Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 2. Az épülő levéltár Szolnokon Fotó: NZS MEZŐTÚRON Jöhet a demográfiai hullám Diákok városa. Van valami varázs ebben a kifeje­zésben, a fiatalságra, az örök megújulásra utal. Nincs szabály, hogy melyik település nevezhető így, de ha len­ne is, Mezőtúr alighanem megfelelne a kritériumoknak. A 24 ezer lakosú városban főiskola, két középiskola, két szakmunkásképző intézet, négy általános iskola, zeneis­kola, sportiskola szolgál a fiatalok oktatására-nevelésére. Noha a felsőoktatási intéz­mény, a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai kara _ működtetése nem a városi tanács felada­ta, a kollégiumokkal, óvo­dákkal együtt így is több mint tíz oktatási intézmény fenntartásáról kell gondos­kodni. A költségvetés lehet bármekkora, az iskoláknál aligha lehet spórolni, szep­temberben ha megszólal a csengő, a munkának el kell kezdődnie. Mezőtúron az évi 92 milliós költségvetés két­harmad részén az oktatás és az egészségügy osztozkodik. Bármilyen nagy összegről is legyen azonban szó, nem nélkülözhető a társadalmi segítség, összefogás, amely­nek már szinte hagyománya van a városban. A mezőtú­riak igen szépen vizsgáztak a szőkébb hazájukért vég­zett odaadó munkában. Ta­valy a 21,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkával a második helyet szerezték meg a megyei területfejlesz­tési versenyben. Az összeg jelentős részét- éppen az ok­tatásügy kapta. Amit az óvo­dai hálózat fejlesztésében végeztek a város üzemei, szövetkezetei, az példa lehet más települések előtt. A ta­valy épített százszemél-yes óvodának tervezett gyermek- intézményt kétszáz kisgyer­mek számára „bővítették ki”. A kétszáz helyből százhar­minchatot huszonhárom üzem, vállalat, illetve szö­vetkezet „váltott ki”; több mint kilencmillió forintot adtak össze az új óvodára, de a magánosok, a nyugdí­jasok is gyakran be-beko- pogtattak a tanácsra közcél­ra felajánlott megtakarított forintjaikkal. így az idén Mezőtúron nem okozott kü­lönösebb gondot az óvodai felvételi igények kielégítése. Az összefogás mellett ter­mészetesen szerepe van az eredményben a városi tanács tervező és szervező munká­jának is. Évekkel ezelőtt ki­számították, hogy hány óvo­dáskorú lesz a városban, s így a demográfiai hullám váltakozása nem okozott meglepetést, megoldhatat­lan gondokat. Jövőre iskolába lép az^ óvo­dákból az első nagy létszámú évfolyam. Mezőtúron előrelát­hatólag kétszáz-kétszázötven­nel több lesz az elsősök száma, mint az idén. Az általános is­kolai hálózat új intézménnyel bővül, jó ütemben készül a 12 tantermes iskola. Bár az át­adási határidő 1980. novem­ber 15-e az ÁÉV építői ígé­rik, hogy szeptemberre át­adják. S ha kell társadalmi segítségből biztosan megint nem lesz hiány. Az iskoláztatás azonban ennek ellenére sem felhőt­len, amelynek oka többek között az, hogy évtizedek óta most épül Mezőtúron az első általános iskola. Másrészt a tanyák elnéptelenedése foly­tán megszűntek a tanyasi iskolák. Ám a lakosság „ván­dorlása” szinte kiszámítha­tatlan, az utóbbi években sokan — főleg fiatalok — költöznek ki a tanyákra, a gyerekek iskoláztatását vi­szont a városban kell meg­oldani. A százszemélyes ta­nyasi kollégiumban százöt­venen élnek. A város lakosságának nö­vekedése a demográfiai hul­lámzás nélkül is új felada­tokat jelent az általános is­kolai hálózat fejlesztésében. Az idei tanévben például újra vissza kellett állítani a váltott tanítást, s nem ritka az olyan tanulócsoport, amelyben több mint negy­ven a diákok száma. Az új iskola mielőbbi belépésére nyilvánvalóan nagy szükség van. A városban évek óta nincs pedagógushiány a testneve­lés szakosokat kivéve. A több mint négyszáz nevelő közt csupán néhányan képe­sítés nélküliek. Életkörülmé­nyeik javításáért is sokat tesz a város, az épülő laká­sok mintegy tíz százalékát pedagógusoknak utalják ki. S hogy a nevelők jól érzik magukat Mezőtúron — az is­kolák zsúfoltsága ellenére is — azt bizonyítja, hogy éven­te négy-öt lakást építenek pedagógus kölcsönnel. T. G. Klub — közös erővel Ha „odafigyel” a tanács Amikor nincs kötött prog­ram, játszani, beszélgetni, lemezű hallgatni lehet T ermészetes, hogy egy több mint tizenkétezer lakosú nagyközségben sok olyan fiatal él, akiben érdeklődés, igény van a tár­sas művelődési formák, szó­rakozási alkalmak iránt. Nincs ez másként Tiszaföld- váron sem. s az utóbbi idő­ben a tanács és intézményei — együtt a fiatalokkal — sokat tettek a lehetőségek bővítéséért. Mi tagadás: szükség is volt — van — erre az összefogásra, mert a település közművelődési in­tézményei meglehetősen kor­szerűtlenek, önmagukban nem túlságosan „csábítóak”. Tavaly a tanács kezdemé­nyezésére — és jelentős anyagi. támogatásával — a hét kilométer hosszú falu „túlsó” felén levő ószőlői klubkönyvtárban hozzáfog­tak egy klubszoba kialakítá­sához. Hiányzott a „közös­ségi otthon” az ószőlői fia­taloknak is, úgy hogy társa­dalmi munkájukkal siettek elősegíteni a klub mielőbbi megnyitását. Harmincezer forint értékű munkát vé­geztek. s a klub még ta­valy megkezdhette működé­sét. S működik azóta is. He­tente egy alkalommal szer­vezett program várja a klub­tagokat — többségében mun­kás- és téeszdolgozó fiata­lokat —, s azokon az esté­ken, amikor nincs „kötött” program, játszani, beszél­getni, lemezt hallgatni le­het. Egyszóval — ahogy ter­vezték — a fiatalok társas művelődésének, szórakozá­sának lett színtere a klub — s az ma is. Túl mindezen: a tanács kezdeményezésével, közössé­gi mozgósítással sikerült a közművelődés körülményéin is javítani — egy olyan te­lepülésen, ahol van mit ja­vítani ezeken a körülménye­ken. Tehát: ismételhető, hasznos példát is mutattak. — szj — A FEGYVERNEMEK Nem légvárakat építenek Régi igazság, hogy olyan kalappal köszönünk. ami­lyen van. Igen, ám, de a használt, viseltes föveget is rendben, tisztán lehet tar­tani. A példázat olyankor jut eszünkbe — a megyét jár­va —, amikor a művelődés hajlékát régi, omlatag épü­letben találjuk, s minden kőműveskanál és festék után kiált — de olyankor is emlékezhetünk a szólásmon­dásra, amikor a hajdani iparoskörök, úrikaszinók ós­di épületei éppen az „öreg ember, nem vén ember" iga­zával megszépülve, fiatalos köntösben, kicsinosítva vár­ják a látogatókat. Nemcsak a tanács ügye A fegyverneki Nagyköz­ségi Tanács igen lényeglá- tóan gazdálkodik a telepü­lés művelődési lehetőségei­vel. Az „új művelődési ház kellene” irreális óhaja he­lyett — különben persze, hogy szükség volna Fegyver- neken is korszerű művelő­dési intézményre, déhát egyelőre a nyújtózkodás és a takaró összefüggésére kell utalnunk — igyekszik elfo­gadható körülményeket te­remteni a régi művelődési ház falain belül. Az épület külső tatarozása már befejeződött, most a belső felújítás van soron, el­sősorban a világítás korsze­rűsítése. Nem „kis pénz” ez sem, de erre még valahogy telik, s jó szervező munká­val — az utóbbi években kiegyensúlyozott a fegyver- neki művelődési ház tevé­kenysége — a régi ház falai között is eredményesen le­het dolgozni. Erre minden lehetőség megvan, erősítette meg vé­leményünket Baunok Béla, a nagyközségi tanács elnöke, hiszen a közös fenntartás jó alapot biztosít a színvo­nalas működéshez. A külön­böző gazdasági szervek — a helyi áfész, a ktsz. az Áp­rilis 4. Gépgyár, a termelő- szövetkezet — már második éve. hogy sajátjuknak te­kintik a nagyközség sze­rény művelődési házát, s erejükhöz mérten illően tá­mogatják. 0 körülményekhez alkalmazkodva Fegyvernek jellegzetes sza­lagtelepülés, a szapárfalud résztől a nagyközség túlsó széléig jó egyórányi gyalog­propagandisták klubjában stb. „Nézegették” bizony a pénzügyi szakemberek a könyvtárba járó folyóirato­kat, kiadványökat, hogy az ésszerű takarékosságnak ele­get téve mit, miket kellene lemondani. A nagyközség po­litikai vezetői azonban úgy foglaltak állást, hogy „ami kell, az kell”, egyszóval a kultúra pénzéhez nem en­gedtek hozzányúlni. Nem az emberek művelődési lehető­ségein kell takarékoskodni, ez a nagyon ésszerű állás­pont érvényesül a nagyköz­ségben. A könyvtárban már majd­nem kész a „zenei sarok” ut a távolság, jói alkalmaz­kodik éhhez a helyi sajátos­sághoz a közművelődiés. A művelődési ház — de a könyvtár is — messzi van a nagyközség egyes, főleg a 4-es műút felé eső területei­től, azért megszervezték a „kisklübők”, kölcsönzőhelyek hálózatát. A tanács vezetése jól látja, hogy még eredmé­nyesebben ki kell használ­ni a munkahelyi művelődés lehetőségeit — s a szalagte­lepülés adottságainak figye­lembevételével — egyre ha­tékonyabban alapozza a művelődés bázisait a gazda­sági egységekre. Üzemi klub működik a Vörös Csillag Tsz-ben. a ktsz-ben. az áfésznál, s a központi könyvtár — több mint 25 ezer kötete van — kölcsönzőhelyeket létesített a Felszabadulás úti és a Dózsa György úti iskolában, a Vörös Csillag Tsz-ben, a A kultúra nem szenvedhet hiányt Az egy főre jutó könyvvá­sárlási keret változatlanul 11 forint, a Vörös Csillag' Tsz és az áfész továbbra is anya­gi segítséget nyújt a könyv­tárnak. Általában a műve­lődés minden területén je; lentős a tanács szervezete társadalmi összefogás, s ez nemcsak a gazdasági szer­vekre, az állampolgárokra is jellemző. A könyvtárban így létesítenek „zenei sarkot”, amelynek felszerelését Szentpéteri Tibor Gelka-dol- gozó vállalta. Egyetlen, sóhajjal is ki­fejezett kérést hallottunk csupán a fegyverneki ta­nácsi vezetőktől: hej, ha a fiatal értelmiség egy kicsit jobban szívügyének tekin­tené a lakosság művelődé­sét. mennyivel jobban és gyorsabban boldogulnánk ... Ezt csak megerősíteni tud­juk. T—L A tanácsi közművelődési intézményekben Javuló tárgyi és személyi feltételek Az 1976-ban élétbe lépett közművelődési törvény a ko­rábbiaknál jobb feltételeket teremtett a közművelődés ál­lami irányításához. Fokozta a tanácsok irányitó szerepét, dinamikusabbá telte munkájukat. Szolnok megye tanácsi tes­tületéi is rendszeresen ellen­őrzik, értékelik a közműve­lődési intézmények tevé­kenységét, az üzemekben, szövetkezetekben folyó kul­turális munkát, elemzik, meghatározzák a további feladatokat. Szakértelemmel végzett munkájuk is hozzá­járult ahhoz, hogy a közmű­velődési törvény megjelenése óta újabb eredményekkel gazdagodott a megye kultu­rális élete. A legfontosabbak közé tartozik, hogy tanácsi köz- művelődési intézményekben jelentősen javultak a sze­mélyi és tárgyi feltételek. Az alapellátás a megye vala-' mennyi településén biztosí­tott. Az intézmények esv része viszont elavult, alkal­matlan a kultúra korszerű IközvétíHésére. A gazdasági lehetőségekhez mérten a ta­nácsok korszerűsítik, felújít­ják a művelődési otthono­kat, könyvtárakat. A ti- szasülyi, jásztelki, öcsödi és az újszászi könyvtár kor­szerűsítésével jó körülmé­nyeket teremtettek a mun­kához, a kunhegyesi könyv­tár átalakítása jelenleg fo­lyik. A tudományos munkát végző intézmények közül a karcagi, jászberényi és a tiszafüredi múzeumban vé­geztek épületfelújításokat. Hamarosan átadják rendel­tetésének Szolnokon az új megyei levéltárat, amely korszerű körülmények kö­zött, az eddigieknél jobban be tud kapcsolódni majd a közművelődésbe is. Csak mi­nimális arányban emelkedett az állami támogatás össze­ge a közművelődési intézmé­nyek költségvetésében. Ezért is lenne óriási jelentősége az intézmények közös fenn­tartásba vételének, ez a fo­lyamat azonban igen lassan halad a megyében. A tanácsi- közművelődési intézmények korszerűsítésé­hez jelentős anyagi bázist jelentett a megyei közmű­velődési alap. valamint az Országos Közművelődési Ta­nács anyagi támogatása. Az OKT évente 2—2,5 millió forintot adott új közművelő­dési formák kialakítására. A tanácsi közművelődési intézmények személyi ellá­tottsága is javult. A szak­képzettek aránya a műve­lődési otthonok hálózatában 25 százalékkal, a könyvtári hálózatban 27 százalékkal emelkedett. Jelenleg is gon­dok vannak viszont a köz­ségi intézményekben. ahol mindössze 36 százalék a szakképzettek aránya. A közművelődési szakem­berek biztosítása érdekében a jászberényi Tanítóképző Főiskolán megindult a fa­kultatív népművelő-könyv- tárosképzés. Három közép­iskolában — Tiszaföldváron, Törökszentmiklóson és Üj- szászon — alapfokú népmű­velőképzés folyik. A népmű­velők élet- és munkakörül­ményeinek javítását a ta­nácsok lehetőségeikhez mér­ten biztosítják, örvendetes, hogy az' 1977-ben végrehaj- tött bérrendezéssel javult a közművelődési dolgozók élet- színvonala. azonban tenni­való még így is akadt bő­ven. A lövőben ej kell ke­rülni például azt. hogv kulcs- fontosságú intézményekbe* kizárólag, lakásgondok miatt, ne lehessen magasan kép­zett s nagy gyakorlattal ren­delkező szakembert alkal­mazni. T. E. A művelődési ház már új színekben virul

Next

/
Thumbnails
Contents