Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

1980. február 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizenegy dolgozót foglalkoztat a karcagi KATISZ kistrafó­szerelő műhelye. A kis teljesítményű transzformátorokból 60—100 darabos tételeket készítenek, a MEDICOR, Konverta és a Magyar Hajó- és Darugyár részére Zárszámadás Túrkevén és Besenyszögön Ünnepi műszakok céljaink jegyében Tízezrek csatlakoztak a megyében a Sziklai brigád felhívásához Szolnok megyében a nagyüzemek, üze­mek, állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, intézmények kollektívái — mint arról lapunkban folyamatosan hírt adtunk — nyilvánították ki egyetértésüket a Ma­gyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vö­rös Csillag Gépgyára Sziklai Sándor Szo­cialista Brigádjának felhívásával. Csatla­kozva a kezdeményezéshez elhatározták, hogy március 22-én, illetve 29-én kong­resszusi és felszabadulási műszakot tarta­nak, amelynek munkabérét a gyermekin­tézmények terven felüli fejlesztésére ajánlják fel. A kommunista műszakokkal kapcsolatos aktuális kérdésekről beszélgettünk Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával. Oláh Jánossal, a Hazafias Népfront me­gyei Bizottságának titkárával és Barta Lászlóval, a megyei tanács elnökével. Nyi­latkozatukat az alábbiakban közöljük. Terveinkkel összhangban (Folytatás az 1. oldalról) kalászost pusztított ki. Ehhez jött még, hogy a tenyész- időszakban 200 milliméter­rel kevesebb csapadék hul­lott a korábbi évek átla­gánál. Mindezek ellenére a ter­melőszövetkezet főbb gazda­sági mutatóit teljesítette. Egyik legjövedelmezőbb ágazat a napraforgó-ter­mesztés volt. A 22,4 mázsás hektáronkénti termésátlag is hozzájárult ahhoz, hogy az olajos magvakból származó árbevétel négymillió forint­tal nőtt;. Nagyon jól fizetett a cukorrépa is, 537 mázsát hektáronként. Igaz, ehhez a kiváló termésátlaghoz hoz­zájárult, hogy kényszerűség­ből 103 hektártól a tagok kézzel gyűjtötték be a ter­mést, hektáronként 100 má­zsával többet, mintha gép­pel tették volna. A növénytermesztési ága­zati kieséseit ellensúlyozta az állattenyésztés hozamnö­vekedése. Egy liter tej elő­állításához például csupán 39 dekagramm abrakot hasz­náltak fel, vagy egy másik jellemző számadat: az egy kilogramm hízójukra jutó takarmányozási költség az 12-re csökkent. Pontos szállítás külföldre, belföldre Dr. Czimbalmos Béla hoz­zászólásában először az or­szág élelmiszergazdaságának helyzetét vázolta. Elmondot­ta többek között, hogy egy­re nehezebb feltételek mel­lett teljesíthetjük csak a ránk váró feladatokat. Szó- bakerült, hogy a jövedelme­zőség alapja' a megbízható termékösszetétel, a pontos szállítás, a korrekt kereske­delem. legyen ez kül- vagy belföldi. * Központi feladatként kell kezelni, hogy az alaptevé­kenységen túl a mellék­üzemágak is megfelelően fejlődjenek. Elsősorban az élelmiszeripari melléktevé­kenység fejlesztése indokolt. A mai korszerű viszonyok között természetes, hogy az alaptevékenységek a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés és az ezekhez kap­csolódó javítóbázis egysége a legfontosabb. Száraz László, hozzászólá­sában megállapította, hogy az egyesült nagy szövetke­zet teljesítette, amire négy évvel ezelőtt vállalkozott. A zárszámadó közgyűlés végén a munkásőrségben kifejtett eredményes mun­kájuk elismeréseképpen öten jutalomban részesültek. Ki­váló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést és ju­bileumi kitüntetést összesen negyvenhatan kaptak. A 17 ezer 100 hektáros termelőszövetkezet tavalyi termelési értéke 383 millió forint volt. amely több mint 19 millió nyereséget hozott. A lelkiismeretesen dolgozó tagok között ebből differen­ciáltan közel 400 ezer fo­rintot mint plusz prémiu­mot osztottak szét. m Erőfeszítések a veszteségek pótlására Tegnap zárszámadó köz­gyűlésen értékelték a tava­lyi gazdálkodást és vitatták meg az idei terveket a be- senyszögi Kossuth Termelő- szövetkezet tagjai is. Ta­nácskozásukon részt vett Barta László, a megyei ta­nács elnöke. A Nagy László termelési elnökhelyettes által ismer­tetett, kilenc munkahelyi ta­nácskozáson megvitatott be­számolóból kitűnt, hogy a besenyszögi szövetkezetek 1968. évi egyesülése óta egyik legnehezebb esztende­jét zárta a Kossuth Tsz. A kedvezőtlen időjárás a ter­melési tervek és a vetés- szerkezet módosítására, a 600 hektárnyi kiszántott, és a 400 hektár felülvetett ke­nyérgabona-területről hiány­zó 500 vagon termés pótlá­sát segítő intézkedésekre késztette a gazdaságot. Sajnos, a kieséseket, a ki­szántott gabonaterületek napraforgótermesztéssel tör­tént újrahasznosítása, az ál­lattenyésztés terveinek túl­teljesítése és melléktevé­kenységként egy szolgálta­tó ágazat létrehozása sem tudta teljes egészében pó­tolni. A téesz kollektívájá­nak erőfeszítései mégsem voltak hiábavalóak, az 1979. évi nettó árbevételi tervet teljesítették, és 9,5 millió forint nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt. Ésszerűbb vetésszerkezet A termelési érték 13 szá­zalékos, a nyereség 16 szá­zalékos növelését előirány­zó 1980. évi tervek ismerte­tését követő vitában felszó­lalt Barta László, a megyei tanács elnöke is. A Kossuth Tsz tagsága — mondotta többek között — ha egyes területeken nem is tudta megvalósítani céljait, ered­ményesnek könyvelheti el a tavalyi évet. Nem kis sze­repe volt ebben a szövet­kezet jó színvonalú állatte­nyésztésének, amely az áru- értékesítés 10 százalékos nö­velését tette lehetővé. A nehéz körülmények kö­zött elért eredményeket el­ismerve a meglevő tartalé­kok jobb kiaknázására hívta fel a vezetőség és. a tagság figyelmét. A legfontosabb feladatok között említette a •- kedvezőtlen talajadottságok ellensúlyozása érdekében a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vetésszerkezet kialakítását, hatékonyabb takarmánygazdálkodás meg­szervezését. — Hogyan szolgálhatják a legjobban a kommunista műszakok gazdasági ter­veink megvalósítását. a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny-vállalá- sok teljesítését? — kérdeztük Árvái Istvántól, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa ve­zető titkárától, aki így vá­laszolt: — A kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­hez a megyében hetvenez­ren csatlakoztak. E nemes verseny résztvevői bizonyí­tották, hogy erejük, képes­ségük legjavát adják, méltó munkasikerekkel készülnek pártunk XII. kongresszusá­ra. A vállalások teljesítése jó irányban halad, az eddi­gi eredmények megfelelnek a várakozásnak, több helyen meg is haladták az eredeti­leg kitűzött célokat. Jelen­tős munikasikerekről szólha­tunk a termékek és a mun­ka minőségének javításában, a munkaerő-gazdálkodásban, az üzem- és munkaszerve­zésben, az import alap- és segédanyagokkal, energiá­val való takarékos gazdál­kodásban, Növekedett a ver­senyképes exporttermékek száma, csökkentek a terme­lés költségei. Valamelyest javult a hasznos munkaidő- alap kihasználása is. Az ed­digi számítások szerint a megtakarítások, illetve több­leteredmények összege meg­haladja a 100 millió forin­tot. örvendetes, hogy a szo­cialista brigádok tömegbázi­sát adják az újítómozga­lomnak. Nőtt a benyújtott és hasznosított újítások szá­ma, valamint gazdasági és műszaki értékük, ami több mint 90 millió forint. A ter­melő és gazdálkodó szervek vezetői a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyt kiemelt feladatként kezelik. Ez év első heteiben, hó­napjaiban a fő figyelmet a — Természetesen nem mindenki dolgozik üzemek­ben. s nem minden munka­helyen lehet kommunista műszakokat a gazdaságos termelés szolgálatába állíta­ni, és vannak nyugdíjasok, háztartásbeliek is. Ezek az emberek hogyan lehetnek mégis részesei és résztvevői a kommunista műszakoknak, a kongresszusi és a felsza­badulási munkaversenynek? — Oláh János, kérdésünkre így válaszolt: — Belpolitikai életünk nagy eseményére, a párt XII. kongresszusára és fel­szabadulásunk 35. évfordu­lójára készülve Bács-Kiskun, Komárom és Szolnok me­gyéből társadalmi munkafel­ajánlási mozgalom indult el A munkafelajánlásokban a lakóterület fejlesztését fon­tos társadalompolitikai fel­adatok megoldását vállal­ták, tehát egy község, egy város lakossága igényeinek magasabb színvonalú kielé­gítését, segítik elő. Az ed­dig tett felajánlások arra utalnak, hogy a lakosság minden rétege, idősek és fia­talok, férfiak és nők, mun­kások, tsz-tagok, értelmisé­giek, alkalmazottak, tehát aktív dolgozók — nyugdíja­sok — háztartásbeliek egy­aránt lelkesen vállalnak munkát a „közjóért”. Már az eddig elmondot­takból is kitűnhet. hogy verseny folytatására irányít­juk. Rendkívül fontos, hogy a verseny lendülete ne tör­jön meg, s jó irányban, gaz­dasági céljainkkal egyezően folytatódjék. A szocialista munkaverseny erejével, kel­lő rugalmassággal arra tö­rekszünk, hogy a tervcélok és a munkaverseny-vállalá- sok összhangja biztosított le­gyen, a teljesítményeknek megfelelő erkölcsi és anya­gi ösztönzés valósuljon meg. A szakszervezeti szervek gazdálkodást segítő, befo­lyásoló tevékenysége még erőteljesebben, célratörőb­ben szolgálja a gazdasági hatékonyság növelését, Megyénkben a szocialista brigádok körében hagyo­mány már a különféle tár­sadalmi munkaakciók, kom­munista műszakok szervezé­se. Ezt tapasztaljuk nap­jainkban is, amikor a válla­latok, intézmények kollektí­vái tömegesen csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szo­cialista brigád felhívásához. Vállalták, hogy mái-cius 22-én, illetve 29-én kong­resszusi műszakot tartanak. A 420 perc alatt végzett munkával a megye dolgozói újabb bizonyítékát kívánják adni annak, hogy mindig lehet számítani áldozatválla­lásukra. segítőkészségükre, felelősségtudatukra. Az ün­nepi műszak bérét minden kollektíva gyermekintézmé­nyek támogatására ajánlot­ta fel. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden mun­kahelyen a sajátosságokhoz igazodva jól előkészítsék, megszervezzék a gazdasági, műszaki vezetők a két már­ciusi szombaton elvégzendő munkákat. Szükséges, hogy szakszervezeti szerveink az ünnepi műszakhoz, e nemes célkitűzéshez méltóan, fele­lősséggel vegyenek részt e kommunista műszak szer­vezésében. széles körű társadalmi ösz- szefogásról van szó, ezért a dolgozók, a tanácsok, a tö­megszervezetek és tömeg- mozgalmak közreműködése, szervező munkája nélkül nem lehet eredményes a munka. Mi legyen a célja a vál­lalásoknak? A lakóhely — a munkahely, a község, vá­ros fejlesztése, szépítése. Nem „értékvállalások” tör­téntek bár, de a felajánlá­sok teljesítésével mintegy 400 millió forinttal növelik erőforrásainkat. Javulni fog a gyermekintéz.ményi ellá­tottság, több lesz a járdá­val, villannyal ellátott utca, hosszabb lesz a vízvezeték, a szennyvízelvezető csator­na. Több helyen sportolhat­nak szabad idejükben, mert új sportpályák, parkok épül­nek, szépülnek utcáink — mert fásítanak, virágot ül­tetnek. Nagyra értékeljük azt, hogy a környezetvédelem — A kommunista műsza­kok munkabéreit a gyer­mekintézmények fejleszté­sére ajánlották fel a szo­cialista brigádok, munkahe­lyi kollektívák. Mi a véle­ménye erről a kezdeménye­zésről, hogyan lehét befizet­ni ezeket az összegeket, s gondoskodnak-e róla, hogy az akció résztvevői megis­merjék: az általuk felaján­lott pénzt mire fordítják? Barta László a következő­ket mondotta el: — Csatlakozom Árvái Ist­ván, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető tit­kára és Oláh János, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára vélemé­nyéhez. A kommunista