Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-21 / 272. szám
1979. november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Brigádvezetök tanácskoztak A Pánhellén . Szocialista Unió küldöttsége az Ikarusban A Pánhellén Szocialista Unió hazánkban tartózkodó küldöttsége — élén Andre- asz Papandreuval, a párt elnökével — tegnap délelőtt az Ikarus Karosszéria- üs Járműgyárba látogatott. A vendégeket Toldi József, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a dolgozó közösség munkájáról, szociális ellátásáról, az eredményekről. Ugyancsak délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le a HNF OT Belgrád rakparti székházában: Melina Mercourinak, a PánhelMn Szocialista Unió küldöttsége, valamint a Béke-világtanács tagjának, a világhírű színésznőnek Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke átnyújtotta az OBT kitüntető jelvényét. A köszöntő szavak egy életet fogtak át: a fasiszta görög junta által állampolgárságától megfosztott, a görög népiért évekig emigrációban küzdő, sok felejthetetlen film nagy szerepét, köztük a Phaedrát játszó színésznőnek, a béke elkötelezettjének, érdemeit méltatták. Az ünnepségen — amelyen békemozgalmunk , képviselői mellett irodalmi • és színházi •életünk sok jeles.személyisége is részt vett — Melina Mercouri így köszönte meg a kitüntetést: „úgy érzem, az elismerés nemcsak ftekem, hanem a görög fasizmus egykori üldözöttjeinek, meg- kínzottjainak, a nép szabadsága harcosainak szól”. Mennyiben és hogyan segítette a törzsgyár terveinek megvalósítását a brigádmoz- gatam a Szolnoki Mezőgép Vállalatnál? E témáról tartottak tanácskozást a hét elején harminc briigádveze- tö részvételével az üzemben. Az előadó, Horváth Árpád műszaki igazgató tájékoztatást tartott a háromnegyedév eredményeiről, majd ismertette az év hátralevő részének feladatait. A brigádvezetök meghallgatták az 1980-as gazdasági év irányelveit és elhatározták... hogy a kongresszus tiszteletére és a felszabadulás évfordulójára indított munikaversenyben továbbra is részt vesznek. A törzsgyár brigádjai az eddigi eredmények alapján teljesítik vállalásaikat — állapították meg a tanácskozáson. Túlteljesítik a tervet Az október végi eredményei alapján jó évet zár az idén is a Szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet. A szolnoki és az újszászi részlegekben dolgozó szabászok, varrónők, valamint a megye huszonkét településén foglalkoztatott bedolgozók — együttesen kétszázötvenen — időarányosan öt százalékkal túlteljesítették termelési tervüket, összesen 22 millió forint értékű bébi-, lányka- és bakfisruhát gyártottak a hyzai kereskedelem megrendelésére. Az újítók munkájából a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában kiállítást rendeztek. A bemutató november 30-ig látható Gazdaságosság és hétvégi nyitvatartás Főleg a tej és kenyér miatt Kenderes, szombat délután fél négy. A főutcán idős néni — kezében üres szatyor — sza pórázzá lépteit szemben velem. Megszólítom. — Hogy hová igyekszem, kedves? — válaszol. — Az ABC-be, mert váratlanul megérkezett Győrből a menyem meg a két kisunok ám. Nem szeretem kiszabni magam, hiszen aprólék, tojás, li&zt még csaik akad otthon, de kenyeret meg tejet még vennem kell, mert hétfőig hosszú az idő — és már igyekszik is tovább, hiszen szűk félórája maradt a rendhagyó hétvégi bevásárlásra. Valóban sietnie .kell, mert a kenderesi élelmiszerboltok szombatonként egységesen négy órakor zárnak. NAGY ÚR A HAGYOMÁNY A hasonló üzletek hétvégi nyitvatartása energiaszegény, spórolós korszakunkban új gondokat, problémákat vet fel, és a megfelelő megoldást ahány ház, annyi szokás alapon keresik az érintettek. Jónéhány évvel korábban általában szombatra is a hétközi nyitvatartás ideje vonatkozott, akár megszakításokkal, akár egyfolytában árusított nap közben az üzlet. A jelenlegi szombati munkarendek eltérők. Kunhegyesen például van nyári és téli nyitvatartás, és ez egy órát jelent pluszban vagy mínuszban. A nagyközségben napjainkban a kilenc élelmiszerüzlet . a kialakult szokásoktól függően fél kettőig, kettőig, fél háromig várja a kései vásárlókat. A főtéri nagy ABC őszidőben és telente háromkor, nyáron négykor zár. Tiszafüreden megint más a szokás. A négy, legnagyobb élelmiszerüzlet szombatonként háromkor zár, a többi egységben viszont tizenegykor, fél tizenkettőkor húzzák le a redőnyt. A felmérések azt