Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 30. Benépesül az idős emberek otthona Né-vel vagy nélkül Változnak a névviselési szokások A férjes asszony neve: a férj neve a hozzá toldott „né”-vel és egyre gyakrabban a leánykori névvel. Vagy; -csak leánykori név. Országszerte mind többen élnek a törvény adta lehetőségekkel. Ki-ki tetszés szerint választ névviselési formát. Amíg 1895-től, az állami anyakönyvezés kezdetétől csaknem 100 esztendeig csupán a férj nevét használhatták a nők, ma már Szabó Jánosné vagy Szabó Jánosné Nagy Mária, vagy Szabóné Nagy Mária, vagy Szabó Mária, avagy Nagy Mária léhet a férjes asszony. Változnak a névviselési szokások. — A nők — főleg a fiatalok — szakítanak a hagyománnyal, — mondta Sipos Tibor, a Fővárosi Tanács anyakönyvi csoportjának vezetője. — Budapesten évente a férjhez menő 20—22 ezer nő közül mintegy 17 ezren veszik át a férjük nevét, sokan azonban hozzákapcsolják a maguk családi és utónevét. Mintegy 2500-an férjük családi nevéhez fűzik a maguk teljes nevét. Ma már nem kevés — csaknem 800 — azoknak a száma, akik férjük családi és maguk utónevét viselik. De ennél is több — mintegy 900 — nő csak a saját nevét használja házasság után is. Általában orvosok, jogászok, a tudományos munkakörökben dolgozó nők. egyetemi, főiskolai hallgatók ragaszkodnak nevükhöz. Ezzel is egyenjogúságukat fejezik ki — mondotta a csoportvezető. — Ügy vélik, a névviselés régi formája elavult. ■ Huszonhat évvel ezelőtt örömmel üdvözölték a családjogi törvényt, amely engedélyezte, hogy a nők ne viseljék a férj nevét, ha nem akarják. Elsőként ők tartották meg leánynevüket. Az öt évvel ezelőtti módosított törvénnyel lehetővé tett újabb névviselési formákat szintén ők választják. A Magyar Nők Országos Tanácsának munkatársai elmondták: e téren is tanulságos volt a családjogi törvény megvalósításának és társadalmi hatásának vizsgálata. Ezt a MNOT kezdeményezésére az Igazságügyi, az Egészségügyi, az Oktatási Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség végezte. Tapasztalataink tanúsága szerint a férjhez menők zöme — Borsodban 96, Baranyában 70 százaléka — a férj teljes nevét használja a „né”-toldattal. Sokan választják azonban a többi névviselési formát is. Kedvelt változat: a férj családi neve a ,;né”-toldattal és a feleség leánykori nevével. Ez — amint a nők indokolják — jelzi a férje- zettséget és ismerteti a nő családi és utónevét is. Sok családban a szülők kérik, hogy a leány a férje nevét viselje. S a férjek egyetértenek ezzel. A nem hagyományos formákat vidéken is a fiatalok választják. A házasulandók az anyakönyvvezető előtt döntenek, a tapasztalat szerint felelősséggel. Házasságkötés után kevesen, s indokoltan kérik a névváltoztatást. Az egyik esetben például a második feleséget zavarta, hogy az első feleség neve az övével azonos. Egy másik esetben a férje családi és saját utónevét viselő feleséget a férj testvérének vélték. — Mintha végtelen idők óta laknék iitt, pedig pár napja csak, hogy beköltöztem. A sok rossz után a jót hamar megszokja az ember és énnekem kijutott a rosszból. Az uramat, Juhász Lászlót 2 éve, hogy eltemettem, magamra maradtam, és 70 évesen keserves elviselni az egyedüllétet. Rászántam magamat és helyet kérvényeztem a szociális otthonba, a szívem is húzott ide. Itt él' — 9 esztendeje — édestestvérem, özvegy Járfás Miklósné. Szerencsém is volt, éppen elkészült az új pavilon — Tavasszal együtt gereblyéznek sebb, erkélyes szobába. Hoztam még valamit — lent van a szerszámos fészerben — egy kis kapa, meg egy gereblye, ha kitavaszodik, beállók a sorba, gondozom a virágoskertet. Hát így vagyok, jól érzem magam, már nem látom