Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. február 17. Pártértekezletekről jelentjük Tiszafüredi Járás Cél: a lehetőségek jobb kihasználása A tiszafüredi járás kommunistái százötven küldöttet választottak a járási pártértekezletre, melyet tegnap tartottak. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Szűcs Jánost a megyei párt bizottság titkára, ugyancsak megjelent és felszólalt dr. Gergely István, a Központi Bizottság tagja, az OVH elnöke. Ott ■ volt dr. Vándor fi Róbert, a megyei pórt- végrehajtobizottság tagja, a Kőolajikutató Vállalat igazgatója. A széksorokban helyet foglalt harminchat meghívott is. A járási pártbizottság írásiban beterjesztett javaslatához Tóth Lajos, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Sok függ a vezetőktől A járás mezőgazdaságának Javítani az alapszervezeti munkát mada egységes, osztatlan termelőszövetkezeti tulaj dón. A gazdasági eredmények nyugtázása mellett a pártértekezlet a fő figyelmet a feladatokra fordította. Elismerte ugyan, hogy a fejlődést számtalan objektív körülmény gátolja — így például az, hogy a bélvíz és a csapadékvíz elvezetése jelentős területen megoldatlan, és ez nehezíti a szövetkezetek gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, mégis úgy foglalt állást, hogy a mezőgazdaság fejlődése nem áll arányban a lehetőségekkel. lajadottságoknak jobban megfelelő, jövedelmezőbb növényi kultúrák területét. A pártértekezlet jól kiaknázható lehetőséget látott a termelőszövetkezetek együttműködésének fejlesztésében. A küldöttek aláhúzták, hogy az időszakos támogatást kapott tsz-ek a támogatás ideje alatt érjenek él olyan eredményeket, hogy segítség nélkül is biztonságos legyen gazdálkodásuk. Nagy hangsúlyt kapott a mezőgazdasági feladatok között a bel-, a fakadó és a szivárgó víz elleni védekezés növelésére, a térség komplex vízgazdálkodási programjának megvalósítására, különösen a meliorációs munkákra irányuló figyelem. Ehhez a munkához a pártértekezlet a felsőbb szervek támogatását is kérte. Ami pedig az ipar távlatát illeti: a fejlesztésre van lehetőség, van még munkaerő-tartalék — bár pontos felmérést igényel, hogy a háztartásokból hányán vállalnának munkát. A fejlődés fő iránya azonban a tiszafüredi járásban is az intenzív iparfejlesztés. Karcag város Tettei alapján kell mérni az embert Tegnap a városi tanácsháza dísztermében tartották pártértekezletüket Karcag kommunistád. A tanácskozáson száznegyvenhárom szavazati joggal rendelkező küldött és három tanácskozási joggal meghívott vett részt. A pártértekezlet elnökségében ott volt Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó József, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora, Fábián Márton, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, országgyűlési képviselő. Részt vett a pártértekezleten M. Szabó István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. A XI. kongresszus óta végzett munkáról készült írásos beszámolóhoz és a kongresszusi irányelvek vitájának ösz- szefoglalójához Zagyi János, a városi pártbizottság első titkára tartott szóbeli kiegészítést. Növekedett ez oktató-nevelő munka hatékonysága A pártértekezlet a gazdasági építőmunka járási tapasztalatait elemezve megállapította, hogy a fejlődés minden ágazatban mérhető. A terület továbbra is mezőgazdasági jellegű, bár a gazdasági szerkezeten belül jelentősen növekedett az ipar szerepe: az ipari termelés értéke a mezőgazdaságinak kétharmada. A beszámolási időszakban az állóeszközök értéke az iparban hetven százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban p>edig a közös vagyon 46 százalékkal gyarapKjdott. A tsz-ek által művelt földterület kétharfejlődése — a pártértekezlet megállapítása szerint — több tényező függvénye. Nem utolsósorban a kádermunkáé. A pártértekezlet állásfoglalása szerint a pártszerveknek és a párt- szervezeteknek céltudatos munkával biztosítaniuk kell a párt káderpolitikái elveinek következetes érvényesülését. A helyi vezetők kiválasztásánál, munkába állításánál, tevékenységük minősítésénél fokozni kell a követelményeket. A kádermunka mellett a másik kulcskérdés a szövetkezetek munka- és üzemszervezésének javítása. a termelés feltételeihez jobban igazodó termékszerkezet kialakítása, a föld ésszerűbb hasznosítása. Ilyen vonatkozásban kiteljesedésre érdemes kezdeti eredmények már vannak. A tanyahelyek, a felesleges földutak felszámolása például egyértelműen a racionális föld- hasznosítás javára írandó. Előrelépést jelenteti az ts, hogy a gazdaságok a termelési szerkezet részbeni változtatásával növelték a taA pártszervek és szervezetek irányító tevékenysége a pártértekezlet megállapítása szerint — főleg a nagyközségekben — javult. Politikai munkájukban a gazdasági tevékenység ellenőrzése a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott, fokozatosan és jól igazodott a megváltozott körülményekhez. Az alapszervezetek egy részének irányító munkája azonban még nem éri el a kívánt szintet. Ennek megváltoztatása a közeljövő feladata. A járás területén végbe ment gazdasági koncentrációt a párt szervezeti felépítésében is változás követte. Tiszaörsön és Tiszaszentim- rén községi pártbizottság alakult. Az MHD-ben, a tiszaörsi Petőfi Tsz-ben, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz-ben munkahelyi pártvezetőségek alakultak. Így valamennyi területen megteremtődtek a pártirányítás érvényesítésének szervezeti feltételei. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a pártépítési tevékenység pozitív a járásban. megfelel a politikai követelményeknek. A pártértekezlet mélyrehatóan elemezte a járás egész gazdasági-társadalmi életét, a közoktatást, a köz- művelődést. a területfejlesztést és megannyi egyéb részterületet. Megkülönböztetett figyelmet fordított a Tisza II. üdülőkörzet kialakításával összefüggésben arra, hogy Tiszafüred miként töltheti be középfokú központi szerepét. Szorgalmazta a közoktatás-közművelődés tárgyi feltételeinek javítását, mpi- denekelőtt a korszerű szakmunkásképzés kialakítását. A járási pártértekezlet egyetértését fejezte ki a kongresszusi irányelvekkel. A vitában negyvenegy küldött jelentkezett felszólalásra. A vitában szót kért dr. Gergely István, a Központi Bizottság tagja, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. aki tolmácsolta a párt- értekez'etnek a Központi Bizottság üdvözletét. Majd arról szólt, hogy akarásból, tudásból, megye- és országsegítő tevékenységből új arcú járás alakult ki. ♦ Az eredmények méltatása után dr. Gergely István részletesen elemezte a fejlődésünket meghatározó külső és belső tényezőket, a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeit. Hangsúlyozta: politikai jelentősége van annak, hogy rámutassunk az utóbbi évek eredményeire, hiszen népgazdaságunk a nehezedő külső körülmények ellenére fejlődött. Aláhúzta, hogy nehézségeink nem átmeneti jellegűek, lemaradásunk megszüntetése érdekében sokat kell még tennünk a munkafegyelem javításával, a termékszerkezet korszerűsítésével és minden egyéb módon. Kiemelte: igen nagy jelentősége van a jó közérzet biztosításának, a megfelelő áruellátásnak, a szolgáltatások fokozásának. Különösen nagy figyelem kísérte dr. Gergely István felszólalásának azt a részét, melyben kiemelte, hogy komplex módon javítják meg a járás vízgazdálkodását. A legnehezebb helyzetben levő gazdaságok meliorációs tervei elkészültek, és a kivitelezés is rövidesen megkezdődik. A központi intézkedéseknek azonban helyileg színvonalas, odaadó munkával kell párosulniuk. Csak így lesz eredményes az az erőfeszítés, amely nemcsak helyi, hanem országos érdek is. A küldöttek véleménye A vitában részt vevő küldöttek közül Doma Ferenc, a kunmadarasi községi párt- bizottság titkára, a párt- szervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájáról beszélt. Nagy István, a tiszaburai Lenin Tsz elnöke a gazdaságot ért káros hatások csökkentésére tett intézkedésekről és a körülményekhez való alkalmazkodásról szólt. Jakab Ferencné, az abádszalóki községi pártbizottság titkára arról adott számot, hogy a gazdasági élet koncentrálásához igazították a pártmunkát. Gorzás József, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz párttitkára a pártmeg- óízatások jobb értékelését sürgette. V. Nagy Mária, az úttörőszövetség járási elnöke a gyermekek világnézetének formálásáról beszélt. Bordás Imre, a tiszaörsi Nagyközségi Közös Tanács elnöke szerint túl fogják teljesíteni az ötödik ötéves terv tanácsi előirányzatait. Beke Imre, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke az eredményes gazdálkodás feltételeit elemezte. Kandi Istvánná, az Alumíniumárugyár dolgozója arról tájékoztatta a pártértekezletet, hogy házon belül teremtettek szakmaszerzési lehetőségeket. Dr. Terhe Ferenc, a tüdőgondozó főorvosa az egészségügy egységes területi irányítását sürgette. Ujj Imréné, a kunmadarasi népfrontbizottság titkára a mozgalom helyi eredményeiről beszélt. Major Lajos, a járási rendőrkapitányság vezetője azt fejtegette, miként javult a közrend és a közbiztonság, érvényesül a törvényesség. Kovács Zoltán, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz esztergályosa a szocialista brigádmozgalomról beszélt.. Rente Ferenc, a tiszafüredi nagyközségi tanács elnöke a járási székhely fejlődését ismertette. Rutkainé Bodó Márta tiszaörsi tanár a nevelőmunkát állította felszólalása középpontjába. Mező Béla, az MHD tiszafüredi gyáregységének vezetője arról számolt be, hogy üzemükben kialakult egy exportra termelő fiatal munkásgárda. Farkas Ernő. a tiszaroffi Aranykalász Tsz elnöke az eredményesebb gazdálkodás feltételeit elemezte. Gazdag Sándor áfész-elnök a járás kereskedelmi hálózatának fejlődését ismertette. Erdész József, a TIT járási titkára szerint a társulat munkájában kiemelkedő a tudatformálás és a termelés segítése. Fekete József, az. Alumíniumárugyár esztergályosa KISZ-szervezetük életébe nyújtott betekintést. Lengyel Kálmán, a járási hivatal elnökhelyettese a tanácsok és a tanácsokban dolgozó kommunisták munkájának néhány vonását elemezte. Az idő előrehaladott volta miatt húsz felszólalásra jelentkező küldött nem kapott szót. A pártértekezlet vitáját Tóth Lajos első titkár foglalta össze. Ezt követően megszavazták az előterjesztett dokumentumokat, megválasztották az 51 tagú járási párt- bizottságot. a 11 tagú végrehajtó bizottságot és a megyei pártértekezlet 27 küldöttét. A járási pártbizottság első titkára ismét Tóth Lajos, titkára pedig Gáspár József lett. S. B. A pártbizottság beszámolója — más fontos témák között — kiemelten foglalkozik a közoktatás helyzetével. A beszámolási időszakban épült meg a kisegítő iskola és a szakmunkásképző intézet kollégiuma, az utóbbiban négy tanterem is helyet kapott. Jelenleg már. 45 szaktanterem áll a városban az oktató-nevelő munka szolgálatára, valamennyi iskola rendelkezik természet- tudományos előadóteremmel — sokat javult az oktatási intézmények audiovizuális eszközökkel való ellátása is. A pedagógusok nagy /többsége hivatástudattal, felelősséggel teljesíti feladatát, az iskolai pártszervezetek betöltik irányító, ellenőrző szerepüket. Jelentősen csökkent a képesítés nélküli nevelők szánna, s ennék hatására 85 százalékról 93 százalékra nőtt a szaktanárok által megtartott órák száma. Következetesen érvényesül a tankötelezettségi törvény, tizenhat éves korukig a gyerekek 96,2 százaléka végzi el az általános iskolát. Hat évvel ezelőtt ez az arány csak 70,7 százalék volt. Mindezek ellenére a város közoktatásának is vannak gondjai: elsősorban az óvodai helyek hiánya, a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola rossz tárgyi feltételéi, a diákok kollégiumi elhelyezésének elégtelensége, a gyermekélelmezés megoldatlansága, a tornatermek hiánya. a lakosság kulturális igényeinek kielégítéséhez. A tudományos egyesületek — TIT, MAE, GTE, MEE — Karcagon működő szervezetei jód segítették a tudománypolitikai irányelvek érvényesülését. Sajnálatos, hogy a városi Csokonai Könyvtár ma is mostoha körülmények között dolgozik. egymás mellett élésnek, s minden eszközzel igyekszik gáitat vetni a hidegháborús törekvéseknek, meg kívánja őrizni az enyhülés pozícióit. Erre megvan a lehetőség, mert a népek békeákarata erős, a katonapolitikai erőviszonyók nem változtak meg. Tudomásul kell venni, hogy az enyhülés nem mindig felfelé ívelő egyenes vonal. lehetnek abban_ visszaesések is, feszültségek, de mégis reális derűlátással vizsgáljuk a jövőt, mert ennék megvannak számunkra a biztosítékai. Márkus Jávxis, a GMV brigádvezetője a szocialista brigádok művelődésének fontosságáról szólva kérdően felvetette: miért nem vendégszerepei Karcagon rendszeresen a megye színháza, hiszen a Déryné Művelődési Központ rekonstrukciójára, színpadtechnikai javítására a közelmúltban több mint 10 millió forintot költöttek. Dr. Horváth Mária gyermekorvos az értelmiség megnövekedett szerepét méltatta. elemezte a karcagi orvosok és más értelmiségiek helyzetét, s ő is szóvátette: a Déryné Művelődési Központból hiányoznak a művészi értékű előadások. Székely Lajos, a 7-es Volán üzemigazgatóságának alap- szervezeti titkára az alapszervezeti pártmunka helyes irányítását, a jó propagandamunka fontosságát hangsúlyozta; Tőkés Lőrincné, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz nőbizottságának elnöke a nőpolitikái határozat megvalósításáról szólt. Orvos Nagy Ferenc, a KÄTISZ elnöke pedig arról beszélt, hogy a versenysportban lassú a fejlődés, a tömegsport nem kielégítő. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét, s a párttagok munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a kommunisták felelőssége igen nagy a nemzet sorsáért. A kommunisták politikát képviselnek, s ezen a politikán alapozik népünk nemzeti egysége. A figyelmet most azokra a kérdésekre kell fordítanunk, amelyek a legjobban segíthetik társadalmunk fejlődését. A közérdek önzetlen szolgálata, a munka becsületének növelése, a közösségi szellem erősítése, a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus tartalmi gazdagítása számunkra elsőrendű fontosságú tényezők. Dolgoznunk kell azért, hogy a munka tartalmát szocialistává tegyük, hiszen a szocializmus a munka társadalma, s ebben a tetteik alapján kell mérni az embereket. A képesség szerint végzett munka a szocialista hazafi- ság egyik tartalmi vonása kell hogy legyen. Az igaz hazafiság vizsgálatában a legfontosabb kérdés: meg- tettünk-e a munkában mindent, amire képesek vagyunk, mert ha igen, akkor teljesítettük a néppel, a hazával szembeni kötelességünket. A munka adja az ember értékét, s főleg nehéz helyzetekben kell erős akarattal dolgozni a jövőért: „Hass, alkoss, gyarapító, s a haza fényre ‘ derül...” nemes program, ebben benne van cselekvő hazafiságunk •lényege, mondotta. Czigle János, a városi KlSZ-bizoft- ság titkára a fiatalok szorgalmáról, áldozatkészségéről beszélt. Dr. Csontos Imre, a DATE karcagi kutató- intézete tudományos kutatója a mezőgazdasági termésszerkezet helyes megválasztása kérdéseivel foglalkozott felszólalásában, vázolta intézetük kutatási eredményeit, Molnár Ferenc, a SZIM igazgatója a munka- fegyelem javításának szükségességéről szólt, Németh Pál, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet elnöke plédig a szakipari tevékenység nehézségeit fejtegette.* Idő hiányában tízen csak írásban juttathatták el hozzászólásukat a pártértekezlethez. A vita összefoglalása után a pártértekezlet elfogadta a pártbizottság jelentését, az irányelvek tapasztalatainak összegzését, majd megválasztották a negyvenhéttagú pártbizottságot, a huszonkét küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket. A városi pártbizottság első titkárának újból Zagyi Jánost, titkárának pedig Fodor Gyulát választották. T. L. Bővült a közművelődés hatóköre A közművelődés egyre inkább a pártmunka szerves részévé válik, bővült a hatóköre, gazdagodott a formarendszere. A közművelődési intézmények, a Déryné Művélődési Központ és a Győrffy István Nagykun Múzeum jelentősen hozzájárult az ízlés fejlődéséhez; népi kultúránk ápolásához, A termőföld nemzeti kincs A vitában elsőként Fábián Márton, a Május 1. Tsz elnöke, országgyűlési képviselő szólalt fel: a termőföld nemzeti kincs, az eddigieknél is racionálisabban kell azon gazdálkodni, nem szabad megengedni. hogy csökkenjen a termelésbe vont terület. Ismert, mondotta, hogy a termőföld az egyetlen olyan erőforrás, amely okszerű gazdálkodással nem használódik el, hanem gazdagodik. A megnövekedett meliorációs szükségletekkel és emelkedő árakkal azonban csak abban az esetben tudnak a karcagi mezőgazdasági üzemek megbirkózni, ha a társadalmi ráfordításokkal arányos támogatási rendszerben részesülnek. Takács István, a KÁTISZ elektroműszerésze arról szólt, hogy termékeiket kevesebb anyagi ráfordítással, jobb minőségben akarják előállítani. de ehhez fegyelmezettebb munka szükséges. Kovács Istvánná, a Kálvin téri Általános Iskola tanára az iskolákban és az úttörőcsapatokban végzett világnézeti nevelés fontosságáról beszélt. Nagy Sándor, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat alap»szervezet.i titkára üzemük gazdasági munkájának eredményeit é% akadályait elemezte. Kundra József, a városi tanács elnöke azt vázolta, hogyan javultak Karcagon az életkörülmények. s milyen feladatok várnak a város vezetésére, hogy a jelenlegi gondok tovább enyhüljenek. Fagyai Imre, az üveggyár alapszervezeti titkára az üzem rekonstrukciója jelentőségét méltatta; most már a gazdaságosság és az exporttermelés növelése a fő célkitűzés, mondotta. Dr. Szabó József, a Politikai Főiskola rektora tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, majd külpolitikai kérdésekről szólva elmondotta, hogy a párt, bár a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. változatlanul lehetőségét látja a békés Küldöttek a szünetben (balról jobbra: Sz. Nagy István, Tőkés Lőrincné, Madarász András, Lakatos István)
