Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 4. Félbeszakadt Waldheim teheráni programja Waldheim ENSZ-főtitkár Teheránban csak szigorú biztonsági felügyelet mellett folytathatta látogatását. A képen Wald­heim a megbuktatott uralkodó rendszere által elkövetett ke­gyetlenségekről nyilatkozik. (Telefotó — KS) TASZSZ-kommentár Brit acélipari sztrájk Impozáns egyöntetűseggel és növekvő nemzetközi szo­lidaritás közepette folytató­dik a brit acélipari munká­soknak az 1926-os általános sztrájk óta első országos ibérkövetelő sztrájkja. Tegnap a szállítómunkások nemzetközi szövetsége vi­lágméretű blokádot rendelt el a Nagy-Britanniába irá­nyuló acélszállításokra, az életszínvonal védelméért harcoló százezer brit acél­ipari dolgozó támogatására. Korábban a fémipari mun­kások nemzetközi szövetsége is szolidaritását nyilvánítot­ta ki a brit sztrájkkal. A szigetország szakszerve­zeti mozgalma teljes egy­ségben állt ki az acélipar dolgozói mellett. Len Mur­ray, a TUC főtitkára meg­beszélést folytatott az acél­ipariban érdekelt szakszerve­zetek vezetőivel és utána kijelentette: „A sztrájk 100 százalékos és az egész szakszervezeti mozgalom közreműködik abban, hogy elérje a céljait”. A szolida­ritási akció az érc- és acél- szállítások bojkottálására, a külföldi acélszállítmányok kirakásának meghiúsítására irányul. A brit állami acélipar ve­zérei a kormány utasítására szintén hosszú sztrájkharc­ra készülnek fel és hajtha- tatlanságot hirdetnek. Sir Charles Villiers. az acélipa­ri tröszt elnöke tegnap ki­jelentette, hogy a tröszt nem kér több pénzt a kormány­tól béremelésekre, akármi­lyen következményekkel jár a sztrájk. Nkomo elhalasztotta visszatérését Salisburybe Lord Soarnes, Nagy-Bri- tannia rhodesiai főkormány­zója felkérte Joshua Nko- mót, a Zimbabwe Afrikai Népi Uniót (ZAPU) vezető­jét, hogy halassza el vissza­térését az országba. A ZAPU Salisbury szóvivője közölte: a főkormányzó az­zal indokolta Nkomóhoz in­tézett kérését, hogy ameny- nyiben a politikus vasárnap érkezne Salisburybe, ez ösz- szeütközésekhez vezethet, lévén, hogy „ugyanezen a napon tartanak nagyszabású választási gyűlést Muzorewa püspök hívei”. A ZAPU vezetése úgy döntött, hogy eleget tesz a brit főkormányzó kérésének, hogy elkerüljék az esetleges erőszakosságokat és össze­tűzéseket. Nkomó így egy héttel később, január 13;án utazik Salisburybe — jelen­tette be a ZAPU szóvivője. A világszervezet főtitkára tegnap a sah elleni harcok mártírjainak sírját akarta megkoszorúzni: helikopteren érkezett a temető bejáratá­hoz és onnan gépkocsin in­dult tovább, de útját Ame- rika-ellenes tüntetők állták el. Waldheim ezek után visszahajtatott a temető be­járatához és onnan helikop­teren távozott. A koszorú­zást egyébként biztonsági okokból nem jelentették be előre, mert — mint Ghotbza- deh iráni külügyminiszter közölte — az ENSZ-főtitkár ellen szerdán merényletet akartak elkövetni. Waldheim ezután másod­ízben is találkozott Ghotbza- deh külügyminiszterrel. Megbeszélésük részleteiről A szövetségi főváros, Üj- Delhi szavazókörzeteiben közepes, az ország északi vi­dékein alacsony, megint má­sutt aktívabb volt a válasz­tói részvétel a szavazás teg­napi, első szakaszában. Ez a szakasz több mint 140 millió szavazónak adott lehetőséget arra, hogy 244 választókerület jelöltjeinek a mandátumáról döntsön. A riporterek helyszíni tapasz­talatai szerinte azonban Űj- Delhiben a jogosultaknak mindössze a 60—65 százalé­ka adta le a voksát mielőtt a szavazóhelyiségeket bezár­ták volna, a szavazók egy jó részét tehát a hűvös idő­járás, vagy a politikai kö­zömbösség távoltartotta: Űj- Delhi híres Vörös Erődjénél a legutóbbi választáson még tömeg féketellett egy hatal­mas országos választási ta­bella előtt. Most nem is ál­lították fel ilyen tájékozta­tó táblát. Inkább csak a párthelyiségek előtt volt elnökség — a legnagyobb ezúttal sem tájékoztatták a nyilvánosságot.