Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

1979. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csökkentett létszámmal is Bútorok Mezőtúrról Eredményes együttműködés — jobb minőség Az idén kislakásokba építhető konyhagarnitúrákból 360-at készítenek a mezőtúri szövet­kezeti asztalosok a Tatabányai Építőipari Szövetkezet megrendelésére A Szolnok megyei KISZÖV harminchárom tagszövetke­zete közül — a megyei szö­vetségtől kapott tájékoztatás szerint — mindössze kettő nem rendelkezik saját gyárt­mánnyal. Az egyik a Mező­túri Bútoripari Szövetkezet, amely az ötéves terv kezde­te óta kizárólag kooperációs tevékenységet folytat. Újabb partnerek jelentkeztek A tervidőszakot megelőző­en évente 1200 testeit bútort gyártott az ipari szövetkezet saját értékesítéssel. A mint­egy négy és fél milliós költ­séggel 1974-re felépült új üzemház technikai felszere­lésére már nem maradt pénz, márpedig korszerű gyártósor, felületkezelő gépek nélkül nem maradhattak versenyké­pesek az évről évre fejlődő bútoriparban. Meg kellett hát teremteni a lehetőségét munkaszervezési és műszaki­személyi feltételeit — a biz­tonságos és gazdaságos koo­perációs termelésnek. A lehetőségek keresése so­rán nem nélkülözték a me­gyei szövetség sokirányú se­gítségét, és az OKISZ anya­gi támogatását se. Az ötéves terv első két esztendejében a szövetkezetben dolgozó csaknem száz faipari szak­ember megtanult rugalmasan' igazodni a kooperációs part­nerek gyakori termékváltá­saihoz. Gyermekheverőkhöz, gyermekágyakhoz és íróaszta­lokhoz gyártott alkatrészek jelentették az első bérmun­kát a Gyermekbútorgyár ré­szére. Ahhoz, hogy komplett berendezéseket, exporttermé­keket előállító cégektől is vállalhassanak munkát, min­denképpen szükség volt a technikai feltételek javításá­ra. Az OKISZ-tól kapott, visz- sza nem térítendő egymillió forint támogatással, és ugyanannyi saját erő hozzá­adásával 1977-ben vásároltak néhány famegmunkáló cél­gépet, egy hőprést, és az utóbbihoz kialakították a megfelelő technológiai sort. Ezzel lehetővé vált a koope- rálás olyan jelentősebb vál­lalatokkal, mint például a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a MÁV budapesti igaz­gatóságának üzemei, az ex­portra is termelő Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat. Negyvennel kevesebben A felsorolt partnereknek jelenleg hetvennél több féle faipari terméket állítanak elő. Készítenek többek kö­zött kezelőasztalokat, auto­mata crossbar rendszerű te­lefonközpontokhoz, akkumu­látor szekrényeket, vendéglá­tóipari bárberendezéseket, automata irattárolók fa és kárpitosmunkáit. Mindezek­ből az idén a háromnegyed­évben 17 millió forint érték­ben szállítottak megrendelő­iknek. Négy évvel ezelőtt még ennyi volt az egész esz­tendei termelésük. Időközben a bútoripari szövetkezetei se kerülte el az~ egyesülésekkel összefüggő létszám átcsoportosítás. A tervidőszak félidejére mint­egy negyven dolgozóval csökkent a műhelyek létszá­ma. A párt és gazdaságveze­tőség osztott, szorzott, — be­lekalkulálva a törzsgárda tagság vállalkozó szellemét, kitartó munkáját is — és úgy döntöttek: nem módosítanak a tervszámokon, a megcsap­pant létszámmal, az eszköz- állományuk gyarapításának lehetősége nélkül is vállal­ják a szövetkezet ötéves ter­vének teljesítését. Felhasználják a hulladékot is Csak néhányat az ennek érdekében tett intézkedések­ből. Elsőnek jelentkeztek a kapacitást kereső Tatabányai Építőipari Szövetkezetnél 360 beépíthető konyhaszekrény garnitúra gyártására. Jelen­tős, mintegy 250 ezer forint­nyi költséget takarítottak meg azzal, hogy a dolgozók sajátmaguk készítették el az üzemház és a műhelyek kö­zötti beton utakat. A mara­dék faanyagok hasznosításá­val évente egy tonna, koráb­ban veszendőbe ment hulla­dékból készítenek a hőpré­sükön bútorlapokat. Az idei, háromnegyedévi eredmények azt mutatják, nem az erejüket, képességei­ket meghaladó feladatra vál­lalkoztak a mezőtúri szövet­kezetben. Biztosított a telje­sítése az év végéig tervezett 24,5 milliós termelési terv­nek, ami már meghaladja az 1980-ra előirányzottat. Azt pedig, hogy a szövetkezetiek a minőségben és határidőben egyaránt megbízható munká­jukkal gazdaságos, biztonsá­gos kooperációs tevékenysé­get alakítottak ki, a számsze­rű tények mellett mindennél jobban bizonyítja: a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár öt évre szóló együttműködést kötött, a MÁV és a Fémfel­dolgozó Szövetkezet is hosszú távon számol megállapodá­saiban a termelését jól segí­tő Mezőtúri Bútoripari Szö­vetkezettel. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat kiemelt beruházásaként 3,2 milliárd fo­rintos költséggel épül az üzem harmadik nagy kőolajfeldolgozó üzemrésze, a DKV III. Elkészülte és termelésbe állítása után a vállalat évente tízmillió tonna kőolajból gyárt mo­torhajtó anyagokat, kenőolajat és egyéb olajipari termékeket. A beruházás megvalósítása a tervek szerint halad — a szocialista brigád ok felajánlásai alapján még idén határidő előtt elkészül a százhúszezer köbméteres tárolótér Arányuk növekszik, szerepük erőteljesebb a fizikai dolgozók között XII Az MSZMP XI. kongres­szusának ha­tározata ki­emelt politi­kai jelentő­séget tulaj­donított an­nak, hogy a párt szociális összetétele kellőképpen tük­rözze a munkásosztály — ezen belül a nagyüzemi munkásság — társadalmi súlyának, politikai aktivitá­sának, felkészültségének nö­vekedését. A pártépítésben ezért el­sősorban az a feladat állt előttünk, hogy a munkásság legöntudatosabb tagjai: a nagyüzemi munkások, min­denekelőtt a magasan kép­zett szakmunkások tagfelvé­teli arányának javításával, a fizikai dolgozók körében folytatott politikai, ideoló­giai nevelő munka színvo­nalának emelésével segítsük elő e célkitűzések valóravál- tását. Fontos követelménynek tartottuk azt is, hogy .egyet­len egy réteg elé se állít­sunk mesterséges gátakat a pártba történő bekerülést il­letően. Nem kerülte el fi­gyelmünket az sem, hogy a fizikai dolgozó nők és a fia­talok párttaggá nevelése te­rén is jelentős feladataink vannak. Az elmúlt négy év párt­építő munkájának tapaszta­latai azt igazolják, hogy me­gyénkben a pártszervek és pártszervezetek egységes ér­telmezés alapján eredmé­nyesen dolgoztak a határo­zatok végrehajtásáért. Kel­lően tisztázódott előttünk, hogy a párt taglétszámának növekedése, az összetétel alakulása nem lehet ösztö­nös folyamat eredménye. A pártépítés területén tör­tént előrelépés egyre mar­kánsabban tükröződik a szervezettségben, párttagsá­gunk szociális összetételében is. Megyénkben ma már a ti­zennyolc éven felüli népes­ség több mint 10 százaléka tagja a pártnak. Az iparban és a mezőgaz­daság területén dolgozó kommunisták párton belüli arányaiban megfelelően tük­röződnek a megye gazdasá­gi, társadalmi szerkezetében bekövetkezett változások. A szervezettség — céljainkkal összhangban, az iparban kö­zel 2,5 százalékkal — ezen belül a nagyüzemekben mintegy 5 százalékkal emel­kedett. A fizikai dolgozók aránya megyénk párttagsá­gán belül fokozatosan és arányosan növekedett. Az eredeti foglalkozásukat te­kintve munkáskategóriába tartozó párttagok aránya is több mint 3 százalékkal na­gyobb az 1975. évinél. He­lyes volt tehát, amikor párt­építő munkánk alapvető bá­zisaként a munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező nagyüzemeket jelöltük meg, amelyekben a párt szerveze­ti befolyása a munkások különböző rétegei között a legerősebb. Kellő figyelmet fordítot­tak pártszervezeteink arra is, hogy a párt utánpótlása politikailag elkötelezett és felkészült dolgozók köréből kerüljön ki. Ennel^ ered­ményeként jelentősen javult párttagságunk politikai, ál­lami iskolai végzettségének színvonala. Több mint 6 százalékkal nőtt a politikai végzettséggel rendelkezők száma. A fizikai munkakör­ben dolgozó párttagok kö­zött egyre több az érettsé­gizett, illetve a két vagy több szakmával rendelkező szakmunkás. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a munkahelyi kollektívákig nagy befolyást gyakorló szakmunkásokra továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a pártszerveze­tek. A nők társadalmi szerepé­ben, politikai, szakmai kép­zettségében végbement po­zitív változások kellőképpen jutottak kifejezésre párton belüli arányuk mintegy 2 százalékos növekedésében is. Jelenlegi, közel 30 szá­zalékos arányuk megyénk össz-párttagságában azt iga­zolja, reális alapokra épí­tettünk, amikor párttaggá nevelésük kedvezőbb felté­teleinek biztosítására, társa­dalmi aktivitásuk fokozot­tabb kibontakoztatására he­lyeztük a hangsúlyt. Ez ját­szott meghatározó szerepet abban is, hogy a pártba fel­vett nők között a fizikai dolgozók aránya növekedett erőteljesebben. A fiatalok aránya me­gyénk párttagságában lé­nyegesen nem változott, évek óta 9 százalék fölött van. Pártba kerülésük éves üteme elfogadható mérték­ben biztosította az életkor . előrehaladásával szükségsze­rűen más társadalmi jellem­zőkkel bíró közép korosz­tályba kerülők pótlását. Kí­vánatosnak tartjuk azonban, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelem irányuljon arra, hogy a párton belül az ed­digieknél is differenciáltab­ban tükröződjenek rétegük sajátos vonásai. Szükséges továbbá, hogy a pártszer­vek és pártszervezetek nagyobb fi­gyelmet fordítsanak a mun­kásmozgalmi hagyományok­kal rendelkező üzemekben nevelkedő munkásfiatalokra, érettségizett szakmunkások­ra. A XI. kongresszus óta végzett pártépítő munka me­gyei tapasztalatai azt iga­zolják, hogy pártszerveze­teink tevékenységében a fi­zikai dolgozók párttaggá ne­velése és tagfelvétele meg­felelő helyet foglalt el. El­ért eredményeink fő forrása a kongresszusi határozatok végrehajtásának következe­tességében, a fizikai dolgo­zók párttaggá nevelésének helyes módszereiben rejlik. Tapasztalataink azt iga­zolják,. hogy ott erősebb a pórt 1 vonzóereje, ahol a pártmunka színvonala jó. ahol a pártszervezetek tevé­kenységét, munkastílusát a nyíltság, és a következetes­ség jellemzi. A fizikai dol­gozókkal. az új párttagokkal folytatott beszélgetések is egyértelműen azt erősítet­ték meg, hogy igen nagy a szerepe a párt és a' dolgo­zók közötti kapcsolatoknak, a kommunisták példamutatá­sának, a politikai nevelő munka színvonalának, a munkahelyi légkörnek, az üzemi demokrácia érvénye­sülésének. Azoknak a pártszerveze­teknek a munkája bizonyult eredményesebbnek, amelyek figyelmet fordítottak saját tevékenységük szervezetteb­bé tételére és arra töreked­tek, hogy a -pártépítő mun­ka politikai feltételei ked­vezőbbé váljanak. A felsorolt néhány ta­pasztalat is arra vall, hogy megyénkben a párt építése, erősítése céltudatos nevelő munkán alapult. Eredmé­nyességét jól segítették a párttaggá nevelő tevékeny­ség célját és konkrét felada­tait is egyaránt tartalmazó párttaggá nevelő progra­mok. A párttagság utánpót­lásának kiválasztásához, a kommunista közösségek szervezetten nyújtottak se­gítséget. A pártcsoportok, a kommunista vezetők, a tö­megszervezetekben, mozgal­makban dolgozó kommunis­ták jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a munkások legjobbjai mind szélesebb körben megismerjék a párt legfontosabb céljait. Tapasztalatokat gyűjtöt­tünk arról, hogy mi az, ami leginkább elősegíti a belső indítékok erősítését, a párt­ba való felvétel kezdemé­nyezését. Arról győződtünk meg, hogy elsősorban a fi­zikai dolgozók várják el, hogy a pártszervezetek fel­figyeljenek munkájukra, se­gítsék őket tevékenységük­ben. A pártépítő munkánk fontos tanulságai, hogy a munkások, főként a mun­kásfiatalok körében tovább­ra is szükség van a párt- szervezetek kezdeményező, ösztönző tagfelvételi mun­kájára. Helytelen, ha a párt- szervezetek figyelme csak azokra a munkásokra, fiata­lokra terjed ki, akik maguk kezdeményezik felvételüket. Ezért a jövőben még na­gyobb gondot kell fordíta­ni arra, hogy a fizikai dol­gozók az eddigieknél na­gyobb arányban kapjanak feladatot, megbízatást a tö­megszervezetekben, és moz­galmakban. Szükség van ar­ra, hogy e társadalmi szer­vezetek az eddiginél jobban váljanak a párt utánpótlá­sa nevelő iskoláivá. Mind­ezek azt a követelméhyt tá­masztják a pártszervezetek­kel szemben, hogy a tömeg­szervezetek, mozgalmak te­vékenységét ebben is irá­nyítsák. A munkások, a fizikai dolgozók párthoz való köze­ledését helyenként az is ne­hezíti, hogy a pártszerveze­tek munkája nem elég in­tenzív és széleskörű a pár- tonkívüliek körében. Emiatt ezeken a helyeken a párton- kívülieknek nincs kellő is­meretük a pártszervezet munkájáról, életéről. Né­hány területen előfordult az is, hogy az új párttagokkal szemben indokolatlanul ma­gasabb követelményeket tá­masztottak, mint a régebbi párttagokkal szemben. He­lyenként a tagfelvételi ren­dezvények ünnepélyességére nem fordítanak kellő fi­gyelmet. A párttagság összetételé­ben bekövetkezett kedvező változásokat jól érzékelteti az is, hogy a felvett fizikai dolgozók döntő hányada ak­tívan bekapcsolódott az alapszervezetek munkájába. Többségük esetében a fel­készítés időszakában kapott feladatot erősítették meg pártmegbízatásként is. A kongresszus óta eltelt idő alatt a pártba felvett fi­zikai dolgozók alapvetően eredményesen teljesítik pártmegbízatásaikat. A munkások legjobbjai ott vannak a párt, az állami szervek, a tömegszervezetek, mozgalmak választott testü­letéiben. s következetesen képviselik a munkásosztály, a társadalom érdekeit. Ez is azt bizonyítja, hogy jó úton haladunk. Politikai célkitű­zéseinket alapvetően teljesí­tettük. pártszer­vek jelen­tős. részt-------------------------- vállal­tak abban, hogy megyénk­ben a párttagság összetéte­lének fejlődése. elméleti, politikái felkészültségének növekedése összhangban áll gazdasági, társadalmi fejlő­désünk politikai szükségle­teivel. A továbbiakban is arra van szükség, hogy meg­őrizve eddigi munkánk eredményeit, még tervsze­rűbben. összehangoltabban, az eddigieknél szélesebb mozgalmi alapokra helyez­ve biztosítsuk pártunk mun­kásjellegének. eszmei. ideo­lógiai cselekvési egységének erősödését. S zabó István az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents