Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
1980. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hatrészes film Petőfiről Kétezer jelenetet már filmszalagra rögzítettek az új Petőíi-film, a múltszázadi történet forgatása során, a munkáknak azonban még körülbelül egyharmada hátra van. A Magyar Televízió szórakoztató osztályának gondozásában készülő hatrészes sorozatot Horváth Ádám rendezi, a költő alakját Józsa Imre, a József Attila Színház művésze formálja meg. A kétezredik jelenetben a Sopronban katonáskodó ifjú Petőfi .emlékezetes” katonaélményét, vasra verette- tését örökítették meg; őrhelyéről megszökött ugyanis, hogy a városban koncertező Liszt Ferencet meghallgassa. Az eddigi 80 forgatási napon a stábot szerencse kísérte. A havas jelenetekhez például időben megérkezett a hó. A filmszalagra került — pirotechnikusok „látványos” közreműködésével — a vízaknai csatarészlet, ahol Petőfi —_ Bem tábornok ellené-- re — az elsők között vetette magát a harcba. Ezeket a képsorokat Csákváron rögzítették; ugyanott egy debreceni gyakorlótéri jelenetet is megörökített Sík Igor kamerája. A szülőfalu mását a szent-' endrei skanzenben építették meg, itt forgatták a nevezetes 1822. esztendő szilveszter éjszakájának eseményeit. Közel 39 ezer kötet könyvvel rendelkezik a kisújszállási városi könyvtár. A gyerekeken kívül több mint kétezer felnőtt olvasó látogatja rendszeresen az intézményt FHMJEjOTET HAIR ÜGY LÁTSZIK, nemcsak a könyveknek, a Broadway- musicaleknek is megvan a maguk sorsa. Elsősorban a kikerülhetetlen megfilmesítés. De kérdés, hogy a megfilmesített musicalok kifejezésükben önálló világot teremtenek-e avagy megmaradnak nagyszerű technikával készített, még csodálatosabb sztárokkal játszatott, ám a színpadot felejteni sehogy nem tudó dokumentumszerűség szintjén. Nem mindegyik nagy musical vált a filmvilág eseményévé, némelyik csupán az alapmű „fényében” aratott közönségsikert. A Hair megfilmesítésétől talán ezért is óvatoskodtak a szerzők. Milos Forman az alapmű 1967-es bemutatóján már ott ült a Public Theatre nézőterén, de közel tíz évet kellett várnia, míg megvalósíthatta elképzelését. Voltak akik egy garast sem tettek volna föl a vállalkozásra. Azt mondták, a Hair, mint téma már „kifutott az időből”, a világ már túljutott azokon a gondokon, amelyeknek a film eszmei hordozója lehet. Bevallva, vagy anélkül, arra céloztak a Hair érdektelenségét jósolók, hogy az igaztalan vietnami háború befejezésével az amerikai társadalomban nyugvópontra jutottak a Hairben felvetett kérdések. Forman viszont úgy fogta fel, — ez a kiinduló alapja elképzelésének — hogy a Hair társadalmi jelenség, nem pedig divat, nem egyszerűen amerikai show, még csak nem is napi aktualitásokhoz kötött revű, hanem kialakult társadalmi közérzet mélyreható kifejezése.- S nem véletlen, hogy az emberi közösségeket nyugtalanító kérdésekre éppen a fiatalok a legérzékenyebbek. Mert — ha szabad így kifejezni magunkat — elsősorban az ő bőrükre megy a „játék”. Ez történt a Hairben is. Ám amit Forman és a forgatókönyvíró nagyszerűen megláttak, az igazságtalan háború szele- a fiatalokban, nem a kegyetlenség, a sza- dizmus, a szélsőséges egoizmus ösztöneit kelti fel, hanem elsősorban a szolidaritás, a gyengédség — általában a humánum — a szabadság igényét. Forman ezzel már túl is lépett a vietnami háború kiváltotta érzelmi és cselekvési reakciókon, pompás filmje, a Hair általában a háborúk, a nyomorúságos lét, a brutális halál okozta rezonanciákról beszél. Nem véletlen, hogy Milos Forman filmjének egyetlen kocka sincs közvetlenül a vietnami hadszíntérről, általában ez a háború csak any- nyira hangsúlyozódik a légies cselekmény során, amennyit a dramaturgiai alapok szükségképpen megkívánnak. A Hair üzenete a szeretet és a béke óhajtását tartalmazza, s ezzel sokkal többet mond annál, mint sem kizárólag a vietnami harcok következményeinek hangulati elemeire szűkítené a mondanivalót. A film végén a maroknyi szereplőgárda, tehát a főhősök, már eltűnnek a tömegben, de úgy is értelmezhetjük: megsokszorozzák önmagukat, milliókat, százmilliókat jelenítenek meg, s egyetlen hatalmas sóhajtásban tör fel a szinte himnikus magasságokba szárnyaló rockdallam: Süssön ránk a nap...” Mindez olyan ka- tartikus erővel válik igény- nyé, hogy Forman felráz, nem pedig a vágyakozás, a jámbor óhajok szintjén politizál! KÜLÖN DÖBBENET, amikor az irracionális képsorok után —• a „Süssön ránk a nap...” gondolatot előkészítendő Claude arról énekel: „Hova megyek, miért élek, miért halok meg...” — s ez utóbbi gondolatsor Forman időtlen üzenetének lényege. Ezek után banalitás leírni: úgy gyönyörű a Hair, ahogy van ... Tiszai Lajos Nonstop ellátás Modellkísérlet a megyei kórházban Hazánkban állampolgári jog az /ingyenes orvosi ellátás. Ez a jog — óriási jelentősége mellett, miszerint nálunk az ember mindennél előbbre való —, nem kis mértékben meg is növelte az egészségügyiek munkáját. KÖNYVESPOLC Szoros kötésben A szocialista brigádmozgalom születése és megszilárdulása új, izgalmas témát adott a szocialista magyar irodalomnak is. Megjelenésekor kivételes visszhangot keltett László-Bencsik Sándor: Történelem alulnézetben című, dokumentumregénynek, szociográfiának egyaránt felfogható műve, melyet az egyébként is nagy érdeklődésre számottartó Magyarország felfedezése című sorozat keretében kapott kézbe az olvasó. A munkáscsaládból származó, éveken át művészi (koreográfusi) tevékenységéből élő szerző 1966-ban visz- szatért a kétkezi munkához, s saját tapasztalatai alapján, hitelesen, szociográfiai pontossággal térképezte fel egy exportcsomagoló brigád életét; mindennapjait, A könyv megjelenése nemcsak irodalmi esemény volt; hamarosan maguk az érdekeltek: munkások, szocialista brigádok tagjai vitatták meg számos ankéton, kulturális ösz- szejövetelen a könyv által felkeltett gondolatokat. Egy szocialista (szerelő-) brigád életébe enged bepillantást László-Bencsik Sándor új műve is, a Szoros kötésben, címével is hangsúlyozva azt a szoros' összetartozást, egymásra utaltságot, melyben a szocialista brigádok tagjai élnek és dolgoznak. Az azonos tematika ellenére a szerző nem előző könyvével kitaposott úton jár. A Történelem alulnézetben sokkal inkább tűnik nyersanyagnak új művével összehasonlítva; a Szoros kötésben ezzel szemben regény, melyben a _ valóság tényeit és a fantázia elemeit a szépirodalom eszközeivel dolgozza fel a szerző. Művének főhőse és narrátora Bogár István, harmincesztendős lakatos. Az ő alakján, a vele kapcsolatos eseményeken keresztül ábrázolja az író azokat a fogas problémákat, s veti fel azokat a vitára, együttgondolkodásra ingerlő kérdéseket, amelyek az elveinkkel ellentétben alulnézetbe szorult” munkásközösségek helyzetében, sorsában foglalkoztatják. Egy nemrég közölt interjúban azt is elárulja, hogy könyvében a válaszadás szándéka nélkül kérdez, elsősorban olvasói aktivitásra, a társadalmi problémák iránti fogékonyságra építve. Itt értesülünk a szerző további terveiről is: a Népművelési Intézet kiadásában rövidesen tanulmánysorozat jelenik meg, s újabb regény készül a szocialista brigádmozgalomról, László-Bencsik hatalmas, hatéves gyűjtés eredményeképpen közel hatvanezer gépelt oldalra terjedő jegyzetanyaga alapján. Könnyebben megyünk orvoshoz, ezért aztán zsúfoltak a rendelők, a kórházi osztályok, és egyre gyakrabban mondjuk: kevés a rendelkezésre álló kórházi ágy. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy egy új kórházi ágy létesítése nagyon sok pénzbe, több mint egymillió forintba kerül. Óhatatlanul felmerül tehát a kérdés: hogyan lehetne a jelenleginél több embert gyógyítani az intézetekben újabb beruházások nélkül? Mindezeket előre kellett bocsátani ahhoz, hogy érthetővé váljék, miért elismerésre méltó vállalkozás a nonstop orvosi ellátás modellkísérletként való bevezetése a megyei Hetényi Géza kórházban. Dr. Csépányi Attila, a kórház főigazgató-főorvosa mondja: — A betegellátás iránt támasztott igények az utóbbi évtizedben fokozatosan megváltoztak. Ezeket az igényeket a hagyományos kórházi szervezeten belül már nem lehet kielégíteni, és ez konfliktusokhoz vezet. Az egészségügyi intézetek vezetőinek a feladatuk, hogy a kliniku*- sokkal. és a többi szakterület dolgozóival együttműködve keressék azokat a munkaszervezésben rejlő lehetőségeket, amelyek kihasználásával az igényeket kielégíthetik. Mit jelent ez a szolnoki, megyei kórházban? Itt. is, úgy mint másutt, a szabad szombatok bevezetése után olyan munkarend alakult ki, amelyben szombaton és vasárnap ügyeleti ellátás volt, és ha egy beteget pénteken vettek föl, annak érdemi ellátása csak hétfőn kezdődött. Ez pedig megnövelte a beteg kórházi gyógyításának idejét. „Mindez főleg a sürgős ellátást igénylő betegeknél vetődött föl fokozott mértékben, hiszen a kórházi ellátásra szorulók életben- maradását nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a hét munkanapjain vagy a hét végén kerülnek kórházba’.’ — hangsúlyozza a főigazgató. , Lényegében a hétvégi betegellátás javítására hozta létre a kórház 1976-ban a sürgősségi betegfelvételi és ellátó osztályt, mintegy első lépcsőjét a nonstop ellátásnak. A második lépcső ez év január elsejével valósult meg, amelyet az Egészség- ügyi Minisztérium modellkísérletként fogadott el. Ez azt jelenti, hogy a különböző osztályok a hétvégeken is ugyanúgy végeznek vizsgálatokat, műtéteket, mint egyéb napokon. Ez pedig egyenletessé teszi az osztályok terhelését, ezáltal jobban kihasználhatják a kórházi ágyakat, az intézet gép- és műszerparkját, rövidül az ápolási idő, évente mintegy ezerhétszázzal több embert tudnak gyógyítani, ami a betegek forgalmának 6,4 százalékos növekedését jelenti. Nos, minden kétséget kizáróan ezzel csak nyernek a betegek és nyer az intézet. Annál is inkább, mivel ez nem jár jelentősebb költségnövekedéssel. Dr. Kun Ákos főigazgató-helyettes szerint: — Egy éve kezdtük az előkészületeket a modellkí- kérlet bevezetéséhez. Minden osztályvezető főorvos kidolgozta saját elképzeléseit a munkamenet megváltoztatására. Ezek figyelembevételével alakítottuk ki a kórházi munkaszervezetet. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága, az intézeti szakszervezeti tanács, a KISZ-bizottság egyetértett az elképzelésekkel. Már az első hétvégi napok betegforgalma. munkája bizonyítja: szükség volt a nonstop ellátás bevezetésére. Dr. Csépányi Attila azt is hangsúlyozza: — Igen. a megnövekedett feladat ellátásához újabb orvosokra, összesen négyre, nyolc asszisztensre és két beteghordóra van szükség. E létszám felét a megyei tanács illetékes osztálya biztosítja, másik feléről intézetünknek kell gondoskodnia. Ezeket az állásokat előreláthatólag csak októberben tudjuk betölteni. A kezdeményezésért elismerés jár a megyei kórház dolgozóinak, elismerés, amiért áldozatok árán is vállalkoztak — az országban elsőként, modellkísérletként — a folyamatos betegellátás bevezetésére. Mert a vállalkozás kétségtelenül áldozatokkal is jár. Papíron ugyanis minden feltétel biztosítva van ahhoz, hogy sikeres legyen a kísérlet, de a különböző osztályoknak sok gonddal kell megküzdeniük. A folyamatos betegellátás költségét lényegében saját erőből fedezi az intézet. A létszámprobléma megoldása már nem ilyen egyszerű. Azt mondják, a Hetényi Géza kórházban minden orvosi, állás be van töltve. Több osztályon — sebészeten, belgyógyászaton stb. — mégis orvoshiányról panaszkodnak. Az orvosok egy jelentős százaléka ugyanis fiatal, még a szakvizsga előtt áll. így a szombati, vasárnapi ügyeletes műszakot, a szakorvosi viziteket, a konzíliumokat, az új betegek felvételét mindig ugyanannak az egy-két embernek kell ellátnia. És a fiatalok közül is többen katonai szolgálatot teljesítenek, mások továbbképzés vagy betegség, esetleg a gyes miatt vannak tartósan távol az intézettől. Igaz, a szombati, vasárnapi munkáért szabadnapot vehetnének ki a szakorvosok, de ez több osztályon szinte megoldhatatlannak látszik^ mert a hét minden napján szükség van rájuk. És a túlórapénz sem minden. Ide tartozik az is, hogy a belgyógyászati osztályokon havonta többször az orvosok 56 órás ügyeleteket dolgoznak végig. Nem kell bővebben magyarázni, milyen megterhelést ró ez rájuk. A fül-orr-gégészeten mondják, nekik nem sok újat jelent a nonstop, ők eddig is, ha szükség volt rá. szombaton és vasárnap is végeztek műtéteket. 1978 és 1979 júniusa között szombati napokon összesen 180 műtétet csináltak, míg egész évben ezer- hatszázat, ezerhétszázat. Pihenőnap? Az nem nagyon volt. Ugyanez vonatkozik a sebészekre is. A röntgenosztályon — ahol most javában tart a rekonstrukció — az építkezés miatt is, mivel csak két géppel tudnak rövidesen dolgozni, szükség van a szombati, vasárnapi munkára. Itt üres állás is van. de köztudott, hogy a fiatal orvosok között nem népszerű a röntgen, mint munkahely, így arra számítanak, hogy nehezen kapnak majd újabb munkaerőt. A magasfokú hivatástudat — szeretet az, amitől vezéreltetve erre a nagy feladatra — a folyamatos betegellátásra — vállalkoztak a megyei kórház dolgozói. A nonstop ellátás bevezetése óta pár nap telt el, ezért abból messzemenő következtetéseket levonni hiba lenne. Az tény: a folyamatos betegellátás zökkenők nélkül indult be. Menet közben minden bizonnyal, mint minden kísérletnél, itt is szükség lesz egyes rendelkezések módosítására, finomítására. A tapasztalatok levonásához, a megalapozott vélemény kimondásához azonban hosszabb időnek kell eltelnie Varga Viktória Koős Iván bábjai Kpós Iván kétszeres ,Jászai-díjas báb- és díszlettervező festőművész munkáiból nyílt kiállítás a közelmúltban a mezőtúri városi művelődési központ kamaratermében. A díszletek, díszlettervek és a több mint 40 báb osztatlan sikert aratott a nézők körében. Koós bábjai egyszerűek, kedvesek, ötletesek. Többön fellelhető a művész azon törekvése, hogy az anyag adta lehetőségeket felhasználva jellemet formáljon, a figurában emberi tulajdonságokat közvetítsen a nézőknek. A kiállítás január 26-ig tekinthető meg. T. K. L. 1 [Hí