- Az iráni külügyminiszter­rel tartott tanácskozása után Waldheim találkozott a volt sah titkosrendőrségének ül­dözöttéivel. A találkozóra eredetileg szerdán került volna sor. Az ENSZ-főtitkár negyven forradalmi gárdista gyűrűjében jelent meg a külügyminisztérium szom­szédságában levő épületben összegyűlt mintegy három­száz ember előtt. Waldhei- met szemmel láthatóan meg­rázta a látvány — az embe­rek többségét ugyanis nyo­morékká tették a SAVAK pribékjei. Itt elhangzott be­szédében Waldheim ígéretet tett arra, hogy az iráni nép szenvedéseit mindenképpen az ENSZ fóruma elé tárják. Gandhi „kongresszus-i” Ram Dzsanata pártjának a pártjának, és Dzsagdzsivan székháza előtt. Indiában korábban soha nem rendeztek téli választá­sokat. A szavazatszedők az ország mostoha éghajlatú északi vidékein emiatt le­küzdhetetlen nehézségek élé kerültek. A Himalája egyes vidékein abba kellett hagy­ni a választásokat. A Kas­mírral határos, északi Hi­machal Pradesh Szövetségi Államban, a hó alatt félig eltemetve, elhagyott szgva- zóhelyiségek árválkodtak. Az időjárás Indira Gandhit is megfosztotta a szavazás lehetőségétől. Vidéki kam- pánykörúton járt és tegnap reggel próbált Üj-Delhibe jutni, de gépét a köd miatt nem fogadták. Nem szava­zott hasonló okokból Csaran Szingh ügyvezető kormány­fő sem. Mindkét politikus az Üj-Delhi névjegyzékben szerepel. TELEXEN —-étkezett BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte U Ne Win elnököt, illetve U Maung Maung Kha mi­niszterelnököt, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság függetlenné válásának 32. évfordulója alkalmából. MANAGUA A nicaraguai kormány kö­zölte, hogy hozzáfognak a tavalyi polgárháborúban tönkrement nemzetgazdaság újjáépítéséhez. A terv egyik elsődleges célja, hogy 19 százalékra ' szorítsák az in­flációs rátát, amely tavaly elérte a 60 százalékot. MADRID A NATO-ellenes Nemzeti Kordinációs Bizottság kezde­ményezésére tegnap tömeg­gyűlést tartottak Madrid közelében, tiltakozásul Spa­nyolországnak az észak-at­lanti szerződés szervezetébe történő bevonása ellen. BEIRUT Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet és az El-Fatah vezetője el­utasította azokat a feltétele­zéseket, amelyek szerint az ellenállási mozgalom egésze és az El-Fatah lemondott volna az Izrael ellen viselt fegyveres harcról és a poli­tikai küzdelmet helyezné előtérbe. * * * Szárkisz libanoni államfő elnökletével tegnap Beirut- ban megtartotta harmadik ülését az Szíria, Szaud-Ará- bia, Kuvait és az Arab Liga képviselőiből álló bizottság, amely azt a feladatot kapta a novemberi arab csúcsérte­kezlettől, hogy mozdítsa elő a déllibanoni válság ren­dezését körvonalazó tuniszi határozatok végrehajtását. KAIRO Hoszni Mudarak Egyipto­mi alelnök tegnap magas­rangú fcülügyminisztériumi és katonai személyiségekből álló delegáció élén háromhe­tes ázsiai és amerikai kör­útra indult. A Kairóban igen fontosnak minősített út első állomása Oman, majd Kíná­ba, Észak-Koreába. Japán­ba, az Egyesült Államokba és végül az NSZK-ba láto­gat el az egyiptomi küldött­ség. ISTAMBUL Ismeretlen fegyveresek szerdán éjjel agyonlőtték az izraeli légitársaság istam- buli irodájának vezetőjét. A merényletet a „Markszista- Leninista Fegyveres Propa­ganda Egység” nevű török terrorszervezet vállalta ma­gára. ROMA Rómában tegnap délután államférfinak kijáró gyász- szertartással örök nyugalom­ba helyezték a kedden el­hunyt Pietro Nennit, az Olasz Szocialista Párt nem­zetközi hírnévnek örvendő elnökét. Az Afganisztánnal kap­csolatos imperialista tervek kudarca nyomán Nyugaton, elsősorban az Egyesült Álla­mokban indított propaganda- hadjáratnak két szembetűnő vonása van — írja Vlagyi­mir Goncsarov, a TASZSZ kommentátora. — Egyrészt képmutatásban és torzítás­ban megdönt minden eddi­gi rekordot, másrészt az jel­lemzi, hogy a kampányba bekapcsolódtak a washing­toni kormányzat legmaga­sabb tisztségviselői is. Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke az ABC televí­ziós társaságnak adott in­terjújában támadta a Szov­jetunió politikáját, kiforgat­va annak céljait és értelmét. Az elnök hosszadalmas fej­tegetésekbe bocsátkozott az Afganisztánba történt — úgymond — „szovjet beha­tolásról” és „komoly politi­kai következményekkel és akciókkal” fenyegetőzött. Ezzel kapcsolatban újra le kell szögezni: a „szovjet be­hatolásról” terjesztett hírek eltorzítják a valóságot. Az igazság pedig az, hogy a Szovjetunió az ENSZ alap­okmányának 51. cikkelye alapján — ez biztosítja min­den állam elidegeníthetetlen jogát az egyéni és kollektív önvédelemhez az agresszió visszaverésére és a béke helyreállítására —, valamint a szovjet—afgán barátsági, jószomszédsági és együttmű­ködési szerződés 4. cikkelye értelmében eleget tett az af­gán kormány ismételt kéré­sének. Az afgán kormány 1978 és 1979 során többször fordult a Szovjetunióhoz az­zal a kéréssel, hogy nyújt­son katonai segítséget im­perialista körök Afganisztán­ban történő fegyveres be­avatkozásának visszaverésé­hez. Ez a beavatkozás köz­vetlenül az áprilisi forrada­lom győzelme után kezdő­dött meg. és mindmáig nem szűnt meg. Az afgán kormány kérése annál is inkább érthető, mert a CIA, valamint a brit és a kínai titkosszolgálat közre­működésével folyamatosan képeztek ki, fegyvereztek fel és dobtak át Pakisztánból af­ganisztáni területre bandita- osztagokat — volt nagybir­tokosokat, földesurakat, uzso­rásokat és egyéb elemeket, akiket az áprilisi forradalom győzelme fosztott meg az afgán nép kizsákmányolásá­nak lehetőségétől. Ezeknek a bandáknak a felhasználásá­val törekedtek a nyugati ha­talmak és Kína is, céljaik: megvalósítására. Washingtonhoz és London­hoz azonban már nem egy­szer fordultak azzal a ké­réssel, hogy szüntessék be a nyugati fegyverekkel felsze­relt bandita-osztagoknak Pa­kisztánból Afganisztánba va­ló átdobását, és hagyjanak fel az Afganisztán belügyei- be való beavatkozással, az áprilisi forradalom megdön­tésére irányuló tervékkel. Határozottan le kell szö­gezni, hogy amennyiben az Egyesült Államok és Nagy- Britannia figyelembe vette volna ezeket a figyelmezte­téseket, már régen béke és nyugalom uralkodna Afga­nisztánban. és a független, fiatal afgán köztársaságnak nek kellett volna katonai segítséget kérnie. Ennek az összpontosított propagandakampánynak mindenekelőtt az a célja, hogy elterelje a világközvé­lemény figyelmét az impe­rialista hatalmak sötét el­gondolásairól és ügyleteiről. Az „Iránnal szembeni fe­nyegetés” körüli fokozódó hírveréssel ez a „fenyege­tés”, úgymond az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet se­gítségből fakadóan — Wa­shington arra törekszik, hogy elleplezze az Irán és forra­dalma fölött függő, reálisan létező amerikai katonai fe­nyegetést, hogy elterelje a népek figyelmét Washington­nak arról a törekvéséről, hogy a világcsend,őr szerepét játssza a Közel-Keleten. La- t in-Ameri kában, Ázsiában és Afrikában. Ami pedig a „NATO-böl- cseket” illeti, a nyugat-euró­pai országok közvéleményé­nek figyelmét nyilvánvalóan a távoli Afganisztánban zaj­ló eseményekre szeretnék irányítani, hogy útját állják a tiltakozó hullámnak közép­hatótávolságú amerikai atomrakéták gyártására és ezekbe az országokba törté­nő telepítése ellen. Ha pedig az imperialisták globális telveiről beszélünk, akkor nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió déli határa kö­rül évekig épített „straté­giai ív” hiányosságainak fel­számolására törekednek és egyúttal vissza szeretnék rakni azt a jármot, amelyet az iráni és az afganisztáni nép maga tört szét. Az ilyen törekvések fölött azonban már elszállt az idő. Indiai választások Politikai közömbösség Kávé szódával A frissen áttelepült maffiának kapóra jött, hogy az Egyesült Államokban 1920 és 1933 között általános szesztilalom volt érvényben. A Cosa Nostra iparággá fej­lesztette az alkoholcsempészést — ez vi­szonylag kockázatmentes, ám annál na­gyobb hasznot hozó tevékenységnek bizo­nyult: gyakorlatilag bárhol az országban lehetett alkoholt kapni, csak éppen csil­lagászati áron. Ebből az időből származik az immár klasszikusnak számító anekdo­ta, amely szerint a vendég betér a bár­ba, amelynek menüjén természetesen semmi alkoholfajta nem szerepel. — Mit óhajt? — kérdi a pincér. — Egy kávét — így a vendég. — Jéggel vagy szódával? — kérdezi készségesen a pincér, s máris hozza ká­véscsészében — a whiskyt. A maffia ebben az időben kapcsolódott be a szórakoztató iparba s fejlesztette tö­kélyre a zsarolást. Ennek az üzletfajtá­nak a leegyszerűsített képlete a követke­ző: megjelenik egy üzlet tulajdonosánál két .jólöltözött úr, s általános vagyonbiz­tosítást ajánl. A bolttulajdonos elutasító­an közli, hogy már kötött egyet valame­lyik biztosítótársasággal. Erre az urak higgadt üzleti modorban leszögezik, hogy az ő ajánlatuk sokkal biztosabb. Ekkor két eset lehetséges. Egy: a mit sem sejtő bolttulajdonos kitessékeli az urakat, mondván: ne rabolják az idejét. (Erre csak eleinte *volt néhányszor példa.) Kettő: eszébe jut, hogy az ismerősének rejtélyes módon leégett az üzlete, miután elmulasztott „biztosítást” kötni hasonló úriemberekkel. És fizet. Az első esetben az ügy természetesen a tűzoltóságon vég­ződik, ahová a tulajdonosnak be kell mennie aláírni a jegyzőkönyvet, amely őt teszi felelőssé a késedelmes riasztásért. Ezt az iparágat egy idő múlva persze újabbak váltották fel, de arra mindig alkalmas maradt, hogy kezdő maffiózók megalapozzák a tekintélyüket. így kezdte például az idén csúfos véget ért Carmine Galante, a capo di tutti capi, azaz a fő­nökök főnöke, vagy Albert Anastasia az üzleti vállalkozások történetében egye­dülálló Gyilkos RT megalapítója és volt vezérigazgatója. S ide sorolható tulajdon­képpen valamennyi nagy név: Joe Va- lachi, Joseph Colombo, Joe Profaci, Joe Gallo, Carlo Gambimo, akiről az író, Ma­rio Puzo a Keresztapát mintázta, és még sokan mások. A maffia szervezete a tekintélyelven alapszik. A maffiás érdekközösségek csa­ládok, amelyeknek élén — szicíliai min­tára — a családfő, a Don áll. Hatalma nem vagyonában, hanem tekintélyében gyökeredzik: a családalapítást ezekben a körökben brutális gyilkossággal kell kez­deni, hogy nőjjön a tekintély. Például úgy. hogy a fizetni nem hajlandó bolttu­lajdonos nyakát kitekerjük, természetesen a szó legszorosabb értelmében. Amint Luis Buchalter tette, elnyerve ezzel a „Nyakas” becenevet, ami ezúttal nem az illető makacsságára utalt* A biztosítás és a szórakoztatóipar — bárok, szerencsejáték, prostitúció — el­lenőrzése után a maffia rátette a kezét a mindmáig legjövedelmezőbb üzletágra: a kábítószerkereskedelemre. Szakértői becslések szerint a maffia bevételei elé­rik az évi 50 milliárd (!) dollárt, amit egyetlen amerikai, vagy multinacionális vállalat sem mondhat magáénak. A maf­fia rugalmas: érzékenyen reagál a világ- gazdaság válságára, s újból beindította a .^hagyományos iparágakat'’, a betörést, ember-, bank- és kamionrablást, stb. Di­vatos az autólopás is: a maffia egyetlen év alatt egymillió járművet „emelt el”, emberrablásból pedig másfél milliárd dollárt „szerzett”. Az FBI megítélése szerint az amerikai maffia ötezer törzstagot mondhat magá­énak, s tízszer annyi azoknak a száma, akik alkalmi munkakapcsolatba kerülnek vele. A bűnszindikátus három nagy köz­pontja: New York (itt négy nagy család ellenőrzi a szervezett alvilágot: a Gam- bino-, a Genovese-, a Lucchesi- .és a Colombó-család), Chicago (A1 Capone hajdani székhelye) és Kalifornia (ahol Tom Farese a mindenható főnök). (Következik: MATRACOK HÁBORÚJA) Hahn Péter I Összpontosított propagandahadjárat a Szovjetunió ellen

Next

/
Thumbnails
Contents