Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 23. Andrej Gromiko Bonnban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter megkezdte tárgya­lásait Bonnban. A képen vendéglátójával, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel folytat meg­beszélést (Telefotó - KS) Két alkalommal tárgyalt csütörtökön Bonnban And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter nyugatnémet kol­légájával, Hans-Dietrich Genscherrel. A találkozó lég­körét tárgyilagosnak és nyílt­nak minősítették. Az európai enyhülés és a leszerelés kérdéseiről foly­tatott eszmecsere során — mint szovjet részről közölték — Gromiko részletesen ele­mezte, hogy milyen kedve­zőtlen következményekkel járhat a kontinens politikai légkörére a NATO decem­berre várható határozata amerikai közép-hatótávolsá­gú rakéták európai állomá­Csütörtököh Washington­ba érkezett a teheráni ame­rikai nagykövetségről szaba­don engedett tizenhárom túsz — nők és a nagykövet­ség őrszemélyzetének fekete tagjai. A csoportot — az eredeti tervekkel ellentét­ben — nem Carter elnök, hanem Vance külügyminisz­ter üdvözölte az Andrews légitámaszponton. A hivata­los magyarázat szerint Car­ter úgy döntött, hogy a még fogságban levő 49 túsz kér­désére összpontosít a Camp David-i elnöki birtokon, ahol a héten tartózkodik. Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanács­adója szerdán este a tehe­ráni túszügyi kapcsán! az amerikai népet türelemre intette, az iráni kormányt pedig újból figyelmeztette, hogy óvakodjék a nagykövet­ségen fogva tartott 49 túsz bírósági felelősségre voná­sától. soztatásáról. Egyben felhívta a nyugatnémet vezetők fi­gyelmét azokra a szovjet kezdeményezésekre is, ame­lyeket Leonyid Brezsnyev ismertetett október elején. Nyugatnémet részről első­sorban azt hangsúlyozták, hogy a NATO — bonni kez­deményezésre ;— részletes tárgyalási javaslatot terjeszt a szocialista országok elé. Erről az új rakétafegyverek­kel kapcsolatos döntéssel párhuzamosan határoznak decemberben Brüsszelben. Gromiko a nap folyamán udvariassági látogatást tett Karl Carstens nyugatnémet köztársasági elnöknél. Ahmad Madani ellenten­gernagy, az iráni haditenge­részet főparancsnoka csütör­tökön közölte: a haditenge­részet az amerikai nagykö­vetség november 4-i elfogla­lása óta teljes készültségben van. A Reuter hírügynökség­gel folytatott telefonbeszél­getésben „háborús gesztus­nak” minősítette az ameri­kai kormánynak azt a dön­tését, hogy hajókat küld a Fülöp-szigetekről a már Irán közelében levő ameri­kai tengerészeti egységek megerősítésére, de hozzátet­te: nem hiszi, hogy az Egye­sült Államok katonai táma­dást indítana Irán'ellen. Teheránban közben a nagykövetséget megszálló diákok szóvivője megismé­telte a fenyegetést, hogy amerikai támadás esetén az összes túszt kivégzik. Közöl­te azt is, hogy elengedtek öt nem amerikai túszt: két Fülöp-szigetit, egy dél-ko­reait, egy bangladesit és egy pakisztánit. Nyikolaj Bajbakov Budapesten Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének meghívásá­ra csütörtökön hazánkba ér­kezett Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy az 1981—1985 közötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről tárgyalásokat folytasson. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Huszár István, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Folytatódott az RKP kongresszusa Bukarestben csütörtökön plenáris tanácskozással és 15 szekció ülésével folytatódott az RKP XII. kongresszusa. A Központi, Bizottság je­lentéséhez és a kongresz- szusra előterjesztett — a gazdasági fejlesztésre vonat­kozó — irányelvtervezetek dokumentumaihoz felszólaló küldöttek kifejezték hozzá­járulásukat és egyetértésü­ket. A küldöttek felszólalá­saikban hangsúlyozták, hogy támogatják azt a javaslatot, hogy Nicolae Ceausescut vá­lasszák újra pártfőtitkárnak. Az RKP XII. kongresszu­sán résztvevő magyar párt- küldöttség csütörtökön a délelőtti plenáris ülést köve­tően Bukarest környéki lá­togatáson vetít részt. Az MSZMP KB delegáci­óját — amelyet Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke vezet — elkísérte útjára Gheorghe Gaston Marin, az RKP KB tagja. Pártküldöttségünk fel­kereste a funduleai Gabona és Iparinövény Termesztési Kutató Intézetet, ahol az intézmény vezetői adtak tájékoztatást munkájukról. Haderöcsökkentési tárgyalások Magyar felszólalás Becsben Tegnap a bécsi Hofburg- ban megtartották a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalás- sorozat 220. plenáris ülését. A tanácskozáson Fodor Zol­tán nagykövet, a magyar de­legáció vezetője szólalt fel. A magyar küldött beszé­dében megállapította, hogy a bécsi tárgyalások eddigi menetére a négy közvetle­nül résztvevő szocialista or­szág kezdeményező készsé­ge és jelentős kompromisz- szumokat tartalmazó lépései voltak jellemzőek. A nyuga­ti fél nem vállalkozott ha­sonló értékű lépésre, semmi olyat nem tett, amely jelen­tős mértékben előbbre vitte volna a tárgyalásokat. Washingtonba érkeztek az amerikai túszok Brzezinski türelmet kér PEKING Csütörtökön megtartották Pekimgben a kínai—vietnami kormányközi tárgyalások második fordulójának kilen­cedik ülését, amely az elő­zőekhez hasonlóan nem ho­zott haladást az immár he­tedik hónapja tartó tárgya­lásokon. NEW YORK Az ENSZ gyermeksegélye­zési alapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatója, Henry Labouisse vietnami, thaiföl­di és kambodzsai útjáról visszatérve New Yorkiban újságíróknak elmondta, hogy semmiféle akadályt nem lát a kambodzsai segély folyó­sításának útjában. JIDDA Mohammed Abdu Jamani szaúd-arábiai tájékoztatási miniszter csütörtökön dél­ben annak a reményének adott bangót, hogy néhány órán belül kiűzik az* utolsó fegyverest is a nagymecset­ből. A fegyveresek többsé­gét letartóztatták. Mint a miniszter elmondta, többsé­gük szaúd-arábiai, és közü­lük csupán néhány a más TELEXEIM “OCTtTtOiOtßfKßZßU nemzetiségű. Szaud Al-Fej- szal külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a táma­dóknak „nem voltak politi­kai indítékaik” és „nem áll­tak kapcsolatban egyetlen külföldi országgal sem”. TUNISZ Csütörtökön Tuniszban az arab csúcsértekezleten Szár- kisz libanoni elnök egyez­ségre jutott a fontosabb arab országok vezetőivel ab­ban, hogy a palesztin ellen­állók továbbra is Dél-Li­banonban tartózkodhatnak — közölte a libanoni kül­döttség szóvivője. A libanoni forrás szerint a palesztinek cserébe vállalják, hogy nem indítanak közvetlen táma­dást Izrael ellen dél-libano­ni területekről. Az egyezség­ről szóló libanoni közlést egyelőre nem erősítették meg semmilyen hivatalos formában. ISLAMABAD Islamabadi jelentések sze­rint még egy amerikai el­égett holttestét találták meg csütörtökön az islamabadi amerikai nagykövetség rom­jai alatt. A helyi sajtó azt közölte, hogy három pakisz­táni holtteste is előkerült, így feltehetőleg öt áldozata van a szerdai támadásnak, a tüntetők ebkor felgyújtot­ták a nagykövetség épületét. Nem ismeretes, hogy a ha­lott pakisztániak a tünte­tőkhöz vagy pedig a nagy­követség személyzetéhez tartoztak-e. BERLIN A Szakszervezeti Világszö­vetség irodájának Berlinben megtartott 21. ülése 1980 őszére Moszkvába összehív­ta az SZVSZ Főtanácsának — a világszövetség legma­gasabb rangú választott tes­tületének — következő ülé­sét. amit márciusban meg­előz az iroda 22. ülése. Közös közlemény a magyar—francia kormányfői tárgyalásokról Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köztársaság mi­niszterelnökének meghívására 1979. no­vember 20-a és 22-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Lázár György széles­körű véleménycserét folytatott Raymond Barre-ral. A Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét fogadta Valéry Gis- card d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. Ugyancsak fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke. megbeszélésekre került Külön sor Veress Péter magyar és Jean-Francois Deniau francia külkereskedelmi miniszter, vala­mint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar—francia kap­csolatokra hagyományosan jellemző ba­rátság és kölcsönös tisztelet jegyében foly­tak. A két kormányfő megtárgyalta a ma­gyar—francia kétoldalú kapcsolatok hely­zetét és megelégedéssel üdvözölte a kap­csolatoknak az utóbbi években bekövetke­zett fejlődését. • Emlékeztettek arra, hogy a két ország kapcsolatainak kiemelkedő eseménye volt Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának 1978. novemberi hivatalos fran­ciaországi látogatása. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű találkozónak, va­lamint a Francia Köztársaság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látogatá­sának a jelentőségét a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítése szempont­jából. A két miniszterelnök megkülönböztetett figyelmet szentel a magyar—francia gaz­dasági kapcsolatoknak. Emlékeztettek arra a közös elhatározásukra, hogy e kapcso­latokat szélesebb alapra helyezik és meg­határozzák fejlesztésük új irányát. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a keres­kedelmi forgalom a legutóbbi két évben jelentősen fejlődött, de még mindig nem éri el a Magyarország és Franciaország gazdasági teljiesítő képességének megfelelő szintet. Szükségesnek tartották, hogy köl­csönösen újabb erőfeszítéseket tegyenek a kereskedelmi forgalom további növelésére, az 1977. évi megállapodásuknak megfele­lően. Elismerték annak szükségességét is, hogy az árucsetét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Lázár György és Raymond Barre meg­vizsgálta a. két ország ipari együttműkö­désének eredményeit és perspektíváit azo­kon a területeken, amelyekről 1978 novem­berében a magyar és a francia külke­reskedelmi miniszter megállapodást írt alá. Üdvözölték a számítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperáció­ban elért eredményeket és elhatározták, hogy tovább fokozzák az együttműködést ezeken a területeken. Hangsúlyozták a gépipar, különösen a szerszámgépek, jár­művek és mezőgazdasági gépek gyártása, a vaskohászat, az élelmiszeripar és az épí­tőipar területén meglevő együttműködési lehetőségek jobb kihasználásának fontos­ságát. ' A két miniszterelnök ajánlotta a válla­latoknak, hogy közösen keressék az együtt­működés új lehetőségeit. E tekintetben megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar közlekedési és postaügyi minisz­ter, valamint a francia postaügyi és táv­közlési államtitkár közelmúltban lezajlott találkozója lehetővé tette az együttműkö­dés fő irányainak meghatározását a fej­lett technika alkalmazását igénylő ágaza­tokban. Megállapították, hogy a vállalatok kö­zötti keretszerződések lehetővé teszik a szilárd és tartós alapokon nyugvó együtt­működés és árucsere fejlesztését. Üdvözöl­ték a gazdasági és ipari együttműködést szolgáló küldöttségcseréket, rendezvénye­ket, köztük az ez évben Párizsban és Lyon­ban rendezett „magyar gazdasági és mű­szaki napok” sikerét. Kívánatosnak Jart- ják, hogy a jövőben hasonló rendezvénye­ket szervezzenek mindkét országban abból a célból, hogy az érdekelt vállalatok és szervezetek együttműködésének új lehető­ségeire hívják fel a figyelmet. A kormányfők kifejezésre juttatták elé­gedettségüket a párizsi és a budapesti do­kumentációs központ, a Magyar Kereske­delmi Kamara, valamint a Francia Keres­kedelmi és Iparkamarák tevékenységével kapcsolatban. A két fél egyetértőén tudomásul vette, hogy a vegyes bizottság átszervezte struk­túráját annak érdekében, hogy hatéko­nyabban segítse elő a magyar és a fran­cia vállalatok és szervezetek együttműkö­dését. Jóváhagyták, hogy a közeljövőben Budapesten állandó szervezeti keret léte­sül a szerszámgépgyár területén felelős magyar és francia intézmények együttmű­ködésére. A miniszterelnökök hangsúlyozták a két ország tervezési intézményei között kiala­kult gyümölcsöző kapcsolatok jelentő­ségét is. Kiemelték egymás nyelve, kultúrája, tu­dományos eredményei megismerésének fontosságát a magyar és a francia nép közeledésében és barátságának megszilár­dításában. A két kormány ösztönözni fog minden olyan intézkedést, amely alkalmas arra, hogy hozzájáruljon, e cél eléréséhez, kiváltképp ami a magyar nyelv franciaor­szági és a francia nyelv magyarországi ta­nítását, valamint a magyar kultúra fran­ciaországi és a francia kultúra magyaror­szági terjesztését illeti. A kormányfők mélyreható véleménycse­rét folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Elégedetten állapították meg, hogy a két ország álláspontja számos kér- • désben hasonló. Megerősítették országaik elkötelezettsé-. gét az enyhülés mellett. Emlékeztettek Magyarország és Franciaország elhatározá­sára, mely szerint minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az enyhülést elmélyítsék, a világ minden tér­ségére és a nemzetközi kapcsolatok min­den területére kiterjesszék. A felek hangsúlyozták, hogy az államok közötti jóviszonyban fontos jelentősége van a helsinki záróokmányban kinyilvánított minden elv — mind az alapvető egyéni szabadságjogok, mind az államközi kap­csolatok elvei — tiszteletben tartásának és a záróokmány valamennyi ajánlása al­kalmazásának. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy az 1980 novemberére előirányzott madridi találkozó lényeges előrehaladást tesz majd lehetővé a helsinki záróokmány valóraváltásában és új távlatokat nyit az enyhülés számára. Kinyilvánították, hogy Magyarország és Franciaország kész erő­feszítéseket tenni és kétoldalú konzultá­ciók formájában együttműködni e cél el­éréséért. A két miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy folytatódik a fegyverset felhalmozása a világban. Ismételten állást foglaltak a hatékony' nemzetközi ellenőr­zéssel megvalósuló. tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyver­zetet, figyelembe véve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. A két fél megelégedéssel vette tudomásul a má­sodik szovjet—amerikai megállapodás alá­írását a hadászati támadófegyverek korlá­tozásáról. Az európai kontinenst illetően a két kormányfő véleménycserét folytatott Fran­ciaországnak 1978 májusában tett egy európai leszerelési konferencia összehívá­sát célzó javaslatáról, valamint a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának 1979 májusi javaslatairól. A két kormány­fő síkraszállt egyj a helsinki záróokmány valamennyi aláíróját magában foglaló konferencia összehívásáért, amelynek az lenne a célja, hogy konkrét intézkedéseket fogadjon el a bizalom erősítésére és a le­szerelésre Európában. A két fél megerősítette, hogy a Közel- Keleten igazságos és tartós békét csak a konfliktus átfogó rendezésével lehet elérni. Ilyen rendezésben valamennyi érdekelt félnek részt kell vennie, beleértve a pa­lesztin nép képviselőit is. A rendezésnek azon kell alapulnia, hogy Izrael kivonul az 1967 júniusában megszállt területekről, elismerik a palesztin nép törvényes jogait és a térség minden államának, köztük Iz­raelnek is azon jogát, hogy békében él­jen, biztos, elismert és szavatolt határok között. A kormányfők az afrikai helyzettel kap­csolatban kiemelték annak szükségessé­gét, hogy Afrika államai szabadon alakít­hassák fejlődésüket és választhassák meg rendszerüket. Síkraszálltak a vitás kérdé­sek tárgyalások útján történő rendezése mellett. Ez alkalommal is elítélték Dél- Afrika fajüldöző rendszerét. A két fél véleménycserét folytatott a délkelet-ázsiai helyzetről Is. A két miniszterelnök egyetértett egy méltányosabb, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakításának szükséges­ségével. Síkraszálltak a gazdasági stabili­tás helyreállításáért és egy olyan növeke­dés előmozdításáért, amely ösztönzi a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bővülését és a fejlődést az egész világon. Népköztársaság Minisz- II Magyar tertanácsának elnöke és a Francia Köztársaság miniszterelnöke kifejezte elégedettségét az­zal kapcsolatban, hogy tárgyalásaik ered­ményesen járultak hozzá Magyarország és Franciaország baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez csakúgy, mint az enyhülés és a béke ügyéhez. ­Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Raymond, Barre miniszterelnö­köt, aki a meghívást köszönettel elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents