Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 17. tudomány Gyűrű, széndioxid, hangerősítő Mi kell a jó minőségű hegesztéshez? Az erőmű „lelke” A Bangladesh megrendelésére készülő 110 megawattos gőzturbina forgó részének a szerelése Alig tíz éve tartozik a Ganz Villamossági Művekhez a szolnoki Hegesztett Gépszerkezetek Gyára: mégis, e rövid évtized alatt igen jelentős eredményeket értek el a korszerű hegesztéstechnológia bevezetésében. Az első lépéseket még a kényszer diktálta. Hiszen a ma is fő profilt jelentő transzformátorszekrények gyártása olyan emelőberendezéseket követelt már hét évvel ezelőtt, amilyenek még ma sincsenek a gyárban. Az első, 18 tonna tömegű szekrényt — amelyet a jó minőségű hegesztések elkészítéséhez többször kell megfordítani — a himbával összekötött két, 10 Mega- pondos daru még fel tudta emelni. De, — főleg a nagy rántóhatás miatt — ez a megoldás még egy nagyobb teherbírású darut is próbára tett volna. Ekkor született meg Kupái Imre művezető fejében a gondolat, hogy a forgatás megkönnyítésére az egész összeállított trafószekrényt két gyűrűbe kell helyezni, amelyek a csapágyazott kerekeken könnyen a megfelelő helyzetbe állíthatók. Ma három ilyen gyűrűpárban folyik a 35 tonnás szekrények gyártása: bevált az ötlet. A következő nagy próbatételt az jelentette, hogy a transzformátorszekrények több száz méternyi hegvarradetes terjedése újabb és újabb technikai megoldásokat eredményez. Sok olyan tevékenység végezhető gazdaságosan számítógéppel, amely nem igényel nagy kapacitású, bonyolult felépítésű és természetesen drága gépparkot. Ez a lehetőség, valamint az integrálási technika fejlődése tette megvalósíthatóvá a miniszámítógépek kifejlesztését. A miniszámítógép „igazi” számítógép, vagyis teljes mértékben elektronikus, és teljes mértékben programozható. Minden olyan alapkövetelményt kielégít, amely a számítógépnemzetséghez való tartozáshoz kell. Egyetlen tekintetben különbözik a közepes és nagy számítógéptől: kisebb a teljesítménye. tát folyásmentesen kell elkészíteni. Hiszen egyetlen tűhegynyi lyuk elegendő, hogy a rajta kifolyt transzformátorolaj komoly tűzveszélyt teremtsen. Az ultrahangos és a röntgennel végrehajtott varratellenőrzésnek voltak hagyományai a gyárban, ám a 750 kilovoltos távvezeték _ transzformátorai ezeknél a módszereknél hatékonyabbakat igényeltek. Többlépcsős ellenőrzést honosítottak meg a gyár hegesztő szakmérnökei. Az első lépésben a vasúti kocsi méretű szekrényt vákuum alá helyezik. Ha a beszivárgó levegő 1/4000 ata nyomás mellett kisebb a másodpercenkénti 50 liternél, úgy a varratok tömörnek minősíthetők. Ha ennél nagyobb át- bocsájtású lyuk van az irdatlan varrathosszon, annak megtalálása már nehéz dolog. Ilyenkor egy elektronikus berendezést — ultraszonikus készüléket — vetnek be, amely a szivárgás hangját felerősítve jelzi a hibás helyet. Ha ez a módszer is csődöt mondana az eldugott helyen lévő lyuk miatt, akkor a halogéngázos módszer következik: freont öntve a gyanús varratszakaszra, a vákuumszivattyú utáni gáz éseékelő ad jelet. Hogy mindeddig egyetlen esetben kellett ehhez a hibakereső módszerhez folyamodni, annak nyomós oka van: a Ganzban illeti, manapság még bonyolultak azok a szempontok, amelyek alapján becsülni vagy mérni lehet. A teljesítmény vizsgálatánál figyelembe veszik a számítógép belső memóriájának befogadóképességét, azt az időt, amely valamely adatnak a memóriába való beírásához, vagy onnan való kiszállításához kell, továbbá azt az időt, amely valami elemi számolási-logikai művelet elvégzéséhez szükséges. A miniszámítógépekhez átveszik a nagy gépekben alkalmazott technikai vívmányokat, de azért kicsik és olcsók maradnak. Sőt bizonyos tekintetben a nagy gépek előtt járnak: kizárólag félvezető diódákból álló memóriákat alkalmaznak ferminden komolyabb hegesztési varratról tudják, hogy kinek a munkája: a hibát okozó munkás presztízsvesztesége jelentős minőségjavító tényező. A legújabb lépés önkéntes. A gyár vállalta ugyanis, hogy a készülő 2x50 Mega- pondos darupálya hegesztett oszlopait saját munkáik között készítik el. Ám az emelőgépek szabványa szigorú: különleges anyagminőséget, másutt hihetetlennek tűnőén gondos varratelőkószítést, és mindenütt első osztályú varratot, követel meg a 12 méteres oszlopok gyártásához. A különleges technikai feladat megoldásához már segítségre is szükség volt: a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei nehézvasszerkezeti üzemének bevonásával komplex brigád alakult a Ganzban: a hegesztők vizsgáztatásával, a részfeladatok egyeztetésével, állandó technológiai próbákkal igyekeznek az eddigi legnagyobb minőségi követelményeknek megfelelni. Nem kétséges, hogy sikerrel. Hiszen abban az üzemben, ahol naponta fedőporos, salaikalattii és CO> védőgázos hegesztést is végeznek, de színes fémeket is he- gesztenek, nagy gyakorlatra tettek szert, s így ez a feladat csak erőt próbáló, és nem erőt meghaladó lehet. rifcmagos tárak helyett. Amit csak lehet, „huzaloznak” bennük, azaz magába a gépbe építenek be, viszonylag kevesebbet hagynak a programra, mint nagy testvéreiknél. Sok szakvélemény szerint éppen cserélhető „csak olvasd!” vagy „főleg Innen—onnan A szülés időpontja A felsőrendű emlősök körében a szülés időpontja a nap bizonyos szakaszaira sűrűsödik. Ez az emberre is áll. A nők leggyakrabban éjjel 1 és 6 óra között szülnek. Rendellenes szülések azonban a nap bármely időpontjában bekövetkezhetnek. Megállapították, hogy az éjjel kezdődő ‘«szülési fájdalmak átlag két órával rövi- debbek, mint a nappal kez- dődőek. Az ó- és újvilági majmok többsége főleg éjjel szül, kivételek az éjjeli életmódot élő dél-amerikai félmajmok, amelyek utódaikat többnyire nappal hozzák a világra. Ugyancsak kivételt képez az orángután, amely szintén főleg nappal szül. A majmok — miként az emberek — körében is rendellenes szülések minden napszakban előfordulhatnak. Ezekből a Imegfigyelésekből a kutatók arra következtetnek, hogy á felsőbbrendű emlősök akkor hozzák világra utódaikat, amikor viszonylag zavartalanok: tehát az éjjeli állatok nappal, a többiek éjjel. Némely állat, ha úgy érzi, hogy szülés közben figyelik — például állatkertben — a szülés utolsó szakaszát addig nyújtja el, amíg szállását éjszakára lezárják. A „kérem, ne zavarjanak” elmélet helyességét bizonyítja az a tény is, hogy rhesus majmok a szülési időt éjszakáról nappalra helyezték át, miután egy kísérletben — a megvilágítási és az etetési idők, valamint a zajok megfordításával — felcserélték számukra az éjjelt a nappallal. A radioaktív szennyezés ellen Új szert dolgoztak ki Nyu- gat-Németországban a radioaktív szennyezések tárgyakról, vizes oldatokról és az emberi bőrről történő eltávolítására. Az új anyag olyan — vízben és a szokásos szerves oldószerekben teljesen oldhatatlan — műanyag por, amely a radioaktív anyagokat megköti. Ha e port vízben vagy vizes oldatban egyenletesen elosztják, gyorsan magába veszi a radioaktív anyagokat, és velük együtt könnyen leszűrhetők. Alkalmazása egyszerű. Radioaktív anyaggal szennyezett bőrt például úgy tisztítanak meg, hogy e porból egy keveset vízzel tésztává gyúrnak és a masszát a bőrön szétdörzsölik. Majd miután a műanyag por —. három perc alatt — felvette a radioaktív anyagokat, vízzel leöblítik. Hasonlóan tisztítják a tárgyakat is. A folyadékokba pedig egyszerűen belekeverik a port, és mintegy 5 perc múlva leszűrik. olvasd” társaik révén köny- nyebben igazodnak a változó követélményekhez, mint nehézkesebb, nagytermetű társaik. Üzemekben, számjegyvezérlésű szerszámgépek ellenőrzésére úgy tűnik, jól beváltak, és használatuk más területeken is terjed. Napjainkban az elektromos energia termelése még mindig a hagyományos — szén-, olaj-, illetve gáztüzelésű — hőerőművekben meghatározó szerepű. Az olaj és gáz egyre magasabb ára miatt azonban a figyelem újra fokozottabb mértékben fordul a szén felé. A kizárólag villamos energiafejlesztés céljára létesített hőerőművekben a blokkosí- tás elvét alkalmazzák: ebben a rendszerben egy kazán, egy turbina, egy generátor és transzformátor egy blokkot képez, amelynek a technológiai folyamatai függetlenek a szomszédos blokk üzemétől. A hőerőmű a fosszilis energiahordozókban rejlő energiát vegyi folyamat (oxidáció, másként elégetés) révén hőenergiává alakítja. Az így nyert hőenergiát közvetítő közeg továbbítja az átalakító egységig, amely azt mechanikai energiává alakítja át. Végül a blokk utolsó gépe a mechanikai energiát villamos energiává formálja. A turbina működésénél az alapelv rendkívül egyszerű, tulajdonképpen a régi vízimalmok technikailag rendkívül kifinomult változatáról van szó. A turbinatengelyre erősített lapátok menAmerikai ötlet alapján a Münsteri Egyetemen azzal kísérleteznek, hogyan lehet- r ne a lézert a fogkezelésben alkalmazni. Azt már megállapították, hogy lézersugár hatására eltűnnek azok a finom csatornák, amelyek a fogzománcot kívülről befelé^ átszövik és tetőcserépszerű kristályos szerkezet jön létre. E változásnak az a kedvező követelménye, hogy a fogszuvasodást okozó anyagok és mikroorganizmusok ezen át nem tudnak a fog belsejébe hatolni. Ezenkívül feltételezik, hogy a fogzománc felmelegedése következtében megindul a fogban a szerves anyagok bomlása, és ezzel eltűnik a baktériumok táptalaja. Ma azonban még nem áll rendelkezésre olyan lézerrendszer, amely alkalmas lenne a fogkezelésre. A széndioxidlézer egészen bizonyosan nem jó erre a célra. Az általa keltett sugár ugyan tén áramló nagy mennyiségű, 545 C-fokos hőmérsékletű gőz olyan erőt hoz létre, amely a turbina tengelyére forgatónyomatékof képez. A műszaki megvalósítás és az üzemeltetés feladatainak nehézségi fokára azonban jellemző, hogy ennek a kb. 22 méter hosszú, mintegy 450 tonna összsúlyú gépnek a forgó része percenként 3000-szer, vagyis másodpercenként 50-szer fordul körül. A nagy fordulatszám okozta jelentős mechanikai igénybevétel az acélfajták mechanikai ellenállóképességét csökkentő nagy hőmérséklettel párosulva olyan tényezők, amelyekkel a konstruktőröknek és az üzemeltetőknek folyamatosan meg kell küzdeniük. A turbinában végigáramló gőz a lapátsorok mentén fokozatosan elveszíti energia- tartalmát, s a turbinából való kilépéskor már csak kb. 30—35 C-fokú. A turbinák gyártásában nagy tapasztalattal rendelkezik a csehszlovákiai Plzenben működő Skoda Művek, ahol 70 éve készülnek különféle turbinák. A hagyományos hő- és vízi- erőművek turbihaegységei gyártásában és exportjában Csehszlovákia a világ első államai között szerepel. csupán néhány ezred milli- méternyire hatol be a fogba, a lézerimpulzusok teljesítménye és időtartama azonban nem ellenőrizhető megfelelő módon. Attól is tartanak, hogy a tartós lézerbesugárzás a fogat túlságosan felhevíti, az 1000 C-fok körüli hőmérséklet elpusztítja a ' fogbelet és a környező fogtartó szöveteket. A kutatók szerint kevésbé látszik utópisztikusnak az a kísérlet, amely arra irányul, hogy a lézersugár segítségével jobban összehegesszék egymással a fogat és a tömést. Még aranytömés esetében is képződnek az idők folyamán rések a tömés és a fogzománc között, mivel az anyagók a hő hatására különböző mértékben tágulnak. Az ételmaradékok megakadnak, a fogszuvasodás terjedhet. Ez okból új tömésanyagok után kutatnak, amelyek az 1000 C-fok lézerhőmérsékleten valóban egyesülnek a fog anyagával. Valószínű, hogy belátható időn belül egyszerűbbé válik a hidak hegesztése is lézerrel. Kőhidi Széndioxid védőgáz alatt, automatikus hegesztőgéppel készülnek a hegvarratok a forgatógyűrűvel beállított szekrény oldalán A miniszámitógép Minden alapkövetelményt kielégít A számítástechnika örven- Ami azonban a teljesítményt A bolgár „Elektronika” gyár új miniszámítógépe „IZOT 310” rendszerének beszabályozása. A miniszámitógép a népgazdaság minden területén hatékonyan alkalmazható Fogászati lézer?
