Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
1979. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Növekvő kiskereskedelmi forgalom Az év elejétől november végéig kereken 282 milliárd íorintos forgalmat — a tavalyinál folyó áron 11 százalékkal, összehasonlítható áron 1,6-kal nagyobbat — bonyolított le a kiskereskedelem. Novemberben tovább növekedett a kiskereskedelmi forgalom, amely 14,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az élelmiszer- ellátás a forgalom 14,3 százalékos növelése ellenére sem okozott gondot. A ruházati cikkek forgalma a kiugróan magas októberi után is élénk maradt, de az ipari szállítások elmaradása, valamint az erős készletcsökkentés miatt az igényeket teljes mértékben nem tudták kielégíteni. Az okozott gondot az iparcikk-kereskedelemben is, ahol a termelői árrendezés lakossági kihatásáról elterjedt hírek nyomán főleg tartós fogyasztási cikkek kereslete rendkívül megélénkült, a bútoroké például olyannyira, hogy lényegében csak a korábbi előjegyzéseket tudta teljesíteni a kereskedelem. Az igényekhez képest kevés volt szinte valamennyi híradástechnikai cikkből, villanybojlerből, centrifugából, porszívóból. Mosógépből, hűtőgépből nem tudtak kellő választékot kínálni. ÖSSZEHÍVTAK SZOLNOK MEGYE TRNACSÁT A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szolnok megye Tanácsának ülését 1979. december 28-án (pénteken) de. 9 órára a Szolnok megyei Tanács tanácstermébe összehívta. A tanácsülés napirendjére kerül: javaslat Szolnok Megye Tanácsa 1980. évi költségvetésére és fejlesztési alap tervére, valamint a helyi tanácsok 1980. évi szabályozóinak és kötelező előirányzatainak megállapítására. A Megyei Tanács 1980. évi munkatervének megállapítása. GELKN-mérleg Hordozható műszerek, átalánydíjas javítás, alkatrészhiány Igazodni a változó igényekhez A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Szolnok megyei kirendeltsége 1979. január 1-én kezdte meg működését hat főszervizzel, nyolc fiókszervizzel és 45 községi átvevőhellyel. Az eltelt hat esztendő alatt hálózata két fiókszervizzel és négy átvevőhellyel bővült. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában jelentős mértékben korszerűsítette meglévő hálózatát. A régi épületekben zsúfoltan dolgozó ,,gelkások” Törökszent- miklóson, Karcagon, Mezőtúron, Szolnokon és Jászberényben új helyiségbe költözhettek. Az igények azonban rohamosan növekednek, emiatt például a jászberényi szerviz máris szűk. A GELKA elsőrendű feladata a lakossági szolgáltatás, a változó igényekhez való alkalmazkodás. A megyében például az utóbbi két esztendőben megszaporodott a színes televíziókészülékek száma, a vállalatnak tehát igazodnia kellett ehhez a tényhez. 1977-berr csupán a szolnoki Beloiannisz úti szerviz javított színes tévéket, tavaly már bekapcsolódott ebbe a munkába a kisújszállási és a jászberényi, az idén pedig valamennyi szerviz. Ahhoz azonban, hogy feladatait maradéktalanul ellássa a GELKA, természetesen megfelelő szakember- gárdára is szüksége van. Ezen a területen bizony vannak „döccenők”. Különösen szembetűnő a mezőtúri szerviz szakmunkáshiánya. Onnan ugyanis az ipari üzemekbe „vándoroltak” a szakemberek, a jobb kereset reményében. A piac minél nagyobb területének elfoglalása, azaz az ügyfelek megnyerése érdekében a GELKA már 1974- ben bevezette az átalánydíjas javítást, amelynek kettős haszna van; egyrészt mentesíti az ügyfeleket a váratlan nagyobb kiadásoktól, másrészt biztonságot nyújt a szerviznek, mert így előre megtervezheti várható árbevételét. Az átalánydíjas ■ szerződések száma hat év alatt csaknem háromszorosára nőtt (1974-ben 3141, az idén 8174), mégsem lehet elégedett a vállalat. A televízió és a hűtőszekrények számához viszonyítva elég kevesen kötöttek ilyen szerződést. A munka minőségének javítását szolgálja, hogy az utóbbi' években másfélmillió forint értékben vásároltak korszerű műszereket, melyek nagy része hordozható, tehát a készüléktulajdonos lakásán kijavíthatják a hibákat a szerelők. Az új műszerek közül különösen hasznos az a hordozható generátor, mely lehetővé teszi a televízió javítását is, ha nincsen adás. Rendkívül sok gondot okoz mind az ügyfeleknek, mind a szervizeseknek a néha szinte krónikussá váló alkatrészhiány. Vonatkozik ez elsősorban az erősáramú háztartási gépekre és a régi típusú híradástechnikai eszközökre. A GELKA megyei kirendeltsége létrehozása óta először adott számot munkájáról a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt. A testület megállapította, hogy a GELKA lakossági szolgáltató tevékenysége jelentősen fejlődött. Hálózata — Tiszafüred kivételével — minden nagyobb településre kiterjed. Az igényeket követő szolgáltatás, a kapacitás bővítése és a minőség javítása érdekében szükséges, hogy a megyei kirendeltség vállalaton belüli tevékenységének arányában kapjon támogatást. Növelje a központ a kirendeltség önállóságát, és teremtse meg a zavartalan alkatrészellátás feltételeit, nagyobb számban biztosítson cserekészülékeket részére. A szolgáltató vállalat a következő években ne a növekvő bevétellel, hanem a lakosság igényeinek maradéktalan kielégítésével mérje munkája fejlődését. B. J. A tervezettnél több mint 80 millió forinttal teljesítette túl éves tervét a BVM szolnoki gyára. Az erdeti tervet a kongresz- szusi munkaverseny meghirdetésekor 460 millióra módositották, a munkaverseny azonban oly mértékben fellendítette a termelést, hogy még ezen felül 30 millió forinttal több lett a gyár árbevétele. A nyereség ezzel arányban mintegy 6 millió forinttal növekedett. Felvételünk a körüreges födém panel rakodásáról készült, amelyből 215 ezer négyzetmétert értékesítettek az idén a lakosságnak FELELŐSSÉGGEL, SZÓKIMONDÓM A beszámoló taggyűlések tapasztalatai A pártkongresszus közvetlen előkészítése a pártdemokráciának megfelelően a beszámolással kezdődik. A párt irányító testületéi, kezdve az alapszervezetek vezetőségeitől, folytatva a pártbizottságokkal egészen a Központi Bizottságig, beszámolnak a kongresszusi ciklusban végzett munkáról. November 15-töl december 15-ig a megye ezerhuszonöt pártalapszervezetében megtartották a beszámoló taggyűléseket és megválasztották a tisztségviselőket — elnököt, jelölő és szavazatszedő bizottságokat — a később sorra kerülő vezetőségválasztó taggyűlésekre. A beszámoló taggyűlések tapasztalatainak és tanulságainak összefoglalására kértük meg Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, aki a következőket mondta el; — Pártunk közelgő kongresszusára és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, mint ismeretes, munka- verseny-mozgalom bontakozott ki, ami már korábban felkeltette az emberek figyelmét politikai életünk ki- emedkedjő eseménysorozata iránt. A pártéletben ennek első állomása az alapszervezetek számadása volt, amire felelősségük tudatában készültek a pártvezetőségek. A taggyűléseket nagy érdeklődés kísérte, a párttagság részvételi aránya nyolcvan százalék felett volt. A beszámolók fölötti vitában a tagságnak több mint negyede vett részt. Ez bizonyítja, hogy a pártcsoportókban megelőzően lezajlott megbeszélések elérték céljukat. Sikerült bevonni a párttagokat az előkészületekbe, minden kommunista érezhette, hogy a vezetőség igényli véleményét, javaslatait az öt esztendő munkájáról készítendő számvetéshez, az elvégzésre váró feladatok meghatározásához. A tagok példamutatásának, pártmegbízatásaik teljesítésének értékelésével az önvizsgálat követelményének is eleget tettek a párt- csoportok. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolói kollektív munkát tükröztek. Jól hasznosították ezekben a tagsági könyvek cseréje alkalmával hozott határozatokat, a leeutóbbi években megtartott beszámoló taggyűlések A beszámoló taggyűlések az alapszervezetek fejlődését tanúsítják. Azt, hogy az utóbbi években mindinkább betöltik szerepüket és felismerik sajátos helyi tennivalóikat a párt politikájának végrehajtásában. Erre a következtetésre lehet jutni a beszámolók ismeretében, mert ezekben a munkahelyek legfontosabb kérdéseit a párthatározatok megvalósításának szemszögéből vizsgálták. Javult a pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége, amit a társadalmunk fejlődéséből, a gazdálkodás bonyolultabb viszonyaiból eredő időszerű feladatok. problémák megoldása meg is követel. Ennék megfelelően nőtt a párttagság aktivitása, felelősségérzete. szélesedett a konkrét, számon kérhető feladatokkal megbízott párttagok köre. Jelentős eredmény, hogy a kommunisták több mint nyolcvan százalékának van állandó pártmegbízatása, és többsége példásan teljesíti. Jobban dolgoznak a pártcsoportok is. Sok helyen beszélték azonban arról is, hogy a pártmunka szervezésének és ellenőrzésének módszerei korszerűsítésre várnak, a vezetőségek hasznosítsanak többet azokból a tapasztalatokból, amelyeket a tagok pártfeladataik elvégzése közben szereznek. Jelentőségéhez mérten kapott helyet a beszámolókban a párttaggá nevelő munka, amely a két kongresszus között eredményes volt. Évente 3—3,5 százalékkal emelkedett a párttagság létszáma a megyében. Az új tagok hatvan százaléka fizikai dolgozó, a női párttagok Sokat fejlődött a tömeg- szervezetek, mozgalmak pártirányítása, tartalmasabbá vált munkájuk, az alap- szervezetek önkritikusan azonban azt is megállapítotdokumentumait és a pártcso- port-értekezleteken elhangzott észrevételeket, valamint az irányító pártszervnek az adott alapszervezet munkájáról szóló minősítését. Ennek megállapításai többnyire megegyeztek a vezetőség véleményével, különbség a nőpolitikái és az ideológiai nevelő munikával kapcsolatos határozatok végrehajtásának értékelésében mutatkozott, a pártszervek ezeknél ugyanis magasabb mércét" állítottak, mint a vezetőségek. A párt- szervek törekvései ellenére sem sikerült minden alapszervezetben pontosan számba venni a tényleges tennivalókat, egy részük csupán a cselekvések általános célját foglalta határozatba. Mindent figyelembe véve mégis azt lehet mondani, hogy a taggyűlésekre való felkészülés eredményes volt, a munka a megyei pártbizottság intézkedési tervében megjelölt politikai célkitűzések szem előtt tartásával folyt, ezt állapította meg a megyei párt-végréhajtóbi- zottság, amikor megtárgyalta a tapasztalatokat. aránya a korábbi 27-tel szemben 28,9 százalékot tesz ki az össztagságon belül, örvendetes tény, hogy a 30 éven aluli korosztályból felvettek nagy többségének a KISZ az egyik ajánlója. A pártépítési programok sikeres megvalósítása arra is mutat, hogy a pártszervezetek tekintélye és befolyása a pártonkívüliek körében vonzerőt jelent a párttagsághoz, aminek növeléséről a jövőben sem szabad elfeledkezni. Az ideológiai, politikai nevelő munkáról szólva jelentős eredménynek minősítették, hogy erősödött a tagság eszmei felkészültsége, cselekvési egysége. A tudatformálás, a helytelen szemlélet megváltoztatása érdekében kifejtett tevékenység tapasztalatainak összegzésére, a tanulságok levonására a vezetőségnek egy része nem fordított elég figyelmet. A beszámolók a pártmun- ka minden területét átfogták. természetesen nem egyforma részletes elemzést adva róluk, hanem a valóságos helyzetből kiindulva inkább a gyenge pontokra irányították a kommunista közösségek figyelmét. A termelés területén működő alapszervezetek sokoldalúan foglalkoztak a gazdálkodás kérdéseivel, a párt gazdaságpolitikájának helyi megvalósításával. Ennek nem mond ellent, hogy néhány alapszervezetben nehézséget okoz a gazdálkodás elemzése, a helyi szükségletekhez igazodó politikai feladatok megszabása, mert nem kielégítő az együttműködés a pártvezetőség és a gazdasági vezetők között. ták, hogy van még mit javítani a segítő, ellenőrző tevékenységen. Az őszinte, kritikus hangvételű számvetést készítő vezetőségek, nagyon helyesen, azt tartották, hogy a fejlődés eredményed nem fedhetik el a hiányosságokat, a gondokat, amelyek megoldása a kitűzött céljaink elérésének feltétele. A taggyűlések vitájának jellemző vonása, hogy a kommunisták józanul mérlegelve, szókimondóan beszéltek közös dolgaikról, a partéiét fejlődéséről és a fogyatékosságokról. A társadalmi, a gazdasági, a politikai élet mai problémáival ösz- szefüggésben szóltak az öt év eredményeiről. Kifejezték, hogy részesei akarnak lenni területük gondjai megoldásának, ügyünkhöz méltó pártossággal emeltek fel sokan szavukat a hibák, a lazaságok ellen, hangoztatva ezekért gyakran személyes felelősségüket is. A párttagok javaslatai A termelőüzemekben sokoldalúan boncolgatták a gazdálkodást, igényelték a gazdasági szervező munka fejlesztését, konkrét javaslatokat is tettek a munka- szervezésre, a takarékos gazdálkodásra, a munkafegyelem javítására. Felhívtálk a figyelmet arra, hogy a minőség a munka minden fázisában követelmény. az alapanyagtól a késztermékig, mert rossz anyagból nem lehet jó minőségű árut gyártani. Az anyag- és az alkatrészellátás hiányosságai is szóba kerültek, nincs szükség túlméretezett készletekre. de jobban kell biztosítani a folyamatos munkához az anyagokat, eszközöket. Sokan elmondták, egyetértenek a munka mennyiségét és minőségét pontosabban kifejező bérezési formák bevezetésével. de azt is elvárják az irányító posztokon dolgozóktól, hogy hatékonyabb intézkedéseket foganatosítsanak a munkaszervezésben és az üresjáratok, az indokolatlan túlórák megszüntetése érdekében is. A mezőgazdasági üzemek taggyűléseinek vitájában résztvevők a termelés műszaki-technikai feltételeinek fejlődését értékelték nagyra, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a sok millió forintot érő gépreket, berendezéseket jobban kell hasznosítani és gondosan kezelni, karbantartani. A zöldség-gyümölcstermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetben kifogásolták, hogy egyesek a háztájit előbbrevalónak tartják a közösnél. A kereskedelemben dolgozó párttagok a gazdaságosság javításának lehetőségeit elsősorban a pontosabb árurendelésben és a változó fogyasztói szokások alap>osabb megismerésében jelölték meg. A közoktatásra és a köz- művelődésre vonatkozó párthatározatok a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a taggyűléseken. tanúsítva, hogy jelentőségüket felismerték az alapiszervezetek. A beszámoló taggyűlések tapasztalatai, a demokratikus légkörben zajló viták azt igazolják, hogy párttagságunk eszmei, piolitilkai, szervezeti egysége megerősödött Erre építve fejleszthetjük tovább a cselekvési egységet, mely meghatározó a párt célkitűzéseinek valóra váltásában. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a taggyűléseken elhangzott javaslatok, észrevételek sorsát a pértvezetőségek, a pártszervek figyelemmel kísérjék, azokra kielégítő választ kap>- janak a párttagok. Gondoskodni kell arról is, hogy a reális javaslatokat minél előbb hasznosítsák a munkában. A párttagság nagyfokú aktivitására számítunk a kongresszusi irányelvek vitája során is. mert a XII. kongresszus hivatott — a párttagság véleményét ismerve — megjelölni pártunk számára a következő esztendőkben követendő utat — fejezte be nyilatkozatát Szűcs János. Lazányi Angéla Fejlődött az alapszervezeti munka Reálisan, kritikusan
