Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
1979. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karácsonyra már bizonyára az üzletekben lesz az a húszezer pár korcsolyacipő, amelyet november 20-ig elkészít a TRIAL nagykereskedelmi vállalat megrendelésére a Jászsági Cipőipari Szövetkezet A belkereskedelmi igények kielégítésén kívül még angol és belga exportra is szállítanak az idén mintegy nyolcezer párat a szövetkezet jászjákóhalmi részlegéből - {T. F.) Két legyet egy csapásra Formatervezett utcai telefonok készülnek Abonyban A Mechanikai Müvek Abonyi Gyáregységében modern, elektronikus érmevizsgáló rendszerrel felszerelt, formatervezett utcai telefonok gyártását kezdték meg a közelmúltban M1NDANNYIUNK VÉDELMÉRE Uj, speciális tűzoltógépek Elméleti konferencia 30 millió forint értékben Még a tél beállta előtt újabb 30 millió forint értékben speciális gépekkel, berendezésekkel gyarapodik a Szolnok megyei Tűzoltóparancsnokság gépparkja. Két, habbal oltó Rába-Rosenbauer típusú, egyenként 6 köbméter habot előállító jármű — értékük 15 millió forint —, és ugyancsak két nagy teljesítményű, 6 köbméter vizet szállító berendezés — 13 millió forint értékben — „gazdagítja” a parancsnokságot. A közepes magasságú épületekben keletkezett tüzek oltását és mentési munkálatait pedig egy újabb, IFA-típusú tolólétra segíti. A berendezések egy része tegnap megérkezett a városi-járási parancsnokságra. A szakemberek természetesen örülnek a korszerű, mindannyiunk védelmét biztosító, az ő munkájukat könnyítő gépeknek. Örömükbe azonban üröm is vegyül: nincs ugyanis biztonságos, fedett garázs, a „csillaggarázs” pedig nem nyújt biztonságot, főként télen, a nagy fagyok idején az érzékeny műszerekkel ellátott kocsiknak. Mi a teendő? Nem hivatalos rangsorolással a meglévő, szűk kocsiszínekben helyezik el a legdrágább berendezéseket, de gondolnak arra is, hogy télidőben fóliasátrat húznak az udvarba. Átmeneti megoldásként azt is tervezik, hogy a karcagi, a jászberényi és a mezőtúri parancsnokságoktól „bérelnek” garázsokat. Átmeneti megoldás minden imént említett terv, ugyanis — mint év elején hírül adtuk — garázsépítés, laktanyabővítés kezdődött a megyei parancsnokságon. A több mint 20 millió forint értékű beruházás céljai, hogy a drága, a tűzoltáshoz, az életmentéshez szükséges gépjárművek, felszerelések biztonságos helyen legyenek, védve az időjárás viszontagságaitól. A tereprendezés után jelenleg az új garázsok alapozási munkálatait végzik a kivitelezők. A szerződés szerint 1980 végére elkészülnek. Bővítik, korszerűsítik a laktanya épületét is. A jelentősen megnőtt létszámú személyi állomány szociális és kulturlális körülményeit javító bővítés — a tervek szerint — 1981. április 30-ig elkészül. ‘ — t. sz. e. — Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósága nagytermében elméleti konferenciát tartottak vezető propagandisták részvételével. Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezető- helyettese tartott előadást „Az MSZMP káderpolitikája, a kádermunka időszerű kérdései” címmel. Módszervásár Tizenkilenc megye mező- gazdasági fiataljainak küldöttei cserélik ki tapasztalataikat, s adják át ötleteiket a Kecskeméten megrendezett kétnapos találkozón. Szénőrlő malmoktól az atomerőműve programig Nem gond a piac — Ilyesmire még gondolni is badarság lenne, hiszen a kőolaj árának gyors emelkedése óta nemcsak az atomenergia után érdeklődnek intenzívebben az országok. A korábban haszontalannak tűnő széntelepek kitermelését is újra gazdaságosnak tartják. Egyre több helyen épül széntüzelésű hőerőmű, amelynek a biztonságosan működő malom elengedhetetlen alkotórésze. A mi nyugatnémet licence alapján készített szénőrlőinket is rengetegen keresik. Jó pár évig már nem is tudunk jelentősebb új megrendelést elfogadni. A piackutatók véleménye szerint még sokáig találunk jól fizető vevőket... No és azt se felejtsük el, hogy ma is nyereségesen készített berendezések még nagyobb haszonnal is gyárthatók. Ahogyan gyűlnek tapasztalataink, úgy leszünk képesek a technológia korszerűsítésére, a gyártási program átgondolásával úgy használhatjuk ki teljesebben gépeinket, tehetjük olcsóbbá a termelést. A szénőrlő malom gyártása tehát nem csupán ugródeszka. Ezzel a tevékenységgel sokáig szeretnénk foglalkozni, hiszen nekünk is és az országnak is megéri. vszj Tavaly óta egészen új, különlegesen nagyméretű termékek, szénőrlő malmok gyártásával foglalkozik a jászberényi Aprítógépgyár. 1978-ban három, a széntüzelésű hőerőműveket kiszolgáló berendezést készítettek, az idén pedig tizenegy, jövőre tizenhárom malmot adtak, illetve adnak át a külföldi megrendelőknek. Az egyenként 16 millió forintot érő óriásoknak ugyanis mindegyikét a határokon túl értékesítik, konvertibilis valutáért. Ma már ezek az új gyártmányok adják a vállalat termelési értékének negyedét. A több mint egy éve gyűlő tapasztalatok ös2- szegzésére kértük fel Fehérvári Rudolfot, az Aprítógépgyár igazgatóját. — Miért dqntött úgy a vállalat vezetősége, hogy vállalkozik a szénőrlő malmok gyártására? Hiszen a berendezések elkészítéséhez szükséges új technológiának önöknél nem volt hagyománya, a termelési eszközök egy része is hiányzott. Vonzó a feladat újszerűsége — Talán furcsa lesz, amit •mondok, azonban éppen ez az újszerűség szólt leginkább a malmok mellett. Vállalatunk ugyanis egyike azoknak a cégeknek, amelyek közösen megvalósítják —^--------------------------------------------------a KGST-országok atomerő- művi programját. Többekkel együtt nemsokára mi is készítjük az atomenergiát békés célokra hasznosító eszközöket. A szénőrlő malmok gyártásával pedig igen jól felkészülhetünk jövendő feladatunkra, hiszen ezeknek a berendezéseknek a nagysága, bonyolultsága, a velük szemben támasztott minőségi követelmények igen csak hasonlítanak az atomerő- műviekéhez. Az elkészítéshez szükséges eszközök is egyformák, a gyártást is körülbelül azonos módon kell mindkét esetben megszervezni. Tehát tapasztalatokat gyűjthetünk, és ez igen sürgető feladat, mert úgy tudjuk, hogy 1981-től már atomerőművi berendezések termelésével is foglalkoznunk kell. — Pontosabban mit jelent ez a tapasztalatgyűjtés? — A gépek mellett dolgoznak, megismerik, hogy milyen munkát várnak tőlük a jövőben, a vezetők pedig már a berendezések gyártásának megkezdésekor tudják, hogyan szervezzék meg a termelést. Rövidebb időt kell eltöltenünk így az átállással. Ám talán még ennél is fontosabb, hogy 1981-,re már a gyárban dolgoznak azok a berendezések, amelyekkel elkészíthetjük a hasadóanyagok energiáját villanyárammá alakító eszközöket. Az- új automata hegesztőkészülékek, az NC vezérlésű szerszámgépek többsége már megérkezett és a szénőrlő malmok gyártásához nélkülözhetetlen új csarnokot is megépítettük. A 45 milliárdos hitelkeretből — Honnan került pénz a beruházásra? — A konvertálható árualap bővítésére szánt 45 milliárd forintos hitelkeretből. A szénőrlő malmok gyártásának elvállalásával ugyanis két legyet ütöttünk egy csapásra. Az egyik nyereség az volt, hogy felkészülhettünk a nagy bonyolultságú termékek gyártására. A tapasztalatgyűjtés azonban ebben az esetben nem pénzt emésztett, hanem hasznot hozott. A vállalatnak és az egész országnak. A szénőrlő malmokat igen gazdaságosan és tőkés valutáért exportáljuk Görögországba, Törökországba és Jugoszláviába. Jól jellemzi a termékek külgazdasági jelentőségét, hogy amíg 1975-ben vállalatunk termelésének csupán 9 százalékát exportálta, addig az idén külföldön adjuk el gyártmányaink 35 százalékát (a termelés 4 év alatt 160 százalékra nőtt) és a kivitel közel kétharmadát a malmok adják. A jelentős exportnövekedés miatt támogatta a Magyar Nemzeti Bank hitellel beruházásaink megvalósítását. — Jó szolgálatot tett tehát a szénőrlő malom. De mi lesz az óriási berendezések sorsa azután, amikor megtették szolgálatukat, amikor megkezdődik az atomerőművi berendezések gyártása. Tovább nem foglalkoznak malomkészítéssel? Napirenden az üzemi demokrácia Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap reggel Szolnokon, az SZMT székházának nagytermében tartották meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsának soros ülését, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A testület jóváhagyta £rvai István vezető titkár jelentését a két ülés között végzett munkáról, majd Papp Lajos titkár előterjesztésében megtárgyalta az üzemi, a munkahelyi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésére irányuló szakszervezeti tevékenység főbb megyei tapasztalatairól szóló és a további feladatokra vonatkozó jelentést. A jelentés megállapította, hogy minid az SZMT mind az iparági, az ágazati megyei bizottságok, az alapszervezetek döntő többsége az üzemi demokráciát alapvetően a Minisztertanács és a SZOT-élmökség vonatkozó együttes határozata szerint egyre eredményesebben gyakorolják. A megyebeli szakszervezeti szervek nevelő-, szervező munkájukkal hozzájárultak a különböző munkahelyeken az üzemi demokrácia tartalmi gazdagításához. A dolgozók mind szélesebb körét vonták be a döntések kialakításába, végrehajtásába, a végrehajtás ellenőrzésébe. Az illetékes pártszervek irányító, koordináló tevékenységével a gazdasági vezetés és a szak- szervezeti bizottságok a kezdeti gondok és esetenkénti félreértések után mindinkább partnerek lettek a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetek munkái uk- kal megfelelően segítették a népgazdasági célok megvalósítását szolgáló vállalati tervek végrehajtását. Mi bizonyítja, hogy tovább javultak a szakszervezetékben az üzemi demokrácia gyakorlásának feltételei ? Például: a vállalati párt- szervezetek többsége a XI. pártkongresszus határozatának megfelelően az üzemi demokrácia érvényesítésében a szakszervezeti bizottságokat tekintik legfőbb támaszaiknak. Vezetőknél és beosztottaknál, munkásoknál és értelmiségieknél egyre jobban érződik a temniaka- rás, a közös ügy szolgálata. Mindez jól érzékelhető a szocialista munkaversenyben, különös tekintettel a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára kibontakozó munkaversenyre. A megyében eddig hetvenezren tettek konkrét felajánlást. Az üzemi demokrácia egyik legrangosabb fóruma jelenleg a vszt és a bizalmiak — > vagy küldöttek — együttes ülése. A vállalati vezetők egyre inkább felismerik ennek jelentőségét. A testületi üléseket követően egyre több bizalmi tájékoztatja a tagságot a tanácskozáson elhangzottakról, a •testület döntéséről. Az idén sókkal jobban éltek a szakszervezeti bizottságok azzal a jogukkal is, hogy véleményezzék a gazdasági vezető munkáját. Az együttes ülések előtt ezt a véleményezést mindenütt egyeztették a ihatáskörileg illetékes pártszervekkel. Bár ennek a munkának is vannak még gyenge pontjai — sokszor nem eléggé személyre szabott az a munka értékelése, sok az általános megállapítás stb. — az előrehaladás vitathatatlan. Az üzemi demokrácia közvetlen és képviseleti fórumai — a műszaki konferenciák, a termelési, a réteg-, a szocialista brigádvezetői tanácskozások általában betöltik szerepüket. A műszaki konferenciák gazdag hagyományokkal rendelkeznek, módszereik kialakultak, ott készítik elő a termelési tanácskozásokat is, ahol a dolgozók- többségét érintő kérdéseket vitatják meg. A szocialista brigádvezetők tanácskozását lényegében minden vállalatnál rendszeresen megtartják, ahol általában tartalmas viták bontakoznak ki a munkaverseny- vállalásokról, a szocialista cím adományozásáról. A ré- teg tanácskozások közül a legeredményesebbek az ifjúsági parlamentek, amelyeken az érdekeltek mintegy 80 százaléka vesz részt; A szak- szervezeti taggyűlések szerepe növekedett, évente kettőt tartanak rendszeresen. .A szakszervezeti bizalmiak egyre növekvő felelősséggel gyakorolják megnő vekedett hatáskörüket, és ez további lendületet adott az üzemi demokrácia fejlődésének. A vitában felszólalók — így Szabó Attila, a Tisza Cipőgyár, Hegyes István, a mezőgép vszt-titkára, Csáti János, a kőolajkutató, Pesti László, az Aprítógépgyár, Kocsis Benedek, a Vízügyi Igazgatóság bizalmija, Lévai Józsefeié, a KPVDSZ megyei bizottság szervező titkára, Nádas József, a Volán 7. sz. Vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársa, Gyimesi Jánosné, a vendéglátó vállalat főbizalmija, Nyolcas Mária, az SZMT nő- felelőse és Szabó Károly, a Járműjavító szb-titkára —■ elsősorban saját vállalataik tapasztalatairól szóltak, különös tekintettel a bizalmiak munkájára, az üzemi demokrácia fórumaira. A vitát Papp Lajos foglalta össze. A testület mind a jelentést, mind az állásfoglalást — amely a további feladatokat foglalja össze — elfogadta. — V —
