Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 12. Kommentárunk A megbeszélés háttere Valamennyi nagy hír­ügynökség vezető helyen jelentette, hogy Washing­toniban megbeszélésre ült össze Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügy­minisztere és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió nagykövete. Az amerikai kormány egy ideje nem csinált tit­kot abból: alig várja, hogy az apja halála miatt otthon tartózkodó nagy­követ visszatérjen Wa­shingtonba és megtár­gyalhassák vele „A Ku­bában tartózkodó szovjet csapatok” kérdését. Nyil­vánvaló, hogy még a Dob­rinyin visszatérésével kapcsolatban mestersége­sen felfokozott várakozás is része annak a minden szempontból gondosan megkomponált és időzí­tett kampánynak, ami egy idő óta a Szovjetunió el­len az Egyesült Államok­ban folyik. A tények ön­magukért beszélnek. Mint a keddi Pravdá ismét ki­jelenti. a hivatalos Wa­shington sem tagadja, hogy semmiféle új fejle­ményről nincs szó. Az amerikai hírszerző szer­vek régóta tisztában vol­tak azzal — annál is in­kább, mert semmiféle tit­kolózás nem folyt —, hogy Kubában vannak szovjet kiképzők, akik a modern fegyverekkel is­mertetik meg a kubai, ka­tonákat. Maga Carter is több­ször elismerte, hogy ez a jelenlét „nem jelent fe­nyegetést” az Egyesült Államok biztonságára. Ez már csak azért is termé­szetes, mert Kuba föld­jén mindmáig ott van a hírhedt guantanamói amerikai támaszpont. Még groteszkebbé teszi a hirtelen támadt amerikai tiltakozást az a tény, hogy az egész világot egy­értelműen szovjetellenes USA-bázisok hálózzák be — egyedül Japán terüle­tén száznegyven da­rab van belőlük! Ilyen körülmények kö­zött a Pravda joggal te­szi fel az egyelten logikus kérdést: „Kik szervezték és miért éppen most”, ezt az áldatlan és veszélyes kampányt? A válasz világos: azok, akik meg akarják torpe­dózni az enyhülést és an­nak kulcslépését, a SALT —II. amerikai ratifikálá­sát. A választások előtt álló Amerikában a fő ok belpolitikai természetű. Mind Carter, mind a kam­pány „atyja”. Church szenátor félreérthetetle­nül szélsőjobboldali bírá­lói vitorlájából akarja kifogni a szelet azzal, hogy — az égész enyhü­lést veszélyeztetve — „ke­ménységet” mutat. Vance és Dobrinyin találkozója Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter hétfőn Wa­shingtonban — nyugati hír- ügynökségek jelentései sze­rint — fogadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió washingtoni nagykövetét. Hi­vatalosan jelezték, hogy a közel kétórás találkozót — amelynek tartalmáról semmit sem hoztak nyilvánosság­ra — kedden vagy szerdán újabb követi. A találkozó kapcsán az Egyesült Államokban egyre magasabbra csap a Kuba- ellenes propagandakampány, amelynek középpontjában a szovjet harci alakulatok ál­lítólagos kubai jelenléte áll. A Vance—Dobrinyin talál­kozóról beszámoló nyugati hírügynökségek jelentéseiből kiderül, hogy az Egyesült Államok Kuba megrágalma- zása mellett a Szovjetunió zsarolására kívánja felhasz­nálni az állítást, sőt az ame­rikai szenátus bizonyos po­litikai körei odáig mennek, hogy az állítólagos „szovjet harci alakulatok” Kubából történő eltávolítását szabják a SALT—II. szerződés rati­fikálásának feltételéül. A moszkvai Pravda keddi számának szerkesztőségi cik­ke világos és határozott vá­laszt adott arra, hogy mi­lyen motívumok vezették a kampány elindítóit és miért ezt az időpontot választot­ták a propagandagépezet be­indítására. A Pravda cikkéről nyilat­kozott az amerikai Külügy­minisztérium szóvivője is. A cikkben kifejtett konkrétu­mokra érdemben egyáltalán nem reagált, de a cikket „nem hasznosnak” minősí­tette. Ronald Reagan a szélső- jobboldali nézeteiről hírhedt kaliforniai kormányzó a zsa­rolásban odáig ment, hogy követelte a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatok, köz­tük a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésének befa­gyasztását. úgymond a szov­jet csapatok Kubából történő kivonásáig. Szovjet—etiópjai tárgyalások Etiópiában tárgyal a szovjet kormányfő. Képünkön: Alekszej Koszigin miniszterelnök vendéglátójával, Hailé Mariam Men- gisztuval. (Telefotó - KS) Addisz Abebában megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Mengisztu Hailé Mariam, az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kormány­zótanács elnöke között. Alek­szej Koszigin hétfőn érke­zett hivatalos baráti látoga­tásra Etiópiába. A baráti légkörben lezaj­lott találkozón a felek véle­ményt cseréltek a szovjet— etiópiai együttműködés kér­déseiről. Megállapították, hogy a barátsági és együtt­működési szerződés alapján sikeresen fejlődnek a két ország kapcsolatai. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve a két kormányfő megelégedéssel nyugtázta, hogy a független afrikai államok életében lé­nyeges, kedvező változások álltak be. Töretlen támoga­tásukról biztosították Dél- Afrika népeinek független­ségi harcát. A felek üdvözölték az el nem kötelezett országok ha­vannai értekezletén elfoga­dott határozatokat, amelyek azt jelzik, hogy ez a moz­galom a békéért és bizton­ságért és a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott harc fontos tényezője. BUDAPEST A szocialista Etiópia nem­zeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mengisztu Hailé Mariam al­ezredes állam- és kormány­főt. VIENTIANE A jelenlegi kínai vezetés globális stratégiájának leg­főbb vonása lett az ameri­kai imperializmussal kötött szocialistaellenes szövetség, az el nem kötelezett orszá­gok függetlenségi harcával való szembenállás, a fékte­len ázsiai terjeszkedés — je­lentette ki Szufanuvong, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnöke a Paese Sera című olasz lapnak adott interjújában. LISSZABON Antonio Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök kedden rendelettel feloszlat­ta a Nemzetgyűlést — kö­zölték hivatalosan Lissza­bonban. Az államfő előzőleg a Belém-palotában fogadta a érkezett „kormánya nem tűri, hogy felelőtlen elemek megbont­sák az ország békéjét és ve­szélyeztessék biztonságát”. kormányfőt és a Parlament elnökét. Az előzetes megál­lapodás alapján az „.időközi” törvényhozási választásokat december 2-án rendezik meg, jövő tavasszal pedig, az Al­kotmány előírásainak megfe­lelően újabb „rendes” vá­lasztásokat tartanak. KUWAIT Navaf al Ahmad ai Dzsa- bir al Szabah kuwaiti bel­ügyminiszter hétfőn beje­lentette: múlt pénteken me­csetekben folytatott politi­kai izgatás vádjával letar­tóztatták Ahmad Abbasz Muhrit. Az iráni származású fiatalemberről arab források azt közölték, hogy a Bahrai­ni síita kisebbség vallási vezetőjének fia, sőt a beiruti falangista rádió tudni véli. hogy Khomeini ajatollah unokaöccse. Nyilatkozatában a belügyminiszter leszögezte: JERUZSÁLEM Egyiptomi megbeszéléseit befejezve kedden kétnapos látogatásija Izraelbe érkezett Robert Strauss, a Fehér Ház közel -keleti különmegbízott- ja. Érkezésekor tett nyilat­kozatában rendkívül derűlá­tóan szólt a palesztin „ön- kormányzatról” folytatott amerikai—egyiptomi—iz­raeli tárgyalások sikerének esélyeiről. MANAGUA A nicaraguai nép kedden ünnepi nagygyűléseken em­lékezett meg a Somoza-dik- tatúra ellen a múlt év szep­temberében kezdődött fegy­veres felkelés első évfordu­lójáról. Az ország lakossága a nagyobb városokban tar­tott tömeggyűléseken és fel­vonulásokon biztosította tá­mogatásáról a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Fron­tot és annak célkitűzéseit. BefejezBdött a moszkvai világkonferencia Kedden Moszkvában a do­kumentumok elfogadásával véget ért a gyermekek bé­kés, biztonságos jövőjéről tanácskozó világkonferencia. A plenáris záróülés részt­vevői először a négy bizott­ság, valamint az ifjúsági fó­rum munkájáról készített beszámolókat hallgatta meg, majd Edit Balentine. a bé­kéért és szabadságért küzdő nők ligájának elnöke tartot­ta meg a konferencia elnök­ségének beszámolóját. Egye­bek között tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról, hogy számos üdvözlő táv­irat érkezett a tanácskozás­hoz állam- és kormányfők­től,, neves politikusoktól és közéleti személyiségektől. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nevében Kádár Já­nos, a Központi Bizottság első titkára üdvözölte a vi­lágkonferenciát. A záróülésen két felhívást fogadtak el, az egyik az ENSZ közgyűléséhez szól, a másik a világ közvéleményé­nek figyelmét irányítja a gyermekek problémáira. SZKP KB határozat Mint már jelentettük a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága figyelemre méltó hatá­rozatot hozott a közrendvé­delmi munka megjavításáról, a törvénysértők elleni küz­delem megerősítéséről. A határozat az igazságügyi és a közrendvédelmi szervek mellett a lakosság széles ré­tegeinek bevonásával, a köz­vélemény mozgósításával kí­vánja megoldani a feladato­kat. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása, amelyet a keddi lapok közöltek, megállapítja: míg a pártkongresszus hatá­rozata. a Szovjetunió új Al­kotmánya alapján nagyjelen­tőségű intézkedések születtek a törvénykezés korszerűsíté­sére, a szocialista törvényes­ség megszilárdítására, az igazságügyi s közrendvédel­mi szervek munkájának megjavítására, a közvéle­mény mozgósítására, még nem eléggé hatékonyak a társadalom rendjének bizto­sítására irányuló intézkedé­sek. nem kielégítő azok vég­rehajtása. Az SZKP KB öt pontban foglalja össze a legfontosabb tennivalókat. Először is meg kell erősíteni a társadalmi tulajdon védelmét a váro­sokban és a többi lakótele­pülésen. Másodsorban a kö­vetkezetes és kérlelhetetlen harcot kell folytatni az iszá- kosság, az alkoholizmus el­len. Harmadszor javítani kell a megelőző munkát, a -törvények megismertetését a fiatalkorúak között az isko­lákban, a munkahelyeken, a lakókörzetekben. Negyed­szer: növelni kell a harcot a szocialista tulajdont káro­sító akciók ellen és végül: fokozni kell a küzdelmet a naplopás és a spekuláció el­len. Egymillióan Taleghani temetésin Több mint egymillió iráni vett részt hétfőn a vasárnap éjjel elhunyt Taleghani aja­tollah temetésén. Khomeini ajatollah. Bazar- gan miniszterelnök és Sariat Madari ajatollah Taleghani halála alkalmából részvét­táviratot intézett a nemzet­hez. A hivatalos PARS hír­ügynökség gyászjelentése szerint „Taleghani ajatol­lah, a nagytekintélyű val­lási vezető halála súlyos megrázkódtatás az iráni nemzet számára. Jelenlétére — amely az ország bizony­talan helyzetének stabilizá­lása irányába hatott — rend­kívül nagy szükség volt, Irán politikai színpadán. Meghalt flgostinho Neto A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a 6zovjet kormány együttes gyászje­lentésben közölte, hogy Moszkvában hosszú és súlyos betegség után elhunyt Agos- tinho Neto, a nemzetközi forradalmi mozgalom kima­gasló személyisége, Afrika kiváló állaférfia és politikai vezetője, a Szovjetunió nagy barátja, az MPLA-Munka- párt vezetője, az Angolai Népi Köztársaság elnöke. Agostinho Neto 57 éves volt. Neto szeptember 6-án ér­kezett súlyos betegen a Szov­jetunióba, ahol az orvosok minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megmenteni. Bár szeptember 8-án műté­tet hajtottak végre rajta, a halál beálltát nem tudták megakadályozni. Az orvosi jelentés Agos­tinho Neto halálát súlyos máj- és vesemegbetegedésé­re, az abbó] származó komp­likációkra vezeti vissza. A halál közvetlen oka hasnyál­mirigy-rák következtében fellép» súlyos megbetegedés volt. * * * Agostinho Neto 1922. szep­tember 17-én született az angolai fővárostól, Luandá­tól 80 kilométernyire, Icola e Bengoban. Apja itt volt metodista lelkész, anyja pe­dig tanítónő. Luandában járt középisko­lába, ami ritka kiváltságnak számított feketék számára, a délnyugat-afrikai portugál gyarmaton. A fiatalember portugál és afrikai diáktár­sai köreiben ismerkedett meg a haladó eszmékkel, mindenekelőtt a marxizmus­sal. Az ifjú Neto ekkor csil­logtatta meg először költői tehetségét is. Versei igen népszerűek voltak a diákkö­rökben. A hírhedt portugál titkos- rendőrséget azonban' első­sorban Neto politikai kap­csolatai érdekelték, s 1952- ben egy rendszerellenes tün­tetésen vett részt. Kaptak az alkalmon és börtönbe zárták. 