségnek egyaránt köszönhető, hogy az ötödik ötéves terv időszakában tovább fejlődött Szolnok gazdasága, összhangban a XI. kongresszus határozatával, növekedett a társadalmi termelés hatékonysága. A városi pártbizottság középtávú cselekvési programja alapján céltudatos munika folyt. így a főbb gazdasági célkitűzések megvalósultak. A termelés dinamikusan nőtt. A gazdasági hatékonyságot legjobban kifejező nyereség évente átlagosan 6—8 százalékkal emelkedett. Megerősödték a munka korszerűsítését szolgáló törekvések, javult a közgazdasági tevékenység. Mindinkább előtérbe került a különböző erőforrások Iá használása. a tartalékok feltárására tett intézkedések azonban még nem rendszeresek. Javult a készletgazdálkodás, a nagy értékű, nagy teljesítményű gépek kihasználása. Az elmúlt öt esztendőben 8 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Szolnokon. ennek fele termelő jellegű. Befejeződött a TVM nátriumtripolifoszfát üzemének építése, több fontos rekonstrukció valósult meg a Járműjavítóban, a Papírgyárban. a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben. Gépekre, technológiai berendezésekre 3 milliárd forintot költöttek a termelő üzemek. Jelentősen fejlődött az export is, értékben 1975-höz képest több mint kétszeresére nőtt, és gazdaságosabb is lett. A város ipara összességében tavaly 31,7 százalékkal termelt többet, mint 1975-ben. Növekedett az építőipar teljesítménye. korszerűbbek lettek az általa kivitelezett létesítmények. A mezőgazdasági üzemek a kedvezőtlen időjárás ellenére évente 6—7 százalékkal növelték termelésüket. Fejlődött a víz- és erdőgazdálkodás, a közlekedés. A kereskedelem és a vendéglátás üzlethálózata több mint 20 ezer négyzetméterrel bővüilt. Javultak a lakosság élet- körülményei, jövedelmi viszonyai. Az átlagbérek a városban ágazatonként és vállalatonként eltérőek, de a •jövedelmek egyre inkább közelednek egymáshoz. Tavaly az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagbér meghaladta a 3 ezer 600 forintot, az iparban a 4 ezer forintot. A gazdálkodó egységek bérezési intézkedéseikben egyre tudatosabban érvényesítik a több és jobb munka magasabb anyagi elismerését. A vállalatok, az üzemek jelentős összegeket fordítottak szociális és kulturális célokra, gondoskodtak az üzemegészségügyi helyzet javításáról, a munkásszállítás, az étkeztetés, a lakásépítés, a gyermekintézmények, az üdülés, a kulturális és sporttevékenység támogatásáról, fejlesztéséről. A városban az ötödik ötéves tervben eddig különböző erőforrásból 4 ezer 32 lakás épült, amelyek elosztásában á társadalompolitikai és szociálpolitikai elvek érvényesülnek. Javult a több- gyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelők, a munkások és a fiatalok lakáshelyzete. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az építőanyagok árának növekedésével, a lakások felszereltségének korszerűsödésével jelentősen megnőttek a lakásárak, és ez elsősorban a fiatalok otthonhoz jutását nehezíti. A munkáslakásépítési akció keretében az elmúlt öt esztendőben 817 munkáscsalád jutott új otthonhoz. A közműellátás ütemesen és arányosan, a lakásépítéshez kapcsolódóan valósult meg. Elkészült a város ivó- vízellátását szolgáló felszíni vízmű első üteme, amely amellett, hogy javította az ivóvíz minőségét, újabb 13 ezer köbméter ivóvizet ad naponta a lakosságnak. Megkezdődött a szennyvíztisztítómű létesítése, bővült a távihő- és melegvízszolgál- tatás. A város útjainak kiépítettsége és ' karbantartása megfelel a tömegközlekedés igényeinek. Színvonalasabb lett az egészségügyi ellátás. A lakosság számának alakulásával összhangban szervezetileg és egységes rendszerben működik a körzeti egészségügyi szolgálat, nőtt a kórházi ágyak száma és a megyei kórház 400 ágyas új pavilonja is megfelelő ütemben készül. Kétszáz hellyel bővült a bölcsődék befogadó képessége, újabb 700 óvodai hely létesült — azonban egyik gyermekintézmény i hálózat sem tud-, ja kielégíteni az igényeket. Megoldódott az idős korúak egységes szociális gondozási politikai munka