Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

1980. január 4. SZOLNOK MEGYFI NÉPLAP 3 Korszerűsítettük jogrendszerünket, szilárd a szocialista törvényesség Tíz év jogpolitikai eredményeiről, a további teendőkről nyilatkozott dr. Markója Imre igazságügyminiszter A RADELKIS Elektrokémiai és Műszergyártó Szövetkezet orvosi és laboratóriumi műszereket ké­szít. Saját tervezőgárdájának munkája qlapján 1979-ben kezdte meg a legmodernebb, „nagy intelligenciájú" egészségügyi műszerek prototípusának, illetve nullszériájának gyártását. Ezek az új műszerek önmagukat ellenőrzik, és teljesen automatikusan jelzik az orvosnak az összes diagnosztikai eredményt. Alkalmazásukkal tovább növekszik a biztonság a gyógyító munkában 0 Kossuth brigád segítsége készpénz Oda megyünk, ahol szükség van ránk — Nincs a falunak olyan utcája, eldugott sikátora, régi vagy új épülete, amit úgy ne ismernénk, mint a tenyerünket. Megismertük gyermekkorunkban, amikor becserkésztük minden zu­gát, és felnőtt fejjel se félej­tettük el. Brigádunk most is járja a községet, elmegyünk mindenhová, ahol segítségre van szükség. A Jászsági Cipőipari Szövetkezet jászjákóhalmi telephelyén dolgozó Kossuth Szocialista Brigád az, amely így ismeri lakóhelyét és le­galább ilyen jól ismeri a kollektíva minden tagját a lakóhely. Ismerik őket az óvodában, az iskolában, a tanácsnál és természetesen a munkahelyen. A tanácsnál sokszor hang­zik el a tréfának szánt ko­moly megjegyzés, hogy a fejlesztési alaphoz hozzá kell számítani a Kossuth brigádot, hiszen segíteni aka­rása mindig készpénz. Az iskolában úgy tudják, hogy a brigád terméke a műkor­csolyacipő Angliában kere­sett cikk, azok a társadalmi munkaórák viszont, amelye­ket az oktatási intézmények­nek ajándékoz, Jászjákó- halmán érnek aranyat. Kötődésüket a lakóhely­hez hansúlyozva mutatja be a cipészekből — felsőrész és aljakészítőkből — álló kol­lektívát, a háromszoros aranykoszorús brigádot Sza­bó Béla brigádvezető. — A kollektíva 1966-ban alakult hét taggal, ma két­szer annyian vagyunk. Vol­tak, akik azóta elhagytak bennünket, de nem más munkahelyre távoztak, ha­nem nyugdíjba mentek. Jöt­tek is, pontosabban marad­tak, mert többen nálunk vol­tak iparitanulók, itt lettek szakmunkások, és azóta is itt dolgoznak. Még valami — ez is hozzátartozik a brigád történetéhez — valamennyi­en itt, Jászjákóhalmán szü­lettünk, itt jártunk iskolába, alapítottunk családot, gyer­mekeink, unokáink is itt kezdik el a betűvetést, úgy gondoljuk tehát, hogy bár­mit is csinálunk a községért, magunknak csináljuk. Ilyen volt. a legutóbbi akció is. A mur kahelyi kollektívák se­gítségével korszerű központi fűtést kapott az általános iskola és az óvoda. Mi is megtettük ami tőlünk tel­lett; a fiatalok azért, mert néhány évvel ezelőtt ők is itt koptatták az iskolapadot, én meg néhány munkatár­sam pedig gyermekeinknek „fűtöttük be” az iskolát, a legidősebb brigádtársnak vi­szont unokájuk óvodájában szorgoskodnak. Azután hogy „pontosít­son”, belelapoz a vaskos brigádnaplóba, és sorolja: -tavaly 1700 társadalmi mun­Kaptás László „oldalazással" összeszereli a cipőalsórészt Dobozba kerül a kész tennék kaórával segítettek, ebbe benne van az óvoda és a napközi otthon felújítása, az iskola sportudvar bővítése, a tornaterem felszerelései­nek javítása, az MHSZ rá­diós klub új helyiségének építése. Visszalapoz és beleolvas a gazdasági feladatok végre­hajtását segítő vállalásokba. A minőség állandó javítása, a szállítási határidők pontos betartása, szigorú takarékos­ság az anyaggal és az ener­giával, a termelés korszerű­sítését szolgáló újítások ki­dolgozása. A brigád újítása az a réte­ges ragasztással előállított cipőorr-merevítés, amely az eddiginél jobban bírja a láb melegét, szinte teljesen ki­zárja a cipőorr deformálódá- sát. Másik újításuk a sarok­csavarozógép korszerűsítése, amivel két hosszan tartó munkafolyamatot lecsökken­tettek egy lényegesen rövi- debb és pontosabb művelet­re. A lapozgatás további munkaakciók felsorolásával folytatódik: vízhálózatbőví­tés, útfelújítás, járdaépítés vagy parkosítás, a település fejlesztéséért vállait és tel­jesített, az 1700 társadalmi munkaórában fel nem sorolt „ráadás”. Társadalmi mun­ka, amit a brigád tagjai ut­cájukban, közvetlen környe­zetükben az utca lakóival, a szomszédokkal együtt végez­tek. Együtt és azzal a meg­győződéssel, hogy mindent, amit a településért tesznek, maguknak csinálják. — illés — Alapvető jogpolitikai cé­lunk, hogy a szocialista tör­vényesség az élet minden területén következetesen ér­vényesülő és maradéktalanul megvalósuló gyakorlattá vál­jék. Sokat tettünk ennek ér­dekében ebben az évtized­ben mind. a jogalkotás, mind a jogalkalmazás terén. Az eredményekről és a további teendőkről dr. Markója Im­re igazságügyminiszter nyi­latkozatot adott Tóth Fe­rencnek, az MTI tudósítójá­nak: Hogyan fejlesztettük,, kor­szerűsítettük az 1970-es év­tizedben szocialista jogrend­szerünket? Melyek azok a legmagasabb szintű új jog­szabályok, amelyekkel oaz- dagodott a Magyar Népköz- társaság törvénytára? — A szocialista jogrend kiépítésében és megszilárdí­tásában túlzás nélkül mond­hatom — nyilatkozta a mi­niszter —, hogy az utóbbi évtizedben alapvető jelentő­ségű lépéseket tettünk. Néz­zük „tételesen” miről is van szó: — Szocialista társadalmunk ebben az időszakban fejlő­désének új szakaszába lé­pett. 1970-ben pártunk X. kongresszusa már megálla­píthatta, hogy leraktuk ha­zánkban a szocializmus alap­jait, a XI. kongresszuson pe­dig célul tűzhettük ki a fej­lett szocialista társadalom építését. E folyamatban fon­tos szolgálati szerepet tölt be a jog, amelynek mindig igazodnia kell a változások­hoz, hogy a társadalmi vi­szonyok fejlesztésének aktív tényezője maradjon, és a fejlődés modulátora legyen, így vált szükségessé 1970 után jogrendünk széles kö­rű reformja, amelynek so­rán magas szintű joganya­gunkat szinte egészében meg­újítottuk. Korszerűsítettük azokat a jogszabályokat is, amelyekkel a bűnüldöző és az igazságügyi szervek nap mint nap dolgoznak. Utalok — egyebek között — az új bírósági és ügyészi törvé­nyekre. az új Büntető Tör­vénykönyvre és a büntető eljárási törvényre, a bünte­tések és az intézkedések vég­rehajtásáról szóló új jog­szabályra. A szabálysértési joganyagok korszerűsítésére, a Polgári Törvénykönyv és a polgári eljárási törvény módosítására, az új család­jogi kódexre, a bírósági vég­rehajtásról szóló új törvény- erejű rendeletre és a leg­utóbb megalkotott új nem­zetközi magánjogi kódexre. — Mindez a jogszabály­előkészítésben és a jogalko­tásban érdekelt szerveknek igen sok és felelősségteljes munkát jelentett, s elvégzé­se egyben azt is igazolja, hogy ezekben az években határozott lépéseket tettünk a törvényelőkészítés és tör­vényhozás tervszerűbbé, módszertanilag tökéleteseb­bé, tartalmilag megalapozot­tabbá és demokratikusabbá