Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

1979. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milliókat „hagytak” az üzletekben Kevés a műszaki áru Kelendő a szőnyeg Vezet a játék és a hanglemez EzUstvasárnap négy városban Vasárnap — a korábbi éveknél előbb — ezüstva­sárnapot tartott a kereske­delem. A megyeszékhelyen még mindig a legnagyobb érdek­lődésnek örvend az alig egy­hónapos Skála Tiszavidék. Ezen a napon nem hiába tartottak nyitva: a vásárlók pontosan 1 millió 269 ezer forintot-, hagytak az áruház kasszáiban. A legtöbb vá­sárló a vas-műszaki osztá­lyon fordult meg, bár — mint általában mindenütt — híradástechnikai cikkekből és háztartási gépekből, se választék, se készlet nincs korlátlanul. A Centrum Áruházban majdnem egymillió forint az ezüstvasárnapi mérleg. A vásárlók ott is hiába keres­tek színes tv-t. mosógépet és egyéb műszaki cikkeket. Az IKV áruházai és üzle­tei több mint. két millió fo­rintot forgalmaztak decem­ber 9-én. Bár a Domus bú­torkínálata szegényes, renge­teg lakástextilt, szőnyeget, valamint, tapétát vásároltak. Az ajándékok közül a hang­szerek és hanglemezek vol­tak a legkelendőbbek és ter­mészetesen a játék, amely­ből a Ságvári körúti áruház szép kínálatot nyújtott a szülőknek, nagyszülőknek. A kereskedők máris ké­szülnek a következő, az aranyvasárnapi rohamra. Mint hírlik, a Centrum és az IKV szakboltjai akkorra mű­szaki cikkekből is igyekez­nek készletüket kiegészíteni. Mintha hétvégi kiránduló­hellyé lépett volna elő va­sárnap Jászberény. Vonattal, autóbusszal, személygépko­csival érkező környékbeliek Ennek ellenére a műszaki osztály pontosan a dupláját árulta tavalyi ezüstvasárnapi forgalmának. Sok rádió, csillár, villanyborotva talált gazdájára, s ugyancsak fo­gyott a fekete-fehér tévé is. és gyalogosan útrakelő hely­beliek „szállták meg” az ezüstvasárnapon nyitvatartó üzleteket. A Jászsági ABC áruház — ahol már napok­kal ezelőtt elkezdődött az ünnepi forgalom — gazdag választékot kínált ruhafé­lékből, vas. műszaki, üveg és porcelán árukból, villa­mossági cikkekből. Nem mindegyikből, mert színes tv, minimatt mosógép és import magnó hetek óta nincs. Murvai József zagyvaré- kasi lakosnak viszont sze­rencséje volt, feleségével utazott Jászberénybe bőrka­bátot venni és volt miből válogatni. Egy mutatós juh- nappa nyerte meg tetszé­sét, de a szigorú meós. a feleség „hosszú ez a kabát” megjegyzéssel közbeszólt. Az eladónő egyetértett ve­le, a raktárból egy kisebb méretet hozott elő. Kiderült, hogy a nőknek volt igazuk, a valamivel rövidebb kabát jóval mutatósabb, ára 5 ezer 500 forint, pontosan er­re gondoltak. A játékosztályon Besenyei Tibor logikai játékot kere­sett, a" kezébe kapaszkodó három éves Robikénak. Ne­hezen tudott választani, nem úgy a kisfia, aki a felfede­zők boldog örömével egy műanyag, sárga villamost szorított magához. Az Óra és Ékszerboltban egy jászberényi fiatal pár jegygyűrűt akart vásárolni. Sorra próbálták a gyűrűket — ezen a vasárnapon volt belőlük keskeny meg szé­lesebb is — csak éppen a nekik való méret hiány­zott. Az eladónő zsinegre fűzött „függönytartó” karikacso­mót tett eléjük. Kikeresték az ujjúkra való méretet, s a próbakarika kollekció a fiókba, a fiatalok neve az előjegyzési naplóba került, ígéret: a bolt néhány nap múlva árut kap. az úi szál­lítmányban biztosan lesz az eljegyzéshez szükséges kari­kagyűrű. Egyébként ezüstvasárna­pon a Jászsági ABC áruház forgalma 650 ezer forint, az Óra és Ékszerbolté pedig 50 ezer forint volt. Mezőtúron vasárnap 9 órá­tól 14 óráig vehették birto­kukba a vásárlók az ipar­cikk áruházat, a könyv-, a sport-, a játék- és a népmű­vészeti boltot. Nem ered­ménytelenül. Az öt üzletben 212 ezer forintot hagytak. Törökszentmiklóson tizen­egy IKV szaküzlet és három áfész-áruház dolgozói állták az ezüstvasárnapi „rohamot”. A nyitvatartás öt órája alatt 232 ezer forint értékű áru cserélt gazdát. — sj — ia — Négy, egyenként ezer férőhelyes juhhodólyt épít a tiszajenő-vezsenyi Tiszamenti Tsz. A kivitelezési munkákat a szövetkezet saját építőbrigádja végzi Sarlós István, a párt Politikai Bizottságának tagja Jászberényben Sarlós István felszólalt a 10-es pártalapszervezet taggyűlésén Fotó: Nagy Zsolt (Folytatás az 1. oldalról.) pést Jászberény kommunális helyzetének javulása. Nagy gondot okoz a lakáshiány, az útépítés, a csatornázás, a köz- tisztaság. És az is, hogy a közoktatási létesítmények fej­lesztése sem éri el a terve­zettet. Nyolc tantermet pél­dául nem tudnak felépíteni. A beszámoló taggyűléseken elhangzott bírálatok elsősor­ban ilyen tényekből adódtak. Andrikó Miklós megje­gyezte, hogy a bírálatokra és a javaslatokra a kongresszusi irányelvek tárgyalása mellett is vissza kell térni a párt- szervezeteknek a közeljövő­ben. A tájékoztatók meghallga­tása után — Andrikó Miklós, Szívós Antal és Major Tibor kíséretében — a Hűtőgép­gyárba vezetett Sarlós István útja. Az üzem bejáratánál Csömör József vezérigazgató­helyettes és Kókai Rudolf, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Mind­ketten rövid tájékoztatót tar­tottak az üzemről, illetve a gyár pártalapszervezeteinek életéről. Csömör József — többek között — megemlítet­te, hogy árbevételük az idén 3,4 milliárd forint körül ala­kul. Az export fokozásáról szólva aláhúzta, hogy gyárt­mány- és gyártásfejlesztés, jó minőség és alapos piacku­tatás kell hozzá. Szólt' .arról is, hogy jövőre új típusú hű­tőszekrényeket hoznak forga­lomba. Kókai Rudolf arról adott számot a pártélet elemzése során, hogy kiemelt munká­juknak tartották a gazdasági feladatok tervezésének és megoldásának segítését, elle­nőrzését. A pártvezetőségek újjáválasztási előkészületei­ről szólva megemlítette, hogy a fiatalítás, a munkás jelleg erősítése, a szakemberek erő­teljesebb bevonása a cél. Sarlós István ezek után több kérdést tett fel. A ve­zérigazgató-helyettes válaszá­ban elmondotta, hogy kor­szerűsítették a Heller-Forgó berendezést, a kereskedelem érdekeit még inkább figye­lembe véve gyártják a jövő­ben a kereskedelmi hűtőpol­cokat, és szólt arról is, hogy háztartási hűtőszekrényekből nehezen tudják kielégíteni a hazai piac nagymérvű igé­nyeit. Kókai Rudolf viszont kitért arra, hogy a nők na­gyobb mértékű előléptetésé­nek jórészt gátja a megfele­lő képzettség hiánya is. A tájékoztatás után üzem- látogatásra került sor, majd a vendégek részt vettek a Hűtőgépgyár 10-es számú párt alapszervezetének tag­gyűlésén. A pártalapszervezet veze­tőségének beszámolója ered­ményes munkáról adott szá­mot. Az elhangzottakból ki­tűnt, hogy a párttagok min­dig ismerték a kialakult helyzetet, és tudták, mit kell tenniök. Nem véletlen, hogy az alapszervezet működési területéhez tartozó kooperá­ciós gyáregység üzemei (a daraboló-sajtoló, a forgácso­ló, az asztalos és csomagoló, a műanyag, az abszorpciós és a galvanizáló üzem) minden évben teljesítették előirány­zataikat: A pártéletet is részletesen elemző beszámolót élénk vi­ta követte. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a pártszervezet jó munkája nélkül nem lehet eredményes a gazdasági tevékenység. Fordítva is áll ez az igazság: nem lehet teljes a pártszer­vezet munkája, ha működési területét nem fémjelzik jó gazdasági eredmények. A felszólalók hangsúlyozták: érvényt kell üzemükben is szerezni annak, hogy több pénzt az kapjon, aki munká­ja után meg is érdemli. A vita azt mutatta, hogy az alapszervezetben a beszámo­lási időszakban színvonalas, egyenletes volt a munka. A taggyűlésen felszólalt Sarlós István is. Bevezetőül arról beszélt, hogy tapaszta­latai szerint korunk igényei­nek megfelelő, jól szervezett tevékenység folyik a Hűtő­gépgyárban. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az olyan ember nem vádolható anya­giassággal, aki valamilyen meghatározott célja érdeké­ben sokat dolgozik. Anyagias tudniillik az, aki fondorlatos módon, munka nélkül akar meggazdagodni. Hangsúlyoz­ta: nemcsak annak az elvnek kell érvényt szerezni, hogy aki többet dolgozik, többet is kapjon, hanem annak is, hogy kevesebb jusson az át­lagnál annak, aki rosszul dol­gozik. A várható „nehezebb” időszakról szólva megemlí­tette: a felszabadulás óta minden év nehezebb volt az előzőnél, hiszen a társadalom igényei mindig nőnek — mégpedig jobban, mint a ki­elégítésük lehetőségei. Ezért rangsorolni kell az igényeket, mégpedig úgy, hogy a leg­rosszabb körülmények között élők gondja legyen a legfon­tosabb. Ezek után hangsú­lyozta, hogy népünk helyt tud állni jövőre is, mert a dolgozóink jól felkészültek, feladataikat alaposan isme­rik. Javítani kell viszont a vállalatok ,kooperációján és el kell érni, hogy a hazai pi­acon né az „exportból vissza­maradt” áru jelentse a mi­nőséget. A határozatokat meg kell értetni az emberek­kel és érdekeltté kell tenni őket megvalósításukban. Fel­szólalása befejező részében Sarlós István átadta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a hűtőgépgyáriaknak. Ezt követően elhangzott a zárszó, majd megválasztot­ták a vezetőség-új jáválasztó taggyűlés tisztségviselőit. Sarlós István az esti órák­ban visszautazott Budapestre. S. B. Vasút, Volán Ev végi hajrá „Feltérképezték” pusztuló talajainkat Tízéves tudományos kuta­tómunka fejeződött be a kertészeti egyetemen: a ta­lajtani tanszék szakemberei megvizsgálták az ország va­lamennyi víz- és szélpusztí­totta területét, s azok talaj­mintáit laboratóriumban ele­mezték. Az egyetem munkatársai több közös gazdaság terüle­tén végeztek talajtani vizs­gálatokat, s az ezekkel kap­csolatos tapasztalatokat a helyszínen beszélték meg az érdekelt termelés-irányítók­kal. Az elmélet és a gyakor­lat termékeny együttműkö­désének jegyében folytatott konzultációk a lejtős területi gazdálkodás csaknem vala­mennyi megoldásra váró problémájára választ adtak. A tanszéken kísérleteket végeztek a zömében hazai gumigyárak hulladékanya­gaiból készült talajstabilizá­ló kötőanyagokkal. Azt ta­pasztalták, hogy ezek a ta­lajba permetezve általában két—három hónapig olyan vékony kérget képeseik a homokfelületen alkotni, ame­lyet a szél már nem tud ki­kezdeni, de ugyanakkor a növény gyökérzete és az eső is könnyűszerrel áthatol raj­ta. Az id,én is bebizonyosodott, hogy ami árut az év elején nem adtak vasútra, azt a csúcsforgalom idején már a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudják pótolni. Az októberi kimagasló, 12,4 millió tonnás teljesítmény után a MÁV novemberi eredménye elmaradt a vára­kozástól. Az elmúlt hónap­ban 11,6 millió tonna árut továbbított a vasút, keve­sebbet a tervezettnél. Első­sorban a belföldi forgalom volt kisebb, ezen belül egyedül a jól szervezett cu­korrépa szállítást bonyolí­tották le a menetrend sze­rint, szénből, kőből és ce­mentből vittek el többet _a tavalyinál. A MÁV nem tudta hiány­talanul teljesíteni a kocsi­megrendeléseket, pedig a különböző intézkedések eredményeként az előző év­hez viszonyítva jelentősen csökkent a kocsihiány, az igényekhez képest, azonban változatlanul kevésnek bi­zonyult a MÁV kapacitá­sa. A nehéz helyzeten csak enyhíteni tudtak azzal, hogy a tárcákkal megállapodva kontingenseket határoztak meg, s kijelölték azokat a területeket, árucsoportokat. amelyekhez mindenképpen biztosították a szállító esz­közöket. Az év tizenegy hónapjá­ban 122,9 millió tonna árut fuvarozott a vasút, amely a jelzések szerint ezúttal sem kerülheti el az év végi haj­rát, bár az utolsó havi terv mérsékeltebb. 10,8 millió tonnás teljesítményt ír elő. Az év hátralevő feladatai­nak teljesítéséhez a vasút figyelemmel kíséri az ipar munkáját, közösen felmérték például a még exportra ke­rülő árumennyiséget, amely­nek elsőséget biztosítanak, akárcsak az üzemek számá­ra nélkülözhetetlen nyers­anyagoknak és a lakosság ellátását szolgáló termékek­nek. A Volán néhány helyi esettől eltekintve kielégítet­te a fuvarozási igényeket, rendben teljesítette a sza­bolcsi alma szállításával, a cukorrépa fuvarozásával és a téli tárolással kapcsolatos feladatait. Az 1—11 hónapi 176,9 millió' tonnás teljesít­ménye azonban kisebb <*a tervezettnél. Az év utolsó hónapjában még 12,7 millió tonna áru elfuvarozása vár a Volán vállalatokra. Hiába, nagy gond a választás!

Next

/
Thumbnails
Contents