Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
1979. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Idejében, még december elején kifüggesztették az ünnepi, karácsonyi-szilveszteri munkarendet a jászal- sászentgyörgyii Petőfi Tsz állattenyésztési telepeinek irodádban. A Béke-tanyai tehenészeti telepen dolgozók közül is sokan korán keltek az ünnepek valamelyikén, jónéhányuknak az idei karácsony mind a négy napja munkás ünnep volt. Fejés, gyertya, csillagszóró Délután fél háromra járhat az idő. A ritkára fagyott decemberi levegőben mesz- szire fehérük a szarvasmarhatelep irányában kerékpározók lehelete. Berényj Bé- láné kjardkázalk, naponta kétszer, a legmesszebbről!, a Felvégről, de ezúttal ő érkezett elsőnek. — Az ünnep előtti napon ilyenkor — mereng félhangosan. felerőltetve a fehér gumicsizmákat — a legtöbb családban feltették főni a töltöttkáposztát, sülni a hurka-kolbászt, díszítették a fenyőfát. A tehenészek karácsonya az más. Nekem is előre el kellett végeznem a dolog nagyját, hisz mind a négy ünnepnapon reggel öttől fél nyolcig, délután háromtól fél haltig, -hatig dolgoztunk. A két fejés között nem sokra jutottam volna a készülődéssel. A tehénistállóban párás meleg, a jószágok csendesen ropogtatják az abrakot, egyenletesen zümmögnék a fejőgépek. A máskülönben ugyancsak beszédes fejőnők- nek most csak p kezük jár, de az annál serényebben. Két. két és fél óra alatt negyvenkét tehenet kell kifejnie Berényiné Marikának is. — Bizony nem könnyű munka, különösen annak, aki nem régen kezdte. Én három évig a növénytermesztésben dolgoztam, március óta vagyok csak fejő. Megszerettem már a jószágokat, az itteni munkát, és a kereset is más itt. mint a gyalogmunkán. Majd minden hónapban a duplája. A koránkelést pedig megszokja az ember. — Dehát a vasárnapok, az ünnepek... — No igen, ez vele jár. Nekem is munkás ünnep volt már ez az idei karácsony. Igyekeztünk a fejőssel, a gyertya- meg a csil- lagszóró-gyújtásra hazaértünk az ünnep első estéjén is. így nem maradtam le az örömről, ahogyan a két kislányom kicsomagolta az ajándékba kapott furulyát. Tud ja zenei általánosba járnak. — Hosszú a mostani téli szünet. Kire maradtak a gyerekek? — Szerencsére itthon van a férjem, ők az építőiparban már élőre ledolgozták az ünnepek közötti napokat. A reggeli-délutáni fejésidök között, meg esténként azért kijutott nekem is a családi ünnepből. Húsz óv a Béke-tanyán Karácsony: fenyőünnep, szeretet-ünnep. Javarészét családjától távol töltötte Pásztor István is, aki elle- tős. Nem első eset, — mondja — aligha tudná összeszámolni, hány ünnepnapon dolgozott már a telepen. — Húsz esztendőt húztam le itt, a Béke-tanyán. Beré- nyinének az első, nekem az utolsó dolgos karácsonyom Mire végeztem a fejéssel, a gyerekek feldíszítették a fenyőfát Itt, a telepen ez volt az utolsó dolgos karácsonyom Fordított élet az éjjeliőré volt a közös jószágai között ez a mostani. Megyék januártól nyugdíjba, úgy hiszem rámfér a pihenés harmincnyolc évi munka után. Pihenés? Mit nem mondok, hisz meg se tudnék én már lenni dolog, meg főként jószágok nélkül. Szerencsére lesz mit gondozni otthon is, három-négy anyakocát, egy fejős tehenet, meg üszőt mindig találni a Pásztor portán. — Ahogy a munkarendet nézem, mind a négy ünnepnapon délutáni műszakra jött. — Volt rosszabb is, higy- gye el. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt még hajnaü háromkor keltünk, fél négykor már ga- najoztunk, abrakoltunk. Volt részem bőven a kézi fejősben is, naponta reggel-este tizennégy marha tőgyit kellett végigrángatni. Sokszor felébredtem éjjel. hogy nem tudom a párna meg a dunyha alatt hová dugni a fájós ujjaimat. — Most géppel már köny- nyebb a fejőknek. — Másképp már nem is lehetne. Éves átlagban 3750 litert fejünk ki egy-egy magyartarkától. naponta félezer litert minden fejős. Emlékszem. nem volt egyszerű az átállás. No persze, amikor még részesaratókénit. minden tizedik keresztért vágtam a búzát, én is csak legyintettem először az első arató-cséplő gépre. Nehezen szokták meg, idegenkedtek a tehenészek a gépi fejés- től. Az elsőknek még én magyaráztam el működését, ahogy Jászapátiban tanulóiam. a tanfolyamon. Hirtelen csendesednek Pásztor István szavai. Inkább csak maigának mondja: — Húsz éve még én voltam a telepen a legfiatalabb, most meg egyike a legidősebbeknek. Akikkel a valamikori Béke Tsz-ben együtt kezdtünk, azok legtöbbjét már el is temettük ... — A munka mellett volt azért öröme is az idei ünnepekben. .. .— Persze, hogy volt! Kilenckor, fél tízkor letelt a műszak, nem kellett számítanunk nehéz dllésre, kerékpározhattam be a faluba. Ébren értem még a két kis- unokám. A magamfajta öregedő embernek nincs szebb öröm, mint látni, alhogy az apróságok rácsodálkoztak a csillogó karácsonyfára. „Család” a brigád Korán beköszöntenek a decemberi esték, mire a fejősök, takammányosok, tejkezelők hazainduinak, fel kell kapcsolni a világítást a kerékpárokon. Az elcsendesedett telepen esák az elle- tős és a két éjjeliőr vigyázza a hótiszáznál több jószág nyugalmát. Halla József né pontosan fél hatkor megkezdi körútját az állattenyésztési épületek között. — Négyszer-ötször minden éjszaka végigjárom az istállókat, az elletőt, a borjú- nevelőt. Megnézem, nem ég-e valahol feleslegesen a villany, nem maradt-e nyitva a vízcsap. Ha a szükség, úgy hozza, hált segítek az elle- tősöknek. Gyakorlatom van mán abban is, hét éve élem ezt a fordított életet. Ügy értse, amikor mások az éjszakai pihenésihez készülődnek, én akkor kezdek dolgozni ... — És akkor fekszik, amikor mások munkába indulnak ... — Dehogy fekszem, hogy is telhetném! Vár odahaza nyolc hízó, először azokat ellátom, azután megfőzök egymagámra, csak aztán jöhet a pihenés ... — Egymagára? — Egyedül élek itt Szent- györgyön. sajnos. A lányom, akit hétéves korától egyedül neveltem, a kisunokáim és a vejeim Jászberényben. Már jó előre gondoltam a karácsonyukra. A kis Zsuzsinak hajasbaba, Józsikának billenős játékautó. az anyukájuknak fél bőrkabát, a vőnek meg bőrkesztyű került az én karácsonyfám alá. Persze nehogy azt higgye, rajtuk kívül senki nem nyitotta rám az ajtót az ünnepekben. Az itt dolgozó Sal- lai szocialista brigád nekem család helyett család. Sose feledkeznek meg rólam a névnapomon, a nőnapkor, és a házam felé kerülnek hazatérőben, ha beteg vagyok. Bár az utóbbi, hogy lekopogjam. nagyon-nagyon ritkán adódik. — A fenyőág, a szaloncukorral itt a portásfülke ablakában? — Látja, ezt is a brigádtól kaptam. így szokták minden évben, hogy legyen nyoma itt a telepen is az ünnepi hangulatnak. így aztán a dolgos ünnepnapokkal együtt is boldog, békés karácsonyom volt. Temesközj Ferenc Parancsnoki értekezlet a megyei rendőr- főkapitányságon Tegnap parancsnoki értekezletet