Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 300. szám, 1979. december 23., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A NÉPGAZDASÁG 1980. ÉVI TERVE A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kormány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtárgyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította, hogy bár az 197.9. évi terv végrehajtása a vártnál nehezebb gazdasági helyzetiben ikezdődött meg, a fő gazdaságpoli'tikai célt sikerült elérni: megkezdődött a gazdasági egyensúly ihelyre- álilításánalk folyamata. A terv végrehajtását nehezítette, hogy az időjárás a mezőgazdaságban terméskiesést okozott, a külkereskedelmi cserearányok számítottnál nagyobb romlása pedig jelentős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése — figyelembe véve a nehéz külső és belső körülményeket — kedvezőnek ítélhető. Bár a gazdasági munka irán- *ti hatékonysági és minőségi követelmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgazdaság egyensúlyi helyzete javul, a gazdasági folyamiatok nagyobbrészt a tervezetthez közelálilóan alakulnak. Mindez annak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az évi gazdasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszközöket és intézkedéseket, a gazdaság irányító szervek szemlélete és gyakorlati ‘tevékenysége jelentősen 'fejlődött, a gazdálkodó szervezeték és a dolgozók eredményes munkát végeztek a célok elérése érdekében. " A terv az egyensúlyi helyzet javításának követelményéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének útja: a gazdaságosan előállított, minden piacon versenyképes termékek termelésének dinamikus növelése, a ráfordítások csökkentése, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység javítása. Ennek megfelelően a terv a belföldi felhasználásnak az 1978. évihez hasonló színvonalát, ezen belül, a fogyasztás szerény növekedését és a felhalmozás mérséklését,; a kivitel gyors, a behozatal1 igen kis mértékű emelkedését irányozta elő. A népgazdasági terv irányvonalának megfelelően a gazdasági növekedés üteme kisebb az 1978. évinél. A fejlődés iránya és az elosztási arányok alapjában megfeleld nék a tenvezettnék. A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb ütemben emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkenése miatt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása elmarad az 1978. évi és a .tervezett színvonaltól is. Ezen beiül a lakosság fogyasztása mérsékelten emelkedik, a felhalmozás viszont lényegesen alacsonyabb az előző évinél,. A iferv előirányzatainak megfelelően a kivitel dinamikusan nő, a behozatal csökken. Az ipari termelés növekedése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a tervezettnél lassúbb. A tavalyihoz képest különösen a vililiamosenergia-iparban. a gépiparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üteme. Az ipari ‘‘termelés szerkezete a terv céljainak megfelelően változik. Az ipar beli- földi értékesítése — a kereslet alakulásával összefüggésben — nem, vagy alig nő,, néhány esetben azonban előfordult, hogy az igényeket nem elégítették ki- A rubel elszámolású kivitel a tervezettnek megfelelően, a nem rubel elszámolású kivitel azt meghaladóan emelkedik. A nem rubel elszámolású kivitelt dinamikusan növelő vállalatok termelése az átlagosnál gyorsabban fejlődik. Több vállalat termelése viszont az 1978. évi szintet sem éri el. A belföldi kooperációs " kapcsolatok fejlődése továbbra sem kielégítő, az anyag- és álkatrészellátási nehézségek esetenként fennakadást okoztak a termelésben. Az anyag- és energiatakarékosság növelésére. a termelési szerkezet . korszerűsítésére irányuló intézke- désék végrehajtása vontatottan haliad. Nőtt az alaphiányos, veszteséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok száma, a gazdálkodás nem kielégítő jiavítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a. nehezebb gazdasági feltét eleket jobban közvetítő szabályozás következtében, E vállalatok fokozták erőfeszítéseiket helyzetük javítására, néhány vállalatnak azonban központi segítséget kellett nyújtani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második félévben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek megfelelt. A visz- szautasított építési rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a tavalyi színvonal alatt marad, az álláttenyésztés termelése emelkedik. A csa- padókszegény ősz, a kemény tél és a belvizek -miatt 220 ezer hektár őszi vetés pusztult ki- A tavasz végi—koranyári aszály további terméskiesést okozott. Kenyérgabonából, rizsből, burgonyából és a zöldség- gyümölcsfélékből a tervezettnél kevesebb termett. Az állatállomány .— a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvonalat. A vágómarha- termelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények kielégítését. A kedvezően fejlődő sertés- és kocaállomány több vágósertés termelését tette lehetővé, és megalapozza a termélés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmények — a mérsékeltebb ütemű termeléssel összefüggésben — az előző évinél lassabban nőnék. A vasút áruszállítási teljesítménye mérsékelten, a közúti közlekedésé jelentősebben haladja meg a tavalyit. A személyszállítási teljesítmények növekedési üteme mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább - fejlődtek. A személygépkocsi-állomány több minit 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km uta‘t korszerűsítettek. és több mint 1300 km-en végezték el, az útburkolat megerősítését. A munkaerőf orrás. — elsősorban demográfiai okok miatt — tovább csökken. Enr nek ellenére az ak'tív keresők száma —■ a gyermek- gondozási segélyen lévők, valamint a háztartásbeliek számának mérséklődése miatt — gyakorlatilag nem változik. A vállalatok munkaerő- kereslete mérséklődött. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közelálló mértekben nő. A lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának növekedése mérséklődött, Az árszínvonal a júliusi árintézkedések nyomán a korábbi évekénél jelentősebben emelkedett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssefl, együtt — jelentősen növekednek,. a fogyasztói árak növékedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, vagy alig nő, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére pedig valamelyest csökken. A lakosság fogyasztása a tervezettet megközelít, ően nő, mivel jövedelmeinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásárlásra. Az élelmiszerekből az áruellátás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de néhány termékből (néhány ruházati cikk, műszaki áruk. bútorok, építőanyagok) nem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagymértékben megnőtt keresletet. Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épül fel. Az egészség- ügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével. tovább javul. A bölcsődei helyek száma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervezettet meghaladóan nő. Az általános iskolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökken. (Folytatás a 2. oldalon) Új kétnyomsávos közúti híd építését kezdték el a Zagyván Újszásznál. A híd 185 cölöpön nyugszik majd, amelyeket a budapesti Lakásépítő Vállalat szakemberei juttatnak a földbe. A hídépítés további munkálatait a KÉV Metró végzi KÖZLEMÉNY az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1979. december 19-i üléséről 3—4. oldal ■■■■■■■■■■■■ Ami a borítékon kívül van Uj szociális épület a Tisza Cipőgyárban Milliókat tesz ki az ösz- szeg, amelyet megyénk legnagyobb - könnyűipari üzeme, a martfűi Tisza Cipőgyár a dolgozók életkörülményeinek tervszerű és folyamatos javítására fordít. A borítékon kívüli juttatásból szinte kivétel nélkül minden vállalati dolgozó részesül valamilyen módon. A központi gyártelepen például 2500 adagos konyha üzemel, a gyáregységek pedig ételmelegítőkkel rendelkeznek. Az üzemi étkeztetés támogatására az idén is majdnem 3 millió forintot fordítanák, 150 ezer forint költséggel pedig korszerűsítették az étterem berendezéseit. A munkásszállások is évről évre megújulnak. Az idén több nagyobb szobát, 2—3 ágyasra alakítottak át, és a régi elhasznált fekvőhelyeket, heverőket újakkal cserélték fel. Űj színfolt, hogy a lakószobákba 60 literes hűtőszekrényeket helyeztek el. A munkásotthonok korszerűsítésére fordított összeg kereken 200 ezer forint. FUZUESSZO EXPORTPn Kétszáznegyven hektár területen termelt fűzvessző feldolgozása az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat tiszafüredi üzemének feladata. A vesszőket gondos válogatás után főzik, hántolják, osztályozzák, szárítják. A gyakorlott asszony- kezek az idén 39 vagon vesszőt dolgoztak fel, amelynek mintegy 90 százalékából a békési kosárgyárban készül exportáru. A hántolást gépek végzik Az asszonyok védőruhában, kesztyűben dolgoznak Válogatás A vállalat szociálpolitikai tervének egyik sarkallatos pontja a lakásépítések és a gyermekintézmények támogatása. öt év alatt 265 munkáslakást adták át, éves átlagban 1 millió 600 ezer forintot fordították a vásárlások támogatására. Ezt az összeget megtoldottak a kislakásépítők számára megszavazott összeggel, évi 2— 300 ezer forinttal. Ez any- ny,it jelent, hogy a munkáslakások vásárlói 40—50 ezer a kislakásépítők pedig 25 ezer forint juttatásban részesültek. A Tisza Cipőgyár jelenleg 60 személyes üzemi bölcsődével és 237 gyermeket befogadó üzemi óvodával rendelkezik. A múlt évben 50, az idén 20 személyes óvodát nyitottak meg. A vállalat 2 millió 500 ezer forintból biztosítja a gyermekintézmények évi üzemeltetését. A martfűi dolgozók is azt vallják, hogy a jobb munkahelyi körülmények, a széles körű szociális gondoskodás inspirál a hatékonyabb termelő munkára, a gyárhoz kötődésre. Ezért fordítanak nagy figyelmet a vállalat vezetői a kulturáltabb életmód-változtatásra. Az idén is több mint ezer dolgozó és családtagjaik részére teremtettek üdülési lehetőséget. A szociálpolitikai fejlesztés egyenletes és állandó folyamat a Tisza Cipőgyárban. Az V. ötéves terv szerves részeként 1980-ban adják át az 50 millió forint körüli költséggel épülő új szociális létesítményt, amely 1500 dolgozó részére teremti meg a kényelmes tisztálkodás, öl- tözés feltételeit. Bővítik és korszerűsítik az üzemorvosi rendelőt, lehetővé válik fogászati. nőgyógyászati, bőrgyógyászati és fizikotherá- piás szakrendelés helybeni elvégzése. Folytatják az üzemi konyha korszerűsítését is. Az 1980-ban befejeződő munka 10 millió forintnál nagyobb összeget igényel. Sor kerül a munkásszállók karbantartására, az elektromos hálózat korszerűsítésére és az elavult bútorok cseréjére. A lakásépítési program keretében 18 munkáslakást adnak át, kétmilliónál nagyobb vállalati támogatással.
