Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
1979. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 11 bemutató elérte célját (Folytatás az 1. oldalról) éves tervben a Szolnok megyei volt az országban a legnagyobb polgári védelmi gyakorlat. Az itt szerzett tapasztalatok feldolgozása megkezdődött, hogy azokat a Polgári Védelem szervei hasznosítani tudják. Hangsúlyozta: a felkészítés során a megyei pártszervek a politikai munka összes formáját céltudatosan alkalmazták a kollektív agitációtól az egyéni meggyőzésig. A megyei pártbizottságok elvi és a járási-városi pártbizottságok közvetlen irányításával kiemelkedő munkát végeztek a területi és az üzemi pártszervek és szervezetek. A jó politikai előkészítésnek köszönhető, hogy a gyakorlat minden mozzanatában érezhető volt . az állampolgárok öntudatos cselekvése. A polgári védelmi fegyelmezett tevékenysége nagyban hozzájárult a mintaszerű végrehajtáshoz. A Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az üzem háborús munkarendre történő átállását, és működésre való előkészítését nagy körültekintéssel és az üzemi adottságokhoz alkalmazkodva szervezték meg. Kengyel község lakossága rádióaktív kiszóródás elleni védelmének megszervezése mintaszerű volt, ezen belül újszerűén oldották meg a gyermekintézmények védelmét. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben a mezőgazdasági nagyüzem komplex, átfogó védelmét, az üzem vezetése elismerésre méltó kezdeményezéssel és a reális lehetőségek kihasználásával oldotta meg. Szakszerűen, szervezetten végezték feladataikat a kárterütosabb polgári védelmi feladatok végrehajtásának módját. Sikerült érzékeltetni a polgári védelem összetett, átfogó jellegét. A polgári védelem államigazgatási vezetői, a megyei, városi, a községi tanácselnökök, a járási hivatalvezetők és a gazdasági vezetők, üzemigazgatók. téeszelnökök mintaszerű felkészültségéről és alkotó kezdeményezésről tettek tanúbizonyságot. A gyakorlat módszertani bemutató elemeit eredményesnek és jónak értékelem. Majd értékelése végén köszönetét mondott a gyakorlat minden résztvevőjének, a lakosságnak,- az országos hatáskörű szervek, a fegyveres testületek vezetőinek, a Polgári Védelem állományának áldozatkész munkájukért. Ezután Csémi Károly vezérezredes és Perger Imre A polgári védelmi bemutató módszertani gyakorlatot értékelő értekezlet elnöksége. Barta László megyei tanácselnök, a megyei polgári védelmi parancsnoka üdvözli’ a megjelenteket bemutató módszertani gyakorlat teljesítette’ feladatát, és elérte célját. A gyakorlat különböző mozzanatait értékelve a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka elmondta: — Valamennyi szinten érvényesült az alárendeltek alkotó jellegű segítése, és a gyakorlat során fokozatosan kialakult a jó kollektív szellem és csupatmunka. Jól készítették elő, szervezték meg és hajtották végre a kitelepítést. A kitelepülő és a befogadást végrehajtó lakosság. valamint a kitelepítő és befogadó szakszolgálat létén a tűzoltó, a műszaki mentő és egészségügyi szak- szolgálati alakulatok. Mintaszerű volt a megyei élelmiszerellátó szakszolgálat munkája, az anyagi-technikai ellátó pont telepítése és működése. Végső soron a gyakorlat résztvevői bebizonyították. hogy felkészültségüknél fogva képesek az eléjük állított feladatok eredményes végrehajtására. — összegezve: a gyakorlat szervezettségével, pergő ütemével, a bemutatási helyek kiválasztásával, előkészítésével lehetővé tette, hogy a bemutatót megtekin- tők megismerjék a legfonezredes kitüntetéseket. elismeréseket adott át egyéneknek és kollektíváknak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Takács Gábor őrnagy és Nagy Zoltán, a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Tsz elnöke; az ezüst fokozatát Jenei László, a megyei tanács vb osztályvezetője; a bronz fokozatot Szórád And- rásné, a jászladányi Községi Tanács szociálpolitikai előadója vette át. Az értekezlet végén a résztvevők megtekintették a gyakorlatról készült oktatófilmet. Hasznos kezdeményezés Iskola a mezőgazdasági újítóknak (Tudósítónktól) A több milliárd forint értékű gépparkkal és egyéb termelési eszközökkel rendelkező mezőgazdasági tsz- ek újítómazigalmának fellendítésére és továbbfejlesztésére hasznos kezdeményezést indított el a Szolnok megyei Tsz-ek Területi Szövetsége. Az Országos Találmányi Hivatallal és az SZMTrvel együttműködve megkezdték az újítási előadók, bizottsági elnökök szakmai felkészítését, továbbképzését a következő időszak nagyobb feladataira. Elsőként az elmúlt napokban Mátrafüreden alapfokú iparjogivédelmi továbbképzést tartottak. A tanfolyamon negyvenen sajátították el a témával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. Ezzel együtt a megye 43 tsz-ében van már szakmai minősítéssel rendelkező ügvintéző. A folyamat tovább tart, a tervek szerint Szolnokom jövőre felsőfokú kihelyezett tagozat indul. A két éves iskolarendszerű levelező oktatáson a résztvevők négy félév alatt 400 órán át tanulmányozzák az újítómozgalommal, az iparjogvédelemmel. a szervezéssel kapcsolatos magas szintű tudnivalókat. A végzősök lesznek a mozgalom új szellemi irányítói. A területi szövetség a nemes cél szolgálatába állítja annak a megyei tsz-újító kiállításnak az anyagát is, amelyet a közelmúltban rendeztek meg a jászkiséri Lenin Tsz-ben. A kiállítás 20 tablóját vándoroltatják a megye gazdaságaiban. A mozgó tárlat tíz közös gazdaság egyéni és brigádújí- tóinak 24 jelentősebb ötletét, találmányát mutatja be. A tárlat legközelebbi állomása a törökszentmiklósi Béke Tsz lesz. A rendezők bíznak abban, hogy az alkotók munkájának a szemléltetésével felkeltik a dolgozók nagyobb érdeklődését a fontos népgazdasági célokat szolgáló újítások iránt. Annál is inkább, mert Szolnok megyében már szép hagyományai vannak ennek a mozgalomnak. Az elmúlt évben is több közös gazdaság szerepelt eredményesen az országos újítási versenyben, sőt a mezőtúriak és a rákóczifalvaiak értékes ötleteit a közös KGST-kiállí- táson is bemutatták. Bár még az 1979. évi országos mezőgazdasági újítóverseny eredményét hivatalosan nem tették közzé, annyi viszont már ismert, hogy az első öt v tsz között három Szolnok megyei gazdaság is szerepel. E. S. Portugál szakszervezeti küldöttség látogatott a megyébe A SZOT meghívására hétfőn hazánkba érkezett portugál szakszervezeti küldöttség tegnap Szolnok megyébe látogatott. A háromtagú delegációt Armando Teixeira de Silva, a CGTP Intersin- dical Végrehajtó Bizottságának tagja vezette. A küldöttséget a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában Árvái István, az SZMT vezető titkára fogadta és tájékoztatta a megye szakszervezeti mozgalmának helyzetéről, a soron levő feladatokról Délután a portugál vendégeket a törökszentmiklósi Béke Termelő- szövetkezetben fogadták. A baráti beszélgetést üzemlátogatás követte. Szerződést köt a ruhagyár A Debreceni Ruhagyár az utóbbi években mind több ruhát értékesít a külpiacokon. Termékeinek jó minőségét a sok megrendelés is bizonyítja. Az idén — tervek szerint — 4 millió ruhát készítenek. A vállalat ötezres kollektívájából ezren vannak gyesen. Ezért ötéves időtartamra szerződéseket kötnek különböző termelőszövetkezetekkel. A gyár adja a szakembert, a gépeket, s a termelőszövetkezetiek a helyiséget és a munkaerőt. ****** «> * «5» lilVAHl rw----* f aste*. „r*" mfínmlsAG TA»*<U-OMJ tkiVaCft *a(i vt. ÍSSffMl A termelői árak 2. Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy minden irányítási rendszer alapkérdése; hosszabb távon versenyképessé tudja-e tenni a gazdaságot — nemzetközi mércével mérve? Nyilvánvaló tehát a rugalmas alkalmazkodás, s így az árak meghatározó — orientáló — szerepe iránti igény is. A módosuló szabályozórendszer egyik legfontosabb és leghatásosabb változásai ezért a termelői árak körében lépnek életbe. Méghozzá úgy, hogy alapjaiban átalakul az árképzés módja, s az ár- mechanizmus. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének 6/1979. számú rendelete például félreérthetetlenül kimondja, mellékelve a részletes termékjegyzéket is, hogy „...a felsorolt alapanyagot vagy félkészterméket forgalomba hozó vállalat a termék árát —- függetlenül attól, hogy az hazai előállítású, vagy milyen viszonylatból importálják — az 1. számú mellékletben foglalt megkülönböztetés szerint, a nem rubel elszámolású tartós import, illetve exportárak —■ ideértve azok emelkedését, illetőleg csökkenését — és a belföldi piaci viszonyok figyelembevételével alakítja ki.” Ma már talán elég utalni a közismert ellentmondásra : termelői áraink sok esetben fölülmúlták a fogyasztói árakat, a termelő tevékenység fönntartása ezért csak támogatásokkal volt lehetséges. Ám e támogatások elfedték a gazdálkodás minőségét, és nehezítették hatékonyságának biztonságos megítélését — egyszerűen szólva abban nem lehetett mindig biztos a népgazdaság, hogy kire, milyen vállalatra fizet rá, s kire, mire nem. Nem lehet csodálkozni azon, hogy mindennek hatására sokszor a hatékonyan dolgozók nyeresége fedezte a nehezen boldogulok veszteségeit. Az áraknak emiatt alig volt értékmérő funkciója, nem közvetítette a világpiaci folyamatokat és értékítéleteket a vállalatok irányába. Egy vállalat sem tudta pontosan, hogy miiyen világgal áll szemben. Az „itthoni” lényegesen különbözött számára a határon túlival — s nyilvánvaló, hogy ilyen konfliktus esetén milyen megoldást választott. flz árak értékmérő szerepe Az 1980. január elsején az iparban alkalmazott termelői árak többsége — amelyek összemérhetők a nemzetközi piacon is — versenyár lesz. Mit jelent ez? — Részint az árképzés teljesen új rendszerét, másrészt azt, hogy az alapvető energiahordozók, nyers- és alapanyagok, féltermékek termelői ára szorosan a világpiaci árak szerint alakul. Nemzetközi megítéléssel hitelesítve Nérni egyszerűsítéssel — az energiahordozó és alap- anyagárak lényegében any- •nyifos kerülnek a vállalatnak, mint a népgazdaságnak, s mint amennyiért azok a világpiacon kaphatók. Tehát a termelő nem kap külön támogatást azon a címen, hogy számára elviselhetetlenül d,rága — mondjuk — a villamos áram, vagy a szénhidrogén, a kőolaj. Másik oldalon a versenyár hatása így érvényesül ; a termelő nem háríthatja át indokolatlan költségeit a vevőre, mert árainak alapja az exportár. Az az ár, amelyért a vállalat képes termékeit, eladni a világpiacon. Megint némi egyszerűsítéssel: az új árképzés csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat ismeri el a vállalatnak — a pluszköltségeit — a termelés alacsony színvonala, gaz- daságtalansága, korszerűtlensége miatt — nem. Egy példával élve: eddig egy (vállalat termékének árába valamennyi költségét beleve- hette: ha túl sok anyagból, nagy veszteséggel dolgozott — lényegében e veszteséget a vevő fizette. Ugyanúgy, ha a vállalat túl sok embert foglalkoztatott, túlzott energiafelhasználással működött; ha túl sokat költött adminisztrációjára, szállítására stb. E költségeket 1980. január 1-től korlátlanul nem számolhatja el, hiszen nem annyiról állíthat ki számlát, ameny- nyibe neki ténylegesen belekerült ilymódon a termék! Hanem csak arról állíthat ki, amennyit az a termék valójában, reálisan a társadalomnak ér — nemzetközi megítéléssel is hitelesítve! Az árak folyamatosan alakulnak, változnak a vállalatok számára a jövőben — ahogy alakulnak — változnak a világpiacon. Tehát emelkednek és csökkennek. Ugyanakkor az új szabályozó rendszer kivédi az árváltozások spekulációs, pillanatnyi ingadozásának ezt a káros hatását. Persze a fő szabály alól vannak kivételek — így például kivétel a mezőgazdasági termelés, ahol a versenyárelvét nem lehet érvényre juttatni. Ugyanígy kivételt képeznek ez alól a szolgáltatások vagy az építőipar területei. Ám az árképzést e szektorokban is szigorúbban vizsgálja az új szabályozórendszer, s csak azokat a költségeket ismeri el az árakban, amelyek indokolhatóak. Azaz: irányadóak lesznek a jól dolgozó, hatékony termelők árai. Általános lesz a szabad árforma Hogyan szolgálja e célokat az új szabályozórendszer? Alaposan elolvasva a megjelent árhivatali rendeleteket, kiderül belőlük, hogy az ármechanizmus automatizmusai rugalmas működése gondoskodik a világpiaci árak folyamatos érvényesítéséről. Az iparban a szabad árforma válik általánossá, csak az energia- hordozók és energetikai árakat, valamint néhány alapvető cikk árát, rögzítik. Az árképzés szempontjából kom- Ipetitívnek (összehasonlíthatónak) minősített iparágakban a belföldi árakat a külkereskedelmi árak változásához igazítják. Ennek megfelelően módosulnak a tisztességtelen haszonnal kapcsolatos szabályok. Fölmerül a kérdés a termelői árakkal kapcsolatban: hogyan érinti ez az árszabályozás a vállalatok munkáját, nyereségét? Mit jelent a normativitás, s miként differenciálódnak versenyár hatására a jövedelmek? E kérdésekre következő folytatásban visszatérünk. Matkő István (FOLYTATJUK) Fehérgyarmaton új élelmiszer és iparcikk áru házat nyitott a helyi Afész. Az 1152 négyzetméter alapterületű korszerű ABC-ben sok ezer árucikk közül válogathatnak a vásárlók