reménytelennek a holnapot és nem bánnám... ha élnék még egy kicsit. Juhász Lászlóné testvére, Járfás Miklósné segítségével „pakol ki” új otthonában Az új pavilon ha jól tudom, húszszemélyes — nekem is jutott benne hely, egy szobában lakom a nénémmel. ... Magammal hoztam a televíziót, ez az egy, ami illik ide a csupa szép, egy úri villánál * is kényelmeJogos büszkeséggel beszél az otthonról, az ott gondozott idős emberekről Petri András, a jászberényi Városi Tanács egyesített szociális otthonának igazgatója. — Sokszor gondolunk Januártól a Heves megyei Poroszló község területéről is a Kuntej tiszafüredi üzemébe szállítják a tejet. A napi 6 ezer liter alapanyag növekedés révén az üzem mintegy 5 mázsával több trapista sajtot tud előállítani műszakonként MŰHELYE R MESÉK BIRODALMA Beszélgetés Koós Iván bábtervezővel „Meseország” kellős közepén áll János vitéz, piros a csákója, piros a dolmánya, éles a kardja. Nem messze tőle a szépséges Tünde mosolyog, szőke a haja, lebben a ruhája; ilyen tényleg csak az „egekben” létezik. Ezt a bánatos szemű bocit meg mintha láttam volna már valahol; szinte érzem a rétek, legelők friss, tavaszi illatát. S amott Mandarin leselkedik rám, s ha jobbra nézek, eszembe jut a Diótörő érdekes karácsonyi története. Olvasmányaim kedves alakjai mind ide gyűltek, itt adtak egymásnak randevút. Csoda történt? Könnyen lehet, hisz Koós Iván kétszeres Jászai-díjas bábtervező műhelyében sokféle „csoda” született már, és szolnoki kiállításának anyaga is ebből a műhelyből került ki... — Azt, hogy csoda történt, nem állítanám — mondja a művész. Abban viszont van némi igazság, hogy a bábszínházak világa varázslatos. — ön mikor találkozott először ezzel a varázslatos világgal? — Gyermekkoromban a Népligetben és a Városligetben, Kemény Henrik és Rév István bábszínházaiban csodáltam meg először a paraván művészeit. Később a Képzőművészeti Főiskola festőnövendékeként Rév István óráit is látogattam. Tulajdonképpen ekkor jegyeztem el magam a bábművészettel. Néhány hasonló érdeklődésű barátommal 1954figurák, az orosz népművészet inspirált a tervezésnél, ám ugyanilyen hatással lehetnek az emberre a könyvek, múzeumi gyűjtemények, bármilyen információs anyag. Természetesen másképpen születnek meg egy mesejáték figurái és másképpen a felnőtteknek szóló bábjátékok szereplői. — A bábszínház mellett más színházaknak és a televíziónak is dolgozik. Menynyiben más ez a munka? „Auróra” utódja, az Astra együttes egyébként a közelmúltban ünnepelte működé- sénék 25. évfordulóját. — Idestova 20 éve az Állami Bábszínház tervezője. Sok emlékezetes előadáson láthatták már bábfiguráit, kicsik és nagyok. .— A paraván mögött nem figura és nem díszlet jelenik meg, hanem egy látvány, egy vizuális elképzelés, egy egységes világ és ebbe születnek, ebben mozognak, élnek a különböző karakterek. A művel kell azonosulni, s a szereplők csak ezután öltenék testet. Amikor a Petruskát vittük színre az orosz népi játékKörzetszámuk: 32-es Salgótarjánban modern, négyemeletes épületben kapott helyet az új távhí- vásos és helyközi telefon- központ. A létesítményt decemberben adták át rendeltetésének. A hatezer állomásos crossbar központra folyamatosan kapcsolják rá az előfizetők állomásait. A korábban Kiste- renyén, Szécsényben, Balassagyarmaton, Nagybá- tonyban és Pásztón felszerelt félautomata központokhoz tartozó állomások is hívhatók a most átadott központ közvetítésével, körzetszámuk 32-es — Mindenképpen lépésváltást jelent. Teljesen új helyzet elé állítja a tervezőt, például más térben kell gondolkozni. Ezen kívül az „élő” színházban emberre tervezett jelmezek készülnek és ez egészen másfajta munkát