Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

1979. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számadás felelősséggel és előre tekintve Beszámoló taggyűlésekről jelentjük BAROMFIFELDOLGOZÓ, TŰRÖKSZENTMIKLÓS Előtérben a minőség, a takarékosság A tagság egyetért a beszámolóval és a következő időszak feladataival A Baromfifeldolgozó Vál­lalat törökszentmiklósi gyá­rának II. számú pártalap- szervezetében szerdán tar­tották meg a beszámoló tag­gyűlést. A vezetőség beszá­molója igen alapos és sok­rétű volt, felelősséggel ér­tékelte a helyi gazdasági és politikai életet. Ez már csak azért sem volt könnyű, mert az alapszervezet tagjai kü­lönféle munkaterületen dolgoznak. Odatartoznak például a gépkocsivezetők, a munkaügyi, a közgazdasági és a beruházási osztály dol­gozói. A vezetőség beszámolója — olyan tények alapján, hogy a gépkocsivezetők ki­lenc hónap alatt 1,8 millió kilométert tettek meg' bal­eset nélkül, a kereskedelmi osztály pedig igyekezett nagyobb áruválasztékkal és olcsóbb áruval ellátni az üz­leteket és így lehetne sorol­ni a példákat — megállapí­totta; az alapszervezet ha­táskörébe tartozó gazdasági egységek szervezetten, a cse­lekvési programnak és az éves terveknek megfelelően hajtották végre feladataikat a beszámolási időszakban. A pártszervezet belső éle­tére a kiegyensúlyozottság, a fokozatos fejlődés a jel­lemző. Az utóbbi öt esztendő alatt például egyetlen tag­gyűlésük sem maradt el, a tervezett témákat mindig a taggyűlés elé bocsájtották. A pártoktatás is eredmé­nyes, a 78/79-es oktatási év­iben a párttagok 86 százalé­ka tanult. A tagfelvételben — annak ellenére, hogy a beszámolási időszakban nyolc új párttagot vettek fel, a kiaknázottnál több a léhetőség. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a párt- vezetőség nagy gondQt for­dít a szocialista demokrácia, a szocialista erkölcs és az Volt aki egyenesen a mű- tőből, volt aki a betegek ágya mellől • érkezett, de akadt olyan is, aki az ajtók, ablakkeretek mázolását hagy­ta félbe azért, hogy résztve- hessen a Hetényi Géza me­gyei Kórház-Rendelőintézet II. számú pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlésén. Ez, a Szolnokon dolgozó alapszervezet 57 tagot szám­lál, akik között található or­vos, ápolónő, adminisztrátor és munkás. Az alapszervezet életében — 1972-ben alakult — em­lékezetes esztendő marad az 1979-es, ugyanis először ad­hattak számot ötéves mun­kájukról. Mint ahogyan dr. Matúz Dezső, az alapszerve­zet párttitkára beszámolójá­ban elmondta, ez idő alatt a munkaszervezésben, az irányításban és a feladatok végrehajtásában is kidombo­rodott az intézet speciális jellege, humanizmusa, érvé­nyesültek a párt politikai irányelvei, az egészségügyi szervek határozatai, elvi és gyakorlati útmutatásai. A betegellátás feltételei áz el­múlt öt éviben az alapszer­vezet irányítása alá tartozó belgyógyászati osztályokon, a sürgősségi és betegfelvé­teli, a neuropsychiatriai, a fertőző, a szülészet-nőgyó­gyászati osztályokon, vala­mint a prosecturan sokat fejlődtek. A változások 1976 májusában kezdődtek, hiszen akkor már gyógyítottak a 268 ágyas, új pavilonban. Abban az épületben kapott helyet az I., a II. és a -III. együvétartozás érzésének erősítésére. A hozzászólásokban nagy szerepet kapott a vállalat helyzete és jövője. Érthető ez, hiszen közismert, hogy a beszámolási időszakban alapvető változások történ­tek a gazdasági életben. Mi­vel a vállalat termékeinek 70 százaléka külföldre — fő­leg tőkés exportra — ke­rül, a gondok fokozott mér­tékben jelentkeznek. A tag­gyűlés nagy érdeme, hogy nem az objektív nehézsé­geket csepülte, hanem azt mérlegelte, mit tehetnek sa­ját munkaterületükön a párttagok az előrelépésért. Sok szó esett az áru minő­ségének és piaci értékesíté­sének összefüggéseiről, az export jog megtartásának feltételeiről. Ezekből adó­dott a következtetés: nagy figyelmet kell fordítani a gyártmányfejlesztésre és a technológiai folyamatok megújítására. A felszólalók hangsúlyoz­ták azt is, hogy a takaré­koskodásban a fő figyelmet az alapanyag-felhasználásra kell irányítani, hiszen az ad­ja a költségek 83 százalé­kát. Elhangzott olyan javas­lat is, hogy több gazdasági jellegű pártmegbízatást kell adni. Ilyen lehet például a raktárosok számára az, hogy iobban figyeljék az elfekvő készletek alakulását. Az új pártmegbízatásokról általá­ban úgy vélekedtek a fel­szólalók, hogy azoknak ér­demeiknek kell lenniük, el­sősorban a tudatformálást és a vállalat legfontosabb fel­adatainak teljesítését kell elősegíteniük. Az egész taggyűlés fele­lősségteljes számvetést tük­rözött és amellett útmuta­tást adott a következő esz­tendőre. számú belgyógyászat. .Az ál­talános feladatok mellett mindegyik osztály speciali­zálódott is, egyes betegsé­gekkel behatóbban foglal­Dr. Szűcs Eszter belgyó­gyász főorvos az orvosi és ápolónői munka nehéz­ségeiről beszélt koznak. Alig két hónapja kezdte meg a munkát a II. számú Ibelosztályon a rheu- matológiai részleg. A sürgősségi és betegfel­vételi osztályon 1976 július ' 1-én kezdődött a gyógyítás. Szervezettségével, felszerelt­ségével országos érdeklődést és elismerést váltott ki, jo­gosan. Az osztályokon a gyógyításhoz szükséges, alap­vető műszerek megtalálha­tók. Egy probléma azonban van. Az osztályvezető főor­vosok elkészítik, és leadják hosszabb-rövidebb időszakra a műszerigényüket, de nem kapnak Választ. Ezért az el­bírálást, az igények kielégí­tését tervszerűbbé és egy­szerűbbé kell tenni. örvendetes hogy a tudo­mányos tevékenység az utób­bi 5 évben fellendült. Az or­vos-gyógyszerész napokra már tudatosan, tervszerűen készültek minden osztályon. Az intézet orvosai közül egy­re többen tartanak előadást országos konferenciákon, sőt külföldön megrendezett kong­resszusokon is. A beszámolóban külön is foglalkoztak a gazdasági és a műszaki osztály, valamint a mosoda munkájával. A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában működő pártalapszervezet taggyűlé­sén a beszámolóban első he­lyein szerepelt a gyári gaz­dasági céHytűzése^ megva­lósításának értékelése. Csep- csényi Lajos párttitkár olyan adatokat sorakoztatott fel, hogy azok még e mutató­kat jól ismerő kommunisták között is különös érdeklődést váltottak ki. Néhány közülük: a beszá­moló felölelte öt esztendőre 36 százalékos termelésnöve­kedést terveztek, amit 204 százalékra túlteljesítettek. A gyár nyeresége 91 százalék­kal nőtt. Ha valaki jelentő­sebb beruházást, rekonstruk­ciót sejt a számok mögött, téved. A változás túlnyomó- részt termelékenységből és anyagtakarékosságból fakad, s elősegítette még egy főbb tényező —• a gyártmányok szelektálása. A gyáriak nagy szívfájdal­ma, — ha a szűkös műhe­lyekben körülnézünk ez ért­hetővé válik — hogy a ter­vezett beruházás, az új csar­nok, a kiegészítő létesítmé­nyekkel nem valósult meg. Ilyen körülmények . között kényszerültek a rendelkezé­sükre álló termelőeszközök jobb kihasználására. (A be­ruházás helyett valósul meg egy, a tervezettnél jóval ki­sebb, 870 négyzetméteres munkacsarnok és 200 sze­mély részére a szociális épü­let bővítése.) A pártmunka tapasztala­tairól a beszámolóban el­hangzott, hogy a taggyűlé­sek tartalmasabbakká vál­tak, de még mindig nem ki­elégítő a mozgósító hatásuk. A középtávú oktatási tervét az alapszervezet végrehaj­totta, bár a vezetőség úgy ítélte meg, hogy néhány tag­ja a kommunista közösség­nek nem alkalmazza a meg­szerzett ismereteket a min­Pénteken este tartotta be­számoló taggyűlését a fegy- venmeki Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet II. számú pár talaps zervezete, melynek hatáskörébe a kertészeti fő­ágazat dolgozói tartoznak. A taggyűlésen részt vett és fel­szólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára. A vezetőség beszámolójá­ból kitűnt, hogy az alap- szervezet gazdaságpolitikai tevékenységében a tervsze­rűségre, a céltudatosságra, a népgazdasági célkitűzések helyi érvényesítésére irá­nyuló törekvés dominált. Ez utóbbit figyelembe véve például az eredetileg terve­zettnél jóval nagyobb mér­tékben növelték a gyümöl­csös területét. A kertészeti főágazatra egyéb vonatkozásban is a Nagyon nehéz helyzetben van a mosoda, amely 769 ágyas intézet ellátására épült,. Jelenleg az ágyak szá­ma 1238 és hamarosan újabb 400-al növekedik. A pártve- zetőség véleménye az, hogy a helyzetet sürgősen meg kell oldani, mégpedig egy új, korszerű, 1600 ágyat kiszol­gáló mosoda építésével. Az ötévet értékelő beszá­molót vita követte, amely­ben heten kértek szót. A be­számoló és a feladatmegha­tározás jó alapot ad ahhoz, hogy a következő évek fel­adatait céltudatos politikai munkával segítsék továbbra is az alapszervezet tagjai. dennapi munka során. A be­számolót. követően — igaz, kissé általánosságban meg­fogalmazva — elhangzottak a megvalósításra váró fel­adatok. A felszólalók közül Szu- csányi György szb-titkár el­mondta, hogy jó a pártveze­tőség és a gyári szakszerve­zeti vezetők kapcsolata. Hiá­nyolta a beszámolóból azt, hogy nem szólt csak érin­tőlegesen a termelési tanács­kozásokról, az újítók fóru­máról. Nagy József szer­számkészítő, KISZ-titkár ön­kritikusan megemlítette; no­ha a KISZ-alapszervezet munkájában jelentős a fej­lődés, kívánnivalót hagy maga után a párttaggá ne­velés, amelyért maguk a pártalapszervezet tagjai is többet tehetnek. Különös figyelemmel hall­gatták a taggyűlés résztve­vői Sőrés István művezető szavait, aki a kilenc tagot számláló pártcsoportja nevé­ben beszélt. Szólt arról, hogy a termelési eredmények nagymértékben köszönhetők a gyár 17 szocialista és 10 munkabrigádjának. A cso­port véleménye szerint a gyár technikai színvonala, noha a nyereség évről évre több lett, azonos szinten ma­radt, nemhogy fejlődött vol­na. Szabó -Sándor főmérnök vitatkozott e véleménnyel. Elmondta, igaz, nem volt na­gyobb beruházás, de fejlesz­tésre, üzemszervezésre sor- került. Ennek következmé­nye;. a meglévő berendezé­seket maximálisan ki kellett használni, és korszerűbb munkaszervezési módszere­ket vezettek be a gyártmá­nyok egy részének szerelé­sénél. A vita hasznos volt, jövő­be tekintő, a válaszadás után a tagság megszavazta a be­számolót és határozattá emelte a feladatokat. fejlődés a jellemző. Gép­parkja például 1975-hcz vi­szonyítva megkétszerező­dött. Az előrehaladás fon­tos tényezője, hogy elvtársi, nyugodt, alkotó légkör ural­kodik az alapszervezet ha­tókörébe tartozó területen, érvényesül a cselekvési egy­ség, melynek megteremtésé­ben nagy érdemük van a szocialista brigádoknak is. A taggyűlés részvevői megállapították, hogy a párt- szervezet termelésellenőrző és segítő tevékenysége jó hatással volt az üzemi de­mokrácia kiteljesedésére. Az alapszervezet rendezvényei­re a kritikai hangvétel a jellemző. A párttagok "tisztá­ban vannak azzal, hogy nemcsak joguk, hanem köte­lességük is észrevételeket, javaslatokat tenniök. A nárt- csoportok aktivitása, rend­szeres megbeszélései, jó ösz­tönzést nyújtanak mindeh­hez. A vitában résztvevők ki­fejtették, hogy a szakveze­tésben a pártos szemlélet, az irányadó. Ha emellet'; fi­gyelembe vesszük azt. hogy a kertészeti főágazat dolgo­zóinak nyolcvan százaléka szocialista brigádtag, min­den lehetőség adott ahhoz, hogy új munkasikerekkel köszöntsék a XII. pártkong­resszust. A beszámolási időszakot minden vonatkozásban ered­ményesnek Ítélték a felszó­lalók. Ez természetesen nem zárta ki azt, hogy rámutas­sanak néhány fejlődést gyor­sító feladatra, mind a gaz­dasági, mind a pártéletben. Kifogásolták például azt, hogy — főleg a nők köré­ben — kevés a szalk-, és a betanított, munkás. A szö­vetkezet helyzetét tekintve nagy technikai fejlesztésre nincs lehetőség, ezért a szakmai hozzáértés szerepe megnő. Ezért hangzott el a A megyei pártbizottság el­ső titkára bevezetőül arról szólt, hogy jónak tartotta az alapszervezet vezetőségének beszámolóját. Utalt, arra, hogy a beszámoló taggyűlé­seken nincs mód a feladatok részletes elemzésére, ezért a vezetőségnek a fejlődés leg­fontosabb irányait kell meg­határozni. Megyénkben kb; hatszáz alapszervezetben már túl vannak a beszámolási idő­szak értékelésén, a további feladatok kimunkálásán. Az eddig lezajlott taggyűlések • tapasztalatairól szólva And­rikó Miklós kifejtette, hogy a számvetésekre a nyugodt légkör, az aktivitás; az élénk vita, a javaslatok tétele jellemző. Minden jel arra mutat, ezt mondhatjuk el a további taggyűlésekről is. Mindez azért fontos. — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára.. — mert a Központi Bizottság által meghatározott felada­tokból adódó helyi tenni­valókat elsősorban a beszá­moló taggyűléseken kell megvitatni és meghatároz­ni, s kimunkálni a végrehaj­tás legjobb módját. Az ed­digi tapasztalatok arra val­lanak, hogy az alapszerveze­tek jó úton járnák. A be­számoló taggyűléseken alap­vetően a munkáról, a párt- szervezet belső életéről esett szó. Ezek mellett társadalmi életünk néhány igen fontos területének — köztük a nő­politikái határozat végrehaj­tásának, az öregekről való gondoskodásnak — is igen nagy visszhangja volt a tag­gyűléseken. A gazdasági kérdések tár­gyalásáról szólva kifejtette Andrikó Miklós, hogy a kommunisták jól tudják, milyen nehézségekkel kell megbirkóznunk. Ezért nagy jelentőségű, hogy közösen határozzák meg feladataikat. Nagyon jónak tartotta, hogy a fegyvemeki párttagok is elsősorban saját munkate­rületükön keresik az előre­haladás útját. Hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták­nak felelősséget kell érez- niök az egész szövetkezet boldogulásáért, de elsősor­ban saját munkaterületük ügyeit kell rendezniük. Más­hol is csak így segíthetik elő a nagyobb közösség boldogulását. A XII. pártkongresszusra Való készülődésről szólva hanssúlyozta hogy mégnem javaslat: szervezzenek szak­mai tanfolyamot. A felszó­lalók a munkakörülmények javítását — így például újabb melegedő kocsi beál­lítását — is szorgalmazták. Gazdasági feladatai kát sok­rétűen elemezték. Szóltak például arról, hogy a várha­tó hozamnövelésre előre fel kell készülni, idejében mun­kaerőt biztosítani a szüret­re. hiszen nem. mindegy a szövetkezetnek, hogy milyen minőségben értékesíti a gyü­mölcsöt. Sok szó esett az energiatakarékosságról -— ezzel összefüggésben például arról, hogy kisebb teljesít­ményű gépekre is nagy szükségük lenne. Az alapszervezet belső életére vonatkozóan a párt­taggá nevelő munka jobbá- tételét, a fiatalokkal való allaposabb foglalkozást szor­galmazták elsősorban a fel­szólalók. A vitában felszó­lalt Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára is. fejezhettük be az 1979-es gazdasági évet, az ötéves terv teljesítéséből pedig egy egész esztendőre való mun­ka hátra van. Nagy fele­lősséget ró ez a vezetőkre, dolgozókra, egyaránt, —• an­nál is inkább, mert a jövő­re életbelépő gazdasági sza­bályozók még nem teljesen ismertek. Az állam által tá­masztott követelményeknek viszont mindenhol eleget kell tenni. A kommunisták szá­mára nincs más választás. Ezért kell alaposam mérle­gelni, hogy milyen terüle­teken tudunk takarékosab­ban, jobban dolgozni. Andrikó Miklós szólt ar­ról is, nagyon- fontos, hogy. az alapszervezethez tartozó munkaterületen jó hangulat legyen. A tömegkapcsolat függvénye ’ ez. Feltételezi nemcsak egymás meghallga­tását, hanem a pártonkívü- liek véleményéinek figye­lembevételét is. Ha egy kollektívában kellő összhang alakul ki, minden feladatot meg lehet oldani. A megyei pártbizottság el­ső titkára kitért a fiatalok­kal való foglalkozásra is, mondván, hogy azoknak nem dédelgetésre. hanem a felnőtt ember okos szavára van szükségük. Majd a jö­vedelmek munka szerinti elosztásának fontosságát hangsúlyozta. Arra kérte a szövetkezet párttagjait, sa­ját környezetűikben érvénye­sítsék, hogy mindenki úgy boldoguljon ahogy dolgozik. Befejezésül azt fejtegette, hogy a mezőgazdaságban óri­ási előrehaladás van tech­nikai és egyéb vonatkozás­ban, — de nem így a szer­vezésben. A mezőgazdaság­ban talán egy kicsivel töb­ben dolgoznak annál, mint amit a jelenlegi technikai színvonal megkövetel, az iparban és a szolgáltatás­ban ugyanakkor munkaerő­hiány van. Az élőmunkával való takarékosságnak min­denképpen előtérbe kell ke­rülnie. A megyei pártbizottság el­ső titkára arra hívta fel a párttagok figyelmét, hogy féltő gonddal őrizzék a párt­szervezetben uralkodó jó közhangulatot, kritikus lég­kört, mert ez az eredmé­nyek egyik forrása. A taggyűlésekről tudósított: Szekeres Edit, Rajnai József, Simon Béla HETÉNYI GÉZI KÖRHÍZ, SZOLNOK / A betegellátás javításáért KONTAKTI, MEZŐTÚR Többet tenni a pártépítésért VÖRÖS csillog tsz, fegyvernek Jó közhangulat, kritikus légkör Andrikó Miklós felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents