Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 31. vízműtársulat alakul Csépa legégetőbb gondja a víz A közös igazgatás alá tartozó 3 tiszazugi község, Tiszasas, Tiszaug és Csépa közös gondja a hiányos víz­ellátás. A közös tanács veze­tői mindhárom községben keresik a megoldás lehető­ségét. A három faluban évente 6—7 ezer szerződéses ser­tést értékesítenek. Szinte minden család tart fejőste­henet, de a háztáji tejterme­lés mellett jelentős a hízó­marha-állomány is. A köz­ségekben galamb-, házi­nyúl- és juhtenyésztő szak­csoportok alakultaik. és működnek eredményesen. A lakosság ellátásában, jobb megélhetésében igen jelentősek a zöldség- és gyümölcstermelő háztáji ki­segítő gazdaságok. Mindezeknek gátjává vál­hat a krónikus vízhiány. A 2800 lakosú Csépa vi­zét 4 fúrt kút adja. Ebből három vízhozama csökkenő­ben van. A kutak nem al­kotnak egységes vezeték- rendszert, nincs gerincveze­tékhálózat. Az udvarok, la­kások 60 százalékába beve­zették a vizet. Az 1100 la­kás fele fürdőszobás, hiszen a tanács már jóideje fürdő­szobához köti az új vagy újjáépítendő lakások építési engedélyének kiadását. A fürdőszobák nagyrésze azonban használhatatlan, illetve kistárolóval vagy hidroforral használható. A hidrofor felszerelése viszont Csak csöpög Csapok évszakok szerint ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Vízműre 33 millió jelentős többletköltséggel, — körülbelül 7—10 ezer forint — jár, amit nem minden család tud vállalni. Marad tehát a régi megoldás, a napközben összegyűjtött vi­zet tűzhelyen melegítik, és nem lavórban, tek nőben, hanem fürdőkádban tisztál­kodnak. Az iskolák, a vendéglők az óvoda, a napköziotthon külön hidrofor beépítésével kap vizet. Az új, 8 tanter­mes iskola építésénél ez fél­milliós többletköltséget oko­zott. A dolog másik oldala, hogy a hidroforrendszer to­vább rontja a vízellátást. Az évi 13 millió forint ter­melési értéket hozó tészta­üzem vízigényének kielégí­tése szintén megoldatlan. Nyáron csak a kutak köz­vetlen közelében vagy a mélyebben fekvő helyeken van víz. Így a tanács kora tavasztól késő őszig részle­ges vízkorlátozást kénytelen elrendelni évről-évre, télen pedig külön gondot fordít a téli csapok használatának szabályozására. Nem csoda, hogy a lakosság minden községi fórumon a helyzet megoldását sürgeti. A községi vízmű építését az V. ötéves terv időszaká­ra tervezte a községi tanács. Megvalósítását 1978-ban kezdték szorgalmazni. Mind­három községben felmérték az igényeket, elkezdődött a szervezés. A szervezettség Csépán meghaladja a 90 százalékot. Ez az arány már önmagá­ban is bizonyítja, hogy itt a legsürgősebb a megoldás, és itt kezdték legkorábban a szervezést. A községi vízmű terve­zett költsége 1980-as ára­kon 33 millió forint. Eb­ből a megyei tanács a VI. ötéves tervben 3 millió 100 ezer forint támogatást ád, a többi helyi forrásból — a vízmű társulati tagok és a közületek hozzájáru­lásából — áll össze. Csépán 1980 elején meg­tartják a vízműtársulat ala­kuló ülését. Közvetlenül utána megkezdődnek, és előreláthatóan 1982 második felében befejeződnek a munkálatok, miközben a ve­zetők keresik a másik két községben is a megfelelő vízellátás megoldásának le­hetőségét, — E — E zekben a hetekben még rövidek a nappalok, hamarabb szökik a fény, és estefelé korábban felragyognak a girbe-gurba utcácskák lámpafűzérei. Délután négy óra körül megelevenednek a mozdu­latlannak látszó kertes há­zak tornácai. Felkerülnek a nagykucsmák, a meleg ken­dők, gumicsizmák — itt az esti etetés ideje. A korahajnali malacvisí­tások egykori tettesei már megbékélten hevernek hur­ka, kolbász, tepertő, zsír for­májában. Lement egy nagy nyűg, sóhajt a háziasszony, miközben elégedetten szem­léli a temérdek finomságot. Hamarosan vacsorához ül a család, bár a nagygyerek egyetlen falatot sem képes lenyelni. Gondterhelten ku­corog a dívány sarkában, idegesen hajtogatja a lapo­kat, hiszen két nap múlva kollokvium, majd másfél hét és szigorlat. Hiába no, dü­höng a vizsgaidőszak. A lányhoz megérkezett a várva várt udvarló; csók csattan és néhány perc múlva már felkerekednek a diszkóba. Kilenc óra. Egymás után borulnak sötétbe az ablakok fényes bogárszemei, aludni tér a falu apraja, nagyja. Szükség van a pihenésre, erőgyűjtésre, hiszen holjiap újabb nap kezdődik Kunhe­gyesen is, Tornajmonostorán is. D. SZ. M. Bocsánatot kérünk, de szinigaz: most az egyszer leselkedtünk. Esti szürkület a Csokonai utcában. Fotó: T. Katona Mire tele lesz a szakajtó, el­jön az etetés ideje. Heten rugaszkodtak hajnalban Molnár Antal portáján a 350 ki­lós bízónak. A sok lúd itt is disznót győzött nevetik az esti koccintások közepette. Molnár Erzsébet főiskolai hall­gató félévi vizsgáira készül. LAlíAS ^TkOSKÖZPONT- KAN levő egy szo­ba hallos tanácsi lakásom kis családi házra cserélem. ..Ta­vaszi csere” jeligé­re a szolnoki hir­detőbe. (H. 3292.) ELCSERÉLNÉM há- jmszobás, I. eme- szövetkezeti la- kálpm két különál­ló I másfél szobás taifácsira. „Egyik Igánház' is lehet” üligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 3735.) BUDAPESTI három- szobás. összkomfor­té • szolnoki---------hasonló ' E LCSERÉLNÉM két és fél szobás, köz­ponti fütéses. taná­csi lakásom családi házra. Érdeklődni 18 órától 19.30 óráig. Hengere a siaotro (6947.> Szolnok központjá­ban levő kétszobás, hallos, II emeleti. bás^-gramygs, ossz­3ffíiP zetbe” jeligére a ELCSERÉLNÉNK szolnoki, Tanács u cai kétszobás t< hermentes öröklak; siinkat kisebbr Érdeklődni: flMI 283 mellék, teleit non„ ^SZOLNOKI . másf szobás, összkomfo tos, 1. emeleti, t nácsi lakásomat c cserélném egri, sz gedi vagy budape ti tanácsi lakásr „Napfényes” jelig re a szolnoki hí ^detöbe. (H. 3641^ Mi lakást cserélünk? Ingujjra vetkőzött férfi nyit ajtót. Hatalmas felső teste, hosszú fekete haja minden belátást éltakar. Kö­szönök, mondom, hogy a hir­detésre jöttem. Végigmér, de nem ál félre, csak a vállát támasztja a fóliához. — Családi háza van? — Nem. kicsi tanácsi. — Tárgytalan, nekem ház kell. — A hirdetésben az volt, hogy kisebbre vagy családi házra. Nem zárta ki a bér­lakást. — Hallhatja, nekem ház kell. Nem megyek 'kalitkába, meggondoltam, egyébként is, a ház nagyobb érték. És ez az új lakás, .hiába van a prérin, akkor se 'kutya! Azt se mondja, hogy visz­lát. erőteljesen becsukja az ajtót. Kezdetnek nem a legjobb — gondolom, amíg elbotor- káloik a buszmegállóig. Per­sze, akik végigcsinálták, élő­re figyelmeztettek, legyek állhatatos, készüljek föl lé­lekben mindenre, s kényel­mes cipőt húzzak, ha me­gyek lakást nézni. Meglehet, igazuk lesz! A kétszámyas, kovácsolt vassal díszített ajtó mellett rozsdás a csengő. Nyomko­dom, nekidűlök a nyitott fo­lyosó korlátjának. Végre va- lahára bent fény villan, s óvatosan a kovácsoltvas mö­götti kis ablakot kinyitja egy fejkendős öregasszony. — A hirdetésre jöttem. — Egyedül tetszik lenni? Beenged. Előszar reszkető kézzel a biztonsági láncot kapcsolja ki, aztán idegesen forgatja a zárban a kul­csot. Hatalmas előszobába lépek. Sokáig nézem a mennyezetet. Nagyon maga­san van. A tulajdonos köve­ti pillantásom, összébb húz­za magán a berliner kendőt, s csak úgy, magának mond­ja: — Magas ház. nagyon ma­gasak a szobák is. Nem fű­tök csak egyben, de így is elég a nyugdíjból a gázszám­lát kinyögni. A szobák valóban maga­sak és enyhén szólva taka- rítatlanok. A madártestű öregasszony mutatja a 'kilá­tást. dicséri a szobák fek­vését. A legfőbb érve. hogy a város szívében van, innét minden elérhető. Aztán ő kérdez: — A magáé mekkora, kedves ? — Ötven négyzetméter. — Ez keréken száz! —•’ Azért ott is van két szoba, egy nagyobb meg egy kisebb. — Ilyen keld nekem. — Ugye. a kásszobát kiadhat­nám albérlőnek, az megfi­zetné a lakás rezsijét, a fű­tést, a világítást. — És hogy tetszik gon­dolni, pénz, mennyi? Ijedten, tiltón rebben a keze. — Drágám, pénzről én egy szót se. Ha magának jó, az ünnepeken itthon lesz a fiam is. a vejem is. Küldje el a kedves férjét, majd a férfiak elintézik az anyagia­kat, az ugye nem való ne­künk, nőknek. — Nincs — mondom ke­reken. — Nincs pénz? — Pénz van, férj nincs. Megkönnyebbül, mondja, hogy ezt ő már nehezen ér­ti, manapság olyan más a világ. Ö szégyellne pénzről vitázni. A fia se vitázott. Meg­mondta kereken, hogy het­ven ezer, csak ügyvéddel tárgyal, s minden hivatalos költséget vállaljak. Két nap múlva levélben értesített, hogy a csere tárgy­talan. Később tudtam meg, hogy valaki tízzel többet ígért. Már a bejárati ajtón lá­tom, hogy gondozott, felújí­tott. szép lakás. Amikor ki­nyílik, a hófehér hosszú köntösbe burkolt hibátlan szőkére festett szép asszony látása is megnyugtató. — Csak egy nem stimmel; úgy hirdettek, hogy idős házas­pár. A férj dolgozószobájába vezet. Az íróasztalnál] ko­pasz, szemüveges férfi ül. Az asszony elnézést kér, dolga van. — Mire nyugdíjba megyek, túl alkarunk esni-mindenen — mondja, s én rájövök, tényleg idős. Meggondolnak, elhatározőttnak látom. Az is arra vall, hogy nem kezdi mutogatni a magáét, érdek­lődik, mekkora, hol van az enyém. Mondom, másfél szo­ba. összkomfort, bélváros, közel a vízpart, csendes, majdnem új_még. Nagy sebbel-lobbal érke­zik a feleség. Drága, ezüst tálcán aranyszél'ű herendi­ben kávét szervíroz. Ma­gamban megállapítom, hogy ez tényleg szervrrozás. Mo­soly, csín, dolgos, de na­gyon gondosan rendbentar- tct't kezek. A kávé Omnia. Előveszem a cigarettámat. A szépasz- szony megrezzen, fölugrjk, s átmegy a másik szobába. Szemben ülök, látom, hogy a nagy intarziás vitrinből herendi hamutartót vészelő. Három szép szoba. A bú­torok mértékkel, jól megvá­logatott darabok, a parkett tükörfényes, a szőnyegek, a fái színe megnyugtató. — önnek milyen bútora van? — az asszony most szólal meg először. — Lakótelepi, gyári búto­rok. — Azért lehet kedves, ké­nyelmes, — vigasztal a férj joválisán. — Minket ugyan­is asszonyom, a bútor is ér­dekel. Az a helyzet, hogy tudjuk, ezek a stílbútorok nehézen férnének ól ott. Megijedek, Nincs annyi pénzem, hogy ezeket is meg­vegyem. Az asszony rám­néz, s ő folytatja: — A fiunk ezeket elviszi. Olyan Iákása van, hogy meg­éri a messzire szállítás. Mi meg ugy<> beleszámolnánk az Ön bútorait is. Megegyez­nénk, persze először mi is mindent látni akarunk... Nem egyeztünk meg. Kér­tek ... ezret kápé, s akkor elkottyintottam. hogy hol dolgozom. — Nahát kérem. — áll fel az asszony, s mintha a máz egyszerre és minden­honnan peregni kezdene. Nem szégyellli magát? Ma­ga komoly vevő? Nem is az, csak beszéltet bennünket. Majd a férjem eljár, elin­tézi. majd az ügyvédünk közbelép... Szolnokon 1979-ben 90 la­káscserét bonyolítottak lé, egymás közötti megállapodás alapján, tanácsi bérlakások­kal. Kilencvenet, amire a halóság is rátette a pecsét­jét. s megkötötték a szerző­dést, befizették az illetéket. Azaz dehogyis fizettek ille­téket. Azt akkor szabhatná­nak, ha leírnák, mennyiért adják a nagyot kicsiért. — Ilyenre ezekben az „egymás közötti” cserékben nem volt példa, helyesebben mindösz- sze egy. A többiek régi is­merősök, szegiről-végről ro­konok. Mert ez így szokás. Szívességi lakáscserék lebo- nyolíttatnak. A lakáscserék között nem ritka a hármas, amikor egy városban vagy három város­ban egyezkednek a felek. A tanács tehetetlen. Pénzről nem ejtenek, egy szót se, ha mégis gyanús az ügy, s be­hívják a partnereket, azok szerényen tiltakoznak. Vég­ső soron a tanácsnak még örülnie is kell — mondhat­nák, — hiszen így megoldó­dik egy sor. különben rá­háruló nehézség. Nagy csa­lád költpzhet kényelmeset)!), komfortosabb lakásba, ma­gára maradt öreg jut kis- bérű, neki megfelelő ott­honhoz. Ha a tanácsnak lenne megfelelő lakáskerete, s ki tudná elégíteni azokat, akik minőségi cserét kér­nek, — kisebb vagy na­gyobb lakást igényelnek, meg lehetne gátolni a ku- fárkodást. Mivel erre nincs — s a lakásigénylők nagy számát ismerve sokáig nem is lesz — a tanácsnak lehe­tősége, az alkalom adott. Általában, ha minden szükséges papír rendben, s egyik cserélőnek sincs lak­bér-, adó- vagy használatba­vételi hátraléka, harminc napon belül költözhetnek. Ha az ügyintézés során- mégis úgy alakul, hogy a tanács­nak éppen van egy kisebb lakása s igyekszik meggyőz­ni a cserére készülődet, pénzszaga lesz a dolognak. A tanács illetékese ugyanis ilyenkor azt javasolja (kéri), hogy ajánlja fel a nagy la­kását, a tanács biztosít igé­nye szerintit., Tiltakozás til­takozást követ ilyenkor. A cserélőnek csak a partner környezete megfelelő. Lakó­telepre nem megy. régi ház­ba mégúgyse, garzontól isten óvja — kimeríthetetlen a kifogás. Ha a tanács a fel­függesztés jogához nyúl, — van rá példa, nem is egy — panaszáradat következik. Ha szót emel: két és fél szobánál nagyobb lakás há­rom személynek nem jár­hat, rögtön akad egy déd­nagymama. vagy nagyapa, akiért a fiatalok mindent,'... A lakáscserék rég divato­sak. Ebben az évben azon­ban nem a tanácsi bérlaká­sok cseréje volt a legjel­lemzőbb, hanem a tanácsi bérlakásokért családi házat cserélőké. Az ügyintézésben a legtöbb munkát a más városokba cserélők okozzák. Gyanítható, hogy ezek a leg­drágább ügyletek. hiszen egy pesti lakáscsere egyút­tal föloldja az öt évi fővá­rosi tartózkodás, munka- vállalás feltételeit is. Nem egyértelműen káros az egymás közötti lakáscse­re — legfeljebb morális szempontból kifogásolható, nyerészkedésre gyaníthatunk a szaporodásokból. Ki, kivel, mivel, mennyi­ért? Lakása, embere válo­gatja. Semmi se biztos, csak egy: megfoghatatlan! Mármint az adok-veszek. Csak csere van. Te eladod én megveszem, én eladom, te megveszed (nyilvánosság kizárva, a mi dolgunk ez, sic!) Mi lakást cserélünk! Sóskúti Júlia ELCSERÉLNÉM Széchenyi lakótelepi emeleti, szövet­kezeti 2 szoba +j :bédlős lakásomat# illornás környém tasonlóra. „Tanári i érdekel” jeligéje rVfczolnoki hirdet*- >e.—(H, 3382.) 1 UbsERÉLNÉM \ n'--es kétszobás^ 3i írlo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents