Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 23. A NÉPGAZDASÁG 1980. Elfi TERlfE (Folytatás az 1. oldalról.) A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alakul. Állami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagyberuházások közül a Tiszai Hőerőmű, I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát poli propi lén gy ára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött. A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ésszerű készletgazdálkodásra. így a készletfelhalmozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél is. A külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubel elszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubel elszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977. évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. űz 1980. évi terv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979 decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszinvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980. évi népagzdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltételek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső fel- használás valamelyest az 1979. évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behozatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének döntő részben a gazdaságos kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet észszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1980. évi népgazdasági terv legfontosabb elöirány zatai az 1979. év százalékában: Nemzeti jövedelem 103,0 — 103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés 103,5 — 104,0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97,0 — 97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0 — 105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0 — 96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0 — 101,5 Ipar Az ipari termelésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősorban a nem rubel viszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubel viszonylatú kivitel, és a belföldi keresletet' jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan. amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelő kapacitásaikat és azok kihasználását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben levő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál program készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkatrészek. féltermékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését. a készletgazdálkodás ésszerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén- és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten, ezen belül az alumíniumkohászat termelése gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan nőj különösen a vegyipari és vákuumtechnikai gépek és berendezések, az autóbuszok, a villamos forgógépek, a félvezető eszközök, á fényforrások, elektroncsövek, az ügyviteltechnikai eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építőanyagiparon belül a cement, a csempe, a háztartási finom öblösüveg és a díszműporcelán termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősorban a tehergépkocsi- és traktorabroncsköpeny-, a PVC-, a gyógyszer- és a növényvédőszer- termelés bővül. A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóeszköz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik, így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagráfordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. Építőipar Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beruházások befejező munkáit, javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az építés-szerelési feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartási-karbantartási jellegű építési feladatoké pedig nő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni az építési kapacitások és a munkaerő megfelelő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése és az állattenyésztéseiért termelési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászos gabonatermés után — a növénytermesztés 10—11 százalékos növelését irányozta elő. Ennek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat; javítani kell a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a melléktermékek hasznosítását. Az eszközök jobb. különösen pedig a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb fel- használásával javul a termelés hatékonysága, emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszertermelés növekedése főként a kivitel fokozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, növelni kell a gazdaságosan exoortálható feldolgozott termékek arányát. Szállítás és hírközlés Az áruszállítási teljesítmények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés növekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emelkednek. A személyszállítási teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés tervezett fejlesztése eredményeképpen a hálózat teljesítőképessége és a forgalom biztonsága tovább javul. A korszerű vontatás aránya eléri a 95 százalékot. A közúti közlekedés számára 1900 autóbuszt és 19 ezer tehergépkocsit szereznek be. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés járműállománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi-hidat és az észak—déli metróvonal Kőbánya-Kispest vasútállomás—Nagyvárad tér közötti szakaszát. Megindulhat a forgalom az M—3-as autópálya Gödöllő—Hatvan közötti szakaszán. Bővül a távbeszélőhálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. Beruházások, készletalakulás A beruházások volumenének csökkenése — a külgazdasági egyensúlyra való kedvező hatás mellett — elősegíti a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang javítását, a folyamatban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezését. A termelő ágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősorban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható; egyes indokolt esetekben — a piaci feltételek vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása miatt — sor kerülhet a fejlesztések átütemezésére vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami beruházásokra az ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejeződik be. Ezek közül legjelentősebb a bélapátfalvai cementgyár beruházása, a recski bányászati kutatás, valamint a tiszai Kőolajfi- nomitó beruházása. Üj nagy- beruházás nem kezdhető. A vállalati beruházások állami támogatása az ez évinél kisebb lesz, és csökken a beruházási hitelkeret is. Elő kell segíteni a konvertálható export árualapot bővítő és importot megtakarító gazdaságos fejlesztések tervszerű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő célcsoportos és egyéb, állami beruházások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére összpontosítani; ugyanakkor reális ütemezéssel meg kell iteremteni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges I feltételeket is. A késZletgazdáJlikodás területéin á minőségi követelmények kerülnék előtérbe. A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készlet gazdálkodás rendszerének, szervezetiének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesítése. R lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A munkaerő teljes foglalkoztatása mellett a termelési szerkezet gyorsabb és hatékonyabb változása' fokozza a munkaerő szakmai rugalmassága és mobilizálása iránti igényt. A termelő ágazatokban a munkaerő- kereslet — a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a hatására —■ mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A mezőgazdaságiban dolgozók száma — az ipari tevékenység bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem válltto- zik. A nem termelő ágazatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhítik — kedvező esetben sok helyen megszüntetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban az 1979. évivel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jövedelemintézkedésiek 198Ó-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és aUkálmazot- tak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979 második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökkenés u'ián — 0,5 százalékkal növekszik. A nominálkere- setek növekedése jobban igazodik a gazdasági eredményekhez. Fokozni keüli a' jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddiginél rugalmasabb fogyasztói árváltozások elősegítik az áraiknak a ráfordításokhoz való közelítését, a kereslet és a (kínálat jobb összhangjának megteremtését. A (terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz élő. Bővül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltató hálózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekintézmény-hálózat 1980-ban is ’tovább fejlődik. Mintegy 82» ezer lakás — ezen beliül 25 ezer állami lialkás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményei látottsága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak számának növedésével 1980 végére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyák száma 91 lesz. Az ellátást javítja ake- repes’tarcsai kórház 580 ágy- gyal történő bővítése. A já- ■röbeteg-ellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bővül. Jelentősen nő a szociális otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek száméinak gyarapodásával! az óvodáskorú gyermekek 86 százalékának elhelyezése biztosítható. Az általános iskolai ‘tantermek számának növelésével, tovább csökken alzegy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 új osztályterem és 1600 otthoni férőhely átadásával toválhb javulnak. Az egyetemek és főiskolák nappali ’tagozatára 16 300 elsőéves hallgató vehető fel1. Befejeződik a budapesti Vörösmarty téri kulturális központ építése. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubel elszámolású viszonylatokban a béhozatal legalább 5—6 százalékkal ; a kivitel hasonló ütemben bővül. Nem rubel elszámolású viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő, a behozatal volumene valamivel az 1979. évi szin’t alatt marad. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek és követelmények jobb megismerését, az egyensúlyi céloknak, valamint a termelő, illetve felhasználó vállalatok gazdasági érdekeinek következetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az eladások és vásárlások jó időzítésével a konjunkturális változásokból fakadó előnyök kihasználására. A termelő és külkereskedelmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedjenek a kivitel jövedelmezőségének javítására, és a kapacitások gazdaságos exportra való átállítására. flz 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések A népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás központi és helyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet folytassanak. Következetesen hajtsák végre a tervben hozott központi döntéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alakulását, szükség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kormányzati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását szolgálja a gazdasági szabályozó- rendszer módosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltételeket hoznak létre, amelyek a vállalatokat a termelés szerkezetének erőteljesebb, a nemzetközi értékítélet szerint hatékony fejlesztésére, a gazdaságos kivitel bővítésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és' a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaság- irányítási rendszer alapelveinek teljesebb és következetesebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, az eddiginél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedelmek — teljesítményektől függő — differenciálódásának. Az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő új termelői árrendszer alapelveit folyamatosan érvényesítik. Amennyiben egyes területeken a termelői árak az árrendezés alapelveitől lényegesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre kerül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabban követik a világpiaci árarányok változását. Az árhatóságok az árellenőrzés megszigorításával, a jogszabályok. által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával — többek között gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezésével is — érvényt szereznek az árképzési előírások következetes betartásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesítése sokrétű, összetett tevékenységet igényel a gazdálkodás minden szintjén. Az előirányzott és esetleges későbbi intézkedések eredményes végrehajtásával, az állami gazdaságirányító szervek, a vállalatok és szövetkezetek hatékony gazdasági munkájával azonban a célok elérhetők. A Minisztertanács — a szakszervezetek országos tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a nép- gazdasági terv megvalósítását a munkaverseny-mozga- lom is előmozdítsa. A tervcélokat a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok munkaverseny-felajánlásai akkor szolgálják a leghatékonyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javításárá, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősítésére irányulnak. A Minisztertanács felhívja a dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve aktívan vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában.