mutatják, hogy a szombat délutáni forgalom a Munkás és a főtéri ABC kivételével nagyon változó, és általában gyér. DÖNTÉS HELYBEN Megint eltérő a helyzet a városokban. Kisújszálláson például az új, főtéri ABC. valamint négy télepülésszéli üzlet szombatonként este hatig fogadja a kései kuncsaftokat. A többi apró élelmiszerboltban négyig lehet vásárolni, és nincs panasz a kialakult rendszer ellen. Nem is nagyon lehet, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen télidőben, négy óra után szombatonként már fehér hollónak számít a betérő. Régi megfigyelés: télen az emberek hétvégeken korábban, nyáron ráérősebben, későbben vásárolnak a munkaszüneti napra. Itt úgy tűnik, hogy a négy órai zárás valamennyi élelmiszerüzletnek talán sok is. Törökszentmiklóson a kisújszállásihoz hasonló a helyzet, az üzletek zöme négykor vagy négy előtt zár, de akad két élelmiszerbolt, ahová hatig is betérhet a vendég. Érdemes lenne felülvizsgálni : mennyire gazdaságos és indokolt ezeknek a boltoknak a szombat délutáni teljes műszakja, nem is beszélve a munkaerő- és energiamegtakarításról. Igaza van viszont a „túloldalnak”, a vásárlónak is, elvégre akárhogy is nézzük, ez szolgáltatás, amit megszüntetni nem lehet, legfeljebb az őszi-téli-nyári hónapokra némileg módosítani; az igényekhez, a forgalomhoz igazítani anyit- vatartás rendjét, valamint a kiszolgáló személyzet létszámát. Erről beszélgettünk Dr. Tigyi Istvánnal, a MÉSZÖV elnökhelyettesével is: — A települések élelmiszerüzleteinek szombati és egyéb nyiitvatartásába mi nem szólunk bele, elvégre ezt a kérdést a belkereskedelmi miniszter rendezte. Baj lenne, ha valahonnan jelzés érkezne hozzánk, hogy itt vagy ott túl korán zárnak a hasonló rendeltetésű boltok. Őszintén szólva nagyon örülök annak, hogy efféle lakossági észrevételek az elmúlt időszakiban nem érkeztek hozzánk. Egyébként a nyitvatartás, a szombati üzemeltetés szabályozása a helyi tanács és az érintett áfész illetékeseinek együttes feladata. Egy bizonyos: nem lehet vita tárgya, hogy a városokban, ipari és munkástelepüléseken, körzetekben más a nyitvatartás rendje, mint a zömmel kertes házakból álló falvakban, községekben. Viszont a szombat délutáni néhány órás kiszolgálás mindenhol elengedhetetlen. Elvégre a feledékenységen kívül egy-egy betegség váratlan családi esemény, délelőtti munkahelyi elfoglaltság, műszak. bejelentetlen „rokoninvázió” fokozhatja a bizonytalanságot. És mindezek főleg az emeletes házaik lakóitól követelnek gyors reagálásit, azonnali intézkedést. TÉLEN KORÁBBAN A nyitvatartás a kialakult szokások, helyi hagyományok függvénye volt eddig. Egyre jobban előtérbe kerül viszont napjainkban egy új mutató: a gazdaságosság elve. Ennek is érvényt kell majd szerezni anélkül, hogy ez a többség, valamennyiünk. a vásárlók érdekeit csorbítaná. D. Szabó Miklós Tettekkel a mi világunkért Országos úttöröparlament ’79 Debrecen mindig történik valami. E tekintélyes taglétszámú tömegmozgalom egymillió kilencvenezer kisdobost és úttörőt tart nyilván, évről évre jelentős tettekkel, országos érdeklődésre számot tartó rendezvényekkel és a hétköznapok gyakorlati, aprómunkájának megszámlál- hatatlanul sok jelével szinte mindennap hallat magáról. Az idén különösen sokszor került az érdeklődés homlokterébe a pirosnyakkendős sereg, hisz a nemzetközi gyermekévnek — amely hazánkban is megmozgatott, tettekre serkentett fiatalt, öreget egyaránt, mégiscsak a gyerekek voltak a főszereplői. Nekik épültek nagyarányú társadalmi segítséggel az új iskolák, játszóterek, sportpályák, úttörőtáborok. A gyerekek gondjairól tanácskoztak a felnőttek, nevelési szakemberek tekintélyes csoportjai a különböző országos és nemzetközi tudományos konferenciákon. Országos üggyé sikerült tenni a nemzetközi gyermektalálkozót. és nem túlzás azt állítani, hogy a november 22—24. között megrendezésre kerülő hetedik országos úttörőparlament méltó befejezése lesz a nemzetközi gyermekév egész évi programsorozatának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy az év folyamán összesen 3300 csapat parlamentjén, majd a járási, kerületi, városi, megyei úttörőparlamenteken a gyerekek tízezerszám mondhatták el véleményüket nemcsak a szigorúan vett úttörőmunkáról, hanem életükről, a felnőttekről, szüléikről, a társadalomról. Nem hiszem, hogy egyáltalán lehet-e szélesebb közvéleménykutatást szervezni egy társadalmi rétegről, mint, ahogyan ez a helyi ' úttörőparlamenteken csöndben lezajlott. Ezeken a tanácskozásokon a gyerekek társaik, községük, városuk vezetői előtt nyíltan és őszintén tárták fel gondjaikat, mondták el kívánságaikat és számtalan hasznos javaslattal éltek a jövőt illetően. Egy évtizeddel ezelőtt sokan kétkedve fogadták, megint valami új, felnőtteket majmoló nagyzolásnak tekintették az első kísérleteket. „Mit zaklatják már kisdobos korban gyűlésekkel, parlamentesdivel a gyerekeket”. Hagyjuk csak az úttörőket játszani, számháborúzni, táborozni — mondták sokan, a nevelők, tanári emberek, általában a felnőttek közül. Oldalakon át lehetne sorolni az ellenérveket, de ugyanígy az eddigi parlamentek hasznosságát bizonyító tényeket is. Az elkerülhetetlen kettősség, vagyis, az, hogy az úttörővezetők zöme felnőtt, jobbik esetben munkás, vagy diák fiatal, a tagság viszont hat és tizennégy év közötti korosztályhoz tartozik, eredendően magában hordozza az érdekek, célok, és méginkább a módszerekről vallott nézetek, elképzelések közötti ellentmondást. Ez a gyakorlatban már az őrsök megalakulásánál jelentkezik. Sajnos még ma sem értük el például azt, hogy az őrsi tisztségviselők kiválasztásánál a gyerekek és ne a felnőttek véleménye döntsön. Még rossziabb a helyzet az őrsi, raj- és csapatprogramok kialakításánál is, pedig ha bevalljuk, ha nem mégiscsak a gyerekek véleménye a legfontosabb, hisz nekik készülnek, ők valósítják meg, vagy lazsálják el, ha nem tetszik, mert unalmas, érdektelen, vagy egyszerűen ők jobbat tudnak, mást szívesebben csinálnak. Az év folyamán lezajlott tanácskozásokon például újra csak visszahallhatták a csapatok, iskolák vezetői, hogy gyerekeink többet akarnak játszani, sportolni. Színes, vonzó, modern kulturális programokat szeretnének, több. korban közelebb álló ifivezetőt várnak a KISZ-től. Szeretnék, ha szüleik több időt fordítanának rájuk, ha idősebb testvéreik is velük lennének egy-egy őrsi foglalkozáson, kiránduláson, sportrendezvényen. Még mindig sok a panasz a túlterheltségre, a tankönyvekre, a megoldatlan nyelvoktatási módszerekre. Általánosan hiányolják a tornatermeket, uszodákat. Szeretnének többet kirándulni. Kérik, hogy a szép és dekoratív állandó Itáborok mellett az olcsóbb, könnyebben létrehozható és működtethető vándortáborok hálózata kibővülne, ha többet és olcsóbban utazhatnának. Mindez így együtt azt a látszatot kelti, hogy az eddigi parlamentek és várhatóan a debreceni országos parlament is kívánságlisták összeállítására tájolja be magát. Erről az eddigiekben sem volt szó, a hangsúly eddig is közös cselekvésre ösztönző programok kialakítására, az úttörőmozgalom továbbfejlesztésére, modernizálására vonatkozó javaslatokra helyeződött és reméljük, hogy ez így lesz Debrecenben is. A város igen zsúfolt, de szép programmal várja az országos útörőparlament 332 gyerekküldöttjét és kísérőiket. A debreceni úttörők, mint vendéglátók, nagy szeretettel várják a küldötteket. Tizenegy úttörőcsapat, annak testvér KISZ-szervezete és a csapatot patronáló üzem, már előzetesen meghívta a parlamenti küldötteket, akikkel együtt közös üzemlátogatáson, iskolai ünnepélyen találkoznak, majd ' minden parlamenti résztvevőt vendégül lát egy-egy debreceni család. Lesz sok mókás, játékos rendezvény, sporttalálkozó, vetélkedő. Néhány egészen frappáns meglepetést is tartogatnak a vendéglátók, de erről majd minden küldött beszámol csapatában. A parlament fontosabb eseményeiről, a sajtó, a rádió és televízió is hírt ad. persze a munkacsoportok vitáin lesz. A hét munkacsoport olyan fontos „kérdést” tűzött napirendre, mint például az úttörők közéleti, közösségért végzett munkája, a tanulás, az értékalkotó közhasznú munka lehetőségei, a kisdobos élet törvénye, az úttörők és a KISZ kapcsolata és persze az eddigieknél szórakoztatóbb, játékosabb, vidámabb úttörőélet kialakításának lehetőségei. Munka és játék — mint az életben. Ez várja a november 22-től 24-ig tartó hetedik országos úttörőparlament küldötteit a történelmi múltú hajdú városban, ahol az úttörőmozgalomnak igen gazdag és szép hagyományai élnek. V. F. Az úttörőknél A lényeg A kerepestarcsoí Szilasmenti Mgtsz tésztaüzemében házi tarhonyát készítenek, elsősorban Budapest ellátására. A többszörös ezüstkoszorús szocialista brigád tagjai mintegy tizenhat-tizennyolc vagon kiváló minőségű tarhonyát készítenek évente
