Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 28. Természetes, szükséges és káros Mozog a munkaerő 0 A munkaerőhelyzetet a munkaképes korú népesség csökkenése következtében már a negyedik ötéves terv idősza­kában feszültség jellemez­te vagyis a kereslet megha­ladta a kínálatot. A mun­kaerő ellátottság az ötödik ötéves terv időszakában sem javult. Mivel a háztartások­ból lényegében már nem származik új munkaerő, így utánpótlásként csak az ifjú­ság jöhet számításba. A munkaerő tehát „hiánycikk” lett. A kialakult helyzet szükségessé teszi az élőmun­ka takarékosabb és társadal­milag célirányosabb felhasz­nálásét, n munkaerőmozgás tudatosabb befolyásolását. Erre a jelentős hányadot képviselő „kapun belüli” munkaerőfelesleg megszün­tetése miatt is szükség van. Megyénkben az elmúlt években élénk, de a korábbi évekheiz képest valamivel mérsékeltebb volt a munka­erő mozgása. Az anyagi ágak­ban 1978-ban minden száz dolgozóból huszonhárom új belépő volt, s a kilépések is közel azonos módon alakul­tak. A ki- és belépők dön­tően — mintegy 88 százalé­kában — a fizikai dolgozók közül kerültek ki. A munkaerőmozgáson be­lül meg kell különböztet­nünk a természetes és az alapvetően szükségtelen va­gyis elkerülhető ki- és belé­péseket. |A munkaerőmozgás ki- O sebb hányadát — meg- közelítően egyharma­,------Idát — képviselték a k ülönböző demográfiai adott­ságok miatti változások, így az első ízben munkába lé­pők, a nyugdíjazás, elhalá­lozás miatt távozók, a gyer­mekgondozási szabadságot igénybe vevők és onnan visszajövök stb. Lényegében azok, akik 1978-ban első ízben munká­ba álltak pótolták, sőt szám­ban meg is haladták a mun­kából nyugdíjazás, elhalálo­zás miatt végleg kilépőket. Néhány ágban azonban csök­kenés is tapasztalható. így a mező- és erdőgazdaság­ban, ahol a demográfiai té­nyezők miatt több mint 800 dolgozóval redukálódott a munkaerőforrás. Ehhez hoz­zájárult az ötödik ötéves tervidőszak folyamán foko­zatosan bevezetésre kerülő ny-ugdíjkorhatár csökkenté­se is. Természetes munkaerő- mozgást jelentenek a gyer­mekgondozási szabadságra távozók, illetve az onnan visszatérők is. E mozgás 1977-ben minden termelő ágazatban csökkentette a foglalkoztatottak állományi létszámát, míg 1978-ban az építőiparban és a szállítás- hírközlésben már többen álltak munkába, mint amennyien távoztak. — Me­gyénkben tavaly év végén közel tízezren voltak gyer­mekgondozási szabadságon. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb arányban foglalkoztatnak nőket, ez a létszámkiesés különösen problémát okoz a termelés szervezésében. Megyénkben a leginkább érintett ágazat a könnyűipar. A népgazda­ság reprodukciójának bizto­sítása persze népgazdasági jelentőségű, és ennek érde­kében vállalnunk kell át­menetileg a termelésből tör­ténő kiesést. A munkaerőmozgás O döntő része — több mint 70 százaléka — -------Ivándorlásból szárma­zott, s ez 1978-ban a vízgaz­dálkodásban és az építőipar­ban volt a legerőteljesebb. A fizikai foglalkozásúak ki- és belépése — arányaiban — valamennyi termelő ága­zatban meghaladta a nem fizikai foglalkozásúakét. A munkahely-változtatások ala­kulásában — az egy évvel korábbi helyzethez viszo­nyítva — lényeges változást nem tapasztaltunk, sőt né­hány ágban a fizikai fog­lalkozásúak körében még nö­vekedett is részaránya (így az építőiparban, a szállítás­hírközlés területén, a keres­kedelemben). A már korábban is dol­gozó munkába • lépők 87 szá­zaléka 1978-ban munkahe­lyet változtató, 13 százaléka pedig olyan személy volt, aki előző munkaviszonyát félévnél régebben szüntette meg. A kilépések 66 százaléka felmondásból, 19 százaléka a munkaszerződések meg nem hosszabbításából, két száza­léka fegyelmi büntetésből adódott. A dolgozók az épí­tőiparban szüntették meg legnagyobb arányban — 90 százalékban — felmondás­sal munkaviszonyukat. Az intenzív fluktuáció fő okai egyrészt a munkakörülmé­nyekben keresendők, más­részt ebben az ágban ma­gas a bejárók aránya, s ha lakóhelyükhöz közelebb ta­lálnak munkalehetőséget, akkor azt választják. A se­gédmunkások nagy része felmondásának okát sepr) közli. A határozott idejű foglal­koztatás utáni kilépés a mező- és erdőgazdaságban, a szállítás-hírközlésben és a kereskedelemben volt a leg­nagyobb arányú. Ez egyrészt az idényszerűséggel magya­rázható, továbbá azzal, hogy a kereskedelem nagy lét­számban foglalkoztat fiatal nőket, akiknek gyermekgon­dozási szabadság alatti he­lyettesítését „szerződéses dol­gozók” alkalmazásával old­ják meg. a közvetítés területi szabá­lyozását a tanácsok dönté­sére bízza. A közvetítés cél­ja, hogy elsősorban azokra a mun ka helyekre irányítsa a dolgozókat, amelyek mind az egyén, mind a népgaz­daság szempontjából fonto­sak. A megye gazdálkodó egy­ségei 1978-ban 30 százalék­kal több igényt jelentettek be a közvetítő szervekhez, mint egy évvel korábban. A közvetítés útján elhelyezke­dett dolgozók a bejelentett igényeknek csupán 47 száza­lékát képezték, számuk pe­dig 20 százalékkal volt ki­sebb, mint 1977-ben. Ebből is látható, hogy az igények kielégítése egyre nagyobb gond, s a gazdálkodó egysé­gek olykor nem reális kí­vánalmai csak növelik a „munkaerő-piac” feszültsé­gét. Több vállalat viszont belső munkaerő-átcsoporto­sítás végrehajtásával, a munkaszervezés javításával, a veszteségforrások felszá­molásával már jó példát mutatott. A károsnak minősülő munkahely-változtatás bizo­nyítottan jelentős termelés- kiesést okoz, de nem eshe­tünk abba a hibába sem, hogy minden áron erőltes­sük a munkahelyhez való kötődést. Stabilitásra kell törekednünk, ugyanakkor a rugalmasságot sem szabad szem elől tévesztenünk. Ez utóbbira példa, hogy a haté­konyan dolgozó vállalat vonzza a dolgozókat, míg a gazdaságtalanul termelő üzem (rész) fenntartása nem érdekünk. A munkaerőmozgás mérséklése céljából az utóbbi években több központi intézkedésre került sor. E szabályozások körébe tartozik a munkaerő­közvetítésről, a szervezetten történő elhelyezésről és to­borzásról szóló munkaügyi miniszteri rendelet is, amely [Napjainkban tehát a C dolgozók munkahely- változtatása mellett-------lelőtérbe kerülnek a m unkáltatók kezdeményezte átcsoportosítások, esetleg lét­számfelajánlások. Természe­tesen ezt körültekintően, tervszerűen, a korszerű munkaszervezési módszerek bevezetésének követelmé­nyeit figyelembe véve kell végrehajtanunk, s így előse­gíthetjük az élőmunka ta­karékosabb, ésszerűbb fel- használását, a sokszor káros munkaerőmozgás mérséklé­sét. Kovács Antalné A Csepel Vas- és Fémművek egészségügyi központja mel­lett működik az ország egyik legkorszerűbb gyári munka- lélektani laboratóriuma. Feladata a dolgozók munkahelyi kö­rülményeinek vizsgálata, a jármű- és darukezelök rendszeres ellenőrzése, és a, munkaerögazdálkodás segítése munka­alkalmassági vizsgálatokkal. Képünkön: a pszichológiai labo­ráns látótér vizsgálatot végez Profilváltásra készül a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki üzeme: az autóülés­huzatok gyártásához új, 10x44 méteres üzemcsarnokot építenek a helybeli Lenin Ter­melőszövetkezet munkásai (K. I.) A gazdálkodás tükre A pénzügyi — gazdasági ellenőrzések tapasztalatai VIZSGÁLAT HUSZONÖT TÉMÁBAN Az év első felében a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának országos szervezete közel 1400 vállalatnál és szövetkezetben végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. Ezek keretében, 25 témában folytatott le vizsgálatot a Mi­nisztertanács és a Pénzügyminisztérium munkatervéhez kapcsolódóan. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján értékel­ték a pénzügyi feladatok, kötelezettségek teljesítését, a költ­ségvetési juttatások, felhasználásának szabályszerűségét, a számviteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem helyzetét, a szabályozók működésének tapasztalatait. A vizsgálatok alapján meg­állapítható, hogy a vállalatok és szövetkezetek egy része törekedett igazodni a legfon­tosabb népgazdasági célok­hoz. A Jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet például el­végezte termékszerkezetének felülvizsgálatát, és már a múlt évben konkrét progra­mot dolgozott ki változtatá­sára. A korszerű mérőműszer részegységek termelését nö­velte, a gyártás szervezett­ségét tovább javította, ami­nek eredményeként nyeresé­ge ez évben már jelentősen nőtt. A belső tartalékok fel­tárása és hasznosítása, a ha­tékonyság tervszerű és üte­mes javulása azonban vi­szonylag még szűk körben tapasztalható. A gazdálkodás hiányossá­gaira utal, hogy a vállalati tevékenység állóeszközeinek értéke a termelésnél nagyobb ütemben bővült, tehát az eszközhatékonyság erőtelje­sen romlott. Például a Tisza­füredi Járási Építői Vegyes­ipari Szövetkezetben az el­múlt évben közel. 29 millió forint beruházásával autó­szervizt és vasipari gyártó- csarnokot létesítettek; a ter­melésben lekötött eszközök ebből következően több mint háromszorosára megnöve­kedtek, a teljesítmények ugyanakkor érdemlegesen nem bővültek. A ráfordítá­sok emelkedését okozta to­vábbá a vállalati igazgatás­sal összefüggő költségek je­lentős növekedése is. A vál­lalatok és szövetkezetek ár­bevétele összességében az éves terv előirányzatának megfelelően alakult, az épí­tőiparé jelentősen nőtt. A belföldi értékesítésnél job­ban emelkedett az export ár­bevétel és az export reláció- kénti megoszlására is a terv- szerűség jellemző; a nem ru­bel elszámolású kivitel dina­mikusan emelkedett. A kül­kereskedelmi forgalom egyenlegét az első félévben kedvezően befolyásolta az importnak az exportnál lé­nyegesen kisebb ütemű emelkedése. Az 1979. évi népgazdasági terv egyik fő feladataként a A népgazdaság fejlődésé­nek további tervszerű alaku­lása; az egyensúlyi helyzet javításának követelménye miatt különös jelentősége van annak, hogy a gazdálko­dásban nagyobb fegyelme­zettség érvényesüljön. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi fizetési fegyelme 1979. I. félévében erőteljesen romlott; több mint 3 milli­A készletek nem csökken­tek a tervezett és indokolt mértékben, a költséggazdál­kodás hatékonysága tovább kell hogy javuljon, nem vált általánossá az import anya­gokkal és a dráguló energiá­val való ésszerű gazdálkodás. A termelés és az értékesítés tervszerű alakulása mellett a vállalatok és a szövetkezetek eredménye összességében mintegy 3 százalékkal keve­sebb, mint 1978. I. félévében. Az eredménynövekedés mér­séklődését az értékesítés tervszerű lassulása, de alap­vetően a ráfordítások terme­lést és árbevételt meghaladó gyors növekedése okozta. készletek leépítését, mobili­zálását határozta meg. A bevezetőben is jelzett gon­dok mellett az első féléves gazdálkodás eredménye azt is jelzi, hogy a készletek — elsősorban a kereskedelem­ben és az iparban — jelen­tősen csökkentek. A vállala­tok és a szövetkezetek egy része javította ugyan készlet- gazdálkodását, de ez a ja­vulás azért még nem kellően erőteljes és általános, a kész­letállomány növekedési üte­me a tervezettnél magasabb. További lehetőségek és fel­adatok vannak tehát elsősor­ban a saját termelésű kész­letek ésszerű csökkentésére. Annak ellenére, hogy a rá­fordítások növekedése, meg­haladta a termelés bővülését és ezáltal a költségszint emelkedett, a költségek ala­kulásának vizsgálata és elemzése bizonyos kedvező folyamatok kibontakozását is jelzi. Az anyagköltségek emel­kedtek ugyan, de kisebb mértékben, mint a termelés, a bérköltségek első félévi növekedési üteme pedig csaknem fele az elmúlt év azonos időszakáénak. A nem rubel elszámolású export költségszintje — különösen az iparban — jelentősen csökkent. Javult tehát az ex­port összetétele, a jövedel­mezőbb export részaránya bővült. árd forint tartozás befizeté­sére kellett felszólítást kül­deni. A fizetési késedelem kü­lönösen a KGM felügyelete alá tartozó gépipari vállala­toknál volt gyakori. Egyre többször fordul elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank fede­zethiány miatt nem tudja teljesíteni az átutalási meg­bízásokat, a benyújtott kényszerinkasszó összege az 1978. I. félévi összeg kétszerese, 2,5 milliárd forint volt. Az Alföldi Szili­kátipari Vállalat például rendszeresen késedelmesen teljesíti a költségvetési befi­zetéseket; ez évben 3,5 millió forint tartozásának rendezé­sére kellett felszólítani, 1,5 millió forintot pedig kény­szerinkasszóval kellett le­hívni. A szerződéses fegyelem sem javult számottevően, még mindig gyakori a szer­ződésben foglalt mennyiségi, minőségi és határidő-kiköté­sek be nem tartása. A Kun­szentmártoni Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalatnál mintegy 20 százalékos indo­kolatlan készletnövekedést okozott a BVM szolnoki gyá­rának rendszertelen szállítá­sa, továbbá ebből következő­en 2x12 lakásos lakóház épí­tése pedig több hónapig szü­netelt. A vállalatok és szö­vetkezetek egymás közötti kapcsolatában még többször tapasztalható a késedelmes fizetés, a monopolhelyzettel való visszaélés, rossz értel­mű gazdasági kényszer al­kalmazása. A megállapodá­sokban a felek a kötbér ér­vényesítési jogot ugyan kikö­tik, de érvényesítését kölcsö­nösen mellőzik. A népgazdaság minden te­rületén sok gondot okoz a felületesen vezetett és elké­szített nyilvántartás, elszá­molás, mérlegbeszámoló. A pénzügyi-gazdasági ellenőr­zések 1979. I. félévében 1655 esetben módosították a mér­legben kimutatott ered­ményt, közel 700 millió fo­rint adóhiányt állapítottak meg, és jelentősen csökken­tették a vállalati alapokat. Magasabb színvonalon A feltárt hiányosságok miatt a Pénzügyminisztéri­um Bevételi Főigazgatósága 34 esetben kezdeményezett fegyelmi felelősségre vonást, 5 büntető feljelentést tett és 3 esetben indítványozott gaz­dasági bírságot. Természete­sen a fegyelmezett gazdálko­dás biztosítása az elsődleges cél. A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkeze­teket ellenőrző országos szervezete mindent megtesz azért, hogy segítsen a hibák megelőzésében, a bizonylati kuszaságok felszámolásában, a jogszabályok megismerésé­ben és betartásában. Valamennyi gazdálkodó szervezet dolgozó kollektívá­ja tudja, hogy a hatékony és fegyelmezett gazdálkodás feltétele: a gazdasági folya­matok figyelemmel kísérése, a népgazdasági célok érvény- rejuttatása, a végrehajtás feltételeinek javítása, a belső tartalékok feltárása; azaz a gazdálkodás magasabb szín­vonalra emelése. Dr. Zs. Nagy Imre területi igazgató PM-Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága Debrecen összeállította: dr. Végső Zoltán A készletek, a költségek alakulása A gazdálkodás fegyelme

Next

/
Thumbnails
Contents