eszközrendszeré ve! A pártszervek és -szervezetek munkájáról a jelentésben megfogalmazódott: e kommunista közösségek a pártélet lenini normái szerint dolgoznak. Tovább erősödött a pártmunka mozgalmi jellege, ezt bizonyítja többek között, hogy a párttagok 78,5 százaléka rendelkezik konkrét pártmegbíza- ttással. A pártszervek és az alapszervezetek a politikai munka eszközrendszerét felhasználva, a dolgozók széles körű mozgósításával biztosították a párt határozatainak végrehajtását. A párt fórumain nagyobb hangsúlyt kaptak a közösségi gondok enyhítésére irányuló törekvések és javaslatok. A pártcsoportok munkája tovább fejlődött, növekedett szerepük a párt- életben. Kiemelt helyet kapott mind a pártszervek, mind az alapszervezetek munkájában a káderpolitikai elvek érvényesítése. A vezetők döntő többsége a követelményeknek megfelelően dolgozik. Kiválasztásuknál, a káderutánpótlás biztosításánál a hármas követélmény komplexebben érvényesült, csökkent a szakmai vagy a politikai követelmények túlhangsúlyozása. A tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításának módszere és tartalma szintén tovább fejlődött az elmúlt években. A tömegszervezetekben és -mozgalmakban pártmegbízatással dolgozó kommunisták segítették a tömegek nevelését, mozgósítását a politika gyakorlati végrehajtására, elősegítették a feladatok egységes értelmezését. A kongresszusi irányelvek vitájáról szólva pedig a pártbizottság első titkára kijelentette: egyértelműen megállapíthattuk, hogy párttagságunk teljes mértékben egyetért a dokumentummal, és kifejezésre juttatta, hogy a megjelölt feladatok végrehajtásában cselekvőén kíván részt venni. A jelentések és a szóbeli megajánlás fölötti vitában elsőként Kurucz István, papírgyári szakmunkás kapott szót. Ö elsősorban arról beszélt, hogy a gazdasági munkát milyen jól segíti a munkaverseny-mozgalom, és erre üzemükből említett példát. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére indított munka- versenyben többek között 556 tonna import rostanyagot takarítottak meg. A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. év- ' fordulója tiszteletére ismét széles körű munkaverseny bontakozott ki gyárukban. Gajzágó Gábor, az AFIT motorszerelője elmondta: ők is kommunista műszakkal köszöntik majd pártunk kongresszusát. Szólt arról is, hogy a gépkocsijavító szolgáltatás milyen dinamikusan nőtt üzemükben: míg 1975- ben 66, addig 1979-ben 100 ezer órát teljesítettek. Bejelentette, hogy év végére elkészül a 26 milliós költséggel épülő karosszériajavító csarnokuk, ezáltal sokat javulnak majd munka- körülményeik. Földi Lajos, a szolnoki Lenin Tsz üzemi pártvezetőségének titkára a szövetkezetben folyó munka jellegének változásait ecsetelte, de szólt az állattenyésztés, a kertészet fejlődéséről, téesz- tagjaik munkakörülményeinek javulásáról is. Urbán Ferenc, a Volán 7. sz. Vállalat gépkocsivezetője munkahelyének a szakmai, politikai, állami oktatásra tett intézkedéseit ismertette. Elmondta, hogy vállalatuknál biztosítva vannak a tanulás feltételei, amit bizonyítanak a kihelyezett általános iskolai osztályok, a gépkocsi- vezetők szakmásító tanfolyamai, és az is., hogy ma már 49 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik vállalatuknál. Dr. Bényei Magdolna, a megyei kórház osztályvezető főorvosa az egészségügyben végrehajtott integráció tapasztalatairól szólt, egyben hangsúlyozta az egészségügy betegség megelőzését szolgáló tevékenységének fontosságát is. Kormos János, a KÖTIVIZIG brigádvezetője arról az aktív vitáról szólt, amely párttagságuk körében folyt a kongresszusi irányelvekről. Javaslattal is élt: legyen jobb együttműködés a szakminisztériumok, az országos főhatóságok és a vízügyi szolgálat között a jobb vízgazdálkodás érdekében. Rideg András, a városi munkásőr zászlóalj parancsnoka személyi állományuk helyzetével ismertette meg a pártértekezlet résztvevőit. Kiss József - né, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője az iskolai párt- szervezetek munkájáról beszélt többek között, amely- lyel a gyermekek személyiségformálását hatékonyan segítik. I Ratkai Albert, az V. körzeti számú alapszervezet titkára a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező kerület pártszervezetének munkájáról beszélt. Kért is alapszervezetük, a kerületben lakó idős emberek nevében: legyen jobb az ellátás, létesüljön öregek napközije (épület is van erre a célra), épüljön szociális otthon a magányos emberek számára. Pozderka Lajos, a szajoli vasútüzem vezetője arról szólt, hogy községük milyen jelentős szerepet tölt be a különböző munkahelyek révén a megye gazdasági életében, és hogy amióta városkörnyéki község lettek, ezernyi szállal kötődnek a megyeszékhelyhez. Szalai László, a TVM igazgatója a gazdasági építőmunka kérdéseiről beszélt. Ismertette, hogy nagyüzemükben a munka hatékonyságának fokozása érdekében milyen intézkedéseket tettek. Andrikó Miklós felszólalása Felszólalt a pártértekezleten Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, és tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét. Először nemzetközi kérdésekről szólt, majd arról beszélt, hogy mind a pártértekezlet beszámolója, mind a vita azt mutatja, hogy Szolnok kommunistái magukénak vallják pártunk politikáját, igénylik annak folytatását és következetes megvalósítását. Ennek elsősorban az az oka, hogy ez a politika volt eredményeink forrása, ennek szellemében erősödött tömegkapcsolatunk s ennek alapján fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet a munkásosztály forradalmi céljainak szolgálatában. Szolnok kommunistái és pártonkívüli dolgozói jelentős részt vállaltak az előttünk álló feladatok megoldásából. A fejlődés nemcsak az állami pénzből megvalósított beruházások ■helyességét dicsérj hanem hangsúlyt ad a szocialista brigádok tevékenységének, és fémjelzi a társadalmilag hasznos munka értékét is. Szolnok fejlődött, szépült, gazdagodott. Az eredményekért mindenekelőtt a munkában élen járó példamutató kommunistákat, a szolnoki munkásokat, az értelmiséget illeti elismerés. A tények azt mutatják, hogy az ötödik ötéves terv céljai a városi pártbizottság programjában rögzítetteknek megfelelően, lényegében megvalósulnak. Igaz ez akkor is, ha éppen a gyors fejlődés újabb erőfeszítéseket is hoz magával, miközben egy sor korábban meglevő problémát sikerült megoldani. A városban és a városkörnyéki községekben levő üzemek növekvő színvonalon gazdálkodnak. A fokozódó követelményekkel mindjobban sikerül lépést tartaniuk, örvendetes az is, hogy teljesebbé vált a város és a környező települések együttes gondolkodása, amiben egyre inkább a kölcsönös előnyök, a közös érdekeltség a meghatározó. Ezután a soron levő feladatokról szólva Andrikó Miklós hangsúlyozta: a következő években új üzemek telepítésére pines lehetőség. Az iparban a rekonstrukciós fejlesztést kell folytatni. A műszaki fejlesztés továbbra is szolgálja hatékonyan a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, és növelni kell az olyan jó minőségű termékek arányát, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapot biztosítanak. A mezőgazdaságban az eddig is eredményes együttműködési kezdeményezések továbbfejlesztését kell szorgalmazni, különösen a város vonzáskörzetéhez tartozó üzemekkel. Ezután azt hangsúlyozta, hogy a város lakosságának közérzetét jelentősen befolyásolja, hogy milyen az áruellátás, a szolgáltatások, a tömegközlekedés. Az elért eredményekről elismeréssel szólt, de ugyanakkor hozzátette, hogy a jó átlag mögött látnunk kell az egyenetlenségeket és a tennivalók sorát is. A kereskedelmi, iái vendéglátó, a szolgáltatási szervezeteknek politikai kötelességük, és jól felfogott érdekük, hogy mindinkább igényekhez igazodó kínálatot biztosítsanak a lakosság számára. A megyei pártbizottság első titkára szólt a város ideológiai életével kapcsolatban az értelmiségről is, amely elkötelezetten szolgálja a szocializmus ügyét, amely mindinkább tudatában van annak, hogy növekvő szerepe a szocialista társadalom építésében növekvő felelősséggel is jár. Megyeszékhelyünk