mű­szakok mindenekelőtt a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny alapvető céljait juttassák érvényre; beleértve, hogy a vállalások a termelést, a hatékonysá­got a tervcélokkal össz­hangban segítsék és kapcso­lódjanak az ünnepi műsza­kok az idei tervhez, a mun- kaverseny-vállalósokhoz, a gazdaságilag és társadalmi­lag hasznos tevékenységhez, a népgazdasági egyensúlyt javító törekvésekhez. Kér­jük és ösztönözzük a mun­kahelyi vezetőket, hogy a felajánlások teljesítésére, a feltételek megteremtésére mindenütt fordítsanak nagy gondot. Örvendetes, hogy a Haza­fias Népfront országos tele­társadalmi támogatást élvez — a felajánlások arra utal­nak —, megyénk lakói tenni akarnak annak érdekében, hogy ne legyen szemetes az utca, a tér — legyen tiszta a lakóház környéke. A társadalmi munkafel- ajánlások csakis úgy való­sulhatnak meg, ha egységes egészként kezelik az üzemi felajánlásokkal. Nem külön akció a lakóterületi munka, hanem része a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senynek. Egyidőben azonos célok érdekében munkálko­dik megyénk sok tízezer dol­gozója. Csak üdvözölni lehet a sokszínűséget, az ilyen moz­galmakat, mint „Egy üzem — egy iskola”, „A város — a község lakossága gyerme­keinkért”, „Ifjúság a váro­sért — város az ifjúságért”, „Tiszta, virágos Szolnok me­gyéért”, „Egy nap a váro­sért — községért”. „Ültes­sünk több gyümölcsfát a közterületekre”, „Virágos er­kély — virágos lépcsőház”. E néhány példából is kitet­szik, szabadon kibontakoz­hat az alkotókedv, a tenni­pülésfejlesztési akciójához a megye minden városa, köz­sége csatlakozott. Ezek az akciók a kongresszusi és felszabadulási munkaver- seny-mozgalomhoz szorosan kapcsolódnak, javítják a munka- és életkörülménye­ket. Támogatjuk, hogy a kom­munista műszakok munka­béreit mindenekelőtt a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re fordítsák. A felajánlások­nak kapcsolódniuk kell a tervben megfogalmazott, el­gondolásokhoz és jusson ki­fejezésre a pénzeszközök felhasználásában a helyi ér­dek is. Biztosítjuk annak feltéte­lét. hogy a kommunista mű­szakok munkabéreit megyei gyűjtőszámlára fizessék be A számla megnevezését és számát a következőkben hozzuk nyilvánosságra: Megyei Tanács V. B. 5001 Szolnok, PL: 41. „Kongresszusi kommunista műszakok a gyermek- intézmények fejleszté­sére” 820-3468-01/11. számlaszám Kérjük, hogy az átutalá­sokat — amelyeket előre is megköszönünk — erre a számlára teljesítsék. Gondoskodni fogunk arról, hogy az akcióban részt ve­vő vállalati kollektívák, szocialista brigádok megis­merjék — menet közben és a végleges elszámolás kere­tei között is —. hogy az ál­taluk felajánlott és befize­tett összegeket milyen cé­lokra használjuk fel: Támogatva a termelő te­vékenységgel, a településfej­lesztéssel összefüggő elkép­zeléseket, ezúton is megkö­szönöm a vállalati kollektí­váknak, szocialista brigá­doknak. intézményeknek és a helyi tanácsoknak a kez­deményezését, anfellyel elő­segítik, hogy a pártunk XII. kongresszusa és felszabadu­lásunk 35. évfordulója tisz­teletére kibontakozó terme­lési és településfejlesztési versenyben, felajánlásokban cselekvőén részt vesznek. * * * A Néplap a továbbiakban is folyamatosan tájékoztatja olvasóit a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeiről, a Sziklai bri­gád felhívásához való újabb csatlakozásokról. Beszámol majd a márciusi komunista műszakokról, a gyűjtőszám­láról befizetett összegek be­érkezéséről és ismerteti, hogy azokát milyen célokra használják fel. A szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszent­mártoni üzemében bérmunkában divatnadrágokat varrnak. Képünkön az automata belsőszárvarró gép, mely egy mű­szak alatt 4—500 nadrágot varr meg Lakóhelyünk gazdagításáért, szépítéséért akarás. Gyermekintézmények javára

Next

/
Thumbnails
Contents