Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

1979. november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű technológia Átmeneti lakások, felújítások Már az új tervciklusra készül a mezőtúri Városgazdálkodási Vállalat Az együttműködés útját keresik Hét termelőszövetkezet vezetőinek tanácskozása Zagyvarékason Kívül-belül megszépült Mezőtúron a Dózsa György út 8. számú, 1910-ben épült lakóház, s egy hasonló régi épület, a 20-as számú. Mind­két házban hat család ott­honát tette kényelmesebbé, szebbé, az állami ingatlanok kezelésével megbízott Vá­rosgazdálkodási Vállalat. — Felújították az utcai hom­lokzatot, a tetőszerkezetet, a villany- és vízvezetéket, ki­cserélték illetve javították az ajtókat,' ablakokat, fes- tettek-mázoltak — azaz né­hány belső munka ezekből még hátra van. További öt épületben 31 lakás részleges felújítása is szerepelt a vá­rosrendezési és kisajátítási tervekkel egyeztetett és jó­váhagyott tervben. Az Asz­talos János út 8. szám alatt például mindkét lakáshoz fürdőszobát alakítanak ki, a Rákóczi út 1/a alatti 18 la­kásos épület új tetőszigete­lést és csatornát kapott. A felújítási, karbantartási munkákra (amelyek több mint 85 százaléka elkészült, és karácsony előtt befejezik valamennyit), meg a beje­lentések alapján elvégzendő azonnali hibaelhárításokra az idén másfél millió forint állt a vállalat rendelkezésé­re. Felépítettek a Kétgátkö- zi kertben már meglévő két készenléti-átmeneti lakás mellé még hármat, hogy le­gyen hová költöztetni a teljes felújításra szoruló há­zak lakóit. Ezt a programot a követ­kező években folytatják, mert — mint a vállalat igaz­gatója, Dávid István elmond­ta — a tanács vb 6/1977. évi határozata kötelezi a Város­gazdálkodási Vállalatot, hogy a fejlesztésben készüljön fel a VI. ötéves terv lakásépí­tési feladatainak végrehajtá­sára. Először kerül sor ak­kor, az elképzelések szerint, többszintes bérházak teljes felújítására, amely a lakók jelenlétében semmiképpen nem oldható meg. Az új technológiák elsajá­títása folyamatos. A hom­lokzati kezelésre már tavaly is az NSZK-licenc alapján Debrecenben gyártott mű­anyag Vliesint alkalmazták, amely gyorsan szárad, nem foltosodik, emellett lehetővé teszi a munkaerő átcsopor­tosítását, hiszen kőműves kapacitást szabadít fel, mert ezt a munkát a festők vég­zik. A tetőszigetelésnél is a legszorszerűbb technológiá­val dolgoznak. A kapacitás- bővítő fejlesztésre a tavalyi 2 millió 770 ezer forinttal szemben 3 és fél milliót for­dítanak az idén, zömét föld- munkagépekre és a szak­ipart segítő kisebb, korsze­rű eszközökre. Megszervez­ték a szakmai továbbkép­zést is, a helyi gépészeti fő­iskolai kar továbbképzési tanszéke közreműködésével négy- és hathetes tanfolya­mokon külön osztályt indí­tottak a városgazdálkodási­aknak. A házkezelési, a karban­tartási feladatok még a ti­zedét sem teszik ki a válla­lat teljes tevékenységének, hiszen közületek részére tel­jesít jelentős megrendelése­ké*. Ebben az évben 22 mil­liós tervet kell teljesítenie, aminél — a háromnegyed évi eredmények alapján — minden bizonnyal több lesz az árbevétele. A mostani gépesítettség és szakember­ellátottság mellett a blok­kozáson és a központi fűté­sen kívül minden munkát — magasépítést is — vállal­nak generálkivitelezőként. Évi kapacitásuk 1982-re a tervek szerint eléri a 30 milliót. Növekvő export a jászberényi Kossuth Tsz-ben Az elmúlt néhány év alatt a jászberényi Kossuth Tsz csaknem tízszeresére nö­velte exporttermelését. Az idén már 100 vagon lucerna­lisztet, 50 vagon fűlisztet és 80 vagon napraforgót szál­lított tőkés piacokra. Ex­port vállalásokat teljesített 400 köbméter cellulóz (pa­pírfa) és 10 vagon madár- eledel kiszállításával. Eredményes állattenyészté­sét igazolja, hogy ebben az évben 350 — többségében el­sőosztályú — növendék hí­zómarha és több mint 2 ezer pecsenye- és tejesbárány ke­rült tőkés exportra a jász­berényi gazdaságból. Tevé­kenységével a Kossuth Tsz 1 millió dollár értékű ter­mékkel járult hozzá a nép­gazdaság devizabevételéhez, 40 millió forinttal növelte éves árbevételét. A minap pártcsoportbizal- miakkal beszélgettem felada­taikról, munkájukról. Arról, hogyan látják e pártmegbí­zatás lényegét, fontosságát, követelményeit és hogyan akarnak annak megfelelni. Szabad szombat van. Ezért meglepő, hogy a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat török­szentmiklósi 3-as számú gyá­rában nagy a nyüzsgés. — Nagy munkában va­gyunk — közli bizalmasan a portás. — Még a főnökség is dolgozik ... Már úgy értem, hogy fizikai munkát. Lukács Lajost is — a 3-as számú gyár egyik párt cso­portjának bizalmiját, igazgatási osztályve­zetőt — a gépalapok ásása közben találom. — Átszervezzük az üze­met, a forgácsolót telepítjük át egy másik helyre — mondja. — Kevés a munka­erő, ezért segítünk mi irodai dolgozók is. Három napot vállaltunk társadalmi mun­kában. De elsősorban nem erre kíváncsi. Ugye? — Valóban, a pártcsoport munkájáról szeretnék beszél­getni önnel. Hány tagú a pártcsoportja? Nincs knzmetika — Tizenketten vagyunk. Van közöttünk városi pártbi­zottsági tag, városi tanács­tag, üzemi MHSZ-titkár, vö­röskeresztes vezetőségi tag és még sorolhatnám. Sokszor éppen az a baj, hogy néme­lyik párttagnak úgy össze­jönnek a tisztségei, hogy nem győzi. Akkor kezdődik újra az „osztoszkodás”. Persze, a megbízatások teljesítését fi­gyelemmel kísérjük, nem hi­ányzik nálunk a számonkérő, de a biztató szó sem. — Rendszeresen összeül­nek a soros feladatok megbe­szélésére? — Nálunk az a gyakorlat, hogy kéthavonta jövünk ösz- sze. Attól is függ persze, hogy milyen sürgős munkák vannak. Természetesen, ha megjelenik egy párthatáro­zat, amit sürgősen fel kell dolgozni, ha közbejön egy váratlan esemény, amiről feltétlenül tájékoztatni kell a párttagokat, akkor rendkívü­li csoportértekezletet is tar­tunk. Aztán beszélünk sző­kébb „hazánk”, az üzem gondjairól, eredményeiről, a tennivalókról. Legutóbb pél­dául a jobb munkaszervezés­ről, a munkafegyelem javítá­sáról mondtuk el a vélemé­nyünket. örülök, hogy őszin­tén beszél mindenki, nincs köntörfalazás, kozmetika. A Zagyva mentén és a Tiszavidék egy részén gaz­dálkodó hét mezőgazdasági termelőszövetkezet párt és gazdaságvezetői tanácskoz­tak tegnap délelőtt Zagyva­rékason, a Béke Tsz-ben. Kardos Sándor, a Termelő- szövetkezetek megyei Szövet­ségének titkára köszöntötte a megyei tanács, a szolnoki járosi, városi és a jászberé­nyi járási pártbizottság kép­viselőit, valamint a zagy- varékasi, szolnoki, jászalsó- szentgyörgyi, jászkiséri. jász- ladányi, jászboldogházi és újszászi termelőszövetkezeti vezetőket. A tanácskozás összehívá­sát — mint azt bevezető elő­adásában Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese kifejtette — a térségben gazdálkodó téeszek Szilágyi István a kuncsor- bai Búza­kalász Termelő- szövetke­zet szakte­lepén dol­gozik. öt- venhét te­henet fej. Lassan húsz esztendeje tag­ja a téesznek, a pártba 1964- ben vették fel. Egyelőre várok — Nem volt nekem min­dig ilyen pártmegbízatásom. „Egyszerű” párttag voltam, mint sokan mások — jegyzi meg. — Eljártam szorgalma­san a taggyűlésekre, a kü­lönböző rendezvényekre. Mondtam a vezetőknek, hogy szívesen vállalnék munkát az alapszervezetben, persze, nem gondoltam én nagy fel­adatokra ... Nem is gondol­hattam, mert nem volt ele­gendő iskolám. Hat elemit végeztem. Akkoriban nem adatott meg, hogy kijárjam a nyolc osztályt. — Hány esztendeje vál­lalta el a megbízatást? — Majd tíz esztendeje, hogy behívattak a pártveze­tőségi ülésre és megkérdez­ték, hogy vállalnám-e az egyik pártcsoportnál a bizal­mi munkát. Mondtam, hogy kedvem van, de nem tudom, mit kell csinálni. Adtak min­denféle brosúrát, de ez olyan munka, amit nem lehet csak könyvből megtanulni. Gya­korlatban ismeri meg az em­ber igazán amikor csinálja. — Kik tartoznak a kollek­tívájukba? — Nem vagyunk sokan. Három téesz-nyugdíjas, meg ketten, akik még dolgozunk. A szövetkezetben egyébként hat pártcsoport van. Vicce­sen mondták is már nekem, hogy könnyű a dolgom a nyugdíjasokkal. Miért volna könnyű? Az öregek is igény­lik, hogy foglalkozzunk, tö­rődjünk velük, hogy tájékoz­tassuk őket mindenről. Rit­kán hívom össze, nem fá­rasztóm őket. Inkább elme­gyek a lakásukra. Akkor az­tán elmondok mindent, ami három-négy hét alatt történt az országban, a megyében, a faluban. Nem is hinné az ember, hogy bár mentesítve vannak az egyéni pártfelada­tok vállalása, végzése, az ak­tív pártmunka alól, mennyi­re érdeklődnek minden iránt. Egy-egy ilyen „körútra” né­ha elkísér a szövetkezet párt­titkára is. Amit esetleg én nem tudok, arra ő válaszol. Persze, ilyenkor nemcsak a politikáról esik szó. Van al­kalom és lehetőség, hogy ügyes-bajos dolgaikat is el­mondják. — Nemrég említettem a pártvezetőségnek, hogy sze­retnék egy nagyobb létszámú együttműködésében rejlő le­hetőségek jobb kihasználása tette időszerűvé. A jelenlé­vők egységesen egyetértet­tek abban, hogy a jövő évi feladatok, a hatodik ötéves terv ágazati céljainak ered­ményesebb megvalósítása érdekében indokolt az együttműködés lehetőségei­nek bővítése, a különféle társulások létrehozása, töb­bek között a takarmánygaz­dálkodásban, a nagyüzemi baromfitenyésztésben, az ag­rokémiai és meliorációs munkákban. a beruházási tervek összehangolásában. Megállapodtak a tegnapi tanácskozás résztvevői ab­ban. hogy egy munkacso­port a közeljövőben kidol­gozza javaslatait a térség szövetkezeteinek együttmű­ködésére. pártcsoportban dolgozni. Ne értsen félre, nem akarom le­rázni az