szocialista •eszmeiségű szellemi életének kibontakoztatását mindenekelőtt a város kommunista értelmiségének, művészeinek alkotó részvételével, a munkáskollektívák és üzemek cselekvő támogatásával tudjuk megvalósítani* Nagyon fontos annak kiemelése — hangsúlyozta — hogy a közoktatás és a közművelődés, a kulturális élet irányítása, ellenőrzése a pártmunka szerves részévé vált. A város tudományos életének eredményei biztatóak. A jövőben, ha szerény keretek között is, de meg van a lehetőség a tudományos élet további fejlődésére. A tudomány ápolása a mi viszonyaink között elsősorban azt jelenti, minél gyorsabban ismerjük meg és késlekedés nélkül alkalmazzuk az új vívmányokat a gyakorlatban. Várospolitikai kérdésekről szólva Andrikó Miklós hangsúlyozta: bőven, Van megoldásra váró feladat ott is, de a gazdasági életben, a közoktatásban . a kultú- rális életben is. Bár gyors a lakásépítés üteme, nem könnyű az igényeket kielégíteni. Sok gondot okoz az óvodai helyhiány. Ezt látva a következő évekre adottak a tennivalók. De azt is kifejtette, hogy a városfejlesztés nem kizárólag állami feladat, és nem szűkíthető le pénzügyi kérdésekÜitörők köszöntik az értekezlet résztvevőit re. A városfejlesztés magában foglalja a kollektív otthonteremtést is. Felszólalása végén sikeres munkát és kommunista helytállást kívánt mindenkinek. Kozma József, a MÁV Járműjavító művezetője ismertette, hogy a helyes bér- gazdálkodás milyen hatással volt üzemük termelésének növelésére. Herczeg Balázs, az ÉPSZER üzemi pártvezetőségének titkára elmondta, az ötödik ötéves tervet időarányosan teljesítették, és hogy szocialista brigádjaik jelentős vállalásokat tettek a pártkongresz- szus tiszteletére. Hajdú László, a KISZ városi bizottságának titkára a városi ifjúságpolitikai munka néhány kérdéséről szólt, egyben a fiatalok nevében arra kérte a megválasztandó új pártbizottságot, hogy a következő öt évre is adjon pártfeladatot számukra. Krejcsik Margit, az Iparcikk Kisker eladója a kereskedelemben dolgozó nő helyzetéről, a nőpolitikái határozat végrehajtásáról beszélt. Bíró Boldizsár tanácselnök-helyettes a város- fejlesztés eredményeit ecsetelte, hangsúlyozva, hogy döntően sikerült a terveket megvalósítani. Dósa János, a városi párt- bizottság mellett dolgozó fegyelmi bizottság elnöke a pártfegyelem helyzetéről számolt be. Léder László alezredes, a városi-járási •rendőrkapitányság vezetője Szolnok közbiztonságáról, közrendijéről, a törvényességről beszélt. Kollár Emma, a Fodrász Szövetkezet tagja, az ipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységéről szólt. Bállá János, a rákó- cziíalvi Rákóczi Tsz főosztályvezetője a vezetők felelősségét hangsúlyozta, amely a „tartalékok tartaléka” jelenlegi gazdasági helyzetünkben. Dr. Ábel Aladár, a MÁV kórház osztályvezető főorvosa, alapszervezeti titkár az egészségügy területén folyó tudományos munkát ismertette. Czakó Jánosné, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója közművelődési kérdésekkel foglalkozott, és egyben művelődési intézményünk feladatairól szólt. Holló Ferenc, a TITÁSZ pártalapszervezetének titkára, a náluk folyó párttaggá nevelő tevékenység tapasztalatait mondta el: György Sándor, a tószegi községi pártbizottság küldötte a városkörnyéki községek és a megyeszékhely kapcsolatának fontosságát méltatta. A vitában huszonötén szólaltak fel, tizenketten mondanivalójukat írásban adták át. Sándor László ösz- szefoglalója után a küldöttek megszavazták a beszámolót, a határozati javaslatot és a kongresszusi irányelvekről szóló állásfoglalást. Határozatot hozott a pártértekezlet. hogy javaslataikra 1980. március 30-ig kapjanak választ a felszólaló küldöttek. Ezután megválasztották az 57 tagú párt- bizottságot és a 85 küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a különböző munkabizottságokat. 'Első titkár Sándor László, titkár Jakatics Árpád és Sándor János lett. V. V. Fotó: N. Zs. Sándor László, a pártbizottság első titkára szóban egészíti ki az írásos jelentést PÁRTÉRTEKEZLETEKROL JELENTJÜK
