Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Í979. november 3. Szocialista együttműködés a matematikus-képzésben R varsói Banach Matematikai Továbbképző Központ munkája A tudomány mindenkié, a tudás az emberiség »közös kincse. „A tudomány szere­pét fokozni kell társadal­munkban, szélesíteni, mé­lyíteni kell tudományos kap­csolatainkat a testvéri szo­cialista országokkal” — szö­gezte le pártunk XI. kong­resszusa. Szép példája a tudományos együttműködés­nek egy világviszonylatban is egyedülálló intézmény: a szocialista országok közös megállapodásával létreho­zott Stefan Banach Mate­matikai Továbbképző Köz­pont., A nagy lengyel mate­matikusról elnevezett tudo­mányos intézmény célja az európai szocialista országok fiatal, a tudományos akadé­miák által már felkészített szakembereinek továbbkép­zése a matematika legújabb legkorszerűbb ágaiban. A varsói Banach Köz­pont a Lengyel Tudományos , Akadémia Matematikai Ku­tató Intézete mellett műkö­dik. A Matematikai Kutató Intézet készíti el a Központ munkatervét, ellenőrzi an­nak teljesítését, s ez az in­tézmény tartja a kapcsolatot a többi szocialista ország akadémiáival is. A másik ve­zető szerv: a Tudományos Tanács. Ez a nemzetközi szervezet hagyja jóvá a Központ tevékenységét és a munkatervet, s elkészíti a matematika szerteágazó, leg­aktuálisabb szakági felosztá­sát. A Tudományos Tanács­ban minden szocialista or­szágból két-két küldött vesz részt. Hazánkat Császár Ákos akadémikus és Schmidt Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Ma­tematikai Kutató Intézeté­nek igazgatóhelyettese kép­viseli. (1977 májusától Csá­szár Ákos a Tudományos Tanács elnöke.) __ — Vajon szükség van a fiatal matematiku­sok „nemzetközi mé- retű” továbbképzésére? — kerestük meg kérdésünk­kel Schmidt Tamást. — A nemzetközi kapcso­latok megteremtése, kiépí­tése minden tudományág­ban, igy a, matematikában is nélkülözhetetlen. Aki nem kapcsolódik be a nemzetkö­zi kutatások fő irányába, aki nem tartja a rendszeres kapcsolatot szakterületének képviselőivel, menthetetlenül elszigetelődik. A Stefan Banach Központ egy-egy szakterület legnevesebb tu­dósait kéri fel az előadások megtartására. így a hallga­tók a legavatottabb szakem­berektől hallják a legújabb eredményeket. Egy ilyen nagyszabású nemzetközi tan­folyam keretében a fiatal kutatók — az új ismeret- anyag elsajátítása mellett — személyesen találkozhatnak külföldi kollégáikkal, meg­ismerkedhetnek az azonos matematikai problémák más és más úton történő megkö­zelítésével, szakértők előtt ismertethetik és vitathatják meg tudományos eredmé­nyeiket, s lehetőségük nyí­lik a hazai talajon nem mű­velt. új témák tanulmányo­zására is. _____— Milyen keretek kö­zött folyik az oktatás a Központban?_______ — Félévenként ' szemesz­tereket rendeznek a mate­matika választott szakágai­ban. Élénk viták zajlanak, érdekes előadássorozatok hangzanak el, munkaszemi­náriumok működnek, s ha igény van rá, rendkívüli előadásokat is szerveznek. A féléves tanfolyam elvégezté- vel a hallgatók egy nem­zetközi kollokvium keretében adnak számot ismereteikről. A szemeszterek munkáját előadókként a világ legkivá­lóbb matematikusai veze­tik, akik egy-két hétig, vagy legfeljebb egy hónapig dol­goznak a Központban, amíg megtartják program szerinti előadásaikat. _____— Rövidnek tűnik ez _____q néhány hét________ — Valóban így is van. Éppen most. folynak a tár­gyalások arról, hogy a szoro­sabb és közvetlenebb érint­kezés megteremtése érdeké­ben jó lenne meghosszabbí­tani az előadók kiküldetésé­nek idejét. _____— Kiket hívnak meg a Matematikai Köz- _____pontba tanulni?______ — A résztvevők névsorá­ról a Tudományos Tanács dönt, általában az egyete­mek és kutatóintézetek leg­tehetségesebb szakemberei­ből válogatnak. Egyre gya­koribb azonban, hogy nem­csak az akadémiáknak alá­rendelt szervektől hívnak meg ifjú matematikusokat, hanem szerte az országból. _____— Hasznosnak tartja _____ön a Központ műkö­dését?________________ — Feltétlenül. A Központ munkája igen hasznos, bár a tudományos sikereket és a továbbképzés terén elért eredményeket nehéz bármi­fajta mércével is mérni. A hallgatók a szemeszterek ideje alatt tudományos dol­gozatokat készítenek (egy szemeszter idején átlagban húsz publikáció készül.) Ezek a dolgozatok sokszor a már korábban megkezdett tudományos munkák folyta­tásai, ám gyárán születnek nagyjelentőségű új' eredmé­nyek is. _____— Hogyan értékeli ha­_____zánk részvételét a _____Központ munkájában? — Az elmúlt években több magyar matematikus vett részt előadóként, il­letve hallgatóként a Köz­pont munkájában. Nemcsak a hallgatók számára jelen­tett hasznot a kint töltött idő. de az előadóknak is gyümölcsöző volt a részvé­tel, számos kapcsolat kiépí­tését, illetve elmélyítését tette lehetővé. S ezek a ba­rátságok gyakran egy egész életre szólnak. A kedvező visszhang ellenére azonban a Központ munkája — véle­ményem szermi, — nem eiegge ismeri, nazamcoan. íviaja rovia tunuues után így loiytaua ocnmui.t ramas: — iss sajnos nem lenetumt elegeuetien a magyar nau- gatok szamával sem. A le- netosegemK. is igen korlá­tozottak. Jó lenne, na a Tu­dományos Akadémia mel­lett az Oktatásügyi Minisz­térium is fokozattabban tá­mogatná a fiatal szakembe­rek kiküldetését. _____— Es vajon a késöbbi­e kben hasznosítani _____tudják-e ismereteiket a n épgazdaság érdekében a tanfolyam magyar _____részvevői?____________ — Ázt hiszem, a legegy­értelműbb „igen”-nel vála­szolhatok. A matematikának is —, ha nem is túl látvá­nyosán — szoros kapcsolata van a gyakorlattal. Uyakran éppen a népgazdaság egyes feladatait megoldó eredmé­nyek kidolgozása során ke­letkeznek az új matematikai problémák, új témakörök, és ezek megoldása alkotóan hat vissza a gyakorlati ne­hézségek leküzdésére. S befejezésként így zárja szavait a Matematikai Ku­tató Intézet igazgatóhelyet­tese: — Feltétlenül meg kell említenem a Banach Köz­pont politikai jelentőségét is, amely éppen megosztott vi­lágunkban, a tudományos­technikai forradalom korá­ban kap még fokozottabb hangsúlyt. A tudományok vadhajtásaitól, az atomve­szélytől való félelem árnyé­kában az emberek a tudo­mány embereinek lelkiisme­retébe és nemzetközi együtt­működésébe vetik hitüket. Mindenki érdeklődéssel fi­gyel fel, ha a különböző nemzetiségű tudósok, kuta­tók közös összefogásáról, együttes fáradozásáról hall. És az új Matematikai To­vábbképző Központban ép­pen a közös tanulás, a kö­zös munka és célok segítik elő a leghatékonyabban a szocialista nemzetek fiai közötti barátság, testvériség közti kapcsolatok még szo­rosabbá válását, a népek és bizalom erősödését. — Köszönöm a be­Innen-onnan Naperőmű a világűrben Amerikai kutatók szerint az 1990-es években a meg­valósítás stádiumába lép az alábbi elképzelés. Egy, a vi- lágűrjben keringő napele­mekből felépített erőmű se­gítségével a földön haszno­sítható formában lehet a napsugárzás energiáját köz­vetlen elektromos energiá­vá alakítani. A becslések szerint az így előállított energia költségei összemér­hetők lesznek az egyéb úton-módon előállított ener­giák költségeivel. A tervek szerint az egyes űrerőművek 5x20 kilométer kiterjedésűek lennének és a termelt elektromos energiát mikrohullámok sugároznák a Földre, kb. 4 kilométer su­garú köralakú területre. A mikrohullámú sugárzás inten­zitását olyan alacsony szin­ten tartanák, hogy az ne le­gyen káros az emberi szer­vezetre. A becslések szerint az ilyen űrerőmű ára kb. 10 000 millió dollár lesz. Vitamint a sólymoknak Csehszlovákiában napjaink­ban 400 tagot tartanak nyil­ván a sólymászegyesületek. Az érdeklődés a sólymászat iránt egyre nő ebben az or­szágban. A sólymoknak vita­minokkal történő ellátása hozzátartozik a madarak op­timális táplálásához'. A tar­tott madaraknak a C és a B vitamin kivételével a többi vitamint biztosítani kell. Beadás előtt a készít­ményeket ellenőrizni kell és azt vizes, nem pedig olajos oldatban adagolni. Az olajos oldatban beadott vitaminké­szítmény a madárnál máj­betegséget okozhat. Az ada­golt készítmény mennyisége tehát a madár táplálása; igénybevételének mértékétől függ. A vitamindózisok a madár növekedési stádiumá­ban erőteljes fejlődést, gyors növekedést, tollasodást biz­tosítanak. Betegség esetén pedig gyors közérzetjavulást eredményeznek. szélgetést! Horváth Annamária Szilárdtest-kutatás A fizika sokat ígérd ága Lenin-díjjal tüntették ki a Litván Tudományos Akadémia félvezetők kutatásával foglalkozó intézetének az igazgatóját, Juras Pozhelát, a különlegesen nagy frekvenciájú félvezető * generátorok létrehozásáért Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az úgyneve­zett interdiszciplináris terü­letek fontossága a tudomá­nyos kutatásban, így a fizi­ka tudományaiban is. Ez részben a fizika különböző ágai közötti határterületek kutatását jelenti (pl. a magfizika és atomfizika, a magfizika és szilárdtestfizi­ka. a magfizika és a részecs­kefizika egymást átfedő problémáit), részben pedig az atomfizikában a magfizi­kában megismert alaptör­vények alkalmazását komp­likáltabb, összetett rendsze­rekre a molekuláris fiziká­ban. a biofizikában, a bio­kémiában. A magyar magfizikusok már eddig is komoly lépé­seket tettek ebben az irány­ban. Nemcsak az izotópok alkalmazását segítették elő közvetlenül és közvetve a tudomány és az élet legkü­lönbözőbb területein, hanem maguk is dolgoznak kifeje­zetten határterületi problé­mákon. De nemcsak az egyes tu­dományágak közötti terüle­tek kutatása kecsegtet ered­ménnyel, hanem az egyes or­szágok tudománya közötti kapcsolat is. A természettu­dományok — így a fizika — ma félelmetesen drága esz­közökkel dolgoznak, a kisebb országok képtelenek lenné­Az utóbbi évtizedekben a fizika egyik legdinamiku­sabban fejlődő ága kétség­kívül a szilárdtestfizika. En­nek alapvető célkitűzése az atomokból, molekulákból, ionokból, elektronokból fel­épített, rendezett vagy ren­dezetlen szerkezetű hétköz­napi értelemben többé-ke- vésbé szilárdnak tekinthető anyagok tulajdonságainak a megértése, e tulajdonságok tudatos alakítása a gyakor­lati felhasználás elősegíté­se céljából. A szilárdtest-kutatás fel­adata az anyag tulajdonsá­gait meghatározó törvény- szerűségek feltárása, az ész­lelt jelenségek megmagya­rázása. Annak megértése például, hogy mi az össze­függés a fémek villamosve­zetőképessége és elektron- szerkezete között; hogy ho­gyan válnak egyes anyagok alacsony hőmérsékleten el­lenállás nélküli szupraveze­tőkké; hogy milyen elekt­ronszerkezet mellett alakul­hat ki a félvezető állapot és ez az állapot miért érzékeny az idegen atomok egészen kis mennyiségeire; hogy mi okozza az anyag mágneses­ségét, és hogyan lehet be­folyásolni a mágneses tulaj­donságokat, és még nagyon sokáig lehetne ezeket a pél­dákat sorolni. A szilárdtestfizika egyik legizgalmasabb és talán ed­nek ilyen eszközök beszer­zésére és üzemeltetésére. — 1956-ban megalakult Dub­nában a szocialista országok közös atommagkutató cent­ruma, amely hatalmas gyor­sítóival egyedülálló lehetősé­geket biztosított és biztosít hazánk magfizikusanak és jól kiegészíti az itteni lehe­tőségeket. De ezen túlme­nően az egyes tagországok fizikai kutatóbázisai egy­mással is szoros együttmű­ködésben dolgoznak. — A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Inté­zetének nukleáris spektrosz­kópiai osztálya például kö­zös kutatásokat végez az MTA Debreceni Atommag- kutató Intézetével, a Dubnái Egyesült Atomfizikai Kuta­tó Intézettel és a Bolgár Tu­dományos Akadémia Atom­fizikai és Energetikai Inté­zetével. A debreceni atom­fizikusokkal együtt a gam­masugárzás átalakításának problémáit, szovjet és bol­gár kollégáikkal az atommag szerkezetét vizsgálják a ma­gyar Atommagkutató Inté­zetben kifejlesztett ESA—12 elektronikus spektrométer, illetve a saját készítésű An- ti-Comton spektrométer se­gítségével. Képünkön: A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Kutató Intéze­tében kifejlesztett Anti- Compton spektrométer. dig a legeredményesebb ha­tárterületi érintkezése a magfizikával alakult ki. A neulronfizika módszerei, be­hatolván a szilárdtestfiziká­ba, az új felismerések egész sorát hozták. A mágneses rezonancia, a Mössbauer-ef- fektus, a visszaszórás mód­szere stb. mind újabb és újabb lökést adtak a szilárd­testfizikának. De megfordít­va, aligha fejlődhetett volna a gamma-spektroszkópia olyan tökéletesre a magfizi­kában, ha például a szilárd­testfizika nem produkált vol­na aktivált nátriumjodid egykristályokat, és később germánium, szilícium detek­torokat. Á gamma-spekt­roszkópia eredményei visz- szahatottak például az ugyan­csak magfizikusok által kez­deményezett aktivációs ana­lízis fejlődésére. A béta- spektroszkópia szakemberei olyan eszközökkel ajándé­kozták meg a szilárdtestfi­zikusokat és kémikusokat, mint a korszerű foto-elekt- ronspektrométerek. A szi­lárdtestfizikusok sikerei a szupravezető anyagok fej­lesztésében jó szolgálatokat tesznek a plazma- és a ré­szecskefizikusoknak. De igen intenzív kölcsönhatás ala­kult ki a kémia és a szilárd­testfizika között is. E kérdé­sek nyomában számos, az ipari gyakorlat számára hasz­nos eredmény fejlődött ki. II ■■ ia. é-É ém 4P iyl ■ \ y iB ■ _____■____B®:, | í ,|| |?j

Next

/
Thumbnails
Contents