Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
^ .1 ..ii . 1979. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II íilíilfllll Megváltozott erőviszonyok BfiO IDŐ Szoknyák és hosszak Ha a feleség keres többet... Múltból hozott örökségként a köztudatban sokáig úgy rögződött, hogy a férfi a családfő, hiszen ő a családfenntartó, ö jelenti minden esetben az anyagi biztonságot, a megélhetést, ő teszi lehetővé a család további anyagi gyarapodását. Régen, a paraszt és kereskedő családokban az asszonyok például csaknem kizárólag családtagként, mint segítőtársak dolgoztak. Ennek következtében szinte természetesnek tűnt, hogy kevés kivétellel mindig a férfi döntött, miként kezeljék a családi kasszát, mire költsenek és mire ne. De ez az anyagi alapokon nyugvó * döntési jog’’ kiterjedt a családban esetleg felmerülő vitás kérdések elbírálására éppúgy, mint a házon belüli munkamegosztásra is. A családi erőviszonyok az utóbbi évtizedekben azonban erősen változni kezdtek. A nők számára lehetővé vált a tanulás, szakmunkások lettek, gimnáziumot végeztek. egyetemi diplomát szereztek. A nők tehát nemcsak a munkahelyükön szakmailag, hanem otthon, mint keresők is egyenlő pratne- rek lettek a fériükkel. De előfordul az is. hogy az asz- szony magasabb munkakörbe vagy beosztásba kerül, mint a férje és így többet is keres. A mérleg serpenyője tehát megbillent, oda az eddig misztifikált „családfő” fogalom. Ezek a változások természetesen óhatatlanul konfliktusokhoz vezethetnek. Ha az asszony többet dolgozik vagy felelősebb beosztásban van, megváltozik például a család megszokott életritmusa, időbeosztása és étkezési rendje. Ez pedig azt jelenti, hogy a férjre több munka hárul otthon. Előfordulhat azonban, hogy az a férj, aki készséggel segített a házimunkában, amíg „családfőnek” érezte magát, a megváltozott körülmények között hirtelen sértetté válik, lealázónak tartja a házimunkát, mivel úgy véli, a kiszolgáltatottsága kényszert tette a konyhába. Ha a feleség vezető beosztásba kerül, a munkája természetesen több időt vesz igénybe, kevesebbet tartózkodik otthon, esetleg haza is visz munkát, ezért a férj — ha nem tudja hasznosan elfoglalni magát, vagy valóban nem egyenrangú, megértő társa feleségének — először unatkozni kezd, mel- lőzöttnek érzi magát, majd később ez a belső nyugtalanság életet keserítő féltékenységgé fajulhat. Ennek a féltékenységnek két alapja lehet: érzelmi és szakmai. A férj féltheti a különböző vállalatoknál, esetleg más városban vagy külföldön tárgyaló feleségét mint asz- szonyt, vagy irigyelheti a beosztását. hiszen lehet, hogy valaha együtt ültek az egyetem padjaiban, együtt szurkoltak szigorlatok idején. de a szorgalom és a képesség a feleség számára biztosított nagyobb kifutási lehetőséget. Űj helyzet adódott tehát. Egyre szaporodnak azok a családok, ahol az asszonyok teszik le otthon a vaskosabb fizetési borítékot. A férjek ebbe azonban nem mindig nyugszanak bele, hiszen „családfői” tekintélyüket érzik veszélyeztetve. Ezért mindenáron „bizonyítani” akarnak, be akarják hozni a lemaradást és infarktust kergető, éjszakába nyúló különmunkákat vállalnak, hogy legalább annyit, de lehetőleg többet keressenek, mint a feleségük. Ennek azonban csak a család látja kárát, mivel ebben a túlfeszített igyekezetben a férfi fizikailag és idegileg szinte teljesen felőrlődik. A kérdés tehát adott. Miként oldja fel az asszon” a férje feszültségét, s bizonyítsa be, hogy egyenlő partnernek tekinti, s nem él vissza azzal, hogy több a fizetése vagy magasabb az órabére, s ezért elvben övé lehetne a döntés joga minden lényeges családi kérdésben. A válasz erre rendkívül egy- . szerű, de az egyben vonatkozik azokra a férfiakra is, akiknek magasabb a végzettségük, beosztásuk és jövedelmük, mint a feleségüknek. de ezt nem akarják éreztetni velük: mindig annak kell rugalmasabbnak, alkalmazkodóbbnak lennie a pénz beosztásának megbeszélésekor, vagy a váratlanul adódó családi ellentétek megoldásakor, aki pozíciófölényben van. Így nem okozhat a másiknak érzelmi, lelki sérülést, és nem mérgezheti meg a család életét az egyik fél szorongó kisebbségi érzése. Ágh Tihamér 1 5 A llÍ ^jlM III Kozmetikai fortélyok Ismét divat az arc pirosítása és nemcsak a fiatalabbak alkalmazzák. Mivel néhány elrettentő példáját is láttuk a helytelenül rikítóra mázolt arcnak, érdemes szót ejteni róla. A kompakt púderhez hasonló arcpirosító kezeléséhez vastagabb. finom szőrű ecset szükséges. Nem mindegy, hogy aki arcrúzst használ, arcának melyik részére helyezi fel, hiszen ahány nő, annyi arcforma. Ennek a műveletnek helyes alkalmazását most rajzainkon próbáljuk érzékeltetni. 1. Keskeny arc. A rúzst csak a pofacsontokra, kifelé a halánték irányába kenjük. 2. Keskeny és hosszú arc. Az előbbihez hasonlóan készítjük ki, kiegészítve azzal, hogy csöppnyi rúzst az áll hegyére is tehetünk. 3. Széles arc. A rúzst a fél orcára. kifelé a fül irányába és egy kissé a szemöldök felé dörzsöljük. 4. Kerek arc. A rúzst arcunk széléről befelé, az orr felé keskenyítve visszük fel. Egy leheletnyit pedig a homlokra, a haj tövéhez, az ábra szerint. 5. Erős, előreugró áll. Az áll vonalán egészen a fülig visz- szük a halványan felkent rúzst és egy keveset a pofacsontokra is felrakunk. Megalakult az őrs Megalakult az őrs, s az első gondotok bizonyára az lesz, hogy jellemző nevet válasszatok. Ezt jól meg kell gondolni, mert évekre szól. S mert az őrsi névadó, legyen az a fecske vagy a róka, példakép is. akit valamely jellemző tulajdonságában követni akartok. Az oroszlánt a bátorságáért, a sast a, magas szárnyalásáért. Ha már nevetek van. elkészíthetitek az őrsi zászlót. Az Ezermester és Úttörőből tokban 15—20 féle kapható készen: rózsa és mackó, tulipán és leopárd, de legjobb ha a sima zászlóra valamelyik anyuka hímezi rá a figurát. Így egyedi lesz, és elképzelésetek szerinti. Fontos a tisztségviselők megválasztása is. A leggyakrabban a következők kerülnek jelölésre: őrsvezető helyettes, zászlóvivő, mókamester, kincstáros, nótafa, krónikás, szakács, egészségőr, társadalmi munka felelőse, sportmester. Az őrs sajátos helyzete határozza meg, hogy milyen tisztségre van még szükség. Mindenesetre, mindenkinek legyen meg a pontos feladata. A divat meghatározója az őszi-téli irányzatban a ruha hossza. Általában a térdet éppen takaró hosszúság lesz a jellegzetes, de mindig sok függ a ruha vonalvezetésétől, jellegétől. A modem — klaszikus tervezői elképzelések szerint fedik a térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt. Az egyenes,, szinte szűk szoknya, vagy a csípőtől lefelé szűkülő mindig a legrövidebb, már csak azért is, hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szoknyák hossza változó: a térd alatt, vádli felett, vagy lábikra közepén, takarva a lábikrát. Bokáig érő hossza főként az alkalmi ruhának lesz, miután a téli időszakban ez nem lenne egész napra célszerű. Rajzainkon ötféle jellegzetes divatszoknyát közlünk: 1- es: szűk, egyenesvonalú szoknya, épp, hogy takarja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vékony termetűek széles övét hordjanak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagából való megkötőt alkalmazhatunk. Más-más ruhához is hordhatjuk így az övét, ha két lyukon keresztül cserélhetjük a megkötőt. 2- es modell: Tweedből, selyemből, jerseybői egyaránt készülhet ez a derékben húzott szoknya; hossza a lábikra felett végződik. Csinos hozzá a medencecsontig érő kis kabátka. 3- as modell: Elöl letűzött és levasalt szabásokkal készült, féloldalas gombolású, posztószoknya. A kissé trapéz vonalhoz a csizma is jól illik, amelynek a felsőrészét a szoknya takarja. 4-es: csoportos rakásokkal készült szoknya, amely a lábikrát felezi; hozzá divatos a bokáig érő magascipő. A szoknyán elöl középen és kétoldalt vannak a csoportos rakások elhelyezve, csinos és praktikus a bevágott zseb is. 5-ös modell: Hosszú, bokáig érő szoknya, jerseyből, fényes selyemből, vagy masni csokorral a derékon aszimmetrikus, ún. „vízesés szabással. Kistermelők—kiskertek A mezőgazdasági biztosítás Azok az ingatlantulajdonosok, akik valamilyen mező- gazdasági tevékenységet is folytatnak, ingatlanukra mező- gazdasági épület- és lakásbiztosítást (MÉB) köthetnek. Ez a biztosítás 24 féle kár esetére terjed ki, az elemi csapástól egészen a betöréses-lopásig, és az üvegkárok megtérítéséig. E biztosításokat az Állami Biztosító fiókjainál, vagy megbízottjainál, illetve a községben működő takarékszövetkezeteknél lehet megkötni. A MÉB határozatlan időtartamú biztosítás, mely nemcsak a lakóépületben, a lakásingóságokban, hanem a kisgazdaságokban előforduló károkra is fedezetet nyújt. Milyen vagyontárgyakra terjed ki a MÉB? — A lakóépületre és a vele azonos telken levő melléképületekre, gazdasági épületekre, egyéb építményekre, valamint a kerítésre. ■— A biztosított gazdaságához és művelése alatt levő földterülethez tartozó gazdasági és melléképületekre, építményekre, kerítésekre, pincékre. — A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyontárgyakra, abban az esetben is, ha azok nem a gazdaság területén rongálódtak meg. — A gazdaságban keletkezett olyan elemi károkra is fizet a biztosító, melyek az állatállományt, a lábonálló növénykultúrát, a gazdaságban termelt, vagy vásárolt termékeket, terményeket, a mezőgazdasági gépeket, munkaeszközöket, fel- szerelési. és berendezési tárgyakat sújtották. — Kivételt képeznek az- állatok betegségei, illetve baleset miatti elhullások, és a kényszervágások kárai, valamint a növényi kultúrák jégkárai — melyekre külön biztosítás köthető. Mikor fizet a biztosító? A tűzkárokra (kivéve az öngyulladást), a villámcsapásból, robbanásból (TV képernyő) eredő károkra, a legalább ötös erősségű földrengés okozta károkra, viharkárokra, földcsuszamlásra, föld- és kőomlás esetén, az épület vízberendezéséből kiömlő gőz- és vízkárokra, a jégverésre ha az épület Bűvös négyzet írjátok be az ábra üres négyzeteibe a 15-től 23-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege a vízszintes és függőleges sorokban, valamint a két áltóban egyformán 57-57 legyen! A már beirt két szám a helyén marad. tetejében keletkezett kár), a hónyomás miatti károkra. Az idegen járművek által a kerítésben, épületben bekövetkezett károkra, lopásra, betörésre, az épületek üvegezésére, valamint árvízkárokra fizet a biztosító. A gazdaság, a lakóépület, a szövetkezeti vagy öröklakás és a lakás ingóságainak kárára a biztosító az alábbi díjak ellenében nyújt fedezetet : 1 szobás épület évi díja 264 forint, 2 szobásé 324, 3 szobásé 408, 4 szobásé 504 forint. A teljesebb körű biztosítás érdekében a MÉB mellé, kiegészítő biztosítást lehet kötni: — a biztosított tulajdonában levő, de nem használt lakóépületre, a hozzá tartozó melléképületekre, — a garázsra, annak felszerelésére (ha a garázs nem a lakóépületben vagy az ahhoz tartozó telken van), — jégkárokra, ha 6 ezer négyzetméternél nem nagyobb a mezőgazdaságilag művelt terület, •— méhészetre, s azok felszerelésére, — orvosi rendelőre, s felszerelésére, — valamint műértékekre, értéktárgyakra. Sokan nem laknak a tulajdonukban levő épületben. Ebben az esetben a bérbe adott lakóépületre kiegészítő épületbiztosítást köthetnek. A kiegészítő biztosítás ugyanazokra a káresetekre érvényes, mint az alapbiztosítás, kivéve a balesetből és az üvegtörésből eredő károkat, melyeket nem térít meg a biztosító. *