tartottak a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányságon. Ez alkalommal köszöntek el beosztottjai a nyugállományba vonuló M. Szabó István rendőr vezérőrnagytól, a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjétől. Az ünnepségen részt vett Andri- kó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Ladvánszki Károly rendőrvezérőrnagy és Földesi Jenő határőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettesek. A megyei rendőr-főkapitányság vezetőjévé Daróczi András rendőr ezredest, megyei rendőr-főkapitányhelyet- test nevezte ki a belügyminiszter. * * » Az Elnöki Tanács M. Szabó István rendőr vezérőrnagynak, a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából a Belügyminisztérium állományában kifejtett több évtizedes, eredményes tevékenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. Kitüntetések Tegnap délután bensőséges kis ünnepségen a megyei tanácsnál három tanácsi tisztségviselő nyugalomba vonulása alkalmából kormánykitüntetésben részesült. Az ünnepségen részt vett Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője. Az Elnöki Tanács nevében a kitüntetéseket Barta László, a megyei tanács elnöke adta át; dr. Hauk István, a Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, megyei tanácstag , szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Porcsalmi Lájos, a megyei tanács vb művelődési osztályának főmunkatársa több évtizedes oktató, nevelő munkájáért, a megyei tanács apparátusában kifejtett eredményes tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült. Balázsits János, a rákóczi- újfalui Községi Tanács elnöke az elmúlt huszonöt évi tanácsi eredményes munkájáért a Munka Érdemrend bronz fokozatát vette át. A munka új szabályai áltoznak a gazdálkodás játékszabályai — óhatatlanul meg kell változnia a munkavégzés szabályainak is. AJkad, akieny- nyivel elintézi a nem túl bőséges közleményt, ami e témában megjelent. Ám akad, aki máris vasszigorral idézi a Murika Törvénykönyvének január elsején életbelépő módosításait, mondván, hogy bizony nehéz idők járnak majd az emberre, legyen bár helye az író- vagy a munkaasztalnál. Csakugyan, a vasszigor jegyében kelt volna a Minisztertanács közelmúltban hozott határozata? A (kérdésre nem adható válasz a gazdálkodás körülményeinek, feltételeinek vizsgálata nélkül. A szerkezetátalakítási programok felgyorsítása, a dinamikusan fejlődő tevékenységek felerősítése, a veszteségesen termelő üzemek visszafejlesztése együtt- jár bizonyos munkaerőigényekkel, illetve feleslegekkel. Előfordul, hogy jelentős népgazdasági hasznot hajító vállalatok tevékenységét krónikus munkaerő- hiány gátolja — megint másutt — éppen az okoz gondot, hogy a törzsgárdát hogyan lássák el megfelelő munkával? Nyilvánvaló, hogy az az ideális — a népgazdaság szempontjából feltétlenül, — hogy e sajátos feszültség föloldódjon. Mégpedig a munkaerő átcsoportosulásával : a stagnáló, veszteséges tevékenységet folytató üzemtől átkerülhessenek a dolgozók a nyereségesbe. A munkajogi szabályok mindezt nem akadályozták ugyan, ám az „átcsoportosulás” szinte kizárólag a magánérdekek szféráján keresztül bonyolódott: az ember kérte a munkakönyvét és átlépett, kilépett, áthelyezték. Az élet megmutatta, hogy ez így nem a legelőnyösebb, illetve számos visszás következménnyel járhat. Megszakadhat a folyamatosság, s a bizonytalanság sem jó ajánlás az egyénnek, a határo- zatlanabbja nem is dönt könnyen. A módosított munkajogi szabályok e problémát — a társadalom és az egyéni érdek figyelembevételével — megnyugtatóan rendezik. Érdekeltté teszik például a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóiknak egy részét nélkülözni tudja bizonyos időtartamig, akkor erre az időre más vállalatnak átengedje őket. A tervszierű munkaerő-átcsoportosítás áthelyezéssel történik, így a munkahely- változtatás a dolgozóra nem feltétlenül jár hátránnyal. Éppen ellenkezőleg, megtörténhet, hogy az új feladatokkal együtt előnyösebb jövedelemszerzési lehetőséghez is jut. Persze, a tervszerű átcsoportosítás nem minden esetben lesz „egyből” jó a dolgozónak — az új vállalatnak; nem szabad alábecsülni az átszervezés nehézségeit és kényelmetlenségeit . sem. Az új helyen meg (kell szokni az új követelményeket, az. új helyzetet, — megtanulva esetleg az új szakmát. A befogadó vállalatnak pedig az átlagosnál nagyobb körültekintéssel, türelemmel, tapintattal és szeretettel illik fogadni azokat, akik a nép- gazdasági érdektől indíttatva állnak át dolgozni. Ne feledjük — a törvénymódosítás önmagában nem oldhatja meg a bonyolult kérdéseket — igaz, kedvező feltételeket és kereteket ad —r azt az érintetteknek kell közös akarattal és felelősséggel megtenni. Mint ahogy a többi, szintén fontos változást is az életben kell majd alkalmas válaszokkal — ezernyi féle-fajta szempont, követelmény egyeztetésével végrehajtani. Hiszen az új szabályok lehetővé teszik, hogy a dolgozó ne egy. hanem például több munkakört lásson el, vagy hogy a munkáltató a helyi feladatoknak és adottságoknak leginkább alkalmas munkarendet hozza létre a munkaidő ésszerű kiaknázására. De feszesebbre is vonják a fegyelmezetlenekkel szembeni intézkedéseket: a fegyelmi következmények elől nem lehet „meglépni” a régi munkahely elhagyásával — a fegyelmi érvényes az új helyen is, s csakugyan szigorúbb e tekintetben az 1980. január 1-én életbe lélő rendelkezés. A gondatlanul okozott kár esetében eddig alkalmazott 15 százalékkal szemben a havi átlagkereset 50 százaléka a kártérítés felső határa. Gondatlan bűncselekménynél, illetve- kirívóan súlyos gondatlanságnál is szigorúbban ítél a törvénykönyv. Ugyanakkor a demokrat' mus szélesítése az indoka annak, hogy a munkaügyi döntő- bizottságok elnökét, s tagjait ezentúl nem kijelölik, hanem — a dolgozók maguk — megválasztják. me, röviden átfutva így foglalhatjuk össze a módosítási lényegét. Mint látható — a változások nem érintették a szocialista rendünk alapvető szabályait azokat amelyek az Alkotmányban is megtalálhatók. De újraszabályoztak néhány olyan fontos területet, amelyen a gazdálkodás új. fokozott követelményei új feltételeket diktálnak a jognak és kötelességnek egyaránt. Ilyen értelemben szorosabb összefüggést kovácsolnak a feladatok és kötelmek — a jogok és elérhető előnyök között. S ezzel nem csupán a társadalom érdekeinek tettek — tesznek ió szolgálatot: felismerheti ehhez fűződő érdekét minden becsületes ember. Matkó István A Magyar Vagonés Gépgyár Szombathelyi Futóműgyárának tizenötezer négyzetméteres gyártócsarnokában az év végéig befejezik a futóműgyártó sorok betelepítését. Az új évtől a szombathelyi gyárban már csak futóművekel, azok alkatrészeit és a Rába-MAN motorok dugattyúit készítik a mezőgazdasági eszközök helyett ^ Fenyőág a porta ablakában
