Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
1980. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javuló munkakörülmények, új gyermekintézmények, több lakás Megvalósulnak a vállalati szociális tervek Tíz különböző tápból évente .mintegy 700 vagonnal gyártanak a kunmadarasi Kossuth Tsz lucernaszárító és .tápkészítő üzemében. Terméküket részben a gazdaságban, részben a környező szövetkezetekben hasznosítják. Zárszámadás a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben Megyénk területileg legnagyobb termelőszövetkezeti gazdasága a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz tegnap tartotta tzárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlését a gazdaság tágas műhelycsarnokában. A számvetésen részt vett és felszólalt Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A vezetőség beszámolóját Kasuba János tsz-elnök terjesztette elő. A három tsz egyesüléséből kialakult nagyüzem három sikertelen esztendő után ezúttal — ha szerény mértékben is — nyereséggel zárta az elmúlt évet. A jobb eredmények elérésében közrejátszott a termelés ésszerű változtatása és a takarékosabb gazdálkodás. Rugalmas munkával a belvíz által okozott 26 milliós kiesést is sikerült jórészt „kigazdálkodni”. A takarékossági mozgalom is javított a gazdálkodási mérleg egyenlegén, 1979-ben összesen 8 milliós költségmegtakarítást értek el. A 320 milliós árbevétel, valamint a 7 millió forint nyereség még messze van a reális lehetőségektől, de feltétlenül garancia arra, hogy a három sikertelen év után a jövőben felfelé ível a nagyüzem gazdálkodásának grafikonja. Ezt segíti majd az 526 hektár felújított, illetve újonnan épített rizstelep és a félezer hektárnyi részleges felújítás. A növényié« mész lésben ésszerűen, gazdaságosan végzik a művelést, az állattenyésztési ágazatban pedig takarékos takarmányfelhasználással is segítik a jövedelmezőséget. Mint a zárszámadási közgyűlés vitájából is kitűnt, az idei esztendő nem lesz könnyű, de a nagyüzem tagsága kész arra, hogy erejének teljes latbavetésével, a tartalékok jobb kihasználásával járuljon hozzá a nép- gazdasági célok végrehajtásához saját javaik gyarapításához. Vezetöségválasztás a KlSZ-alapszervezetekben Február 1-én a megyében is megkezdődtek a KlSZ-alapszerveaetek vezetőség választó taggyűlései, küldöttértekezletei. A fiatalok taggyűléseiket és küldöttgyűléseiket május 15-ig megtartják. (Szám szerint 898 alapszervezet mintegy 22 ezer tagja választja újjá vezetőségét, fogadja el az. akcióprogramot.) A tanulói alapszervezetekben — összesen 341-ben, amelyeknek több mint tízezer tagja van — ez a munka április 1-én kezdődik, és ugyancsak május 15- ig tart. Az értékelő és vezetőségválasztó taggyűléseken a KláZ-alapszervezetek vezetőségei beszámolnak az 1979/80. mozgalmi év eredményeiről, hiányosságairól, a feladatok teljesítéséről, értékelik' a KISZ-tagok egyéni munkáját. Ezután a tagság megválasztja az alapszervezet vezetőségét és a KISZ-,titkárt. Az új mozgalmi évet indító taggyűléseket október 20-ig tartják meg. Ezeken az összejöveteleken az 1980—81-es mozgalmi év akcióprogramját (fogadják el a fiatalok, és egyéni feladatvállalásokat tesznek. Az új akcióprogram készítése gondos előkészítő munkát igényel. A munkaterv elkészítésének alapvető dokumentumai a központi akcióprogramok. útmutatók, valamint a közvetlenül irányító KISZ-bizottságok tervei. Emellett alapul szolgál a munkahely éves feladatterve, a társadalmi és tömegszervezetek, a közművelődési intézmények munkaterve. Az alapszervezetek az akcióprogram-tervezetüket az értékelő, vezetőségválasztó és a tervező taggyűlések közötti időszakiban készítik el. Ehhez minden esetben felhasználják a KISZ-tagság véleményét, javaslatait. A programtervezetet minden KISZ-taggal megismertetik még a taggyűlés előtt. A tájékoztatást személyes beszélgetések, véleménykérések követik. A tagok — a programtervezet ismeretében — egyéni feladatokat is vállalnak. Ennek tartalma három részből tevődik ösz- sze: a becsületes munka, a tanulás minden KISZ-tag számára alapvető és elengedhetetlen követelmény. Ezentúl a vállalásokban szerepel az is, hogy a KISZ- tag mit kíván tenni a közösségért. a KISZ-ben és a szervezeten kívül. A vállalások harmadik része az önképzésre, önnevelésre vonatkozik. Természetesen ezek a vállalások akkor lesznek eredményesek, ha rugalmasak, sablontól mentesek és személyre szabottak. Arra kell törekedni, hogy a közösség érdekeinek és az egyéni érdekeknek az összhangja az alapszervezeti akcióprogramhoz hasonlóan az egyéni feladatvállalásokban is megteremtődjék. A hasznos vállalások végrehajtása új ismeretekkel, élményekkel gyarapítja a kollektívát és az egyes KISZ-ta- gokat egyaránt. — sze — Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Budapest felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepség volt a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. A magyar zászlóval és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlajával díszített emlékmű talapzata “élőtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után a szovjet hősök emlékművén a hála, a kegyelet és a megemlékezés koszorúját elsőként a budapesti Pártbizottság nevében Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és Somogyi Sándor, a pártbizottság titkára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán tanácselnök, Csehik Ferencné elnök- helyettes és Bornemissza Sándor, a tanács pártbizottságának első titkára koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, Valerij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé; az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa nevében Vlagyimir Szivenok vezér- ezredes, Fjodor Iscsenko altábornagy. Vladlen Koleszov altábornagy, Valentyin Bo- riszkin ezredes és Nyikolaj Borzenkov ezredes, Leonyid Boriszov titkár vezetésével a Moszkvai Pártbizottság küldöttsége helyezett el koszorút. A lakosságnak nyújtott pénzbcni és természetbeni társadalmi juttatások értéke az idén már megközelíti a 150 milliárd forintot, amelyhez egyebek között nyugdíj, táppénz, családi pótlék, illetve egészségügyi, szociális ellátás, oktatás, kulturális, sportlehetőségek és üdültetés formájában jutnak a társadalom különböző rétegei. Vagyis jövedelmének csaknem 32 százalékát társadalmi juttatásként kapja a lakosság, ennek túlnyomó részét az állami, körülbelül egytizedót pedig a vállalati forrásokból. A mostani ötéves tervidőszak kezdete, vagyis 1976 óta a vállalati egészségügyi, szociális és kulturális fejlesztési feladatok is szervesen beépülnek a vállalati középtávú tervekbe, ezek végrehajtása ugyanúgy kötelező, mint bármely más vállalati programé, s a vállalat vezetője minden évben az üzemi demokrácia fórumain köteles beszámolni arról, hogy a szociális tervek időarányos részét teljesítették-e, az esetleges elmaradásoknak mi az oka, mit tesznek az akadályok elhárítására. A szociális tervek végrehajtásának elmúlt négyévi tapasztalatai kedvezőek. A jóléti és kulturális alapból, amely évente rendszeresen növekszik — az idén 36 százalékkal magasabb, mint 1976-ban — jelentősen bővítettek, korszerűsítettek gyermekintézményeket, vállalati szociális, kulturális, sportlétesítményeket, hozzájárulnak az üzemi étkeztetés köl légeihez, a dolgozóknak üdülési lehetőségeket teremtettek és segélyezik az arra rászorulókat. Termelési költségekből tartanak fenn munkás- szállókat, gondoskodnak a munkavédelem, az üzem- egészségügy fejlesztéséről, a munkások utazásáról, s nem utolsó sorban képzésükről, továbbképzésükről. A vállalati juttatások teszik lehetővé, hogy olyan fontos szolgáltatáshoz, mint például az üzemi étkeztetés, a tényleges árnak feléért, az üdüléshez alig 25—35 százalékért juthatnak a dolgozók, a többit a vállalat fizeti. A fejlesztési és a részesedési alapból a dolgozók tízezrei kapnak támogatóst ahhoz, hogy új otthonhoz jussanak. Az elmúlt négy évben hazánkban felépült lakások 20 százaléka vállalatok támogatásával jött létre, több mint 30 00Ó gyermeket befogadó óvodát, bölcsődét tartanak fenn a vállalatok. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a nehezebb gazdasági körülmények között is fontos követelmény, hogy gondoskodjanak a vállalatok, szövetban elért eredmények megőrzéséről. s ahol lehetőség van rá, annak továbbfejlesztéséről. Egyes szociális ellátások térítési díjainak elviselhető emelése természetesen indokolt lehet, az alapvető szolgáltatások színvonala azonban nem csökkenhet, s mindenütt változatlanul gondoskodni kell az arra leginkább rászorulókról, például a nagy családosokról, a gyermeküket egyedül eltartókról. A vállalati szociálpolitika jelentősége tehát tovább növekszik, s ahhoz, hogy eredményes legyen, ezen a területen is körültekintőnek, rugalmasnak kell lennie a vállalatnak. Jelenleg az 1980-as tervek végrehajtása a legfontosabb feladat, de már kialakulóban vannak a koncepciók a következő ötéves tervidőszakra, amelynek szociális terveire az Országos Tervhivatal elnökének a közelmúltban megjelent utasítása orientál. A dokumentum a korábbinál jóval részletesebben taglalja az üzemegészségügyi ellátással, a csökkent munkaképességűek rehabilitációjával, a dolgozók képzésével, a vállalati szociális ellátással, a munkahelyi emberi viszonyok, az üzemi művelődés és sportolás feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat. Ezek végrehajtására a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT most dolgozza ki az irányelveket. Energiatakarékos hőcserélők a Hűtőgépgyárból Korszerű, energiatakarékos hőcserélők egyes típusainak gyártását, illetve továbbfejlesztését kezdte meg a jászberényi Hűtőgépgyár. A múlt évben üzembehelyezett gépeken már készülnek a kompakt sűrűbordás hűtő-, fűtőhőcserélők, a klímahűtők és szekrények elpárologtatói. Az új termékek pótolják a korábbi tőkés importot, s egyúttal lehetőség nyílt a hűtő- és klímatechnikai berendezések tőkéspiaci értékesítésére. A hűtőaggregátorok fontos részei, a léghűtéses kondenzátorok most vannak korszerűsítés alatt, az új tí- pussor kialakításával csökken az energiaigény, megszűnik a nehézkes és anyag- igényes termelés. A hűtőtechnikai főosztály szakemberei a Tyler hűtőkamra elpárologtatóinak továbbfejlesztéséin is dolgoznak, a sarok aggregátos kivitel első prototípusa már elkészült. A mennyezeti elpárologtatókat a tervek szerint egy korszerű hőcserélő konstrukcióval váltják fel, amelynek üzemeltetése hatásosabb és gazdaságosabb lesz a jelenleginél. A vállalat az Ikarusz Gyár programjában is részt vesz, a VI. ötéves tervben gyártásra kerülő új autóbusz-családhoz szélvédő, illetve utastér- fűtő hőcserélőket gyárt. Az első kísérleti darabot már á/tadták az Ikarusznak. Az új tömegközlekedési eszközök egy része klimatizált változatban készül, amelynek előállításában ugyancsak szerepe lesz az üzemnek, még az idén az újtípusú autóbusz-vízhűtőt is kipróbálják, A fejlesztések sorában kiemelt téma a központi gépházzal üzemelő hűtőházak, nagyméretű elpárologtatóinak fejlesztése. Ehhez kapcsolódóan kialakítják a hűtőgépek kondenzációs hőjét hasznosító vízmelegítők típusait. Lényege, hogy nem kell külön áramot használni a hűtőházak mellé telepített szociális helyiségek melegvíz-ellátásához, mivel a kondenzátor hűtővize kiválóan alkalmas mosásra, fürdésire, tetemes energiamegta- karít ássál. Nádüzem, Á z egykori juhhodály- ból elfogadható munkakörülmények közé kerültek a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet új nagy- iváni nádüzemének dolgozói. Két műszakban összesen 36 asszony talál itt munkát, amelynek eredménye, a melegházi takaró, a nádszövet és az építkezéseken használt rabitzfal-szövet teljes egészében nyugati exportcikk, de sok hétvégi ház teteje készül a hortobágyi nádból Olaszországban, Svájcban is. A nádtető egyébként reneszánszát éli. Nemcsak kényelmes (nyáron hűvös, télen meleg alatta az évűiét), de energiatakarékosságra is módot ad ez a megoldás. A termelőszövetkezet nádtető- fedői készítették a beseny- szögi 64 ezer négyzetméternyi juhhodályt, de a sajátjukat, az ezer birkát befogadó két új aklot is. A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadókapuja és a hűtőgépgyári állatkerti épületek szintén nádtetővel készültek. A tavalyi hatmilliós árbevétel az új nádüzemben az idén várhatóan megduplázódik. A tágas, jól fűtött új műhelyben üvegházi takarót sző „szövőszékén” Poczó Jánosné Eddig piszkos munka volt a nádszövetkészítés, Jónás Borbála munkája. A fürdő, ebédlő, öltöző ezentúl az ő munkakörülményeit is javítja (kőhidi)
