Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 19. II vegyipar mindenese, a kénsav Képünkön: Az Ukrán SZSZK-ban, a Ivovi területen új kénsavgyár épül, első egysége már megkezdte a termelést. Az üzem építésének a befejezése után évente 450 000 tonna kénsavat fognak itt gyártani Ukrajna és a többi szovjetköztársaság gyorsan fejlődő műtrágyagyártása, műszál- és , műanyagipara számára I A kémiai vegyipar egyik legfontosabb terméke a kénsav, amely egyben más anyagok előállításának is a nyersanyaga. Világszerte igen nagy mennyiségben gyártják. Valamely ország vegyiparának fejlettségét a gyártott és felhasznált kénsav mennyiségével szokták jellemezni. A kénsavgyártás alapanyaga tulajdonképpen a kéndioxid gáz, amelyet iparilag szulíidok, többnyire a Pirit, levegő jelenlétében végzett pörkölésével, illetve elemi kén elégetésével állítanak elő. A szulfidokat többnyire mechanikai forgókaros kemencében pörkölik. A pörkölőkemencében termelt kéndioxidot tartalmazó ún. pörkgázt porkamrákban, ciklonokban vagy elektromos porleválasztó berendezésekben, majd mosótomyokban portalanítják. A tiszta kéndioxidot ezután a pörkgáz- ban levő levegő oxigénje kéntrioxiddá oxidálja,- amely folyamatot rendszerint bizonyos anyagok jelenléte elősegít. A keletkezett kén- trioxidot tömény kénsavban nyelet ik el. Régebben az ún. ólomkamrás eljárással gyártották a kénsavat, ma pedig inkább a kontakt kénsavgyártás terjedt el. A kénsav a legnagyobb mennyiségben gyártott tiszta vegyszer. Legnagyobb részét szuperfoszfát műtrágya előállítására, valamint ammóniumszulfát gyártására használják, általában a termelt kénsav 40 százalékát. Használják ezen kívül más savak, valamint szulfátok előállítására. A tömény kénsavat kőolaj és növényi olajok finomítására, akkumulátorok töltésére, robbanószerek gyártására használják. Nagy meny- nyiségben alkalmazzák a szerves vegyiparban is. Jelentős mennyiségű kénsavat használnak a műselyem gyártásához, a fémfeldolgozó és textilkémiai iparban is, de felhasználási területe egyre szélesedik. Közvetve a vegyipar szinte minden gyártmányának készítésében szerepe van. Az építőipar „kenyere” A világ cementtermelése hallatlan módon növekszik, ami két okra vezethető visz- sza. Az egyik az, hogy az építkezéseken tégla helyett egyre inkább nagy méretű, könnyű és előre gyártható elemeket használnak, a másik pedig abban áll, hogy a mélyépítésben a közlekedés és az energiaipar állandó fejlődése óriási méretű létesítményeket kíván (utak, repülőterek, gátak). A gyárba beszállított mészkövet elő.?: tör felaprítják, majd összekeverik nagyon pontos — a minőségtől függő — arányban a kiszárított agyaggal. A keverék előbb kalapácsos törőbe, majd golyós malomba kerül, ahol finom lisztté őrlik. A keverék innen a homogenizáló silóba jut, ahol sűrített levegővel átkeverik, így a liszt összetétele egyöntetű lesz, majd folyamatosan a klinkerégető kemencébe továbbítják. A kemencében a keveréket előmelegítik majd lehűtik. A folyamat során alakulnak ki a keverékben azok a tulajdonságok, amelyeket a későbbiek során a cementtől általában megkívánunk. A kemencékből kikerülő anyagot — a klinkert —, amely az égetés során a nagy hőmérséklet hatására kis golyócskákká áll össze, a cementmalomba juttatják, ahol elkészül a cement. A cementgyár folyamatosan üzemel. A hatalmas berendezések irányítása, működésük összehangolása központi vezérlőterenriből történik, innen indíthatók, szabályozhatók a gépek. Itt mutatják a különféle műszerek a motorok teljesítményadatait, a berendezésekben uralkodó hőmérséklet- és nyomásértékeket, onnan láthatók — beépített televíziós kamra és képernyő segítségével — azok a kritikus helyek, ahol az anyag elakadása, fellorlódása komoly üzemzavar okozója lehet, s végül ide futnak be a hibajelzések. Hiba észlelése esetén a központi vezérlőteremben dolgozó mérnök azonnal cselekedhet. Az ügyeletes mérnök segítségére van az automatika is. A Kirgiz Tudományos Akadémia Automatizálási Intézetében kidolgozták a helyi cementgyár teljes automatizálási tervét, ahol az új gépsor 21 egységének ösz- szesen 250 technológiai műveletét számítógép irányítja. Az ofszetnyomtatás világszerte egyre növekvő népszerűségnek örvend. E nyomdai eljárás alapelve azonos a kőnyomáséval. A vízzel nedvesített nyomóforma „zsírszerető” helyei az olajos festéket felveszik és átadják, a „vízszerető” felületek pedig nem veszik fel. Az ofszetnyomás a gyakorlatban abban tér el a kőnyomástól, hogy a festéket a nyomóforma nem közvetlenül adja át, hanem közvetett módon: egy gumikendő emeli le és rétegezi rá a papírra Az egész folyamat forgó hengereken játszódik le: a formahengeren. Az ofszetnyomtatáshoz jól enyvezett, érdes vagy gyengén simított nyomópapír szükséges. A korszerű nyomógépeknél igen nagy a papír haladási sebessége, íves nyomtatásnál eléri az óránkénti 10 000 ívet, tekercsnyomtatásnál pedig a 25 000 fordulat/óra értéket. Az ofszet eljárásnál a festéket és a vizet egyidejűleg alkalmazzák. A nehézségek is ebből erednek, a festékvíz egyensúlyi állapot beállítás ugyanis még a legkorszerűbb ofszet nyomdagépeknél is kizárólag a kezeAz NDK nagy hagyományokkal rendelkező nyomdagépiparának legújabb, ZIRKON 66/11. típusú ofszet rotációs nyomógépe. A gép hely- szükséglete lényegesen kisebb, mint az előző típusoké, teljesítménye viszont jóval nagyobb a szokásosnál: óránkénti 28 000 hengerfordulattal dolgozik. A nyomdai termékek száradási idejét a géphez tartozó, ibolyántúli sugarakkal működő egységgel csökkentik lök szubjektív megítélésétől függ. Mivel a teljes műszerezettség elfogadhatatlanul megdrágítaná az ofszet nyomógépeket, a szakemberek részben gépészeti változtatásokkal, részben technológiai módosításokkal próbálkoznak, hogy automatizálhassák a teljes nyomtatási folyamatot. Védőruha hő és gázok ellen Nem űrhajósok, nem is idegen bolygóról ideérkezett élőlények, hanem különleges védőruhában dolgozó munkások, akik egy nyugat-németországi vegyigyárban ellenőrzik a csővezetéket, tartályokat A modern ipar számos területén egészségre ártalmas tényezők között kell az embernek bizonyos tevékenységeket kifejtenie. A vegyipar különösen mérgező gázokkal veszélyezteti például a berendezéseket karbantartó munkásokat, más területeken részben a hőhatás, részben az ugyancsak mérgező gázok hatását kell elviselni, például a bányamentőknél. Világszerte a legkülönfélébb védőruhákat, védőberendezéseket dolgozzák ki ezekre a célokra. Ezek a ruhák lehetővé teszik a mentést, még akkor is, ha a külső hőmérséklet 150 C fok, és a levegő mérgesgázokkal van tele. Az egyik szovjet ruhatípus búváröltözetre emlékeztet és 10 liter cseppfolyós levegőt tartalmazó kristály tartozik hozzá, amit a mentő magával visz. Ez lehetővé teszi számára, hogy egy óra hosz- szat a bázistól bizonyos távolságban dolgozzék. A másikfajta hűtéshez szükséges energiát a bázistól kapja. A hővédelmet a ruha szövetébe épített vékony csövekben cirkuláltatott víz tartja fenn, hűtéséről jég gondoskodik, amit a mentő tartályba visz magával. E ruhák minden olyan helyen sikeresen alkalmazhatók, ahol az embereket a magas hőmérséklet hatásától kell védeni. Eg:y másik kutatóintézetben olyan védőruhát szerkesztettek, amely két kezeslábasból áll, amelyeket egymásra lehet felhúzni. Az alsó erős szálú kötött anyagból van, és vékony, jól szigetelt hűtő-csőrendszer hálózza be. A második, a külső kezeslábas különleges, alumíniumozott szövetből készült. Ez a szövet visszaveri a hősugarak jelentős részét. Az alsó védőruha csőrendszerébe egyrészt vizet vezetnek be, másrészt friss levegőt. Mivel a ruhába vezetett levegő mindig belülről kifelé áramlik, taszítva a befelé törekvő gázokat, ezért a kettős védőöltözetben mérgező gázokkal telt levegőben is lehet dolgozni, menteni. A vegyipar területén is számos védőruha van forgalomban, amelyek legtöbbje természetesen olyan álarccal is fel van szerelve, amelynek védőbetétje kiszűri a káros gázokat. /FIÚ Vízierőművek a Vág folyón Szlovákia egyik legszebb, legismertebb folyóvölgye a Vág völgye, amely egykor táji szépségén kívül szinte csak a leúsztatott tutajokról volt híres. A folyó születési helye a Liptói-medence. Két ágból egyesül, az északi ág, a Fehér-Vág a tátrai Csorba tó alatt, a déli Fekete- Vág viszont az Alacsony- Tátrában ered. A két ág egyesülése után felveszi a sebes folyású, bővizű Árvát és a két Tátra között fakadó Turocot. Zsolnáig keletnyugati irányú, majd ott délre fordul, és egyre jobban szélesedő mederben siet a Duna felé. A Vág képié mára már jelentősen átalakult. Bár több természetvédelmi területet alakítottak ki partjai mentén, számos ipari létesítménnyel is gazdagodott. Elkészült a terv a Vág vízi- energiájának a hasznosítására is. összesen 12 duzzasztóművet terveznek a Vág folyása mentén, ebből négy már be is kapcsolódott az ország energiarendszerébe. Ennek érdekében szabályozták a folyót, nagy részét kőgátak közé szorították, és eltűntek az egykor oly nevezetes tutajok. A duzzasztóművek egyúttal mesterséges tavakat hoztak létre, van olyan is, amelyen motoroshajó közlekedik. A tavak környékét természetesen üdülőterületekké alakították ki. A Vág vízienergiája nagyobb, mint a Moldváé, a széles völgyek miatt azonAz épülő vizierömű ban csak alacsony duzzasz- tógátakat lehet rajta építeni. Ezért aztán a Vág vízi erőművei egyenként kevesebb energiát termelnek, viszont több van belőlük, mint a Moldván. Csehszlovákiában egyébként — amely vízienergiában viszonylag szegény ország — jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy a vízienergia részesedését az ország energiaellátásából a jelenlegi 9,2 százaléknál magasabbra emeljék. Ezt a célt szolgálja a Fekete-Vágón most épülő hat, egyenként 110 megawattos turbinával felszerelt vízierőmű is. A népszerű nyomdatechnika Ofszet a divat
