Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
1979. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kétszázmillió forint értékű alumíniumáru Az idén kétszázmillió forint értékű alumíniumán! készül az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében Összefogva embert és a technikát Az őszi szállítások sikeréért Gyümölccsel, zöldséggel zsúfolásig tele raktárak, szállj* tásra váró almahegyek a szabolcsi termelőhelyeken, egyre magasodó cukorrépaprizmák a körzeti állomásokon - mindez az idei őszi forgalom közelgő dandárját jelzi. Kiesések a termelésben Kétharmadát már pótolták a besenyszögi téeszben meg kellett tanulni gyorsan, okosan dönteni Sok más gazdasághoz hasonlóan egyik legnehezebb — jónéhány nagyüzemnél még talán kedvezőtlenebb — esztendejük kétharmadát tudják maguk mögött a besenyszögi Kossuth Tsz tagjai. A 7200 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke, dr. Horváth János igy fogalmaz: „Az idei év a vezetőknek és a termelésben dolgozóknak egyaránt jó leckét adott abból, hogyan kell gyorsan, okosan dönteni.” Hozzá kell tenni rögtön azt is, hogy a sok millió tonnás árutömeget gyakorlatilag ugyanannyi eszközzel és emberrel kell rendeltetési helyére juttatni, mint néhány millió tonnával kevesebbet az elmúlt évben. A két legnagyobb fuvarozó: a MÁV és a közúti közlekedés célszerű és magas fokon szervezett munkamegosztásával, a szállíttató vállalatok, a fuvarozást megrendelők közreműködésével lehet sikerrel megoldani az őszi forgalom feladatait. A MÁV Vezérigazgatóságán hangsúlyozták: az év hátralevő négy hónapjában 48 millió tonna elszállítása vár a vasútra. Könnyebb lenne a dolguk, ha azt a hatalmas árutömeget egyenletes havi, heti elosztásban lehetne elfuvarozni, ám de ez, sajnos, szinte kivihetetlen. A mezőgazdasági termények legnagyobb része októberben és novemberben lesz „fuvarérett” állapotban — erre a két hónapra esik a szállítások zöme. A reálisan előre kiszámított árumennyiség meghaladja a korábbi évek legmagasabb szállítási szintjét. A feszültséget fokozza az a tény, hogy az elmúlt hónapok időjárásának alakulása miatt sokféle mezőgazda- sági termény azonos időben érik be. Vasúton vagy közúton? Minden egyes vasúti teherkocsi kincset ér az őszi forgalom idején. Nem mindegy, hogy rövid, vagy hosszútávú fuvarozásra használják fel. A gazdasági számíjésok azt bizonyítják, hogy egységes koncepció alapján kell megosztani a vasút és a közúti gépjármű-fuvarozás között a terheket. Az országos tehergépkocsipark 13 százalékát a VOLÁN üzemelteti. Az év hátralevő négy hónapiában a VOLÁN tehergépkocsijainak 67 millió tonna árut kell elfuvaroznak. A MÁV és a VOLÁN adatainak összehasonlításánál azonban azt kell aláhúzni, hogy ez utóbbi viszonylag kis távolságra szállítja az árut, míg vasúttal gyakran több száz kilométer távolságra fuvarozzák a rakományokat. Az idén miniszteri rendelet döntött arról, hogy 60 kilométeres távolságon belül j— a korábbi évekkel ellentétben — közúti fuvarozásra kell feladni a napraforgómagot,a növényvédő szereket, a különböző építőanyagokat: téglát, cserepet, meszet, palát és követ. Érinti az átterelés a cukorrépát és a cukorrépaszeletet is. Mozgósítási terv A megyei szállítási bizottságok szükség esetén iíiinden fellelhető fuvarkapacitást mozgósíthatnak, ha úgy ítélik meg, hogy egyes áruk szállítási késedelméből nép- gazdasági kár származhat. Helyes, ha a tehergépkocsikkal rendelkező célfuvarozó vállalatok, valamint az építőipari, belkereskedelmi üzemek, téeszek, áfészek. a SZÖVÉRT vállalatai, a fa- feldolgozó gazdaságok szállításaikhoz elsősorban saját tehergépkocsijaikat használják. Kutatni kell a kihasználatlan fuvarkapacitásokat, ezek hasznosítása most különösen fontos népgazdasági érdek. A közlekedésben számítanak arra, hogy az előre kalkulált árumennyiségen felül az országban kibontakozott kongresszusi munkaverseny növeli a szállítási igényeket, részben több nyersanyagot használnak fel és a többlet késztermékeket is a fogyasztókhoz kell eljuttatni. Sokféle áru — egyidöben A vasútnál több mint 2 millió tonna cukorrépa elszállítását tervezik. A most üzembe lépő kábái cukorgyár folyamatos répaellátására megtették az intézkedéseket, a gyárak körzeteit újból rendezték, és ezzel megszűnik a keresztszállítás, a gazdaságtalan fuvarozás. A napraforgó termése a tavalyinak másfélszerese. Az ország egész területéről mindössze 5 üzembe szállítják ezt a terményt ezért a be- és kirakást előrelátóan megszervezték. Várhatóan a tavalyinál kukoricából is többet kell szállítani. Minden eshetőségre számítva kemény télre kell felkészülni. Ezért több szenet, tűzifát, olajat és más energiahordozót kell tartalékolni. Ahhoz, hogy a lakosság és az üzemek ellátása folyamatos legyen, ezeket szintén az őszi időszakban szükséges a telepekre, raktárakba eljuttatni. Végül, de nem utolsó sorban az év utolsó hónapjaiban rendkívül megnövekszik az export, importszállítás, és számolni kell a nagyarányú tranzit- szállításokkal is. Mindent egybevetve, a feladatok óriásiak. A fuvaroztató vállalatok segítő és együttműködési készsége most fontosabb, mint bármiikor. Az érkezett vasúti kocsik és tehergépkocsik gyors kirakása, a szombat-vasárnapi rakodások megszervezése, a lehetőségek szerint éjszakai rakodóbrigádok munkába állítása elsőrendű népgazdasági érdek. A vasút számottevő anyagi kedvezménnyel ösztönzi a szállíttatóit. Például ilyen intézkedés az, hogy a jövő év első negyedében nem számítanak fel bírság jellegű kocsiálláspénzt annak a vállalatnak, amely most szeptember 15. és december 15. között a vasútigazgatósággal kötött megállapodás alapján a címére érkező vasúti kocsik 85—90 százalékát késedelem nélkül kirakja. Ösztönző kedvezményrendszer Előnyös ez az ajánlat a fuvaroztatónak azért, mert az őszi forgalom idején is csak alapkocsiállás-pénzt fizet és mentesül a felemelt kocsiálláspénz fizetése alól a legkritikusabb téli hónapokban. Akkor sem számít fel a MÁV kocsiálláspénzt, ha a szombaton 12 óra után átadott vasúti kocsit hétfőn reggel 6 óráig ki- vagy berakják. A VOLÁN is hasonló gondokkal küszködik, mint a MÁV. Hétköznapokon 16 ezer tehergépkocsi szállítja az árut, szombaton csak 10 ezer, vasárnap mindössze 1500—2000 kocsi. Azt tapasztalják, hogy délután 3 óra után már be sem engedik sok üzem udvarára a részükre árut szállító gépkocsikat, mert másnap reggelig senki sincs, aki kirakná, átvenné azokat. Sok ezer gépkocsivezető, kocsikísérő tölti idegenben az éjszakát milliós károkat okozó közöny és szervezetlenség miatt. A mostani gazdasági helyzetben nem megengedhető, hogy a rakott teherautók százai sorba álljanak 15—16 órát a gyárkapuk előtt... A szállításban, az áruk fuvarozásában emberek százezrei vesznek részt. Az ő lelkiismeretes, jó munkájukon múlik most minden, ök kezelik a rakodógépeket, emelődarukat, villás targoncákat, gondoskodnak a gépek üzemkészségéről és kihasználásáról. A gép, kétségtelenül sokat segít, legtöbb esetben már mentesít a nehéz fizikai munka elvégzésétől. Az embert, annak szervezett, átgondolt, lelkiismeretes cselekvését, olykor önfeláldozó odaadását azonban sohasem helyettesítheti. B. I. Módosított tervek A téeszben amúgy sem tartják íróasztalt szerető embernek az elnököt, de vezetőtársaival együtt ebben az évben különösen sokat megfordult a földeken. Mint mondja, volt olyan időszak, amikor hetente, naponta követték egymást a határszemlék. — Nagyon meg kellett nézni, hogy melyik táblát mu- szály kiszántani, melyiket érdemes még felülvetni, és mit ültessünk a még újra hasznosítható területeken. Nagyon rossz képet mutatott a határ a tavaszon, rosszul keltek az őszi gabonák, a Tiszához közel eső földjeinkből vagy száz hektárt tartósan víz borított. Végül is a 2800 hektár őszi kalászosból 600 hektárt ki kellett szántani, négyszázat pedig felülvetni. Júniusban a párt- és a gazdaságvezetés úgy látta, hogy a növénytermesztésben várható kiesések miatt módosítani kell a terveket. Közgyűlésen döntöttek: valamennyi ágazatban jobban meg kell fogni a munka végét, és minden forintot számba kell venni, hogy a hárommillióval csökkentett, 38,5 milliós növénytermesztési árbevételi tervet teljesíteni tudják. — Csakhogy a nyár derekán — sorolja az elnök — megint nem sok jóvábiztattak a növény termesztés eredményei. Az aszályos nyár miatt a megmaradt búzatáblák is csak 28 mázsát adtak hektáronként, a tervezett 40 mázsa helyett. Sok százezer forint értékű vetőmag veszett az újra szántott földekben, és a felülvetések, pótlások többletköltsége is meghaladta az egymillió forintot. Augusztus elején újabb módosító közgyűlést kellett összehívnunk, az elfogadott intézkedéseknek már megmutatkozik az eredménye. Téesz-tagokkal beszélgetve meggyőződhettünk róla: a szövetkezetiek megértették, hogy többet kell rakni a mérlegre, hogy jó irányba billenjen. Csakhogy, amíg másutt az állattenyésztésben dolgozóktól várhattak többletteljesítést, addig Beseny- szögön ennek az ágazatnak is meg volt a maga gondja. — Már az első negyedévünk se úgy sikerült, ahogy terveztük — mondja Gyarmati Gyuláné, a baromfiágazat vezetője. — Százezer tojással kevesebbet tudtunk hasznosítani az ötezres törzs- lúd állományunktól, mai napig keressük az okát a DATE szakembereinek segítségével, hogy miért nem tojtak a libáink. Ha csak 65—70 százalékos keléssel számolunk, akkor is tetemes a kiesés a pecsenyeliba értékesítésnél. Ügy terveztük, hogy egy második ciklus indításával nyert tojásokból majd a harmadik negyedévben keltetünk kislibákat, de a feldolgozó ipar már nem vállalt rá szerződést. Ismét dönteni kellett, s nem sok idő volt tanakodni, hogy milyen intézkedéseket tegyenek az ágazatnál jelentkező kiesés pótlására. A baromfitelepen dolgozó harmincöt asszony és lány végül megtalálta a módját. Kétszerannyi broylercsirke — Tovább neveltük, és húslibaként adtuk el a téesz keltetőjéből kikerült 30 ezer kislibát. Ez kb. kétmillió forint többletet jelentett, másik hármat az, hogy a tervezett 90 ezer helyetti 180 ezer broylercsirkét értékesített- itünk. Ahogy a legutóbbi vezetőségi ülésen elmondták, a tehenészek is közel járnak az 1980-ra tervezett 3000 literes fejési átlaghoz. Így aztán az állattenyésztők, ha nem is tudtak besegíteni a növény- termesztési eredmények javításába, az ágazatuk kieséseit jórészt pótolták. A kígyósi kerület szérűjén dolgozók a vége felé tartanak a százvagonnyi — a tervezettnél 150 vagonnal kevesebb — gabonavetőmag kikészítésének. Ott találtuk Mészáros Lászlót is, az agro- nómus már valamivel bizakodóbb, mint aratáskor volt. Ha bejön a napraforgó — Bizony rosszul esett mindannyiunknak, hogy hiába végeztük el időben az ezer hektárral több tavaszi munkát jelentő pótlásokat, felülvetéseket, hiába'fejeztük be minimális szemveszteséggel és a szokásosnál jóval korábban az aratást, még a másodszorra újabb ötmillióval módosított tervet se hozták a kalászosok. Most a ve- tőmaggál próbálunk „operálni”. Igaz árpánk alig termett, búza és olajlen is kevés. Az utóbbival azért megfogunk egy kis pénzt. Nem adjuk le, mint máskor nyersen a Vetőmagtermeltető Vállalatnak, hanem mi magunk tisztítjuk , csávázzuk, fémzároljuk. Többletmunka igaz, de aki csak tud, segít benne. A tmk-sok közül is vagy hatan vállaltak rá munkaidőn túl egy fél műszakot. A 39 vagon olajlennél nyerünk így legalább 700 ezer forintot. A gazdaság halasi részén végeláthatatlan napraforgótábla. Még másik négy helyen összesen ezer hektáron terem a téeszben az olajos mag, amely mint Horváth János elnök mondja, kulcs- növény lett az idén Beseny- szögön. — Sajnos nagy szóródást mutatnak a táblák; lesz, ahonnan 20—22 mázsát takarítunk be; lesz, ahonnan jó ha 12—13 mázsát. Ezen a növényen múlik, mennyire tudjuk megközelíteni a módosított árbevételi tervünket. A baromfisok jórészt pótolták a lemaradást, a juhászoknál számolunk másfél milliós többlettel. A szarvasmarha-ágazatban 20—21 százalékkal több lesz az idei tejértékesítés a tavalyinál. Ha a napraforgó bejön — tizenhatmilliót várunk belőle — akkor elmondhatjuk: az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, a növénytermesztési árbevételi terv kétszeri módosítására kényszerített nyolcmilliós kiesés kétharmadát sikerült pótolni. T. F. Az úszó laboratórium a Tiszán, Balsa határában Úszó laboratórium a Tiszán Vásárosnamény térségéből a 689-es folyamkilométertől indult a „Kisköre” laborhajó. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a Kö- zép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei laboratóriuma a Tisza 517 kilométeres szakaszán kémiai, biológiai vizsgálatot végez. A kutatócsoport feladata a vízből vett üledékminták kémiai vizsgálata, az élővilág tanulmányozása, elsősorban a duzzasztás és a Tiszába ömlő mellékfolyók hatására. A hajó négytagú állandó személyzete mellett még négy-öt kutató váltja egymást az út során. Ezenkívül a nvíregyházi, debreceni, miskolci, szegedi vízügyi igazgatóság laboratóriuma, a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központja, a Haltenvésztési Kutató Intézet szarvasi központja és KÖJAL-ok szakemberei is részt vesznek a szeptember 15-ig tartó munkában. Dr. Szitó András és dr. Hamar József az iszapminta élővilágát tanulmányozza
