Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 13. Gyászhir — Köszönetnyilvánítások Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk mindazokkal, akik Szerették és ismerték, hogy drága .jó férjem, édesapám, nagyapám és testvérem DR. HAULIK LÁSZLÓ 60 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 1980. január 15-én 13.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető halottasházából. A gyászoló család, Szolnok. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, akik SZENTMIKLÓSI LAJOSNÉ sz.: Virág Voltér Eszter temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága halottunk PÉTER LASZLÖNÉ (Mária óvónéni) temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, s nagy fájdalmunkban együttéreztek velünk. Péter László és családja, Kun- szentmárton. apróhirdetés INGATLAN BALATONBOGLA- RON, Velencei-tónál (Agárdon) és Ba- latonfüreden építendő szövetkezeti üdülőrészek tagságát szervezi (Agárdon vállalatok, szövetkezetek, intézmények részére is). 49. ÜMK Budapest 1123 Alkotás u. 11. 351-165, 158-898. Kérjen tá- jékoztatót! (7278.) SZOLNOKON, Árnyas u. 1. sz. alatt új, családi' ház eladó. Érdeklődni: Keskeny János u. 8. sz. alatt. (65.) * * * JASZFÉNYSZARU vasútállomásnál háromszobás családi ház 1800 négyszög- öles kerttel eladó. Cím: Novothyné,, *Tászfényszaru. (7415.) GÉPJÁRMŰ GÉPKOCSI alváz- és üregvédelmét a legkorszerűbb technológiával, 2 év garanciával vállalom. Nyőgéri Ferenc, gépésztechnikus, autómosó kisiparos. Szolnok, Dózsa Gy. u. 11. Tel.: 11-456. (148.) ZG-s Wartburg eladó, friss műszakival. Levélcím: Halász Ferenc, 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (130.) ÜZEMKÉPES Za- porozsec lejárt műszakival olcsón eladó. Fegyvernek, Bartók út 21. (72.) ADAS-VÉTEL SIESTA gázkályha eladó. Levélcím: Halász Ferenc, 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (129.) COLOR Sztár TV eladó, garanciális. Levélcím : Halász Ferenc. 5500 Gyoma, Mező Imre lakótelep 28/b. III/9. (128.) FÉRFI bundák, ruhák, fehérneműk eladók. Szolnok, Magyar u. 20. (H 83.) EGYÉB KEZDŐ fafaragó kisiparos üzlettársat kereskedőt keres. Mezőtúr, Ifjúsági lakótelep 12. ép. III. e. 1 Misztl Ferenc- né. (26.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A NEFAG SZOLNOKI ERDÉSZETI ÜZEME felvételre keres magas kereseti lehetőséggel MTZ erőgépvezetőket változó munkahellyel. Minden második hét szabad. Jelentkezni: Szolnok, Szép u. 17. alatt lehet. (H. 82.) A kisújszáUási KUNSZÖV azonnali belépéssel felvesz legalább mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező belsőellenőrt. Főiskolát végzettek előnyben. Jelentkezés a személyzeti előadónál. Kisújszállás, Felszabadulás u. 7. telefon: 90. (30.) GEV. SZAJOL ügyviteli osztályvezetőt alkalmaz azonnali belépéssel. Alkalmazási feltétel legalább középfokú iskolai végzettség és mérlegképes könyvelői tanfolyam. Cím: GEV. Szajol, Üjtelep 11. (171.) Hirdetmény A mezőtúri Dózsa György Mg. Szakközépiskola Mezőtúr, Kossuth u. 2. 1980. évben is szervez technikusminősítő vizsgát mg. szervizüzemi szakon, konzultációs felkészüléssel. A jelentkezés feltételei: szakirányú szakközépiskolai végzettség (vagy gimnáziumi érettségi és mg. szakképesítés), 2 éves gyakorlat, munkahelyi javaslat. Jelentkezni lehet 1980. január 31-ig az iskolától kért nyomtatványon. (7588.) TISZflVIDEK Skála választék, előzékeny kiszolgálás »» Áruházban. ROKONSÁG AZ ÓKORI SZANSZKRITTAL Honnan jött a „fáraó népe”? Esztendők teltek el azóta, hogy a Hollandiában utazgató Vali István, református teológus fülét ismerős szó ütötte meg az amszterdami egyetem folyosóján. A színes humuszt viselő, csokoládészinű fiatalemberek beszéde erősen emlékeztette a világjárót a dunaalmási cigányok nyelvéhez. Latinul elhangzott kérdéséire elmondták kísérői, hogy a zsivajgó csoport Indiából érkezett. így Véli István jegyezte fel az elsők közt, hogy indiai népek rokonai lehetnek az európai cigányok. Ve- kerdi József és Mészáros György tanulmánya napjaink kutatóinak véleményét foglalta össze a cigányság eredetéről, múltjáról. A cigány nyelv az észak-indiai nyelvekkel — többek közt a ben- gálival és a hindivel — rokon, sőt, az ókori szanszkrit- nak egyik leány nyelve — olvashatjuk tanulmányukban. — A megállapítások pontosságát egyszerűvé tette az a tény, hogy a cigány nyelv mai változatainak szóragozása igen régies és a tőszavaknak mintegy fele — 450 szó — az indiai szavakra vezethető vissza. Ez a visszavezető út nagyon rögös, mert a nyelvrokonság ellenére a mai indiai nyelvek éppúgy idegenül hangzanak a cigányoknak, mint a magyarul tudónak a finn, vagy az észt. Csak egy példa: amikor a cigány-törzsek elindultak Indiából — a hindikkel együtt —, úgy mondták a -testvér kifejezést, hogy „bhrátá”, míg ma cigányul „pral”, a hindiben pedig „bhái”. Szókincsük maradék — mégis jelentősebb — része vándorlásuk során ragadt rájuk az iráni, az örmény, a dél-szláv, a román és a magyar -nyelvekből. A nyelvi emlékekből következtetve Magyarországra a XIV—XV. században érkeztek az első szekér-karavánok (valószínűleg a Bizánc elleni török támadások elől). Több ezer kilométeres vándorlásuk Perzsián, Kis-Ázsi- án és Görögországon keresztül vezetett hazánkba. Görögországban járt az a men- de-monda a cigányokról, hogy Egyiptomból menekülő zarándokok, akiket a mohamedánok üldöztek el keresztény hitük miatt. Az egyiptomi eredet- tévhite olyan erős gyökeret vert, hogy az európai krónikások csak „Fáraó népeként” emlegették még a múlt század közepén is a cigányakat. Egy 1416-ban Brassóban kelt Okirat mindenféle származás leírása nélkül „cigá- noknak” titulálja az első arra vándorló csoportot. A következő években egymás után érkeztek vándorcigány csoportok; Zsigmond király 1424-ben adott -menedék-levelet bizonyos László nevű — magát vajdának nevező — cigánynak, s rá egy évre II. Lajos udvarában már cigányzenészek játszottak. Ettől az időtől kezdve említenek okleveleink Cigány család nevű jobbágyokat és Cigányi, Cigányvajda, Cigánd nevű falvakat. A vándorló életmód megszűnése után nem vették át a cigányok a magyar népszokásokat — a játékos locsol- kodást vagy a szertartásos fonóba járást —, de a magukét sem őrizték meg. Csupán az oláh cigányok ragaszkodtak népszokásaikhoz elsősorban a házassággal, az ítélkezéssel és a halállal kapcsolatban. Házasságukat leánykérés előzi meg, majd a lakodalom tetemes költségét a vőlegény és családja fizeti. Ha a jövőbeli íérjnek nincs pénze, akkor megszökteti a lányt, és az elmaradt vacsora miatt botrány tör ki a telepen. Ezért még nem ül ösz- sze a cigány törvényszék — a románt kriszi —, amely csák pénzügyi pereskedésekben dönt. A peres feleknek esküt kell tenniük, hogy igazat szólnak. Ezt az esküt komolyan veszik, mert úgy tartják, hogy a hamis fogadkozás betegséget vagy, más súlyos csapást mér az emberre. A temetéseiken — a balkáni folklór hagyományait követve — pénzt és ételt-italt tesznek a sírba. A jóslás és a kuruzslás más népeknél népszokásnak számít. A cigányoknál viszont csak egyszerű pénzkereseti lehetőség. így terjedt el minden alap nélkül a dél-magyarországi eredetű cigányok „őscigány” mitológiája Párizsban, amely úgy szól: a cigányparadicsom neve Bonat (Bánát) volt, fővárosa Zag- rebo, a szent Dunera folyt rajta keresztül, s Szinpetru (Szent Péter) kormányozta. Míg babonáikat fantáziájuk szülte és szüli, addig szigorú illemszabályokat követnek. Az asszonyok viselkedését korlátozzák a legjobban: nem étkezhetnek férfiakkal együtt, s nem mehetnek a férfi mellett, csak oldalt mögötte. Gy. G. ARCOK, PILLANATOK Fotó: Kőhidi Imre