kíván, mint a báb. A bábos szemlélet azonban itt is érvényesülhet. így volt például a Huszonötödik Színház. Don Quijote előadásán. Egyrészt, mert bábjáték is volt az előadásban, másrészt a szereplők állandó mozgása, gyakori „átalakulása” lehetővé, sőt szükségessé tette a bábjáték és tervezés bizonyos jegyeinek alkalmazását. — Az Ön bábjai nemcsak szakmai berkekben aratnak sikereket, — gondolok itt például a prágai Quadriál-' lén 1979-ben nyert díjára hanem a közönség, a gyerekek körében is. Bábfoglalkozásait szívesen látogatják a legkisebbek. — Először hat évvel ezelőtt, az Állami Bábszínház jubileumi bábkiállításának idején tartottam gyermek- foglalkozásokat, vezettem be a gyerekeket a bábkészítés titkaiba. Nagyon fontosnak és nagyon hasznosnak tartom ezeket áz alkalmakat. A kiállítás eleve olyan milliót teremt a gyerekek köré, amely inspirálja őket arra, hogy saját maguk is megpróbálkozzanak hasonló figurák, bábok készítésével. Alkotókészségüket rendkívüli módon fejleszthetik ezzel. — Az Állami Bábszínház előadásai az ország csaknem minden részére eljutnak. Szolnoki kiállításán is sok ismerős figurát köszönthetett a közönség, legközelebb kikkel találkozhatunk? — Bizonyára ide is eljut a Csipkerózsika című mesejáték, amely a budapesti bemutató után, néhány hete' már járja az országot. Jelen pillanatban pedig egy nagyon érdekes, nagyon izgalmas feladaton dolgozom. A Szentivánéji álom szereplői sorakoznak a rajzasztalon. akik — legalábbis úgy- "ondolom — igazán csak a báb-színpadon tudnak kiteljesedni. T. E. ben megalakítottuk az Auróra együttest. A régi Nemzeti Szalon épületében játszottunk, itt úgyszólván mindent megpróbálhattam, ami a bábművészettel kapcsolatos. Színészként, rendezőként ugyanúgy dolgoztam, mint tervezőként. Az majd vissza örömmel az elmúlt két esztendőre. Tavaly és 1979-íbén is egy-egy új, 20 személyes, kétszintes pavilonnal bővült a szociális otthon. Ez lehetővé tette, hogy újabb 40 idős ember kapjon kényelmes helyet, de javítani tudtunk a régi gondozottak ellátásán is. Az idén decemberben átadott új pavilon — akárcsak az elmúlt évi — dicséretes társadalmi összefogással épült. A városi tanács most is egymillió forinttal járult hozzá a bővítéshez, a gazdasági szervek 600 ezer forint értékű társadalmi munkával segítettek. A város lakói a társadalmi munkán kívül ajándékokkal, lakberendezési tárgyakkal járultak hozzá az új épületrész szépítéséhez. A szociális intézmény már 85 idős embernek ad kényelmes, az idős kor napjait bearanyozó otthont. Az intézethez tartozik az öregek napközi otthona, ahol napi háromszori étkezéssel 40 ember ellátását biztosítják. Az egyesült szociális otthon feladata a házi beteg- gondozó szolgálat is. Jászberényben három hivatásos és tizenegy társadalmi gondozó 40 olyan embert lát el, akit betegsége ágyhoz köt. A bővítés tette lehetővé a régi épület felújítását. Miinltagy 300 000 forint költséggel új társalgót, tálalókonyhát építették, felújították a szociális helyiségeket. — Az új pavilon első lakóját, a 70 esztendős Juhász nénit követik a többiek. Jönnek Karcagról, Török- szentmiklósról, Jászfénysza- ruból és itt kap kényelmes elhelyezést az a 15 idős ember, aki eddig a régi tanyai szociális otthonban lakott. Az év végére benépesül a „második” pavilon, gyámolításra szoruló idős em'berek költöznek az otthonba. — illés — Biztosítás számítógéppel Az Állami Biztosító tovább korszerűsíti adminisztrációját, a kötelező biztosítás után január 1-től a budapesti CASCO-biztosítot- tak adatait is számítógépes rendszerrel tartja nyilván. Ugyancsak számítógép tölti ki az új CASCO-kötvénye- ket is, amelyeket postán juttatnak el az ügyfelekhez.
