Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
1979. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kritika és cselekvés Külföldi üzletek kirakatait látva, nemzetközi kiállítások cipőkollekcióját megismerve sokan mondjuk elkeseredve: „Bezzeg nálunk ezeket az újdonságokat soha nem kaphatjuk meg!” Aztán, ha azt halljuk, hogy a magyar tervezők több ezer lábbelit álmodnak meg évente, akkor csalásra gyanakodunk. Pedig tévedésről sincs szó. Csupán egyetlen gyárban, a martfűi Tiszában ezernégyszáz új modellt terveznek minden évben, és ebből 500 fajta a külföldi és a hazai üzletekbe is eljut. Szemünk csapna hát be, amikor szegényesnek látjuk a hazai választékot? Nem ilyen egyszerű a d.olog. Néhány szemet gyönyörködtető lábbeli valóban csak a divattervezők álma marad. Nagy cipőgyárainkban, köztük a Tiszában is csak tízezres sorozatokban kifizetődő lábbelit készítenek. Nagyüzemben ekkor a legkisebbek a termelés költségei, és mégis, egy-egy nagyon igényes modell árát így is csak igen kevés magyar vásárló tudná megfizetni. Az itthon fölösleges, drága áru tömeges exportjára pedig: még az igen jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező martfűi vállalat sem képes. A nyugati cégek éberen őrködnek piaci pozícióik fölött, a szocialista országokban pedig a szolidabb árakat ked,vélik. Persze, a magyar vevőknek ma még nem luxusigények kielégítetlensége miatt fáj a fejük. Pénztárcájuk vastagsága szerint, de divatosan szeretnének öltözködni. Óhajuk kielégítése azonőszi vetömagellátás Nem lesz gond a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők őszi vetőmagellátásával. A készletek fajtaösszetétele megfelelő. A vetőmagot forgalmazó vállalatok jóminőségű szaporítóanyaggal segítik a termelőket. Ugyanúgy, mint a kertészeti oltványok forgalmazói, akik az elmúlt évinél gazdagabb fajtaválasztékot állítottak össze. Minderről tegnap számoltak be az újságíróknak a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál. A búzatermesztők 1,3 millió hektáron vetik el — lehetőség szerint október 20-ig — a magot, amely kitűnő minőségű és ennél fogva lehetővé teszi a magas hozamok elérését. A készletek 80 százaléka kiváló minősítést kapott, ez az arány 20 százalékkal jobb a tavalyinál. Valamivel gyengébbek az ősziárpa-vetőmag kilátások, miután az időjárás nem kedvezett a vetőmag „fogásnak”. Emiatt mintegy háromezer tonnányi, eredetileg takarmányozásra szánt árpát szaporításra kellett visszatartani. ban nem egyszerű feladat — ezt a kínálatának korszerűsítéséért az utóbbi években igen sokat tevő Tisza Cipőgyár tapasztalatai is igen jól példázzák. A vállalat külföldi szaklapokat olvasó, kiállításokra, bemutatókra járó tervezőihez hiába jut el minden, a legújabb divatról szóló információ. Csak olyan lábbelikről álmodhatnak, amit el is tudnak készíteni az üzemben. A rengeteg kézi munkával készülő cipőkről például még ábrándozni sem érd.emes. A vállalatnak nincs annyi embere, ameny- nyi a sok ezer cipőpáron elkészítené a díszítő varrásokat, megfonná a felsőrészek bőrszalagjait. Igaz, néha — mint nemrégiben Indiában — sikerül más vállalatokkal elvégeztetni a munkát. Legtöbbször azonban a kevesebb munkáskézzel is elkészíthető cipők mellett kell dönteni. Ám nem elegendő a gépi és a kézimunka optimális arányát megtalálni. A gyártmányhoz megfelelő anyagot kell keresni. A martfűi tervezők szerint a hazai bőrkínálat elég változatos, mégsem egyszerű a választás. A nyers marhabőr legnagyobb részét ugyanis tőkés importként szerzik a gyárak, az ebből készült termékekkel a cipők tervezésekor is takarékoskodni kell. Esélyesebbek azok a modellek, amelyek sertésbőrből, műbőrből vagy textíliából is elkészíthetők. (Persze ezek az anyagok nem mindenre alkalmasak.) A hazai bőrhelyettesítőkből azonban csak igen neEz a szövetkezet az országban egyedülállóként alakult meg 1973-ban. Tagjai akkor elhatározták, hogy olyan kollektívát hoznak létre, amely tevékenységével segíti Szolnokon a személy- és a teherfuvarozást. Megállta helyét és beigazolta életképességét a társulás, ez ma már kétségtelen, hiszen 1973-ban 623 ezer forint volt az árbevétele, az idén az év első felében pedig több mint 9 millió forint. A számok önmagukért ' beszélnek. Akkor hét személygépkocsival rendelkezett a szolnoki Taxiipari Szolgáltató Szövetkezet, ma már számuk 32, a tulajdonukban levő teherautóké pedig 28. Időközben a megyeszékhelyen kívül is megkezdték a személy, illetve teherfuvarozást — így például Karcagon illetve Jászberényben, és ma már úgyszólván Szolnok megye minden nagyobb településén dolgozik a SZÖVTAXI. A szállítási igények nagyhéz munkával tudják a divatos színűeket, a különböző minőségűeket megkapni a cipőgyárak. A ruhák kiszabásakor és a gépkocsi-ülések bevonásakor több vég- nyi szövetet vagy műbőrt elhasználnak, a lábbelikhez szükséges anyag mennyiségét viszont négyzetdeciméterek- ben mérik. Ráadásul a cipőgyárak különleges minőségű textíliát és műbőrt kérnek. Igényeik kielégítéséhez az alapanyag-készítőknek át kell állítani gépeiket, és ezt nem szívesen teszik. Ök is a nagy tömegben készíthető gyártmányokat kedvelik. Szerencsére a martfűieknek néhány éve igen jó a kapcsolatuk szállítóikkal. Az együttműködés eredményeként az alapanyag-gyártók vállalják a bőrhelyettesítők elkészítését. A kért anyag gyártási eljárásának kidolgozása azonban időbe telik. Az idén a Tisza Cipőgyár már nyugati országokba exportálhatta volna neccfelső- részes nyári cipőit. A textilgyárak azonban csak jövőre vállalták a hálós szövet elkészítését. A tajvani üzemek viszont már az idén elárasztották a piacot igen olcsó, hasonló gyártmányokkal. A divatos martfűi terméket jövőre már csak itthon és a szocialista országokban lehet eladni. Később hordhatjuk a kényelmesnek ígérkező lábbelit, pedig a tervezők időben észrevették a divat változását. Így történt, mert a magyar gazdaság ilyen cipőben jár. ságát fémjelzi az a tény, hogy tavaly másfélmillió ember utazott a szövetkezet személygépkocsijain, s nyolcszázezer forint az 1979- es év teherszállítási árbevétele, amelyet az esztendő első felében nyolcvanhat százalékra teljesítettek. Bútorokat, ingóságokat fuvaroztak, s fuvaroznak, kisebb volumenben pedig építési anyagokat. A tüzelő házhozszállítása viszont nem kevés gonddal jár. Ezt a lakossági igényt a szövetkezet saját erejéből nem tudja kielégíteni a jelenlegi tehertaxi állományával, amely egytonnás kocsikból áll. A tüzelőanyagok szállításához minimum háromtonnás járművek kellenek. A TÜZÉP-telep várható elköltözése a papírgyári rekonstrukció miatt csak tovább fokozza a jelenlegi igényeket. Lovaskocsik a megyeszékhelyen már csak nagy kerülőkkel fuvarozhatnak, a fejlesztés tehát — úgy tűnik — nélkülözhetetlen. Diplomakiosztő ünnepség a politikai főiskolán Tegnap diplomakiosztó ünnepséget tartottak az MSZMP KB Politikai Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és beszédet mondott Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. A politikai főiskola nappali, levelező és kiegészítő tagozatán az idén összesen 237- en végeztek^. 23-an kaptak egyetemi doktori címet politikai tanulmányokból. A diplomákat és a doktori okleveleket Szabó József rektor adta át. Az ünnepségen jelen volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. n testvérmegye képekben Fotókiállítás Karcagon Bulgária felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából tegnap fényképkiállítás nyílt Karcagon, a Déryné Művelődési Központ emeleti nagytermében. A mintegy száz színes, nagyméretű fotó megyénk bolgár testvérmegyéjének, Kjusztendilnek a természeti nevezetességeit', tájait, a felszabadulás utáni fejlődését mutatja be. A megnyitón részt vett dr. Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága PMO osztályvezetője, Zagyi János, az MSZMP Karcag városi Bizottságának első titkára, valamint a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetői; a település intézményeinek, vállalatainak, szövetkezeteinek dolgozói. A megnyitót dr. Kasuba János, az MSZMP Karcag városi VB-tagja tartotta, majd a vendégek, Kiril Popov, a BTA és a bolgár televízió Kjusztendil megyei tudósítója kalauzolásával megtekintették a szocialista Bulgária fejlődését bemutató fotótárlatot. A képkiállítás egy hét múlva zárul. Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Tegnap ülésezett Szolnokon a KISZ megyei bizottsága. A napirendi pontok között szerepelt a megyében folyó információgyűjtő és feldolgozó tevékenységről szóló jelentés, valamint a kisújszállási városi KISZ-bizottság titkárának beszámolója a tagfelvételek előkészítéséről, lebonyolításáról. Ezután a KISZ KB 1978. március 17-i — a szakmunkástanulók körében végzett KISZ-munka időszerű feladatait rögzítő — határozatának végrehajtásáról, a további feladatokról hallgattak meg jelentést. alapigazság, hogy az életkörülmények javítása a jobb munkától függ. Ám a hétköznapi valóság közelségében, a részletek árnyalatait vizsgálva ez az általánosan érvényes tétel már korántsem ennyire egyszerű. Az idei gazdálkodás lényegi újdonsága ugyanis, hogy a jobb munka nem azonosítható pusztán a személyes szorgalommal, szakértelemmel, fegyelemmel. Ámbár ez változatlanul nélkülözhetetlen, de önmagában kevés. Az életkörülmények javításához, konkrétabban: a személyes jövedelem gyarapításához arra is szükség van, hogy a szorgalom, a szakértelem és a fegyelem nyomán valóban érték termelődjék. Kedvezőtlen esetben az is megtörténhet, hogy netán az eladhatatlan készletek, a ráfizetéses termékek halmozódnak, egyenes arányban a szorgalmas munkálkodással. A jó munka meghatározó, minősítő ismérve tehát a vállalati gazdálkodás hatékonysága, szervezettsége, piaci eredményessége. Ebből viszont az következik, hogy a vállalatnak immár nemcsak a munkavégzés elemi feltételeiről — szerszámról, anyagról — kell gondoskodnia, hanem arról is, hogy a dolgozónak lehetősége nyíljék ilyen, társadalmi értelemben jó munkát végeznie, s ezzel személyes jövedelmét is gyarapítania. Könnyű belátni, hogy ez a követelmény minden dolgozót a közvetlen, egyéni érdek ösztönzésével is arra késztet, hogy részt vegyen munkahelye közügyeiben, ha szükséges, bíráló közreműködéssel. Ugyanezt erősíti a közvetettebb, átfogóbb, társadalmi érdekeltség is, amely az egyén boldogulását a nagyobb közösség, az ország fejlődésével, gyarapodásával köti össze. Mindez együtt elegendő ok arra, miért kerültek az utóbbi hónapokban a társadalmi érdeklődés reflektorfényébe gazdasági közügyeink, miért hangzik el erről olyannyi észrevétel, vélemény, bírálat, magánbeszélgetésekben csakúgy, mint a közélet fórumain. Ez az erőteljes közéleti érdeklődés, amit átsző a kritikus álláspontok sokasága, a bonyolult feladatok megoldása közepette nagy energia- forrásunk is. Célszerű emléAz alkotó gondolat piacképessé tétele — szaknyelven az innováció folyamata — lesz a fő témakör az Intercontinental Szállóban hétfőn kezdődő nemzetközi tanácskozásnak. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület rendezésében megnyíló négynapos konferenciáról tegnap sajtótájékoztatót tartottak a Technika Házában. A tanácskozás megrendekeztetnünk a Központi Bizottság márciusi ülésére, ahol Németh Károly, a Központi Bizottság titkára ily- módon értékelte a kritikus észrevételeknek ezt a társadalmi áramlatát: „...a közvélemény érzékenyen reagál a társadalmunk egyes területein megmutatkozó negatív jelenségekre. Kritikusan szól mindarról,. ami nehezíti terveink megvalósítását, akadályozza gazdasági és kulturális építőmunkánkat,.., idegen életfelfogásunktól, eltér a szocialista eszményektől. A hanyag munkát, a rendetlenséget, a szervezetlenséget, a pazarlást, a jogtalan haszon- szerzést, az ügyeskedést, a nagy lábon élést mind gyakrabban éri bíráló szó. A negatív jelenségek elleni harcban bátrabban kell támaszkodnunk erre az egészséges közvéleményre”. Aligha kétséges, hogy az egészséges közvélemény e jelzéseire akkor támaszkodhatunk bátrabban, s a kritikus vélemények akkor válhatnak fejlődésünk energia- forrásaivá, ha mindezt — a vélemények meghallgatásán túl — a cselekvés serkentőinek tekintjük. Egész sor új jogszabály, központi intézkedés jelzi, hogy társadalmi méretekben kibontakozóban van ez a folyamat, hogy tehát a közélet fórumain elhangzó észrevételek cselekvésre, döntésekre késztetnek. Mindez azt a felismerését is kifejezi, hogy a gazdasági nehézségek nem csökkentik, hanem éppenséggel fölerősítik a demokratizmus — mindnyájunk közreműködésére, véleményére épülő — társadalmi igényét. hatékony- nyá, a bonyolult feladatok megoldásának kedvező közegévé akkor válik ez a kritikusan elemző, értékelő társadalmi folyamat, ha cselekvésre késztető hatásai a vállalatok, a munkahelyek mindennapos tevékenységében is érvényesülnek. A demokratizmus társadalmi hajtóereje különösen nélkülözhetetlen azoknál a vállalatiknál — s ezek éppenséggel nincsenek kevesen —, ahol a tevékenység átértékelésével,, a piaci értékesítés átrendezésével, merőben új követelményekkel kell a kollektíváknak szembenézniük. zését különösen időszerűvé teszi az ipari fejlődés félgyorsulása és a verseny fokozódása, a nemzetközi kereskedelemben. Sok más országhoz hasonlóan nálunk is sürgető követelménye a fejlődésnek az ötlettől a piacképes termék előállításáig vezető út megrövidítése. Ennek lehetőségeit vitatják meg a kutatással és fejlesztéssel, a termeléssel és a marketinggel, illetve a piaci értékesítéssel foglalkozó szekciókban. A zagyvaréira» Béke Tsz-ben megkezdték a kukorica betakarítását. A táblákban dolgozó két kombájntól egyelőre napi 350-400 mázsa tengerit szállítanak a szövetkezet szárító üze- * mébe VSZJ. Ki szállítja a tüzelőt? Fejleszti szolgáltatásait a SZÖVTAXI Gazdasági T. A. Iparjogvédelmi konferencia Valóban Műhelymunka a [tervezőknél: a rajzasz talon új sportcipő modell „születik” Rmíg felhúzhatjuk a cipőt A divat és a lehetőségek
