Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-13 / 265. szám
1979. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Partvédelmi munkáknál hasznosítják a Tisza árterületén kivágott cserjéket a Középtiszai Vizügyi Igazgatóság dolgozói. Képünk Martfű határában készült, ahol ötezer négyzet- méternyi partszakasz fóliaszigetelésének leszorításához készítenek egyenként nyolc méter hosszú „vesszőhurkákat" a holland kötözőgéppel {T. F.) H Ellenőrzés a fővárosban és nyolc megyében arc a csúszópénz ellen Visszatartott áruk a raktárban Gyerekjáték? Q endhagyó filmriportot láthattunk vasárnap este a tévé Hét műsorában. A Népművelési Intézet és a Magyar Nemzeti Galéria gyermekévi kezdeményezéséről számoltak be. A máskor oly áhitatos csendben fürdőző galériai termekben otthont találtak a játszó gyerekek. Értő pedagógusok és művészek segítésével játszanak, játékokat készítenek, művészetekkel ismerkednek. Jó volt látni őket — a nádsípot faragókat, a csuhából, vesszőből bábot készítőket, a rongybabák és bábok, a képek, érdekes ragasztások mintázóit. A Népművelési Intézet nyilatkozó munkatársa megbolygatta kissé a felnőttek, a szülők lelkiismeretét is: anyagiakban sokat adunk a mai gyerekeknek, — mondta — de érzelmekben, játékban keveset. Elgondolkodtató a film. A fonó, varró, ragasztó, faragó, festő-rajzoló gyermekek láttán az emberben felötlik a kérdés. Engedjük játszani, okosan időt tölteni a kor apróságait? Szép otthonainkban, „tiszta szobáinkban” van-e helye a furó-fa- ragó gyereknek? Tanítjuk-e őket, kis csodákra, a maguk készítette játék örömére? Azt mondta Hollós Róbertné, a Népművelési Intézet munkatársa a Hét műsorában; sajnos, szegények a szülők adta lehetőségek az ilyesmire. Megveszik ugyan a Legot, a vil- lanyvasútat — s a többit is — a szülői pénztárca időnként nem ismer akadályokat — de az egyszerűre, az alkotás örömére se időnk, se energiánk, — s nem adunk a gyereknek se. Ezért olyan megkapó a film, az önfeledt játék mámorában látható gyermek, örültünk, amikor hallottuk; nem a Galéria az egyetlen a játszó otthont adóknak. Az ország négy településén — köztük Jászkiséren a művelődési házban — kezdték el a „játszani tanítás” gyönyörű művészetét. Győri Jánosné, a jászkiséri művelődési ház igazgatója örömmel igazolta: kétszáz játszó gyereknek kedves otthona a művelődési ház. Tíz pedagógus — óvónő, tanító és tanár, — az irányító. A legkisebbek játékokat készítenek fából, papírból, rongyból, kukoricából, a nagyobbacskák a régi paraszti emlékek felkutatói és megőrzői, a múlttal ismerkednek. Vannak, akik a szép magyar beszédet tanulják, s vannak, akik rajzolgatnak, festenek. Különben e hét végén, szombaton a Lenin Tsz jóvoltából autóbuszon negyvenen a Galériába utaznak. Látni, tapasztalni, játszani. A Hét filmjében a nyilatkozók az eddigi sikerek, a nagy érdeklődés tapasztalataival javasolták: nyissák meg országszerte az arra alkalmas házak kapuit, a játszó gyerekek előtt. Szolnok megyében egy művelődési ház már „nyitott”. Reméljük, máshol is lesz otthonuk, terük a gyerekeknek. Gyerekjátékra. Nagyon fontos lenne. A jövőnek. — sj — FELELŐSÖK TAPASZTALATCSERÉJÉN Ne csak éveket az életnek Öregek társadalmi gondozása Mezőtúron Külföldi vevők az OpritAgép- gyárban Az Aprítógépgyárban az elmúlt hét végén görög átvevő és az olasz FlAT- ALLIS cég képviselője ^vendégeskedett”. Eredmény: újabb 15 millió forint értékű szénőrlőmalom csomagolása kezdődik. Sikeres volt az olasz cég képviselőjének látogatása, bizonyítja ezt, hogy megkezdődött az előkészület 4 darab FIAT- ALLIS tolólap prototípusának kiszállítására. Tegnap reggel szovjet szakember érkezett az Aprítógépgyárba. A „kiszállás” célja: az atom- erőművi légtartályok gyártásközi ellenőrzése. Serpenytts kacsa és cilromos sertésborda Ebéd kétezer személyre a gyárban A szokásos hétfői napot kezdték tegnap reggel is a Tisza Cipőgyár konyháján, ahol hetedik éve a Dunavi- déki Vendéglátó Vállalat huszonegy dolgozója főzi, süti a gyáriak ebédjét, vacsoráját. A nagyvállalatnál évtizedek óta ezrek ragaszkodnak az üzemi koszthoz. Éop ezért — meg a két-három műszak miatt — Martfűn nemcsak ebédet főznek az üzemi szakácsok. A kétezer ebéd mellett elkészítenek ötszáz vacsorát s kétszázötven reggelit is. — Négyféle menüből lehet válogatni — mondta Tasnádi Zoltán, aki négv évtizede „konyhafőnök” Martfűn. Helyesebben háromféléből. mert a negyedik, a kímélő koszt orvosi javaslat alapján adható ki. Ma tejfölös csirkeaprólék leves lesz, hozzá serpenyős kacsa, vagy majoránnás marhato- kány és citromos sertésborda közül lehet választani. A kímélőkosztosok, a diétások töltött sertésdagadót kapnak sült burgonyával. Vacsorára paprikás sertésapróhús készül tarhonyával. — Sok a kifogás, a kritika? — Most nem mondhatnám. A kétezer ebédelőbői ketten-hárman ha szólnak. Különben szeretik a főz- tünket. — Mit fizetnek az ebédért, vacsoráért? — A dolgozó 9.50-ért kapja az ebédet, hét forintért a vacsorát. A többit a vállalat fizeti. Tilos a vásárlók mindennemű megkülönböztetése és jogosulatlan előnyben részesítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott figyelemmel kíséri a jogosulatlan előnyszerzés, a vesztegetés, a csúszópénzek megelőzését szolgáló, az árumegrendelésre és előjegyzésre vonatkozó rendelkezésének végrehajtását. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most összesítette a fővárosban és 8 megyében 79 vállalat és szövetkezet 327 üzletében tartott ellenőrzésének tapasztalatait: a kereskedelmi felügyelőségek az árumegren- deléses-előjegyzéses vásárlás és az áru visszatartás körülményeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban kedvezőek, hogy a rendelkezésnek megfelelően határidőre kijelölték az áruelőjegyzésre kötelezett boltokat, amelyek száma az állami kereskedelemben a korábbi 226-ról 382-re, az áfész-hálózatban 25-ről 126ra növekedett. Az állami kereskedelemben általában az ellátási központokban levő tartós fogyasztási cikkeket árusító boltokat, a szövetkezetek elsősorban áruházaikat jelölték ki erre a célra: Pest és Szabolcs megyében korábban nem voltai: olyan üzletek, ahol előjegyezték volna az éppen nem kapható cikkeket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott árulisták csak részben tükrözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycikkek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük, így éppen azok a termékek nem jegyeztethetők elő, amelyéknél az áruvisszatartás és a 'hozzá kapcsolódó anyagi haszonszerzés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzéses rendszer alkalmazásáról az érintett üzletekben tájékoztatják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az árumegrendelésibe bevont cikkekről. Megfelelőnek ítélték az ellenőrök az előjegyzések megbízható nyilvántartását, és a megrendelt cikkek sorrend szerinti kiszolgálását. Találkoztak a vizsgálat során olyan esetekkel is, amikor a meghatározott árulistában nem szereplő cikkekre vettek fel előjegyzéseket. s akadt bolt, ahol — nem minden hátsó gondolat nélkül —, bár a vállalat nem kötelezte, különféle formában foglalkoztak előjegyzések felvételével. Ellenőrizték azt is, hogy vannak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az eladótérből hiányoznak. Akadtak, mégpedig a vizsgált 327 bolt közül 44-ben. Lehetőség van ugyan arra, hogy a vállalat utasítására áruforgalmi szempontból az üzletek árut tartalékoljanak, ezekben az esetekben azonban ilyen központi szabályzás nem történt. A felügyelőségek az áruvisszatartásokért mind a 44 esetben — valamint az előjegyzés felvételének megtagadásáért — szigorúan felelősségre vonták a vétkeseket; 19 személyre pénzbírságot róttak ki. 31 fegyelmi eljárást kezdeményeztek, 7 személyt figyelmeztetésben részesítettek. Az országos vizsgálat alapján elmarasztalták a kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket azért, mert az előjegyzéses vásárlást, az áruvisszatartást jóformán nem ellenőrizték. A városi tanács elnökhelyettese, Molnár Ernő köszöntötte tegnap a mezőtúri szociális otthonban, megyei tapasztalatcserére összegyűlt városi-járási Vörös- kereszt titkárokat, családvédelmi felelősöket és a tanácsok szociálpolitikai főelőadóit. Nem véletlen, hogy az idős emberekkel való törődés, a rászorultak gondozása, a társadalom családpótló feladatainak tapasztalatait összegezni, további lehetőségeit megvitatni éppen Mezőtúron jöttek össze azok képviselői, akik hivatalból foglalkoznak a felnőttvédelmi szociálpolitikával, és azok is, akiknek önzetlen társadalmi segítségét nem nélkülözheti ez a tevékenység, a Vöröskereszt vezetői. A megyei vezetőség 1975- ben programot fogadott el az időskorú lakosság családi, szociális és egészségügyi helyzetének felmérésére, amelyet elsőként Mezőtúron valósítottak meg. A város integrált szociális intézményeinek helyzetéről és a Vöröskereszt vezetőségeivel való hasznos együttműködésről számolt be részletesen a tanácskozáson Selmeczi Sándor, a Vöröskereszt megyei vezetőségének tagja, a helyi szociális otthon igazgatója. Majd Kelemen Sándorné, a városi vezetőség tagja, a tanács szociálpolitikai előadója szólt az öregek gondjaival való törődés és a rászorultak szervezett társadalmi gondozásának helyi tapasztalatairól. A két előadást követő vitában részt vett többek között dr. Varga Mihály, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztály csoportvezetője, dr. Kocsis Károly, a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának vezetője, Trencsényi Józsefné a HNF megyei bizottságának munkatársa, és Magyar Gyula a Vöröskereszt megyei titkára is. A tapasztalatcsere résztvevői a vita után együttesen tekintették meg a vendéglátó szociális intézményt, majd az öregek 3. számú napközi otthonát. — rónai — Hajnalban — alkonyban — naponta ERZSIKÉKNEK, KATIKÁKNAK Virágok novemberben Kényelmesebb A megye több vállalatához — különösképp az építkezésekhez, a kiemelt beruházásokhoz — naponta számos jármű hordja-viszi a munkásokat. A menetrend- szerű autóbuszok többsége ugyan igazodik a reggeli és a délutáni órákban egy-egy nagyobb gyár munkakezdéséhez, a műszak befejezéséhez, de ez nem oldaná meg az ingázók gondját. A Volán 7. számú Vállalatától bérelt autóbuszok és az úgynevezett bó- dés tehergépkocsik nélkül — amelyek a munkahelytől a távolabb lakókat szállítják akadozna a munkásszállítás. Tegnap reggeltől Kun- szentmárton és Öcsöd térségéből az eddiginél kényelmesebb körülmények között utazhatnak a munkások a Martfűi Növényolajgyár építkezéséhez. Ugyancsak javult a Karcag környékéről utazók helyzete is, valamint azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik a téli hónapokban időszakos munkát vállaltak egy-egy sürgető beruházásnál, például a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciójánál. munkásjáratok Ésszerű átszervezéssel a Volán megtalálta a módját, miként teheti kényelmesebbé a munkásszállítást. Az októberben érkezett 16 új autóbusz — .mind selejtpót- ló — segített a helyzeten. Bár valamennyi a helyközi és a távolsági vonalakon jár, de az általuk felszabadult régebbi — de még üzembiztos., a bódés autónál kényelmesebb — járművek szállítják ezentúl a munkásokat. Különösen sokat javult ■ a napokban a helyzet a város- környéki községekben — Besenyszögön, Tiszasülyön, Kőtelken, Nagykörűben, Nagyréven, Kocséron. Naponta mintegy ezerkétszáz embert szállítanak ezek az autóbuszok munkahelyükre és haza. (Közben „besegítenek” a Széchenyi lakótelepen is, óvodásokat, bölcsődéseket, iskolásokat hoznak-visznek.) A szállítási vállalat — teljesítve a közlekedéspolitikai határozatot — az idén három. jövőre újabb hat korszerű autobus' zal javította, illetve javítja a megye munkásszállítási gondját. — t. sz. e. — Fortuna az aluljáróban Olykor a nyomdagép is megtréfálja az embereket (no nemcsak a hírlapok sajtóhibáival!) — a borítékos sorsjegy ugyanis azért tűnt el hetekre az utcáról, mert eltört a nyomdagép, nem tudták az utánpótlást legyártani. Néhány napja aztán újból megjelent, legkeresettebb helyén, a megyeszékhely nagyforgalmú pályaudvarán is. Dávid Mihálynál, az OTP körzeti fiókja bizományosánál, a pályaudvari aluljáró lejáratában tegnap délután szerencsés kézzel húzott sorsjegyet Chrudinák Ferenc újszászi lakos. Az átutazóban levő „játékos” tízezer forintot nyert. Még idejében — pénztárzárás előtt néhány perccel — ért be a takarékpénztárba. és a vonat indulása előtt fel is vette hirtelen jött nyereményét. A következő napokban „nagy rohamra” számítanak a virágüzletek, hiszen két népszerű név viselőit ünnepeljük november 19-én, illetve 25-én. A megyeszékhely nyolc virágboltját elsősorban a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet szajoli növényháza és a városi tanács Útfenntartó Üzemének kertészete látja el szálas és cserepes virágokkal. Szajolban hetenként negyvenezer szál szegfűt szednek le az üvegházakban. Ebből körülbelül 15—20 ezer, a hetenként leszedett kétezer szál gerberából oed.ig ezer jut Szolnokra. Az Útfenntartó Üzem kertészete nyolcezer szál szegfűvel növeli meg a választékot. A két közkedvelt szálas virág mellett — legalábbis az ígéretek szerint — bőségesen lesz krizantém, dobozolt orchidea, a cserepes virágok közül fokföldi ibolya és ' kroton. (Ez utóbbi nem virág, hanem színes levelű dísznövény.) Mezőtúrról is kaptunk előzetest „virágügyben”. A túri Erzsikék, Katikák köszöntésére a Virágüzletek ezer szál szegfűt, száz cikláment, ugyanennyi fokföldi ibolyát, begóniát kínálnak jelenleg, de a csúcsforgalomra még várnak szállítást. Valamit az árakról: a szegfű szála 12—14. a ger- beráé 16 forint.
