Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 11. Kezdődjenek tárgyalások a tényleges leszerelésről Hz iráni—amerikai válságokról Hollai Imre nagykövet nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) Varsói Szerződés tagállamai­nak felül kell vizsgálniok javaslataikat s adott esetben meg kell tenniök a szüksé­ges ellenintézkedéseket is. * * * Brüsszelben vasárnap dél­után nagyszabású tüntetést tartottak, tiltakozásul az el­len a NATO-terv ellen, hogy új amerikai nukleáris fegy­vereket telepítenek Nyugat- Európa öt országába. — A mintegy negyven politikai, ifjúsági, egyházi és egyéb szervezetet képviselő Belga Nemzeti Bizottság felhívásá­ra. a zuhogó eső ellenére, mintegy 50 ezren gyűltek össze Brüsszel egyik főterén, hogy kifejezzék tiltakozásu­kat a fegyverkezési hajsza újabb fokozása ellen. A tárgyalásokat követelő és a NATO-rakéták felállí­tásának tervét elítélő fel­iratok valóságos tengere bo­rította el a Rogier-teret, ahol a tüntetés nagygyűlés­sel ért véget. * * * Élesen elítélte az ameri­kai rakéták Nyugat-Európá- ban való elhelyezésének ter­vét az Osztrák Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Bécs- ben közzétett nyilatkozatá-' ban a szövetség kiemeli, hogy a veszélyes terv elfogadása szöges ellentétben állna a békeszerető erők és az egész emberiség érdekeivel, s csu­pán a Nyugat legreakciósabb erőinek kedvezne. * * * Tüntetés volt Londonban a Victoria pályaudvar köze­lében az amerikai rakéták nyugat-európai elhelyezésé­nek terve ellen. A felvonu­lók ilyen és ehhez hasonló transzparenseket vittek: „Tárgyalásokat, nem pedig fegyverkezést!”, „Nem aka­runk amerikai rakétákat an­gol földön!” * * * Ha országunkban valóban politikai demokrácia lenne, amelyben a nép többségé­nek véleménye határozza meg az állam politikáját, akkor Leonyid Brezsnyev berlini javaslatait kedvezően fogadnák, az új amerikai nukleáris fegyverek telepíté­sére vonatkozó terveket pe­dig elvetnék — írja a Prav­da tegnapi számában Georg A becslések szerint 40-50 ezer ember vett részt azon a brüsz- szeli tüntetésen, ahol az amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai elhelyezése ellen Hiltakoztak. A tervről a NATO kül- és hadügyminiszterei döntenek a hét közepén (Telefotó - KS) Polikeit, a Német Kommu­nista Párt vezetősége elnök­ségének tagja, az Unsere Zeit főszerkesztője. A Szovjetunió javaslatai összhangban állnak az NSZK nemzeti érdekeivel. Az ame­rikai nukleáris rakéták te­lepítése az NSZK területére növeli annak a valószínűsé­gét, hogy kölcsönös nukleá­ris csapásmérés esetén meg­semmisül a Német Szövetsé­gi Köztársaság — mutat rá a lap. * * * Nyilatkozatban emelte fel szavát a Francia KP Politi­kai Bizottsága az új raké­tarendszerek Nyugat-Euró- pába való telepítésére irá­nyuló amerikai terv ellen. Az FKP eltökélten ellenzi ezeket a terveket- Vala­mennyi francia figyelmét felhívja arra, hogy ezek a programok veszélyeztetik az európai békét és biztonsá­got, és Franciaország biz­tonságát is. A Politikai Bi­zottság akcióra szólítja a kommunistákat, a munkás- osztályt, a béke és a le­szerelés ügyéhez ragaszkodó franciák mindegyikét, hogy vereséget mérjenek a gyúj- togatókra. A NATO európai tagálla­mai hadügyminisztereinek ülésével gyakorlatilag már megkezdődött Brüsszelben a NATO vezető szerveinek öt napra tervezett tanácskozá­sa, amelyen az új amerikai közép hatótávolságú atom­rakéták gyártásáról és nyu­gat-, illetve dél-európai el­helyezéséről döntenek. Az Egyesült Államok és Kana­da hadügyminisztere ma ér­kezik meg a belga főváros­ba. A végső döntést várha­tóan a NATO külügy. és hadügyminisztereinek holnap délutáni, együttes ülésén hozzák meg. MOSZKVA Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az SZKP KB Politika; Bizott­ságának tagja, vasárnap Ber­linbe utazott, ahol résztvesz a Szovjetunió—NDK gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési kormánykö­zi bizottsága 25. ülésszakán. VIENTIANE Közös közleményt hoztak nyilvánosságra Vientianében a Zsambin Batmönh mongol miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt Poli­tikai Bizottságának tagja vezette párt- és kormány- küldöttség Laoszban tett hi­vatalos baráti látogatásáról. BONN Sikeresen befejeződött a Magyar napok rendezvény- sorozata Düsseldorfban. A „Magyarország panorama” központi kiállítást, a vadá­szati bemutatót és a kultu­Franciaország embertávlatból Macone a Saone partján Deklaráció az emberi jogokért z ENSZ-emléknapok, A amelyek a világszerve­zet kezdeményezésére születtek, nem az egyes országok ünnepei. Az embe­ri jogok napjáról, az 1948. december 10-én elfogadott ünnepélyes nyilatkozat év­fordulójáról mégis szinte mindenütt a világon megem­lékeznek. Még az olyan el­nyomó rendszerek sem mond­tak le arról, hogy időn­ként a nyilvánosság előtt méltassák, mint Pinochet Chiléje, a sah Iránja vagy Idi Amin ugandai kormá­nya. Közvetve még az ő kép­mutatásuk is az Emberi Jo­gok Nyilatkozatában foglalt haladó erkölcsi és jogi elvek sikerét mutatja. Az, hogy ezek az elvek még nem való­sultak meg úgy, ahogyan a második világháború után tervezték, sajnálatos tény, de nyilvánosan már a legna­gyobb zsarnok sem szállhat velük szembe. Hitler és a fa­siszta kormányok — az em­beri jogok nemzetközi védel­mének intézménye velük szemben jött eredetileg létre — még megtehették ezt. Amikor a faji és politikai ül­dözéseket az ENSZ-t megelő­ző Népszövetségben a1 (náci Németország szemére vetet­ték, és az emberi jogakat először szóbahozták, a „Har­madik Birodalom” egyszerű­en kivonult a szervezetből. Hitler, aki a legjobban gyű­lölte az emberi jogokat, s azt tartotta, hogy a politikában egyáltalán nincs helye az er­kölcsnek, így írt a Mein Kampf-ban: ,.le fogjuk dön­teni az egyén úgynevezett humanizmusának esztelen korlátáit”. Mégis őt döntötték le nem­zetközi összefogással, s ami­kor az 1948-as deklarációra emlékezünk, akkor egyúttal az 1945-ig tartó háború és el­lenállás sokmillió áldozata előtt is fejet hajtunk. Kialakulhattak-e közös, mi­nimális nemzetközi elvek annyira különböző társadal­mi rendszerű országok kö­zött, mint amilyenek az anti­fasiszta együttműködés részt­vevői voltak? Az a nyilatko­zat, amellyel a Szovjetunió 1941-ben Londonban beje­lentette csatlakozását az első szövetséges okmányhoz, az Atlanti Chartához, már vá­laszolt erre. Megállapította: a szovjet nép a szövetsége­sekkel együtt harcot folytat, hogy megvédjék „a szabad­ságszerető népek szociális és politikai vívmányait, a kul­túra és civilizáció alapjait”. Sokan úgy gondolják, hogy a nemzetközi jognak, erkölcsnek és közvélemény­nek nincsen hatása. Az em­beri jogok 1948 utáni tör­ténete — bár a várakozáso­kat nem mindenben igazolta cáfolja a cinikusokat és szkeptikusokat. Létezik még. de percig sem lehet nyu­godt, időről időre eredmé­nyekre is kényszerül pél­dául a dél-afrikai fajüldöző és a chilei fasiszta rendszer. mi a nemzetközi meg­B állapodásokat illeti, ma már az 1948-as ENSZ- deklaráció mellett van két kötelező nemzetközi szer­ződés (egyezségokmány) is, amely összegyűjti a minden állam által tiszteletben tar­tandó alapvető jogokat. A fo­galom értelmezése körül még sokáig lesznek viták: néha hidegháborús fegyverré is válhat, de e két jelentős egyezmény önmaga helyett beszél. Rendelkezéseiket or­szágunk törvénybe iktatta és az új jogszabályaink alkotá­sánál is figyelembe veszi. És természetes: a szocialista ál­lam belső fejlődésének prog­ramja tartalmazza a személyi jogok fokozatos, kiegyensú­lyozott bővítését. Az életbiz­tonságot és a szociális biz­tonságot minden társadalom­nál előbbre helyezi érték­rendjében, de nem feledke­zik meg a további feladatok­ról, a közéleti demokratizmus és a személyiséggel járó jo­gok. jogorvoslatok fejleszté­séről sem. Kulcsár Péter Dijon és Lyon között, Bur­gundia szívében fekszik Macon városa, a Saone folyó partján. Az évezredes múltú város sok évszázados belvá­rosát, mint valami modern ötvösművész gyűrűje, úgy veszi körül a ma lakótele­peinek íve, jelezvén, hogy a múlt és a jelen, sőt a jövő is összebékül egymással, ha értő kezek békítik őket. A domboldalon fel és lefutó város utcái a még gyanút­lan sétálót is elvezetik a Saone partjához, a múlt század elején épült, nemes ívű. de erős építésű Szent Lőrinc hídhoz. A nem túl széles, szokatlanul tiszta, és jó sodrású folyó, amely volt már színhelye evezős Euró- pa-bajnokságnak is, a Loir- ba igyekszik, közben sajátos mikroklímát teremtve, ár­vizeivel néha nagy gondot is okozva a környéknek. Hogy Macon — a Saone- Loir megye székhelye — és a környéke — Maconaisse —, oly híres a szőlő és bor­termeléséről. abban az it­teniek szakértelmén túl nem kis érdeme van a folyónak sem. — .. .most már egyre gya­rapodó iparral is büszkél­kedhetünk — sorolta a ko­rábban elsősorban mezőgaz­dasági, kulturális és köz­igazgatási központot jelen­tő ötvenezer lakosú város utóbbi éveinek fejlődését Michel Rognard polgármes­ter. — Van itt már villa­mossági cikkeket gyártó üzem, cigaretta és gyufagyár, üzem, amely rézhuzalokat készít... Ma már 14 ezer ember él bérből... Megvál­tozott a város képe... — .. .sőt a térképe i$ — teszi hozzá Krivopissco elv­társ a polgármester első he­lyettese, a tanács szocialista­kommunista vezetésének kommunista tagja, Macon városrendező „főnöke.” A dolgok jobb megértéséhez tudni kell, hogy Franciaor­szág számos területén van baloldali vezetés a városok, sőt a megyék élén is. Ám sajnos nem mindenütt mond­ható az el, hogy a két bal­oldali párt egyébként termé­szetes vitája az egységes cselekvést szolgálná inkább mint éppen az összefogás lazulását. Maconban, ami a város fejlődését, polgárai­nak szellemi, emberi gya­rapodását illeti, e tekintet­ben teljes az egyetértés. ígv hát, ha van is vita, az rend­szerint a hogyan továbbon és módszereken folyik, a le­hetőségek felkutatását céloz­za meg. mintsem a másik fél Pártját. A térkép szó nem vélet­lenül került a beszélgetés­be, amely később már a fe­hér asztalnál folytatódott. Egy példát erre... Nagy gond, s ezen mérhe­tő le talán a legjobban a város vezetésének politikai színezete, — az olcsó bérű munkáslakások építésének feládata. A mindössze har­madik éve hatalmon levő baloldali összefogás óriás csődtömeget vett át a meg­előző tanácstól, ahogy mi mondanánk: se pénz, se posztó. Hát 'pénz az ma sincs fölösen, Maconban sem, posztóból sem ingyen szabják a mundért, de an­nak becsületét sem. Szé­gyenkezni valójuk azonban már most sincs. Az óvárost körülölelő nem éppen olcsó­bérű lakótelepek között, sőt közvetlenül a belső város mellett —, hogy olcsóbb le­gyen a közlekedés — ott sorjáznak már a munkásla­kások tömbjei is. o — .. .de az kevés még mindig, — így Kriovopissco elvtárs, és megjegyzésére helyeslő bólogatás a szoci­alista oldalról, jelesen az asztal másik oldalán ülő Charles Champey ugyancsak polgármester helyettes ré­széről. Azt akarjuk, hogy újabb 500 lakás épüljön, havi 900 franknál nem több bérért, természetesen a többgyermekes munkáscsa­ládok részére... Tudjuk, hogy ez a havi 900 frank A Magyar Távirati Iroda tudósítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Hol­lai Imre nagykövetnek, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselőjének, az iráni—amerikai kapcso­latokban beállott válsággal kapcsolatban: Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Taná­csának, s nem vett részt a testületnek az iráni—ame­rikai kapcsolatokban kiala­kult helyzetről folytatott vi­tájában. Ki fefjtené-e véle­ményét a Biztonsági Tanács december 4-i határozatáról? Hollai Imre a következő­ket válaszolta: A Magyar Népköztársaság őszinte rokonszenvvel kíséri az iráni nép harcát, ame­lyet a forradalom kezdete óta vív országa függetlensé­gének biztosításáért, az elő­ző rendszer által elköve­tett bűnök következményei­nek megszüntetéséért- Az iráni események különösen aláhúzzák annak fontossá­gát, hogy mindenki szigo­rúan tartsa magát az álla­mok egyenlősége és szuve­renitása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvéhez; tartózkodjék az erőszak al­rális rendezvényeket több, mint ötvenezren tekintették meg, a kiállító magyar vál­lalatok jó üzleteket kötöttek nyugatnémet partnerekkel.­VARSÓ Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására a közeljövőben Lengyelországba látogat George Marchais. az FKP főtitkára. SZÖUL Csői Kju Ha, Dél-Korea új államfője tegnap Sin Hjon Hvak eddigi miniszter­elnök-helyettest és gazdaság- tervezésügyi minisztert ne­vezte ki kormányfővé. A miniszterelnök várhatóan a hét végén alakítja meg kor­mányát, miután a nemzet­sem éppen kis pénz annak, aki 3000 frank körül keres átlagosan, de a mai 1500- hoz képest csak lényegesen kevesebb. Nem is szólva ar­ról, hogyha venni akarna egy munkás akármilyen egyszerű kis otthont is, 40 ezer frankon alul nincs mit kereskednie... o Gond, és kétségkívül a fejlődés gondja, az iparo­sodással együtt járó problé­ma a lakásépítkezés, de nem maradhat el a város szépítése, gyarapítása mel­lett a belső értékek szaporí­tása, a szellemi kincsek gondozása sem. Kétségkívül ehhez hozzátartozik a város jellegének, sajátos varázsá­nak megőrzése, múltjának, hagyományainak ápolása. A város hatalmas múzeuma, amelyben emeletről emelet­re lehet követni Macon év­ezredes múltját, történelmé­nek százados változásait, klasszicista méltóságával ta­núként igazolja ezt a törek­vést. A modern, körkörös. 900 személyes, akár opera- előadásokra is alkalmas szín­házteremmel megépült mű­velődési ház a ma és a hol­nap munkájának eredmé­nyeit tükrözik. Érdemes lenne külön is foglalkozni ezzel a művelő­dési házzal, amelynek az igazgatója Guy Foissy, is­mert a magyar televízióból, műveit már többízben is láthattuk a képernyőn, s aki szatirikus művészetével most nyerte el a párizsian sajátos, úgynevezett Morbid- díiat, — már járt Egerben. Éppenúgy. mint a tanács két kalmazásától és az erőszak­kal való fenyegetéstől. Ami a Biztonsági Tanács december 4-i határozatában érintett konkrét kérdést il­leti, elvi álláspontunk jól ismert. Az a véleményünk, hogy a diplomáciai képvise­letek és személyzetük sért­hetetlenségének elvét min­den körülmények között fi­gyelembe kell venni. El­veinkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egye­nesen következik, hogy tá­mogatjuk a Biztonsági Ta­nács december 4-i határo­zatát, beleértve a teheráni amerikai nagykövetség sze­mélyzetének szabadon bo­csátására és az arra irányu­ló felhívást, hogy a felek tanúsítsák a legnagyobb fo­kú mérsékletet, s az ENSZ céljaival és elveivel össz­hangban, kölcsönös megelé­gedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fenn­álló problémákat. Ügy véljük, hogy a Biz­tonsági Tanács határozatá­ban foglaltak szigorú betar­tása lehetővé tenné a vál­ság megoldását. Ez — vé­leményünk szerint — meg­felel az iráni nép törekvé­sednek és az iráni forrada­lom céljainak is. gyűlés jóváhagyta kinevezé­sét. A testület holnap dönt e kérdésben. MADRID A Mundo Obrero, az SKP napilapja, vasárnapi számá­nak első oldalán üdvözli Do­lores Ibarrurit. a párt elnö­két. 84. születésnapja alkal­mából. A lap Federico Mel- chor főszerkesztő beszélgeté­sét közli a La Pasionariá- val. a spanyol munkásosz­tály nagy vezetőjével harcos életéről. LONDON Nem sikerült megoldást találni a hét végén a lon­doni Rhodesia-értekezleten a tűzszünet ügyében néhány fontos részletkérdésre. — A nézeteltérések nem cseké­lyek. s tovább csökkentet­ték a tűzszüneti megállapo­dás lehetőségét a zambiai és mozambiki területek ellen vasárnap végrehajtott újabb rhodesiai légitámadások is. polgármester helyettese is. Nos, ismét a dolgok és a művelődési ház munkájának jobb megértéséhez egy va­lamit: a munkások 15 száza­léka itt Maconban — ven­dégmunkás. Portugál, török, arab... A város baloldali vezetése felmérte és megér­tette, hogy akár itt akarnak azok majdan végleg letele­pedni. akár szerződésük le­jártával visszatérnek hazá­jukba, — most itt élnek és dolgoznak. Nem mindegy sem az ő számukra, sem a maconiak számára, hogyan illeszkednek be e francia kisváros életébe. A „ho­gyanra” választ keresendő az egyik: a művelődés. És ismét ne bonyolódjunk idő, és hely hiány miatt sem a kultúrközpont ezirányú mun­kájának egészébe. Csak egyetlen és valóban jellem­ző példát erre. Brecht bemutatóra, a Kol­dusopera bemutatójára ké­szülnek. — arabul. Arab a rendező, arab az alkalmazó, s természetesen arab ven­dégmunkások a színészek. A nők is. Arab nő színpadon? Fátyol nélkül, magát muto­gatva? Igen, e tekintetben már megtörtént a frontát­törés. Végezetül és nem utoljára: a város baloldali vezetése nemcsak Macon falain belül, d,e a falakon kívül is igyek­szik jó és gyümölcsöző kap­csolatokat kiépíteni. — Nem egy város lélek- száma adja meg annak nagyságát, hanem önmaga szelleme — mondotta ezzel kapcsolatban Michel Rog­nard és semmi okom sincs ezt kétségbevonni, annál több. megerősíteni. Gyurkó Géza

Next

/
Thumbnails
Contents