Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

1979. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 11 bemutató elérte célját (Folytatás az 1. oldalról) éves tervben a Szolnok me­gyei volt az országban a legnagyobb polgári védelmi gyakorlat. Az itt szerzett ta­pasztalatok feldolgozása meg­kezdődött, hogy azokat a Polgári Védelem szervei hasznosítani tudják. Hang­súlyozta: a felkészítés során a megyei pártszervek a po­litikai munka összes formá­ját céltudatosan alkalmaz­ták a kollektív agitációtól az egyéni meggyőzésig. A megyei pártbizottságok elvi és a járási-városi pártbi­zottságok közvetlen irányí­tásával kiemelkedő munkát végeztek a területi és az üzemi pártszervek és szer­vezetek. A jó politikai elő­készítésnek köszönhető, hogy a gyakorlat minden mozza­natában érezhető volt . az állampolgárok öntudatos cse­lekvése. A polgári védelmi fegyelmezett tevékenysége nagyban hozzájárult a min­taszerű végrehajtáshoz. A Szolnok megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnál az üzem háborús munka­rendre történő átállását, és működésre való előkészíté­sét nagy körültekintéssel és az üzemi adottságokhoz al­kalmazkodva szervezték meg. Kengyel község lakossága rádióaktív kiszóródás elleni védelmének megszervezése mintaszerű volt, ezen belül újszerűén oldották meg a gyermekintézmények védel­mét. A mezőtúri Magyar—Mon­gol Barátság Tsz-ben a me­zőgazdasági nagyüzem komp­lex, átfogó védelmét, az üzem vezetése elismerésre méltó kezdeményezéssel és a reális lehetőségek kihaszná­lásával oldotta meg. Szak­szerűen, szervezetten végez­ték feladataikat a kárterü­tosabb polgári védelmi fel­adatok végrehajtásának mód­ját. Sikerült érzékeltetni a polgári védelem összetett, át­fogó jellegét. A polgári vé­delem államigazgatási veze­tői, a megyei, városi, a köz­ségi tanácselnökök, a járási hivatalvezetők és a gazda­sági vezetők, üzemigazga­tók. téeszelnökök mintasze­rű felkészültségéről és al­kotó kezdeményezésről tet­tek tanúbizonyságot. A gya­korlat módszertani bemuta­tó elemeit eredményesnek és jónak értékelem. Majd értékelése végén kö­szönetét mondott a gyakor­lat minden résztvevőjének, a lakosságnak,- az országos hatáskörű szervek, a fegyve­res testületek vezetőinek, a Polgári Védelem állományá­nak áldozatkész munkáju­kért. Ezután Csémi Károly ve­zérezredes és Perger Imre A polgári védelmi bemutató módszertani gyakorlatot értékelő értekezlet elnöksége. Barta László megyei tanácselnök, a megyei polgári védelmi parancsnoka üdvözli’ a megjelenteket bemutató módszertani gya­korlat teljesítette’ feladatát, és elérte célját. A gyakorlat különböző mozzanatait értékelve a Pol­gári Védelem országos törzs­parancsnoka elmondta: — Valamennyi szinten ér­vényesült az alárendeltek al­kotó jellegű segítése, és a gyakorlat során fokozatosan kialakult a jó kollektív szel­lem és csupatmunka. Jól készítették elő, szervezték meg és hajtották végre a kitelepítést. A kitelepülő és a befogadást végrehajtó la­kosság. valamint a kitelepí­tő és befogadó szakszolgálat létén a tűzoltó, a műszaki mentő és egészségügyi szak- szolgálati alakulatok. Minta­szerű volt a megyei élelmi­szerellátó szakszolgálat mun­kája, az anyagi-technikai el­látó pont telepítése és mű­ködése. Végső soron a gya­korlat résztvevői bebizonyí­tották. hogy felkészültségük­nél fogva képesek az eléjük állított feladatok eredmé­nyes végrehajtására. — összegezve: a gyakor­lat szervezettségével, pergő ütemével, a bemutatási he­lyek kiválasztásával, előké­szítésével lehetővé tette, hogy a bemutatót megtekin- tők megismerjék a legfon­ezredes kitüntetéseket. el­ismeréseket adott át egyé­neknek és kollektíváknak. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát Takács Gábor őrnagy és Nagy Zoltán, a mezőtúri Ma­gyar-Mongol Barátság Tsz elnöke; az ezüst fokozatát Jenei László, a megyei ta­nács vb osztályvezetője; a bronz fokozatot Szórád And- rásné, a jászladányi Községi Tanács szociálpolitikai elő­adója vette át. Az értekezlet végén a résztvevők megtekintették a gyakorlatról készült oktató­filmet. Hasznos kezdeményezés Iskola a mezőgazdasági újítóknak (Tudósítónktól) A több milliárd forint ér­tékű gépparkkal és egyéb termelési eszközökkel ren­delkező mezőgazdasági tsz- ek újítómazigalmának fellen­dítésére és továbbfejlesztésé­re hasznos kezdeményezést indított el a Szolnok megyei Tsz-ek Területi Szövetsége. Az Országos Találmányi Hi­vatallal és az SZMTrvel együttműködve megkezdték az újítási előadók, bizottsági elnökök szakmai felkészíté­sét, továbbképzését a követ­kező időszak nagyobb fel­adataira. Elsőként az elmúlt na­pokban Mátrafüreden alap­fokú iparjogivédelmi tovább­képzést tartottak. A tanfo­lyamon negyvenen sajátítot­ták el a témával kapcsola­tos legfontosabb ismerete­ket. Ezzel együtt a megye 43 tsz-ében van már szak­mai minősítéssel rendelkező ügvintéző. A folyamat to­vább tart, a tervek szerint Szolnokom jövőre felsőfokú kihelyezett tagozat indul. A két éves iskolarendszerű le­velező oktatáson a résztve­vők négy félév alatt 400 órán át tanulmányozzák az újítómozgalommal, az ipar­jogvédelemmel. a szervezés­sel kapcsolatos magas szin­tű tudnivalókat. A végző­sök lesznek a mozgalom új szellemi irányítói. A területi szövetség a ne­mes cél szolgálatába állítja annak a megyei tsz-újító ki­állításnak az anyagát is, amelyet a közelmúltban rendeztek meg a jászkiséri Lenin Tsz-ben. A kiállítás 20 tablóját vándoroltatják a megye gazdaságaiban. A mozgó tárlat tíz közös gaz­daság egyéni és brigádújí- tóinak 24 jelentősebb ötle­tét, találmányát mutatja be. A tárlat legközelebbi állo­mása a törökszentmiklósi Béke Tsz lesz. A rendezők bíznak abban, hogy az al­kotók munkájának a szem­léltetésével felkeltik a dol­gozók nagyobb érdeklődését a fontos népgazdasági célo­kat szolgáló újítások iránt. Annál is inkább, mert Szol­nok megyében már szép hagyományai vannak ennek a mozgalomnak. Az elmúlt évben is több közös gazda­ság szerepelt eredményesen az országos újítási verseny­ben, sőt a mezőtúriak és a rákóczifalvaiak értékes öt­leteit a közös KGST-kiállí- táson is bemutatták. Bár még az 1979. évi országos mezőgazdasági újítóverseny eredményét hivatalosan nem tették közzé, annyi viszont már ismert, hogy az első öt v tsz között három Szol­nok megyei gazdaság is sze­repel. E. S. Portugál szakszervezeti küldöttség látogatott a megyébe A SZOT meghívására hét­főn hazánkba érkezett por­tugál szakszervezeti küldött­ség tegnap Szolnok megyé­be látogatott. A háromtagú delegációt Armando Teixeira de Silva, a CGTP Intersin- dical Végrehajtó Bizottságá­nak tagja vezette. A küldöttséget a Szakszer­vezetek megyei Tanácsának székházában Árvái István, az SZMT vezető titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye szakszervezeti mozgal­mának helyzetéről, a soron levő feladatokról Délután a portugál vendégeket a török­szentmiklósi Béke Termelő- szövetkezetben fogadták. A baráti beszélgetést üzemlá­togatás követte. Szerződést köt a ruhagyár A Debreceni Ruhagyár az utóbbi években mind több ruhát értékesít a külpiaco­kon. Termékeinek jó minő­ségét a sok megrendelés is bizonyítja. Az idén — ter­vek szerint — 4 millió ru­hát készítenek. A vállalat ötezres kollek­tívájából ezren vannak gye­sen. Ezért ötéves időtartam­ra szerződéseket kötnek kü­lönböző termelőszövetkeze­tekkel. A gyár adja a szak­embert, a gépeket, s a ter­melőszövetkezetiek a helyi­séget és a munkaerőt. ****** «> * «5» lilVAHl rw----* f aste*. „r*" mfínmlsAG TA»*<U-OMJ tkiVaCft *a(i vt. ÍSSffMl A termelői árak 2. Az elmúlt időszakban vi­lágossá vált, hogy minden irányítási rendszer alapkér­dése; hosszabb távon ver­senyképessé tudja-e tenni a gazdaságot — nemzetközi mércével mérve? Nyilván­való tehát a rugalmas al­kalmazkodás, s így az árak meghatározó — orientáló — szerepe iránti igény is. A módosuló szabályozórendszer egyik legfontosabb és leg­hatásosabb változásai ezért a termelői árak körében lép­nek életbe. Méghozzá úgy, hogy alapjaiban átalakul az árképzés módja, s az ár- mechanizmus. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének 6/1979. számú rendelete például fél­reérthetetlenül kimondja, mellékelve a részletes ter­mékjegyzéket is, hogy „...a felsorolt alapanyagot vagy félkészterméket forgalomba hozó vállalat a termék árát —- függetlenül attól, hogy az hazai előállítású, vagy milyen viszonylatból impor­tálják — az 1. számú mel­lékletben foglalt megkülön­böztetés szerint, a nem ru­bel elszámolású tartós im­port, illetve exportárak —■ ideértve azok emelkedését, illetőleg csökkenését — és a belföldi piaci viszonyok fi­gyelembevételével alakít­ja ki.” Ma már talán elég utal­ni a közismert ellentmon­dásra : termelői áraink sok esetben fölülmúlták a fo­gyasztói árakat, a termelő tevékenység fönntartása ezért csak támogatásokkal volt le­hetséges. Ám e támogatások elfedték a gazdálkodás mi­nőségét, és nehezítették ha­tékonyságának biztonságos megítélését — egyszerűen szólva abban nem lehetett mindig biztos a népgazda­ság, hogy kire, milyen vál­lalatra fizet rá, s kire, mi­re nem. Nem lehet csodál­kozni azon, hogy mindennek hatására sokszor a hatéko­nyan dolgozók nyeresége fe­dezte a nehezen boldogulok veszteségeit. Az áraknak emiatt alig volt értékmérő funkciója, nem közvetítette a világpia­ci folyamatokat és értékíté­leteket a vállalatok irányá­ba. Egy vállalat sem tudta pontosan, hogy miiyen vi­lággal áll szemben. Az „itt­honi” lényegesen különbö­zött számára a határon tú­lival — s nyilvánvaló, hogy ilyen konfliktus esetén mi­lyen megoldást választott. flz árak értékmérő szerepe Az 1980. január elsején az iparban alkalmazott terme­lői árak többsége — ame­lyek összemérhetők a nem­zetközi piacon is — ver­senyár lesz. Mit jelent ez? — Részint az árképzés tel­jesen új rendszerét, másrészt azt, hogy az alapvető ener­giahordozók, nyers- és alap­anyagok, féltermékek ter­melői ára szorosan a világ­piaci árak szerint alakul. Nemzetközi megítéléssel hitelesítve Nérni egyszerűsítéssel — az energiahordozó és alap- anyagárak lényegében any- •nyifos kerülnek a vállalat­nak, mint a népgazdaság­nak, s mint amennyiért azok a világpiacon kaphatók. Te­hát a termelő nem kap kü­lön támogatást azon a cí­men, hogy számára elvisel­hetetlenül d,rága — mond­juk — a villamos áram, vagy a szénhidrogén, a kő­olaj. Másik oldalon a ver­senyár hatása így érvénye­sül ; a termelő nem hárít­hatja át indokolatlan költ­ségeit a vevőre, mert árai­nak alapja az exportár. Az az ár, amelyért a vállalat képes termékeit, eladni a világpiacon. Megint némi egyszerűsítéssel: az új ár­képzés csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat is­meri el a vállalatnak — a pluszköltségeit — a terme­lés alacsony színvonala, gaz- daságtalansága, korszerűt­lensége miatt — nem. Egy példával élve: eddig egy (vállalat termékének árába valamennyi költségét beleve- hette: ha túl sok anyagból, nagy veszteséggel dolgozott — lényegében e veszteséget a vevő fizette. Ugyanúgy, ha a vállalat túl sok embert foglalkozta­tott, túlzott energiafelhasz­nálással működött; ha túl sokat költött adminisztráció­jára, szállítására stb. E költ­ségeket 1980. január 1-től korlátlanul nem számolhat­ja el, hiszen nem annyiról állíthat ki számlát, ameny- nyibe neki ténylegesen be­lekerült ilymódon a termék! Hanem csak arról állíthat ki, amennyit az a termék valójában, reálisan a társa­dalomnak ér — nemzetközi megítéléssel is hitelesítve! Az árak folyamatosan ala­kulnak, változnak a válla­latok számára a jövőben — ahogy alakulnak — változ­nak a világpiacon. Tehát emelkednek és csökkennek. Ugyanakkor az új szabályo­zó rendszer kivédi az ár­változások spekulációs, pil­lanatnyi ingadozásának ezt a káros hatását. Persze a fő szabály alól vannak kivételek — így pél­dául kivétel a mezőgazdasá­gi termelés, ahol a verseny­árelvét nem lehet érvényre juttatni. Ugyanígy kivételt képeznek ez alól a szolgál­tatások vagy az építőipar területei. Ám az árképzést e szektorokban is szigorúbban vizsgálja az új szabályozó­rendszer, s csak azokat a költségeket ismeri el az árak­ban, amelyek indokolhatóak. Azaz: irányadóak lesznek a jól dolgozó, hatékony ter­melők árai. Általános lesz a szabad árforma Hogyan szolgálja e célo­kat az új szabályozórend­szer? Alaposan elolvasva a megjelent árhivatali rende­leteket, kiderül belőlük, hogy az ármechanizmus au­tomatizmusai rugalmas mű­ködése gondoskodik a világ­piaci árak folyamatos ér­vényesítéséről. Az iparban a szabad árforma válik ál­talánossá, csak az energia- hordozók és energetikai ára­kat, valamint néhány alap­vető cikk árát, rögzítik. Az árképzés szempontjából kom- Ipetitívnek (összehasonlítha­tónak) minősített iparágak­ban a belföldi árakat a kül­kereskedelmi árak változá­sához igazítják. Ennek meg­felelően módosulnak a tisz­tességtelen haszonnal kapcso­latos szabályok. Fölmerül a kérdés a ter­melői árakkal kapcsolatban: hogyan érinti ez az ársza­bályozás a vállalatok mun­káját, nyereségét? Mit je­lent a normativitás, s mi­ként differenciálódnak ver­senyár hatására a jövedel­mek? E kérdésekre követ­kező folytatásban visszaté­rünk. Matkő István (FOLYTATJUK) Fehérgyarmaton új élelmiszer és iparcikk áru házat nyitott a helyi Afész. Az 1152 négyzet­méter alapterületű korszerű ABC-ben sok ezer árucikk közül válogathatnak a vásárlók

Next

/
Thumbnails
Contents