1961- ben Netot átszállítot­ták Portugáliába, egy lissza­boni börtönbe. Később házi­őrizetben tartották. Innen si­került megszöknie és elvba­rátai visszacsempészték őt Afrikába, először Marokkó­ba. 1962- ben az MPLA első kongresszusán a kongói Leo- poldville-ben (ma Kinshasa) Netot választották meg a szervezet elnökévé. Az MPLA elnöke közben sokat tett azért, hogy a vi­lág haladó erőivel is felve­gye a kapcsolatot. 1964-ben járt először a Szovjetunióban. Magyarországra is ellátoga­tott a függetlenség kivívása előtt, 1969-ben és 1973-ban. 1975-ben, amikor Angola — a portugáliai változásoknak köszönhetően — függetlenné vált, Agostinho Netot vá­lasztották a Népi Köztársa­ság első elnökévé. 1977-ben Lenin-békedíj- jal tüntették ki. fl magyar vezetők részvéttávirata Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Agos­tinho Neto, az MPLA-Mun- kapárt elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke el­hunyta alkalmából távirat­ban fejezte ki részvétét. A távirat hangsúlyozza: A magyar nép a világ összes haladó erőivel egyetemben dr. Agostinho Neto elnök elv­társat az angolai független­ségért vívott harc kiemelke­Corvalán Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára kedden Moszkvában inter­jút adott a Pravda munka­társának. A Chilei KP ve­zetője kijelentette, hogy a Pinochet-rezsim hat év alatt sem tudta megvalósítani úgynevezett konszolidációs tervét. Az ország lakosságának többsége szemben áll a jun­tával, s a terror ellenére nő az ellenállás. dő, nagyrabecsülit vezetője­ként tisztelte, aki életét az angolai nép szabadsága kiví­vásának, függetlensége meg­őrzésének, országa felvirá­goztatásának szentelte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, az egész ma­gyar nép nevében őszinte együttérzésünkről biztosítjuk dr. Agostinho Neto elnök családját, az MPLA-Munka- párt Központi Bizottságát, az Angolai Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsát és az angolai népet. interjúja Luis Corvalán nagyra ér­tékelte a Béke-világtanács felhívására szeptember 4-én kezdődött szolidaritási hét jelentőségét, amelynek ke­retén belül a szakszervezeti világszövetség kezdeménye­zésére e hónap 9—16. közt számos ország, köztük Ve­nezuela, Argentína, Spanyol- ország, Norvégia, Olaszor­szág, Ausztrália és Üj-Zé- land kikötőiben bojkottálják a chilei kereskedelmi hajók ki- és berakodását. Sajtóértekezlet Bonnban Dajan kifogásai Izrael helyteleníti az NSZK közel-keleti politiká­jában bekövetkezett válto­zást és a maga részéről to­vábbra sem hajlandó a pa­lesztin kérdés rendezésébe bevonni a Palesztinái Fel­szabadítása Szervezetet. Mo­se Dajan izraeli külügymi­niszter az NSZK -ban tett kétnapos látogatásának vé­gén tartott sajtóértekezletén értésre adta, hogy a nyu­gatnémet—izraeli viszonyban nem sikerült kiiktatni a fe­szültségeket. Dajan különösen azt ki­fogásolta, hogy a nyugatné­met vezetők nemzetközi fó­rumokon, Genscher külügy­miniszter pedig legutóbbi egyiptomi látogatása során ,,a palesztinok önrendelke­zési jogáról” beszélt, holott ez a meghatározás nem sze­repel az európai közösségek 1977-es közel-keleti állásfog­lalásában. Azt mondta, meg­érti, hogy bizonyos nyuga­ti államok — elsősorban olajproblémáik miatt — az arab országokhoz fűződő vi­szony javítására töreked­nek, ennek azonban — sza­vai szerint — nem szabad az Izraellel való kapcsola­tok kárára történnie. Dajan Genscherrel és Hel­mut Schmidt kancellárral folytatott tárgyalásain nyu­gatnémet részről igyekeztek eloszlatni az izraeli aggodal­makat. Schmidt ígéretet tett arra, hogy „hamarosan” Tel Avivba látogat, eleget téve egy évek óta érvényes meghívásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents