Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

14

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1979. november 11

Gyászhir

Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy édesapánk, nagyapánk,

KISS JÁNOS

139 éves korában elhunyt. Utolsó útjára f. hó 13-án 15.30 órakor kísérjük a Munkásőr úti temető ravatalozójából. A gyá- szoló család, szandaszőlős.

apróhirdetés

éiJ

INGATLAN

KERTES családi ház eladó két családnak is alkalmas, garázs- zsal. Szolnok, Székely u. 21. (6574.)

ZAGYVARA néző másíél szobás 49 m2-es OTP öröklakás' kp + OTP átvállalással eladó. Szolnok, Kun Béla krt. 9. VIII/7. (6089.)

GÉPJÁRMŰ

CT-s Trabant 601-es eladó. Karcag, Kerekes István u 4. (6532.)

ADÁSVÉTEL

FAIPARI kombinált gyalugép — 250 names minden műveletre alkalmas — eladó. Érdeklődni lehet : Jászberény,

Kölcsey u. 5. (6563.)

PERONOSZFÖRA- MENTES Zalagyön- gye szőlővessző

megrendelhető azonnali szállítással 15,— Ft/db. Szőlő- vesszőlerakat, Csongrád, Felszabadulás U. 42. (6204.)

DOLGOZÓKAT

ALKALMAZUNK

A PHYLAXIA ÖL.TÖ ANY AGES TÁPSZERTERMELÖ VÁLLALAT KARCAGI GYÁREGYSÉGE felvételre keres női és férfi dolgozókat fizikai munkára. A munkarend gyáregységünkben jejenleg egy műszak, de a későbbiek folyamán két, illetve három műszakos munkarend lesz. Közlekedési, valamint étkezési térítést biztosítunk. Gyáregységünk minden dolgozónak munkaruhát ad* Fizetés a kollektív szerződés szerint. Továbbá keresünk gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót, melynek fizetése szintén a kollektív szerződés szerint történik. (6449.)

A SZOLNOKI ERDÉSZETI ÜZEM felvesz géptelepvezető munkakörbe gépésztechnikust. Mezőgazdasági gépek és gépkocsik javításában jártasak előnyben. Fizetés kollektív szerződés szerint. MTZ erőgépvezetőket jó kereseti lehetőséggel felveszünk. Jelentkezni lehet: Szolnok. Szép u. 17. sz. alatt. <H. 3458.)

A VAS- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET felvételre keres nyugdíjas munkavállalókat portás és éjjeliőr, valamint kazánfűtő munkakörökbe. jelentkezés: Szolnok, Ostor u. 1. sz. (H. 3459.)

S

Z

o

I.

N

O

k

Y ■ —

K ■■■■■

I 1 —

II Szolnok megyei miami Építőipari Vállalat

FELVÉTELRE KERES- KŐMŰVES- ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ- ÉPÜLETLAKATOS- ÍV-, LÁNGHEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT

(minősített hegesztők előnyben)

valamint- ÉPÍTŐIPARI KÖNNYÜGÉPKEZELŐKET Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán:

Szolnok, Ady Endre u. 37. szám. (6536.)

A Szolnok megyei ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI

VALLALAT pályázatot hirdet tervező-elemző közgazdász munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez közgazdaságig egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség szükséges. Pályázatot hirdetünk Törökszentmikló- son, Jászberényben ABC-áruház vezető és vezetőhelyettesi, valamint Túrkevén. Martfűn üzemelő kis ABC-áruház vezetői és vezetőhelyettesi munkakör betöltésére. Azonnali belépéssel felveszünk középfokú szakvizsgával rendelkező munkavédelmi, tűzrendészeti előadót. Felveszünk szolnoki telephelyre szakképzett élelmiszer eladókat és önkiszolgáló bolti pénztárosokat. Jelentkezés: központunk személyzeti osztályán. Szolnok, Beloiannisz u. 6. Jászberényi telephelyre azonnali belépéssel felveszünk gépkocsi kísérőket. .Jelentkezés: kirendeltség. Jászberény, Lehel vezér tér 18. (H. 3383.)

A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ RENDELŐINTÉZET felvesz:

„D” kategóriás vizsgával rendelkező gépkocsivezetőt, tehergépkocsivezetőt, jelentkezés a műszaki osztályvezetőnél. Szolnok, Vörös Hadsereg útja 39— 41. (H. 3400.)

r------------\

J

ÁSZBERÉNY^

n jászberényi Cipőipari Vállalat

felvételre keres középfokú végzettségű szakembert

MEO-vezetö és művezetői munkakörökbe.

Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél.

(6565.)

Hajdú üdítő Debrecenből

A Hajdú-Bihar megyei Uditőitalipari Vállalat négy termelőüzemében ötféle - orange, cola, meggy, citrom, szőlő - üdítőitalt, valamint gyöngy- és ásványvizet gyártanak. A Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben, valamint Szolnok és Borsod-Abaúj- Zemplén megye egyes területein igen közkedvelt italokból ebben az évben 25 millió palackkal juttatnak a fogyasztókhoz. A vállalatnál a közelmúltban elkezdett beruházás eredményeként a jövő év végén új, óránként 24 ezer palackot töltő gépsor kezdi meg a termelést

Hangja mint a havasi kürté

Harsona lopótökböl

Különleges kedvtelésnek hódol a siklósi Oberritter Antal nyugdíjas cipészmester: lopótökből készít használati és dísztárgyakat. Egyedülálló gyűjteményének legérdekesebb darabja az az egy méternél hosszabb harsona, amelyet meg is lehet szólaltatni. A tökfanfár jellegzetes hangot ad, amely leginkább a havasi kürtére emlékeztet.

A vár alatti kiskertjében termesztett lopótököt már a növekedés során az általa elképzelt formára alakítgatja az idős mester. A változatos külsejű terméseket azután megszokott cipészkésével és magafabrikálta eszközökkel

munkálja meg. Áttört fafaragással, karcolással díszített alkotásaiból mintegy félszázat már önálló kiállításon is bemutatott. Siklóson.

SZÁZ EVRE ÖLTÖZTETNEK KÖBÖL KÉSZÜLT KÖZKINCSEINK

Klasszikus építőanyag a kő. Már a rómaiaknál tért ölelt — épületeket tartott, hatalmas helyiségeket határolt —, s aztán hódított minden korban és építészeti stílusban.

Ki tűnődött már azon, hogy a fáraók monumentális piramis-gúláit ugyanúgy kőből készítették, mint Országházunk köntöséhez a művészi csipkézetét, a rengeteg szoborművet. A • „kő kövön nem marad” szólás jól érzékelteti — a rombolásra utalva —, hogy ez a kemény anyag hajdanában (csapozott egymásra illesztéssel) elsősorban épület- szerkezeti funkciót töltött be. Ma viszont nem annyira épít, sokkal inkább szépít vele a környezetalakító ember, a városkép formálója.

A dagadó dorongtól a sorozatfúróig

Vannak még ma is olyan piramisok, amelyeknek egy- egy építőkockája két méter élhosszúságú (térfogata 8 köbméter). Kitermelésük úgy történt, hogy a kőzetréteg repedéseibe vájt lyukakba nyárfa dorongokat vertek, ezeket vízzel locsolták, s így annyira megdagadtak, hogy szétrepesztet- tek bármiféle sziklaszilárd

Bővül a vasi falumúzeum

A szombathelyi Vasi Múzeumfalu újabb épülettel gazdagodik. A Vasvár melletti Sárfimisztón szétbontott parasztházat eredeti formájában építik fel a falumúzeumban. Képünkön: összeállítják az épület számozott gerendáit

anyagot. A technika térhódítása itt azt jelenti, hogy ma sorozatfúrókkal, láncos préselökkel, korongos vágógéppel, drótfűrész- szel nyerik ki a díszítésre szánt kőtömböket; az éket is alkalmazó durva hasogatás után ipari gyémánt élű fűrészkoronggal végzik a lapvágást. A zúzalék kitermelése robbantással történik.

Mindezt a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalatnál mondták el: Tamás János igazgató — aki maga is kőfaragóként kezdte —és Juhász István építészmérnök, a termelési 'főosztály vezetője.

Fogytán a kö művészei

Az országgyűlési könyvtárban őrzik azt a parlamenti naplót — beszéd- gyorsírók készítette hiteles jegyzőkönyvet —, amiben visszalapoziható egy kőfaragó képviselő felszólalása, s ez afféle szakmai vészha- rangkongatás volt már 1970- ben. A negyedik ötéves terv — törvény. javaslatának vitájában — történetesen Tamás János szájából hangzott el: „A Parlament épületétől kezdve az ország valamennyi régi épületénél megtaláljuk a klasszikus kőfaragó munkát, amelynek mesterei ma már alig-alig vannak. Az utóbbi években már a Parlament restaurálási ütemét sem tudtuk tartani, késnek a Budai Várpalota és más közintézmények kézi jellegű kőfaragó munkálatai, ugyanis ezen épületeknél csak kis részben gépesíthetők a faragások”.

— A gondok nemigen enyhültek azóta sem — mondta most az igazgató —, holott már egy évtizede volt a panaszolt időszak. A fiatalok húzódoznak az olyan szakmáktól, mint a miénk. A köves brigádok gyakorta száz meg száz kilométereket utaznak újabb munkájukhoz, s ott is nyelik a port, hiányzik a család — hiába több a pénz!

Egy bizonyos: akinek anx- bíciója van, vonzódása a művészi, a szép iránt, csakis az vállalja ezt a munkát. Cserébe megkapja az alkotás örömét. Büszke lehet rá, hogy keze műve évtizedeken át gyönyörködtet. Vagy akár száz esztendő múlva is! —

az Országház most készülő köntösének legalább ennyi lesz az élettartama.

Nem is gondolná az ember, mi mindennel foglalkozik a Kőfaragó és Épület- szóbrászipari Vállalat. Gyógyítja a műemlékeket és kődíszítményeket készít új épületekhez. Szobrászai dolgoznak a Budai Várban és szépítik a vidéki kastély- múzeumokat. Kőfaragók keze munkái az emlékművek, és ők csinálták-csinálják a Metró-állomások ízlésespraktikus burkolatát. Dolgozott ez a vállalat az Erkel Színházon, és csinosítja most is a vidék megannyi művelődési intézményét. Gránit-burkolatot készített az Országos Tervhivatal székházéhoz, és több más fontos középülethez. Luxuskivitelű lett kőszépítmé- nyeivel, márványzatával a Hilton Szálló, vagy például a Duna Intercontinental, de a vasúti pályaudvarok sem nélkülözhetik ma már az igényes kő-műkő munkákat (gondoljunk például a Déli pályaudvarra, a szolnoki, a győri, a debreceni vasúti csomópontra). Környezetszépítő, ízlésformáló feladatot jelent. — főképp a lakótelepeken — a parképítés, amihez kiválóan beváltak az előregyártott műkő-elemek. A sokféle formájú virágvályú sokaknak tetszik; egyes „gyűjtőknek” annyira —, amint a vállalatnál elmondták —, hogy szép számmal eltüntetik (ne mondjuk: lopják). Sírkő üzemet is működtet a vállalat a fővárosban.

Kőszobrásznak kéne menni

E sokféle munka közös vonása, hogy viszonylag kevéssé gépesíthető. Így viszont jobban megőrzi egy sereg szakmai fogás az igazi alkotó jelleget — s él tovább, életet varázsol a kőbe, kőből a finom szellemű, de kemény kezű emberek mestersége. A kézi munkát könnyítette és gyorsította is az olyan préslég-szerszámok kifundálása, mint például a sűrített levegővel működő véső. Ez viszont az állandó rezgésével egészségi ártalmakhoz vezethet (vibrációs betegségek, érszűkület), ezért folyamatosan legföljebb 20 percig szabad vele dolgozni, utána pihentetni kell „a kezet.

Ilyenféle mellékzöngéket is figyelembe véve, már nem is olyan meglepő —inkább a holnapi értékmentés miatt aggasztó —, hogy a klasszikus munkát végző (hiányzó vagy sérült figurákat rekonstruálni vagy restaurálni tudó) kőszbbrászok száma mindössze 27. S évente csak egy-két tanuló jelentkezik. Mindig várják a vállalkozó szellemű, tehetséges fiatalokat. Ugyanúgy, mint a rokon szakmákra: kézi kőfaragónak és műkőkészítőnek. Három év a tanulmányi id,ő.

Tóth Ferenc