formálása érdekében. Pár­tunk XII. kongresszusának már jelenthetjük az el­határozott kodifikációs re­formmunkálatok teljesí­tését, s azt. hogy ki­alakítottuk a fejlett szocia­lista társadalom építéséhez a megfelelő jogrendszert, jogszabályi bázist. Mi a véleménye az ala­csonyabb szintű joganyag­ról? Kellőképpen el tudnak ebben igazodni a jogalkal­mazók? — Jogrendszerünk tökéle­tesítésének nincs „végállo­mása”. Minden bizonnyal azok a célkitűzések, amelyek a következő pártkongresszus­tól várhatók a fejlett szo­cialista társadalom további sikeres építése érdekében, a magas szintű jogalkotásban is újabb teendőket tesznek majd szükségessé. — Amikor a magas szintű jogalkotásban — remélhető­leg — egy kicsit fellélegez­hetünk, itt az ideje, hogy megoldjuk két nagyon fon­tos és időszerű gondunkat: rendezzük az alacsonyabb szintű joganyagot, és fokoza­tosan kialakítsuk a jogsza­bálynyilvántartás számítógé­pes rendszerét. — Ami a számítógépes jogszabály-nyilvántartást il­leti: az ilyen rendszer folya­matos kialakításával — régi törekvésünknek megfelelő­en, már elhatározott prog­ramunk megvalósításával — igencsak megkönnvítjük a jogalkotási, de főként a jog­alkalmazói munkát emel­hetjük színvonalunkat is. Jogpolitikai céljainkhoz — főként a törvényesség, haté­konyabb bűnüldözés, illető­leg a megelőzés szempontjá­ból — megfelelően igazo­dik-e az ítélkezési gyakor­lat? — A jogalkalmazás, köze­lebbről az igazságszolgálta­tás dolgozói nincsenek köny- nyű helyzetben. Az elmúlt években alkotott törvények­kel és más magas szintű sza­bályozással nagy terjedelmű új joganyag került a jogal­kalmazókhoz, amelyet nem könnyű „megemészteni” és megfelelően érvényesíteni a 'gyakorlatban. Emellett is jelentős a jogalkalmazók megterhelése. Egy év alatt az igazságszolgáltatásban dolgozó csaknem 2000 bíró­nak. közjegyzőnek és végre­hajtónak több mint 1 millió peres és nem peres ügyet kell elintéznie. — Az igazságszolgáltatás — ilyen nehézségek közepet­te is — többségében megfe­lelő színvonalú munkát vé­gez. Amikor az igazságszol­gáltatás színvonalát értékel­jük. mindig három tényezőt veszünk figyelembe: milyen az ítélkezés időszerűsége és gyorsasága, csorbítatlan-e a törvényesség, és mennyiben érvényesülnek az ítélkező tevékenységben a jogalkal­mazás jogpolitikai elvei. Nemrégiben az országos igazságügyi vezetői értekez­leten e tényezőket illetően helyzetelemzést végeztünk. Megállapítottuk, hogy az ítél­kezés időszerűsége a bünte­tő. a gazdasági és a munka­ügyi bíróságokon megfelelő, a polgári ügyeknél azonban sajnos nem. Az ítélkezés tör­vényessége egészében jónak mondható, ritkán fordulnak elő törvénysértések (s ezek is főleg eljárásjogi rendel­lenességek). Amennyiben a törvényességi követelménye­ket tágabban értelmezzük, ide tartozónak tekintjük pél­dául a tárgyalások külsősé­geit, az ítéletek és a hatá­rozatok kellő indokolását, a bírósági periratok. ítéletek külcsínjét. amelyek szintén eszközei lehetnek a bíróság tekintélye megóvásának, ak­kor már több teendőt lá­tunk magunk előtt. Az ítél­kezés jogpolitikai rangját, nevelő ereiét, hatását —jól­lehet már határozott fejlődés tapasztalható, különösen a büntető és a gazdasági bíró­ságok munkájában még fo­kozni kell. Mik a változatlan követel­mények és a további felada­tok igazságszolgáltatásunk fejlesztésében? — Nekünk minden ügy­ben — szakmailag, jogilag, politikailag egyaránt — jót és jól kell produkálnunk, ez szocialista államiságunk lé­nyegéből fakadó követel­mény. Enélkül elképzelhetet­len azoknak a feladatoknak a megoldása is, amelyeket a bíróságoknak különösen szem előtt kell tartaniuk az elkövetkezendő időszakban. tgy az új büntető jogszabá­lyok alapján a büntető bí­róságoknál olyan differenci­ált, a kellő szigort és a humánumot egybeötvöző büntetéskiszabási gyakorlat kialakítását, amely az ed­digieknél hatékonyabban szolgálja a bűnözés elleni küzdelmet. A korszerűsített polgári jog alapján olyan ítélkezésre van szükség. a polgári bíróságoknál, amely teljesen mentes a formális jogszemlélettől; a bírásko­dásban messzemenően biz­tosítja a társadalmi, a cso­port- és az’ egyéni érdekek összhangját; az össz-társa- dalmi érdekek védelmében határozottan fellép a még fellelhető olyan negatív je­lenségek ellen, mint amilye­nek például a jogtalan va­gyonszerzési, harácsolási és spekulációs törekvések, ugyanakkor következetesen védi az állampolgári érde­keket és jogokat. Olyan gaz­dasági és munkaügyi ítélke­zési gyakorlatot -kell kiala­kítani — a megváltozott gaz­dasági és munkajogi szabá­lyok alapján — amely hoz­zájárul a népgazdaságban is a rend és a fegyelem követ­kezetes, szigorú megteremté­séhez, a munkafegyelem megszilárdításához, s egy­idejűleg védi a gazdasági élet demokratikus intézmé­nyeit és a dolgozók jogait. — További terveink között szerepel a bírósági szerve­zet korszerűsítése. Például elképzelések vannak olyan nagyobb I. fokú bírósági egy­ségek kialakítására, amelyek egyedül képesek biztosítani a kifogástalan ítélkező mun­kához szükséges specializá­lódást. Ide tartozó feladat az igazságügyi szakértői szer­vezet. a pártfogói hálózat fej­lesztése is. Folyamatosan és sokat foglalkozunk a bírói munkamódszerek tökéletesí­tésével. s igyekszünk mind szélesebb körben alkalmazni a technika legújabb vívmá­nyait a bírói munkában Fontos feladatunknak tekint­jük a bírák továbbkénzési rendszerének tökéletesítését is — mondta befejezésül dr. Markója Imre. A hazai szénbányászat termelésének foko­zására jelentős erőfeszítések folynak. Az eocénprogram keretében — nevét a Tatabá­nya környékén feltárt szénmezőktől kapta, amelyek a földtörténet eocén korában kelet­keztek — 1975-től 1985-ig négy új bányát nyitnak meg, kettőben pedig rekonstrukciós munkálatokat végeznek. A program megva­lósítása közel 30 milliárd forint beruházást igényel. Ezen az áron 1985-ben az ország széntermelését 27 millió tonnára lehet növel­ni, az úgynevezett eocén bányák termelése nélkül ez az érték mintegy 25 százalékkal lenne kevesebb. 1990-ben pedig már közel 31 millió tonna széntermeléssel számolhatunk a fejlesztés eredményeként. Nem elhanyagol­ható tényező az sem, hogy jelenleg országo­san átlag 2800 kilokalória a kitermelt szén fűtőértéke, addig a nevezett bányákból 4— 5000 kilokalóriás szén fejtése várható. A gaz­daságossági számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy az eocén bányákból nyerhe­tő szén az energiagazdaságunkban csak évi 600 millió dollár értékű (mai áron) kőolajjal volna helyettesíthető. Napjainkban az állan­dóan emelkedő olajárak mellett a beszerzé­si források szűkülésével is számolni kell. Ezért a szénbányászat fejlesztésére fordított jelentős összegek gazdaságos beruházásnak minősithetőek, és hosszabb távon biztosítják hazánk energiaellátásának jelentős hánya­dát. n széntermelés növelése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents