Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 21. Kommentárunk Madrid és Bonn Madrid és Bonn a szovjet külügyminiszter tárgyalásainak két szín­helye. Spanyolországban éppúgy, mint az NSZK- ban nemcsak a kétolda­lú kapcsolatok, hanem világpolitikai kérdések is helyet kaptak az esz­mecserék napirendjén. Andrej Gromiko láto­gatásának mindkét ál­lomása megkülönbözte­tett figyelmet érdemel. Madrid lesz a színhelye jövőre az európai biz­tonság és együttműködés újabb „leltárértekezleté­nek”, amelyen a helsin­ki záróokmányt aláírt 35 ország megbízottai átte­kintik a kontinens hely­zetét. A jelenlegi diag­nózis nem nélkülözhet bizonyos aggodalmakat. Bár kétségtelen, hogy az európai államok együttműködése az utób­bi időben tovább javult, a politikai enyhülés kedvező hatása még nem érvényesül katonai sí­kon. Ellenkezőleg, a NATO fenyegető tervei komolyan veszélyeztetik az erőegyensúlyt a kon­tinensen, s az újabb ra­kéták Európába telepíté­se szükségképpen maga után vonná a Szovjet­unió, a Varsói Szerződés megfelelő intézkedéseit. A szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev ber­lini beszédének javasla­taiból kiindulva — tár­gyalásokat sürgetnek a két katonai integráció között, s óva intik a • NATO-t a fegyverkezési hajsza újabb nyitányául felfogható rakétatelepí­téstől. Korántsem nevezhető egységesnek ezzel kap­csolatban a nyugat­európai közvélemény. A leginkább érdekelt Bonn — Gromiko utazásának következő állomása — szükségesnek tartotta, hogy a szovjet állam­férfi érkezésének előes­téjén fontos elképzelése­ket kiszivárogtasson. Nem kisebb horderejű tervekről van szó, mint arról, hogy Schmidt kancellár szívesen tár­gyalna Washingtonban, majd Moszkvában „a le­szerelés akadályainak el­hárításáról”. Más szóval: az euró­pai katonai enyhülés ügyében mind jobban aktivizálódó szovjet dip­lomácia várhatóan ha­sonló törekvésekre talál a Rajna partján. Biztató­nak tekinthetjük azt a nyugatnémet álláspontot is — forrása minden kétséget kizáróan a kor­mányzat — miszerint az NSZK szívesen látná a SALT—II. mielőbbi ra­tifikálását. s azt köve­tően a SALT—III elő­készítésére a szovjet— amerikai tárgyalások ha­ladéktalan megkezdését. Ennek fényében a ma­gasszintű bonni tárgya­lások küszöbén az a vé­lemény is figyelmet ér­demel, hogy a bécsi had­erő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalásokon netán már a jövő év el­ső felében várható az első érdemi megállapo­dás. A szovjet külügymi­niszter nyugat-európai tárgyalásai tehát méltán állnak a nemzetközi ér­deklődés középpontjá­ban. Madrid és Bonn bizonyára nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló őszinte erőfeszítések, ha­nem az európai bizton­ság távlati szempontjá­ból is nagyfontosságú eszmecserék színhelye. Gy. p. Folytatódott az RKP kongresszusa A Román Kommunista Párt XII. kongresszusa teg­nap a revíziós bizottság je­lentésének beterjesztésével folytatta munkáját. Ezt a beszámolót Vasile Vilcu is­mertette, majd Dumitru Pó­pa a mandátum vizsgáló bi­zottság jelentéséről adott számot. Bejelentette, hogy a XII. kongresszusra 2664 kül­döttet választottak, s a szer­vezeti szabályzat előírásai­nak megfelelően folyt le or­szágszerte a küldöttválasz­tás. Az RKP-nak, az 1979. szeptember 30-i helyzet sze­Párizs érintésével Frank­furtba érkezett kedden ko­ra délután az az amerikai katonai repülőgép, amely Teheránból elhozta a nagy- követségről szabadon enge­dett tíz túszt: négy nőt és hat feketebőrű katonát. A frankfurti amerikai katonai repülőtérről a tíz személyt azonnal az amerikai légierő wiesbadeni kórházba vit­ték tovább, ahol a hétfőn szabadon bocsátott három túsz is tartózkodik. Bonni kormánykörök ked­den közölték, hogy Carter amerikai elnök hétfőn este telefonon tájékoztatta Schmidt kancellárt a túsz­ügy fejleményeiről, és kö­szönetét fejezte ki i.,szolida- ritásáért” a szövetségi kor­mány elnökének. Az Egyesült Államok új­delhi nagykövetségének ked­di közlése szerint Carter kérte Indiát: járjon közben a Teheránban fogva tartott amerikaiak érdekében. Csa- ran Szingh indiai kormány­főnek küldött üzenetében az amerikai elnök azt a vé­leményét hangoztatta, hogy India meggyőzheti az iráni kormányt a politikai nézet- eltérések megfelelő rendezé­sének szükségességéről. Hírügynökségek szerint Washingtonban váltdzatla- nul a diplomáciai tárgyalá­sok sikerében bízik: Hod­rint 2 millió 980 970 tagja van. A délutáni ülésen megkez­dődött a KB a Központi Revíziós Bizottság jelentése feletti vita. • Kedden két plenáris ülé­sen folytatta tanácskozását a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa. Meg­kezdődtek a hozzászólások a Központi Bizottság be­számolójához, elhangzott a Központi Revíziós Bizottság jelentése, s az egyik kong­resszusi munkaszerv, az iga­zoló bizottság is számot ding Carter szóvivő közölte, hogy most is „élénk diplo­máciai konzultációkat foly­tatnak” a túszüggyel kapcso­latban. Egy esetleges kato­nai beavatkozás lehetőségét az Egyesült Államok hivata­losan ugyan kizárta, de — mint hírügynökségek jelen­tik — sok magasrangú ame­rikai tisztségviselő magán­személyként nyilatkozva foglalkozik egy ilyen jelle­gű akció esélyeivel. Mások valamifajta kompromisszu­mos megoldás kibontakozá­sát sejtik a tizenhárom sze­mély kiengedése mögött. Amerikai tisztségviselők mindamellett újra kilátásba helyezték, hogy Washington a túszok szabadonbocsátása után „esetleg hajlandó meg­vitatni Teheránnal az ame­rikai—iráni viszonyt”. Az Egyesült Államok te- heráni nagykövetségén ma­radt túszok kémek, és bíró­ság elé fogják őket állítani — jelentette ki kedden Kho­meini ajatollah. „Carter elnök súlyos hibát követett el, amikor nem is­merte fel az iszlám mozga­lom jelentőségét, majd, ami­kor befogadta a sahot. Hi­báját akkor fogja belátni, ha a túszok bíróság elé ke­rülnek” — hangoztatta Khomeini. adott tevékenységéről. A kongresszusi épületben újabb küldöttségeket fogad­tak, s ezzel a külföldi dele­gációk száma 154-re emelke­dett. Az esti órákban két küldöttségvezető — Santiago Carrillo, a Spanyol Kommu­nista Párt főtitkára és Clau­dio Carrillo, az Olasz Szoci­alista Párt Központi Bizott­ságának titkárhelyettese — elutazott a román főváros­ból. Ma plenáris üléssel és a 15 szekció munkájával foly­tatódik a kongresszus. Arab „csúcs” Tuniszban Mint jelentettük, Szaddam Husszein iraki államfő nyi­totta meg kedden délelőtt Tuniszban az Arab Liga X. csúcsértekezletét. A megnyitó ülésen 15 arab államfő volt jelen. Marokkó, Algéria. Líbia, Mauritáni és Oman nem államfői szinten képviselteti magát. Jelen volt a csúcsértekezleten Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke is. Szaddam Husszein — mint ezt Tajeh Abdel-Karim ira­ki kőolajipari miniszter már a tanácskozás megkezdése előtt tett' nyilatkozatában is jelezte — síkra szállt azért, hogy az arab országok al­kalmazzanak minden ren­delkezésükre álló gazdasági eszközt, így az olajfegyvert is Izrael és támogatói ellen. A megnyitó ülésen elnök­lő Habib Burgiba tunéziai államfő beszédében elutasí­totta az Egyiptom áltál kö­tött kompromisszumot és soraik rendezésére szólítot­ta fel az arab országokat. A tanácskozás délután zárt ajtók mögött folytatta mun­káját. Letette az esküt Bolívia új kormánya Bolíviában kedden letette a hivatali esküt a Lidia Gueiler Tejada elnökasz- szony által alakított kor­mány. Mint korábban már jelentettük, a kabinet tagjai­nak nagy része a nemzeti forradalmi mozgalom (MNR) elnevezésű jobbközép irány­zatú politikai csoportosulás­hoz tartozik. Az új külügyminiszter Ju­lio Garret lett, a hadügymi- niszteri • tárca új tulajdono­sa pedig Miguel Ayoroa ez­redes. A kormányba nem kerül­tek be a baloldali pártokat tömörítő demokratikus és népi egység képviselői. Ki­jelentették azonban, hogy támogatják a kormány min­den olyan intézkedését, amely az ország legégetőbb problémáinak megoldására irányul. Giscard d'Estaing francia elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tartott Londonban (Telefotó - KS) Újabb tíz túsz szabadon Carter India segítségét kérte BERLIN Berlinben kedden — Gás­pár Sándornak, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnö­kének, a SZOT főtitkárának elnökletével — megkezdő­dött az SZVSZ irodájának 21. ülése. Az iroda a világ- szövetség legfelsőbb végre­hajtó szerve, amely a főta­nács ülésszakai között irá­nyítja az SZVSZ munkáját. WASHINGTON Amennyiben elutasítanák a SALT—2. szerződést, kárt szenvednének az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai, figyelmeztetett a szenátus külügyi bizottsága hétfőn 500 oldalas jelenté­sében, amelyben összegezte a SAET-vita eddigi tapasz­talatait. A bizottság a közel­múltban csak csekély több­séggel döntött úgy, hogy jó­váhagyásra a szenátus elé terjeszti a szerződést. MOSZKVA Három szovjet köztársa­ságban tett látogatást dr. Szűrös Mátyás, hazánk érkezett moszkvai nagykövete. Belo­russziában, Litvániában és Lettországban fogadták őt a helyi párt- és állami veze­tők. A szívélyes, baráti han­gulatú megbeszéléseken szó volt a három köztársaság párt- és állami .szerveinek és az MSZMP, illetve a ma­gyar állam szerveinek köz­vetlen kapcsolatairól, együtt­működéséről. PÁRIZS A Vatikán azt javasolta a nyugatnémet és az olasz kormánynak, hogy a jelen­legi helyzetben tartózkodjék az új amerikai középhatósu­garú rakéták területükön való elhelyezésétől — közöl­te a Le Matin című francia napilap keddi száma. II. János Pál pápa úgy véli, hogy mielőtt döntenének az új nukleáris arzenál Euró­pába telepítéséről, előbb tárgyalni kellene a Szovjet­unióval a leszerelés lehető­ségeiről. RÓMA A Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa kül­ügyi bizottságának elnöke vezetésével hivatalos látoga­táson Olaszországban tartóz­kodó szovjet parlamenti kül­döttség és az olasz képvise­lőház külügyi bizottsága ked­den zárómegbeszélést tartott. A szovjet parlamenti képvi­selők Szovjetunió-beli láto­gatásra hívták meg olasz tárgyalópartnereiket, akik a meghívást köszönettel elfo­gadták. KAMPALA Godfrey Binaisa ugandai elnök kedden kormányátalakí­tást hajtott végre — jelen­tette Kampalából az AFP francia hírügynökség. Binai­sa maga vette át a had­ügyek irányítását. Lázár György Franciaországba utazott (Folytatás az 1. oldalról) ros rendőrök kíséretében, először a Champs Elyisées-n haladt végig, majd a diadal­ívet megkerülve a Trocade- ro-ttírnél állt meg. A Chail- loit-palotánál, amelynek te­raszáról a legszebb kilátás nyílik az Eiffel-toronyra, a miniszterelnök kiszállt ko­csijából és néhány percig elidőzött. Ezután az Invali­dusok temploma következett. Itt Napóleon sírját tekintet­te meg Lázár György, majd a Notre-Dame-nál, a Ca- roussel-diadalívnél és a Ge­orges Pompidou Kulturális Központ áttetszőén kivilágí­tott, csupa acél és üveg pa­lotájánál állít meg a kocsi­sor. A miniszterelnök és kí­sérete ezután a Vogézek te­re felé vette útját, majd a Rivoli utcán tért vissza a Crillon Hotelhez, a Concor­de térre. Lázár György franciaor­szági látogatása alkalmából a párizsi sajtó számos cikk­ben foglalkozik Magyaror­szággal, a magyar—francia kapcsolatokkal. A France- Inter rádióadó kiküldött munkatársának riportját és Rédey Jenővel, a Kereske­delmi Kamara alelnökével készített interjúját sugá­rozta. A Le Matin keddi számá­ban cikksorozatot kezdett Magyarországról. A szerző, Bernard Poulet megállapít­ja: Lázár György egy olyan szocialista ország képviselő­jeként érkezik Franciaor­szágba, amely mélyreható gazdasági reformot hajt vég­re. Magyarország növelni kívánja kereskedelmi kap­csolatait a Nyugattal, és kü­lönösen Franciaországgal, mivel Franciaország csak a negyedik helyen áll a nyu­gati partnerek között. A L’Humanité a tavalyi csúcstalálkozóról kiadott közlemény politikai megál­lapításaira utalva az eny­hülési politika folytatásának szükségességét emeli ki és rámutat, hogy Magyarország aktívan részt vett a szocia­lista országok európai le­szerelési értekezletre vonat­kozó javaslatának kidolgo­zásában. Tegnap délután megkez­dődtek a magyar—francia hivatalos tárgyalások. Este Raymond Barre fran­cia miniszterelnök a kül­ügyminisztérium palotájá­ban, a Qua d’Orsayn száz­húsz terítékes díszvacsorát adott a magyar miniszterel­nök. felesége és kísérete tiszteletére. A vacsorán megjelent a francia kor­mány több tagja, számos francia politikus, közéleti személyiség, író és művész — köztük Victor Vasarely és Cziffra György. A vacsorán Raymond Barre és Lázár György po­hárköszöntőt mondott. Gromiko megbeszélései a spanyol kormányfővel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Madridban megbe­szélést folytatott Adolfo Suarez spanyol miniszterelnökkel (Folytatás az 1. oldalról) nevezetességeinek megtekin­tése céljából. Marceilino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter hét­főn vacsorát adott Andrej Gromikónak, a Szovjetunió külügyminiszterének tisztele­tére, aki a spanyol kormány meghívására érkezett hiva­talos látogatásra Madridba. Marcelino Oreja Aguirre pohárköszöntőjében rámuta­tott: Andrej Gromiko spa­nyolországi látogatása kor­mányaink azon közös óhajá­nak bizonyítéka, hogy meg­gyorsítsák a szovjet—spa­nyol kapcsolatok fejlesztését. — Kívánatos, hogy Spa­nyolország és a Szovjetunió kapcsolatai egészséges és szilárd alapokra épüljenek — hangoztatta Oreja, majd megállapította: ,— A mindennemű kapcso­latok hosszú ideig tartó hiá­nya, valamint a két ország politikai, gazdasági és tár­sadalmi rendszere közötti különbségek nem befolyásol­hatják kormányainknak .azt az óhaját, hogy szívélyes, őszinte, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tartsunk fenn. Andrej Gromiko válaszá­ban megáll lapította: a most megkezdett szovjet— spanyol tárgyalások meg­erősítik, hogy a Szovjetunió és Spanyolország között tárgyszerű politikai párbe­széd folyik. Ez újabb bizo­nyítéka annak, hogy a szov­jet—spanyol kapcsolatok — bizonyos szünet után — is­mét normális kerékvágásba kerülnek. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban felhívta a figyelmet a legfőbb negatív jelenségre: a folytatódó-fegyverkezési hajszára, an­nál is inkább, mert ez a ve­szély éppen Európában fe­nyeget. Több nyugat-európai NATO-tagállam területére készülnek új középhatótá­volságú nukleáris rakéta­fegyvereket telepíteni. Mind­ez akkor történik, amikor a Szovjetunió a közelmúltban békejavaslatokat tett, ame­lyek nemcsak az újabb európai fegyverkezési hajsza elkerülését tennék lehetővé, hapem annak határozott visszafejlesztését is. — Amint azt Önök is tud­ják — folytatta Andrej Gro­miko —, Leonyid Iljics Brezsnyev ünnepélyesen ki­jelentette: nem vetjük be nukleáris fegyvereinket olyan országok ellen, ame­lyek' lemondanak az ilyen fegyverek gyártásáról, be­szerzéséről és nem tartanak területükön ilyen fegyvere­ket. A Szovjetunióban nem hagyják figyelmen kívül a spanyol vezetőknek az eny­hülési politika iránti elkö­telezettségről tanúskodó ki­jelentéseit. Spanyolország éppen független, a béke és enyhülés irányában orientá­lódott külpolitikája révén növelheti pozitív szerepét a nemzetközi színtéren — je­lentette ki végül Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter.

Next

/
Thumbnails
Contents