Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 28. Természetes, szükséges és káros Mozog a munkaerő 0 A munkaerőhelyzetet a munkaképes korú népesség csökkenése következtében már a negyedik ötéves terv időszakában feszültség jellemezte vagyis a kereslet meghaladta a kínálatot. A munkaerő ellátottság az ötödik ötéves terv időszakában sem javult. Mivel a háztartásokból lényegében már nem származik új munkaerő, így utánpótlásként csak az ifjúság jöhet számításba. A munkaerő tehát „hiánycikk” lett. A kialakult helyzet szükségessé teszi az élőmunka takarékosabb és társadalmilag célirányosabb felhasználásét, n munkaerőmozgás tudatosabb befolyásolását. Erre a jelentős hányadot képviselő „kapun belüli” munkaerőfelesleg megszüntetése miatt is szükség van. Megyénkben az elmúlt években élénk, de a korábbi évekheiz képest valamivel mérsékeltebb volt a munkaerő mozgása. Az anyagi ágakban 1978-ban minden száz dolgozóból huszonhárom új belépő volt, s a kilépések is közel azonos módon alakultak. A ki- és belépők döntően — mintegy 88 százalékában — a fizikai dolgozók közül kerültek ki. A munkaerőmozgáson belül meg kell különböztetnünk a természetes és az alapvetően szükségtelen vagyis elkerülhető ki- és belépéseket. |A munkaerőmozgás ki- O sebb hányadát — meg- közelítően egyharma,------Idát — képviselték a k ülönböző demográfiai adottságok miatti változások, így az első ízben munkába lépők, a nyugdíjazás, elhalálozás miatt távozók, a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők és onnan visszajövök stb. Lényegében azok, akik 1978-ban első ízben munkába álltak pótolták, sőt számban meg is haladták a munkából nyugdíjazás, elhalálozás miatt végleg kilépőket. Néhány ágban azonban csökkenés is tapasztalható. így a mező- és erdőgazdaságban, ahol a demográfiai tényezők miatt több mint 800 dolgozóval redukálódott a munkaerőforrás. Ehhez hozzájárult az ötödik ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan bevezetésre kerülő ny-ugdíjkorhatár csökkentése is. Természetes munkaerő- mozgást jelentenek a gyermekgondozási szabadságra távozók, illetve az onnan visszatérők is. E mozgás 1977-ben minden termelő ágazatban csökkentette a foglalkoztatottak állományi létszámát, míg 1978-ban az építőiparban és a szállítás- hírközlésben már többen álltak munkába, mint amennyien távoztak. — Megyénkben tavaly év végén közel tízezren voltak gyermekgondozási szabadságon. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb arányban foglalkoztatnak nőket, ez a létszámkiesés különösen problémát okoz a termelés szervezésében. Megyénkben a leginkább érintett ágazat a könnyűipar. A népgazdaság reprodukciójának biztosítása persze népgazdasági jelentőségű, és ennek érdekében vállalnunk kell átmenetileg a termelésből történő kiesést. A munkaerőmozgás O döntő része — több mint 70 százaléka — -------Ivándorlásból származott, s ez 1978-ban a vízgazdálkodásban és az építőiparban volt a legerőteljesebb. A fizikai foglalkozásúak ki- és belépése — arányaiban — valamennyi termelő ágazatban meghaladta a nem fizikai foglalkozásúakét. A munkahely-változtatások alakulásában — az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva — lényeges változást nem tapasztaltunk, sőt néhány ágban a fizikai foglalkozásúak körében még növekedett is részaránya (így az építőiparban, a szállításhírközlés területén, a kereskedelemben). A már korábban is dolgozó munkába • lépők 87 százaléka 1978-ban munkahelyet változtató, 13 százaléka pedig olyan személy volt, aki előző munkaviszonyát félévnél régebben szüntette meg. A kilépések 66 százaléka felmondásból, 19 százaléka a munkaszerződések meg nem hosszabbításából, két százaléka fegyelmi büntetésből adódott. A dolgozók az építőiparban szüntették meg legnagyobb arányban — 90 százalékban — felmondással munkaviszonyukat. Az intenzív fluktuáció fő okai egyrészt a munkakörülményekben keresendők, másrészt ebben az ágban magas a bejárók aránya, s ha lakóhelyükhöz közelebb találnak munkalehetőséget, akkor azt választják. A segédmunkások nagy része felmondásának okát sepr) közli. A határozott idejű foglalkoztatás utáni kilépés a mező- és erdőgazdaságban, a szállítás-hírközlésben és a kereskedelemben volt a legnagyobb arányú. Ez egyrészt az idényszerűséggel magyarázható, továbbá azzal, hogy a kereskedelem nagy létszámban foglalkoztat fiatal nőket, akiknek gyermekgondozási szabadság alatti helyettesítését „szerződéses dolgozók” alkalmazásával oldják meg. a közvetítés területi szabályozását a tanácsok döntésére bízza. A közvetítés célja, hogy elsősorban azokra a mun ka helyekre irányítsa a dolgozókat, amelyek mind az egyén, mind a népgazdaság szempontjából fontosak. A megye gazdálkodó egységei 1978-ban 30 százalékkal több igényt jelentettek be a közvetítő szervekhez, mint egy évvel korábban. A közvetítés útján elhelyezkedett dolgozók a bejelentett igényeknek csupán 47 százalékát képezték, számuk pedig 20 százalékkal volt kisebb, mint 1977-ben. Ebből is látható, hogy az igények kielégítése egyre nagyobb gond, s a gazdálkodó egységek olykor nem reális kívánalmai csak növelik a „munkaerő-piac” feszültségét. Több vállalat viszont belső munkaerő-átcsoportosítás végrehajtásával, a munkaszervezés javításával, a veszteségforrások felszámolásával már jó példát mutatott. A károsnak minősülő munkahely-változtatás bizonyítottan jelentős termelés- kiesést okoz, de nem eshetünk abba a hibába sem, hogy minden áron erőltessük a munkahelyhez való kötődést. Stabilitásra kell törekednünk, ugyanakkor a rugalmasságot sem szabad szem elől tévesztenünk. Ez utóbbira példa, hogy a hatékonyan dolgozó vállalat vonzza a dolgozókat, míg a gazdaságtalanul termelő üzem (rész) fenntartása nem érdekünk. A munkaerőmozgás mérséklése céljából az utóbbi években több központi intézkedésre került sor. E szabályozások körébe tartozik a munkaerőközvetítésről, a szervezetten történő elhelyezésről és toborzásról szóló munkaügyi miniszteri rendelet is, amely [Napjainkban tehát a C dolgozók munkahely- változtatása mellett-------lelőtérbe kerülnek a m unkáltatók kezdeményezte átcsoportosítások, esetleg létszámfelajánlások. Természetesen ezt körültekintően, tervszerűen, a korszerű munkaszervezési módszerek bevezetésének követelményeit figyelembe véve kell végrehajtanunk, s így elősegíthetjük az élőmunka takarékosabb, ésszerűbb fel- használását, a sokszor káros munkaerőmozgás mérséklését. Kovács Antalné A Csepel Vas- és Fémművek egészségügyi központja mellett működik az ország egyik legkorszerűbb gyári munka- lélektani laboratóriuma. Feladata a dolgozók munkahelyi körülményeinek vizsgálata, a jármű- és darukezelök rendszeres ellenőrzése, és a, munkaerögazdálkodás segítése munkaalkalmassági vizsgálatokkal. Képünkön: a pszichológiai laboráns látótér vizsgálatot végez Profilváltásra készül a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki üzeme: az autóüléshuzatok gyártásához új, 10x44 méteres üzemcsarnokot építenek a helybeli Lenin Termelőszövetkezet munkásai (K. I.) A gazdálkodás tükre A pénzügyi — gazdasági ellenőrzések tapasztalatai VIZSGÁLAT HUSZONÖT TÉMÁBAN Az év első felében a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának országos szervezete közel 1400 vállalatnál és szövetkezetben végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. Ezek keretében, 25 témában folytatott le vizsgálatot a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium munkatervéhez kapcsolódóan. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján értékelték a pénzügyi feladatok, kötelezettségek teljesítését, a költségvetési juttatások, felhasználásának szabályszerűségét, a számviteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem helyzetét, a szabályozók működésének tapasztalatait. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a vállalatok és szövetkezetek egy része törekedett igazodni a legfontosabb népgazdasági célokhoz. A Jászberényi Műszeripari Szövetkezet például elvégezte termékszerkezetének felülvizsgálatát, és már a múlt évben konkrét programot dolgozott ki változtatására. A korszerű mérőműszer részegységek termelését növelte, a gyártás szervezettségét tovább javította, aminek eredményeként nyeresége ez évben már jelentősen nőtt. A belső tartalékok feltárása és hasznosítása, a hatékonyság tervszerű és ütemes javulása azonban viszonylag még szűk körben tapasztalható. A gazdálkodás hiányosságaira utal, hogy a vállalati tevékenység állóeszközeinek értéke a termelésnél nagyobb ütemben bővült, tehát az eszközhatékonyság erőteljesen romlott. Például a Tiszafüredi Járási Építői Vegyesipari Szövetkezetben az elmúlt évben közel. 29 millió forint beruházásával autószervizt és vasipari gyártó- csarnokot létesítettek; a termelésben lekötött eszközök ebből következően több mint háromszorosára megnövekedtek, a teljesítmények ugyanakkor érdemlegesen nem bővültek. A ráfordítások emelkedését okozta továbbá a vállalati igazgatással összefüggő költségek jelentős növekedése is. A vállalatok és szövetkezetek árbevétele összességében az éves terv előirányzatának megfelelően alakult, az építőiparé jelentősen nőtt. A belföldi értékesítésnél jobban emelkedett az export árbevétel és az export reláció- kénti megoszlására is a terv- szerűség jellemző; a nem rubel elszámolású kivitel dinamikusan emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlegét az első félévben kedvezően befolyásolta az importnak az exportnál lényegesen kisebb ütemű emelkedése. Az 1979. évi népgazdasági terv egyik fő feladataként a A népgazdaság fejlődésének további tervszerű alakulása; az egyensúlyi helyzet javításának követelménye miatt különös jelentősége van annak, hogy a gazdálkodásban nagyobb fegyelmezettség érvényesüljön. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi fizetési fegyelme 1979. I. félévében erőteljesen romlott; több mint 3 milliA készletek nem csökkentek a tervezett és indokolt mértékben, a költséggazdálkodás hatékonysága tovább kell hogy javuljon, nem vált általánossá az import anyagokkal és a dráguló energiával való ésszerű gazdálkodás. A termelés és az értékesítés tervszerű alakulása mellett a vállalatok és a szövetkezetek eredménye összességében mintegy 3 százalékkal kevesebb, mint 1978. I. félévében. Az eredménynövekedés mérséklődését az értékesítés tervszerű lassulása, de alapvetően a ráfordítások termelést és árbevételt meghaladó gyors növekedése okozta. készletek leépítését, mobilizálását határozta meg. A bevezetőben is jelzett gondok mellett az első féléves gazdálkodás eredménye azt is jelzi, hogy a készletek — elsősorban a kereskedelemben és az iparban — jelentősen csökkentek. A vállalatok és a szövetkezetek egy része javította ugyan készlet- gazdálkodását, de ez a javulás azért még nem kellően erőteljes és általános, a készletállomány növekedési üteme a tervezettnél magasabb. További lehetőségek és feladatok vannak tehát elsősorban a saját termelésű készletek ésszerű csökkentésére. Annak ellenére, hogy a ráfordítások növekedése, meghaladta a termelés bővülését és ezáltal a költségszint emelkedett, a költségek alakulásának vizsgálata és elemzése bizonyos kedvező folyamatok kibontakozását is jelzi. Az anyagköltségek emelkedtek ugyan, de kisebb mértékben, mint a termelés, a bérköltségek első félévi növekedési üteme pedig csaknem fele az elmúlt év azonos időszakáénak. A nem rubel elszámolású export költségszintje — különösen az iparban — jelentősen csökkent. Javult tehát az export összetétele, a jövedelmezőbb export részaránya bővült. árd forint tartozás befizetésére kellett felszólítást küldeni. A fizetési késedelem különösen a KGM felügyelete alá tartozó gépipari vállalatoknál volt gyakori. Egyre többször fordul elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank fedezethiány miatt nem tudja teljesíteni az átutalási megbízásokat, a benyújtott kényszerinkasszó összege az 1978. I. félévi összeg kétszerese, 2,5 milliárd forint volt. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat például rendszeresen késedelmesen teljesíti a költségvetési befizetéseket; ez évben 3,5 millió forint tartozásának rendezésére kellett felszólítani, 1,5 millió forintot pedig kényszerinkasszóval kellett lehívni. A szerződéses fegyelem sem javult számottevően, még mindig gyakori a szerződésben foglalt mennyiségi, minőségi és határidő-kikötések be nem tartása. A Kunszentmártoni Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalatnál mintegy 20 százalékos indokolatlan készletnövekedést okozott a BVM szolnoki gyárának rendszertelen szállítása, továbbá ebből következően 2x12 lakásos lakóház építése pedig több hónapig szünetelt. A vállalatok és szövetkezetek egymás közötti kapcsolatában még többször tapasztalható a késedelmes fizetés, a monopolhelyzettel való visszaélés, rossz értelmű gazdasági kényszer alkalmazása. A megállapodásokban a felek a kötbér érvényesítési jogot ugyan kikötik, de érvényesítését kölcsönösen mellőzik. A népgazdaság minden területén sok gondot okoz a felületesen vezetett és elkészített nyilvántartás, elszámolás, mérlegbeszámoló. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések 1979. I. félévében 1655 esetben módosították a mérlegben kimutatott eredményt, közel 700 millió forint adóhiányt állapítottak meg, és jelentősen csökkentették a vállalati alapokat. Magasabb színvonalon A feltárt hiányosságok miatt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága 34 esetben kezdeményezett fegyelmi felelősségre vonást, 5 büntető feljelentést tett és 3 esetben indítványozott gazdasági bírságot. Természetesen a fegyelmezett gazdálkodás biztosítása az elsődleges cél. A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkezeteket ellenőrző országos szervezete mindent megtesz azért, hogy segítsen a hibák megelőzésében, a bizonylati kuszaságok felszámolásában, a jogszabályok megismerésében és betartásában. Valamennyi gazdálkodó szervezet dolgozó kollektívája tudja, hogy a hatékony és fegyelmezett gazdálkodás feltétele: a gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése, a népgazdasági célok érvény- rejuttatása, a végrehajtás feltételeinek javítása, a belső tartalékok feltárása; azaz a gazdálkodás magasabb színvonalra emelése. Dr. Zs. Nagy Imre területi igazgató PM-Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatósága Debrecen összeállította: dr. Végső Zoltán A készletek, a költségek alakulása A gazdálkodás fegyelme
