Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
1980. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az anyag ne vesszen el... Hz egyre drágáblr víz (4.) Van olyan település legnagyobb folyónk partján, amely szinte vízen áll, s mégis húsz kilométer távolságból, csővezetéken át kapja a nélkülözhetetlen folyadékot, a tiszta ivóvizet; a sajátja annyira szennyezett, hogy öntözésre sem jó ... S egy másik adalék témánkhoz még inkább elgondolkoztató. Idén — a legmelegebb időszakokban — háromszáz településen, azon belül ötven városban kellett átmeneti vízkorlátozást elrendelni. A víz: értékesebb — s mind drágábban megszerezhető —• nyersanyagunk. Ugyanakkor felszíni vizeink kilencvenhat százaléka a határon túlról érkezik. Gyakran nagyon szennyezetten. S ezért vízgondjaink enyhítése elképzelhetetlen a fokozódó nemzetközi együttműködés nélkül. Amire már vannak biztató példák. Igaz, az ellenkezőjére is. tést a vízfelhasználás foko- tzása nélkül oldották meg nagyüzemek. Az a baj, hogy ezek példák még, s nem az általános gyakorlat jellemzői. Holott a vízgazdálkodás elnevezés egyben a feladat megjelölése is, mert gazdálkodni kell. A népgazdaság egésze, a társadalmi élet bénulna meg ennek mellőzésével, hiszen az iparban a víznek ma már semmivel sem kisebb a jelentősége, mint más nyersanyagnak vagy akár a termelöberen- dezéseknek. Ha valakinek olcsó Több mint 5 éve dolgozik a jászladányi Vegyesipari Szövetkezet egyik kollektívája a budapesti Telefongyár részére. Különböző kábelkötegek készítését végezték, a gyári igények szerint. A jövőben a Telefongyár áttér a nyom látott áramkörök alkalmazására, a jászkiséri asszonyoknak pedig finommechanikai munkát biztosit MIT REJT A HÓTAKARÓ ? Jól telelnek a kalászosok Gyengén kelt a repce Jócskán bennejártunk a télben, amikorra leesett a mostani első hó. Nemcsak a téli örömökre, hócsatára, ródlizásra kiéhezett gyerekek várták már nagyon, békétlenkedtek a késlekedő hótakaró miatt a gazdák, a mezőgazdasági szakemberek is. Van mit félteniük, hisz a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának kimutatása szerint 150 ezer hektáron vetették ősszel búzát, árpát, repcét a nagyüzemek. Néhány termelőszövetkezetben és egy állami gazdasági kerületben érdeklődtünk: hogy téléinek a megyét átlagosan — a Meteorológiai Intézet alcsiszi- geti állomásának tájékoztatása szerint — 12 centi vastagon borító hótakaró alatt az őszi vetésű kultúrák. Téli határszemlén A kisújszállási Nagykun Tsz-ben. — mint arról Veress János főagronómus tájékoztatott — 1400 hektáron került ősszel földbe a kenyérnek való, 443 hektáron vetettek őszi árpát. — A búzánk 200 hektárral több a tavaly betakarított területnél, az árpavetésünk kétszerese az 1979. évi termőterületnek. Későn keltek a kalászosok az őszi és a téleleji szárazság miatt, november közepétől kezdett sorolni mindkét növény. Most hogy telelnek a hótakaró alatt? Jöjjön, nézzük meg! Nagyobb hidegeket ért ember a főagronómus, csak úgy zakóban ült a terepjáró volánjához. A Konta- dűlői búzatáblánál álltunk meg. — Szépen erősödik a gabona — nyugtázta Veress János, kéttenyérnyi darabon eükotorva a havat az élénk- zöld vetésről. — Négyzetméterenként 500—550-es tőiád - lományt számoltunk, ha a mostani vastagságban tartós marad rajta a hó. és nem lesz száraz hideg, jól ki telel a búza. Elegendő műtrágya áll rendelkezésünkre, a szóróberendezések és a repülőgép is bevetésre kész. amint az idő engecli hozzálátunk a fejtrágyázáshoz. A megye téeszei közül a túrkevei Vörös Csillagban terem az idén legnagyobb területen őszi’búza. Láng István növénytermesztési osztályvezető helyettesített: — Reméljük, hogy terem! Tavaly is a februári csapadék nélküli nagy hideg bánt el a vetéssel. Rossz tréfa lenne a természettől, ha most kemény tél követné a hóolvadást, örülünk, hogy az aszályos őszt kiheverte a három kerületben levő, csaknem ötezer hektárnyi kenyérgabona, és 660 hektár őszi árpa. Szeptember 26-án kezdtük a vetést, november 10-én fejeztükbe. Azidő alatt — három, öt és legfeljebb nyolc milliméterenként — mindössze 34 milliméter csapadék hullott a kevi határban. Nyolcvan hektár őszi telepítésű lucernát öntözni tudtunk vetés után, az idejében kelt, és a kalászosokhoz hasonlóan szépen fejlődik a hó alatt. Az 550 hektár repcénkből viszont csak 150 hektárnyi kelt ki. a többi helyére búzát vetettünk. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint - a megyében vetett 11 ezer hektár repceterületnek csak az egy - hanmadán bokrosodik megfelelően most a hótakaró alatt az olajosnövény. Kedvezőtlen a helyzet „repce- ügyben” a Tiszazugban is. Pótlásnak búza és napraforgó — Kétszáznegyven hektáron vetettük el augusztusban ezt a növényt, — sorolta Nagy Imre ágazatvezető a Héki Állami Gazdaság kunszentmártoni kerületében —, de a szárazság miatt októberig nem mozdult a mag. Nem késlekedhettünk tovább a terület egy részének hasznosításával, hetven hektárt bevetettünk búzával, a többibe maid napraforgót ültetünk. Szépen fejlett, és jól telel hetven hektár augusztusi telepítésű fűmagunk, és ötven hektár maghozó répa. Ezeknél volt az ősszel, a vetés után lehetőségünk kelesztő, illetve tároló öntözésre. Ugyanígy csak jót mondhatok a kalászosainkról, a csaknem ezer hektár kenyér- és takarmánygabonáról is. Elég régóta ellenőrzőm a gazdaságban a szántást, de régen nem láttam ilyen egyöntetűen kelt. szép búzatáblákat. A tiszazugi közös gazdaságok közül a csépai Tisza- menti Tsz-ben érdeklődtünk a telelő kultúrák állapotáról. Harmatos László termelési elnökhelyettestől. — Egyelőre semmi gondunk az őszi kalászosokkal — kaptunk megnyugtató választ. — Igaz, hogy elég későn, de egyidőben kelték ki az október elején és az október végén vetett magok is. Hosszú hónapok után akkor kaptunk először valamirevaló csapadékot. Háromszáz hektárnyi kenyérnek/, valót megtámadott ugyan a futrinka, de még december első napjaiban, egy gyors vegyszerezéssel elejét vettük a további fertőzésnek. A 200 hektár repcénkből 30 hektárnyi kelt ki idejében, az is gyenge, fejletlen. Január közepére már arasznyira kellene bokrosodnia a repcének, úgy hisszük, mintegy száz hektárt nekünk újra kell belőle szántani, és' napraforgóval pótolni. Óvatosan terveznek a Tisza mellett Jó gazdaként Székely József, a tószegi Petőfi Tsz elnöke is gyakran „benéz” a hótakaró alá. Gazdaságukban . —• mint elmondta — 1800 hektáron vetettek kenyérnek valót, és saját sertésállományuk takarmányozására ötven hektár őszi árpát. — Ügy tartjuk mi gazdák, hogy sokáig 'kinn éjszakázik még a gabona, sokféle baj érheti. Volt már, 1978-ban 58 mázsás átlagtermésünk is. A talaj tápv iss za pótlás á t most is 60 mázsás termésátlagnak megfelelően végeztük. Tervezni viszont óvatosan, csak 48 mázsát terveztünk egy-egy hektárról. Persze rajtunk, szakembereken is sok múlik még. Mindenesetre műtrágyával és technikával egyaránt jól felkészültünk az első tavaszi munkára: mihelyst a hö kellő vastagságúra összeesik megkezdjük az őszi gabonák fej trágyázását. * * * T. F. Látszatra a korábban ál- lítottakat cáfolva: a víz olcsó. A fölhasználónak — bár a legutóbbi időben két ízben emelték a termelői árát — mindenképpen az. Az ivóvíz minden köbméteréhez például kétszer annyi az állami támogatás, mint amennyit a fogyasztó fizet; az ő pénztárcáját a ráfordítások egyharmada terheli csupán. Véletlen-e. hogy pazarló a fölhasználás, s nem jut kellő figyelem arra, mi a sorsa a szennyezett víznek? ! Elgondolkoztató arány: a városi, emeletes épületben élő családok a huszonöt-harm incszorosát (!) használják fel annak a vízmennyiségnek, amennyit a községben, saját családi házban lakó, s a maga kút- járól vizet vevő család fogyaszt. Ennek ellenére a vízdíj a családi kiadások között nem szerepel lényeges tételként, még ott sem, ahol van vízóra. Sokféle ügyetlenségünk növeli a természeti tényezőkből következő terheket. Így például a hatvanas években vízszegény területeken vízigényes iparágak, új telepek sorát hozták létre, 30 ezer fővel növelték a foglalkoztatották létszámát; a folyamat ma sem szűnt Palotási kacsafarm Vietnamban Kacsafarmot létesít Vietnamban, a magyar—vietnami gazdasági együttműködés keretében a palotási kacsatenyésztési rendszer. A most megkötött megállapodás szerint az Agroimpex közvetítésével a rendszer szakemberei egy komplett kacsafarm teljes technológiai és építési tervdokumentációját készítik el. és szaktanácsadóként közreműködnek a dél-keletázsiai baráti országban a telep megépítésén. Bármennyi pénzt kérnének a fölhasználóktól a víz köbméteréért, előteremtésének költségeit akkor is jórészt a társadalmi közös pénztárból kell fedezni, mert akkorák a költségek, különösen a tisztítás esetében. A vízszennyezés közvetlen kára évente már 1,5—1,8 milliárd forint; egy évtized alatt megkétszereződött. Holott ugyanezen évtized alatt csupán a vízminőség védelmére 8,5 milliárd forintot költöttek el. Ennek híján —■ mondják a szakemberek —■ vizeink tekintélyes része fölhasználatlanul elszennyeződött volna. Ha behunynánk a szemünket, akár imponáló adatokként is hallgathatnánk: 1,1 millió köbméterrel bővült 1970 és 1978 között a napi ivóvíz- felhasználás, s a tavalyi ösz- szesen hatmilliárd köbméteres — népgazdasági fogyasztás 1990-re már 12 milliárd lesz. De: mennyiért?! meg, de lelassult, szempont lett — mert növekvő költség — a vízszerzés lehetősége. Ez az egyetlen tény is érthetővé teszi, a Minisztertanács közelmúltban hozott határozatát az ipari vízgazdálkodásról, hiszen már vannak példái annak, hogy a jelentős termelésbővíOrszágszerte — a falvakban, a városokban, -Budapesten — megemlékeztek a kambodzsai népnek a Pol Pót—leng Sary klikk felett aratott történelmi jelentőségű győzelem első évfordulójáról. Számos helyen, így például a MÁV Északi Jár- műjavitó Üzemben, a Május 1. Ruhagyárban, a KIOSZ budapesti szervezeteinél szolidaritási gyűléseken, röp- gyűléseken támogatásukról biztosították a kambodzsai népet. Több ipari és mező- gazdasági üzem, hivatal dolgozói önkéntes befizetéssel Közérdek, közteendő Vannak megyék, ahol minden száz lakosból 90— 91 vezetékes vizet használ, s olyan hasonló közigazgatási egységek szintén, ahol ez a szám alig halad túl az ötve- nen. Nagyok ma még a területi aránytalanságok, ahogy a települések közötti eltérések szintén tetemesek. S akkor csak említjük a termelőágazati teendőket, például az ipari vizek többszöri fel- használásának széles körben történő alkalmazását, a mezőgazdasági területek belvízkárainak csökkentését, a folyók védőműveinek építését, s annak a feszültségnek a feloldását, amit a víztermelőképesség és az elosztó hálózat egyensúlyának, illetve a kiegyenlítő tárolóknak a hiánya okoz. Furcsán hangzik, de így igaz: a legutóbbi másfél, két évtizedben hazánkban — a fejlett ipari országokban már korábban — a víz az értékes nyersanyag rangjára emelkedett. Ezt azonban a közgondolkodás lassan észlelte. s még lassabban érvényest! ette a gyakorlatban. Ezért a közérdek, ami a vízgazdálkodásban rejlik, egyben közteendő. Mészáros Ottó (Következik: A konstruktőr lelkiismerete) gyarapították a szolidaritási alapot. Az évforduló alkalmából az Országos Béketanácsihoz és a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz üzenetek. táviratok érkeztek, többek között Szolnok, Szekszárd, Tiszafüred, Szeged, Kisújszállás. Kun- szentmárton. Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Karcag, Cegléd. Törökszent- miklós lakosaitól, a Taurus Gumiipari Vállalat, a Magnezitipari Művek, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi szövőgyára, a Dorogi Szénbányák Vállalat. a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyára, a Váci Hajógyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyára, a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat, kórházak, áfészek dolgozóitól. A táviratok, levelek küldői méltatták az élet normalizálásában, a népi hatalom megszilárdításában Kambodzsában egy év alatt „elért eredményeket, Vietnam és a többi testvéri szocialista ország internacionalista segítségét, a nemzetközi szolidaritást. Határozottan elítélték az imperializmust és a kínai reakciós körök Kambodzsa, Vietnam és Laosz elleni provokációit. Az évforduló alkalmából tartott gyűléseken hangsúlyozták: a szolidaritás kifejezésre juttatásának egyik fő formája a hatékony munka, a termelési feladatok teljesítése. Több üzemben a szolidaritási rendezvényeken újabb felajánlásokat tettek a XII. pártkongresszus, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Nem általános gyakorlat a kambodzsai néppel A MEZŐGÉP Vállalat szolnoki központi fejlesztőüzemében numerikus vezérlésű szerszámgépen készíti a megmunkáló szerszámokat Szép Gábor