öregeket. De nya­kunkon az év vége, új mun­katervet kell készíteni, kong­resszusra készülünk, egyre több a tennivaló... Talán nagyobb hasznomat vennék egy másik, aktívan dolgozó csoportban. Választ még nem kaptam. Egyelőre várok. óráról ér­kezik. Hó­na alatt az osztály- napló, nagy pak- saméta fü­zet és könyv. Horváth Istvánná tizenhá­rom esztendeje a szolnoki 633. számú Szakmunkáskép­ző Intézet tanára. — Négy éve lettem párt­tag — mondja. — A mozgal­mi munka nem volt isme­retlen számomra, hiszen a KISZ-szervezetben is dolgoz­tam. Mégis, amikor egy éve megválasztottak bizalminak, féltem attól, hogyan tudok majd helytállni. Nem mond­hatom, készségesen segítet­tek a tapasztaltabb elvtár­sak. Az én pártcsoportomba az iskola tanárai tartoznak, tizennégyen vagyunk. Nem valami népes a tantestüle­tünk, körülbelül húszán va­gyunk. Nyitott szemmel — Sok szabadidőt vesz el a megbízatás teljesítése? — Vannak bizonyos fel­adatok, amelyek időigénye­sek. Ilyenek például a tanév végi elbeszélgetések. A leg­fontosabb politikai esemé­nyektől az intézetben folyó pártmunkáig mindenről őszinte véleményt kérünk. Ilyenkor a kollegák elmondj ják véleményüket, javaslato­kat, ötleteket adnak arra, hogyan dolgozzunk még job­ban, mivel foglalkozzunk a következőkben. — Például? — Most nemrég mezőgaz­dasági munkán voltak a gye­rekeink. Elkísérte őket né­hány tanár is. Mielőtt meg­kezdődött volna a társadalmi munka, a pártcsoporton be­lül „eligazítást” tartottunk:- megismerkedtünk annak a téesznek a gazdasági mun­kájával, amelyikben a diák­jainkat várták. Elhatároztuk azt is, hogy a kongresszusi előkészületekről minden osz­tályfőnököt tájékoztatunk, akik majd saját osztályuk­ban, a gyerekekkel együtt dolgozzák fel a pártkongresz- szus határozatait. Láthatja, zajlik az élet nálunk. Egy biztos: a pártbizalminak nyi­tott szemmel kell járnia a világban, mindenre figyelnie kell. Szekeres Edit Fotó; Nagy Zsolt rónai — A százhektós ászokhordókban a csépai Tiszamenti Tsz-ben termett rizlingszilvánit tárol­ják. A gazdaság az idén először hárslevelű és muskotály szőlőt is szállított a tiszakürti pincészetbe, ahol összesen kétezer hektónyi csépai nemes fehérbort kezelnek Végét járja a szüret a megyében. Tisza- kürtön, a Délalföldi Pincegazdaság pincé­szetében 34 ezer mázsa, a tiszazugi szőlő- termelő gazdaságokban, a cserkeszőlői, csépai és cibakházi téeszekben és a kör­nyékbeli szőlősgazdáknál termett bornak- valót vásároltak és dolgoztak fel. Űj bor forr az ötventől ezer hektós nagyságú hordókban, tartályokban, a 47 ezer hekto­liter befogadó kapacitású pincészet dol­gozóinak ezekben a napokban a stabilizá­lás, azaz a fejtés, a kénezés és a feltöl- tögetés a legfontosabb munkája. — (Fotó: Temesközy) Bizalmiakról - bizalmasan Megtelt a pince A mostani szezonban „vizsgázik” a tavaly vásárolt gyertyaduplikátoros kovaföldszűrő. A csehszlovák .gyártmányú berendezéssel óránként 200 hektó tipizált bormennyiség de­rítés utáni szűrését, tisztaság-stabilizálását végzik el Kiss Balázs és Szabó Sándor pincemunkások az irányított erjesztéshez szükséges úgyneve­zett anyaélesztőt adagolják a 250 hektós tartályokba

Next

/
Thumbnails
Contents