Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
1979. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két nap a ellenőreivel Csekken fizet a potyautas Első nap. Egy háromtagú csoport indul az autóbuszpályaudvarról ellenőrzésre, tíztől tizennyolc óráig. Ku- bik István, Kiss Károly és Csik István itt lesz ismerősöm. Csik István a legfiatalabb a szakmában, alig néhány hónapja ellenőr, ahogy mondja, még mindig izgul, amikor a piros szalagot a karjára húzza. Valamikor rakodómunkásként kezdte a Volánnál. Kubik István 1961 óta ellenőriz helyi és távolsági járatokon. 1971-ig, nyugdíjazásáig több mint harminc évet dolgozott a — Menetjegy-ellenőrzés, kérem a kedves utasokat, készítsék elő menetjegyüket! A húsz utas egyike megjegyzi. — Na, megint ellenőrzés, több ellenőr van már, mint sofőr, kérem a jegyeket, kérem a jegyeket, ebből állnak! — A Jubileumi térnél, a toronyház előtt leszállunk. — Nincs semmi. Szinte ritkaság — mondják az ellenőrök. — És mit szólnak az utas csipkelődő megjegyzéséhez? — Ha mi mindent felvennénk, amit mondanak — mosolyog Csik István — nem győznénk vitatkozni. Bár sokszor nehéz szó nélkül megállni, de nem ez a feladatunk. — Gyerekek, jön a hatos! — szól Kiss Károly. A busz már a vasútállomáson jól megtelt utasokkal. Mire átnézik a menetjegyeket, már a pártszékház előtt járunk. Egy szakállas fiatalember nem vett jegyet. — ötvenkét forint. KifiA Vörös Csillag mozinál felszállunk az 1/A-ra: zsúfolásig tele. Ezúttal is találunk potyautasokat, közöttük lengyeleket is, akik mit sem törődve az ellenőrrel, csak azt hajtogatják, hogy „bakái, bakái”. Az ellenőr egy füzetlapra írja: 52 forint. A válasz: ajaj, ajaj. aj! Egyikük gyorsan az automatához törtet. — Na, ugye. tudja maga. .. — Tudja, tudja .— motyogja s vigyorogva mutatja a iegvet. A Tisza malomnál átszállónk az 1-esre. Elöl egy fiatalasszony mentegetőzik. — Tessék megnézni, itt az összes előző havi bérlet, mind a hét... vállalatnál, de nyugdíjasként is számítanak munkájára. Kiss Károly jó kedélyű, jó humorú, fiatalos ember, ez év közepén ő is nyugdíjba ment, de ahogy mondja, ő még csak félig obsitos, mivel a munkásőrség tagja. — Ahogy szoktuk, gyerekek! ;— mondja Kubik Pista bácsi. — Karcsi, te az első ajtón szállj fel, Pista a középsőn, mi pedig a hátsó ajtón. A 24-es buszon Kubik István köszön, előveszi a szolgálati szalagot. zeti? — kérdezi Kubik István. — Nem én! Nincs nálam pénz. Itt már le is szállók. — Mi is — válaszol az ellenőr. — Kérem a személyi igazolványát. — Az sincs nálam. Nézze meg, ha nem hiszi! — Én elhiszem. De bemegyünk a rendőrségre. — Miért nem váltott menetjegyet? — Miért? miért? Elfoglalt ember vagyok én, kérem, kinek van eszébe a jegy... Különben is bérletem van, csak most azért nem váltottam, mert külföldre megyek. Maguk meg a rendőrségre akarnak cipelni, holott jól tudják ki vagyok, ismernek, mint a fatert, aki maguknál buszsofőr. — Itt a csekk — mondja Kubik István —, d,e ha huszonnégy órán belül nem fizeti be. duplázódik... — Egy fillért sem fizetek, értik, egy fillért sem. a fater majd elintézi. — Ezt csinálja évek óta, már az apja is figyelmeztette. de falra hányt borsó. — Nekem nem azok kellenek — mondja Csik István. — Megváltom'1 az e havit, még ma megváltom... Hátul egy fiatalember olyan érdeklődéssel néz kifelé a busz ablakán, mintha nudista telepen mennénk keresztül. A harmadik felszólításra sem reagál. Kubik István megrázza a vállát. Lassú mozdulat a farmer zsebébe, előkerül a személyi igazolvány, semmi mentegetőzés, semmi hát így, hát úgy, ott az igazolvány, csináljanak vele, amit akarnak. Tizenöt járaton utaztunk, tizenhat embernek nem volt bérlete vagy menetjegye. Második nap. Másnap a vidéki buszok, a darabárut szállító gépjárművek, a dömperek ellenőrzése következett. Kukler Béla ellenőrrel és Majercsik János darabáru osztályvezetővel tartok. A törökszentmiklósi vasútállomásról szenet szállítanak a dömperek, az egyik a markológép alá áll, a másik már indulna, amikor kezdődik az ellenőrzés. Előtte Majercsik János éppen azt fejtegette, hogyan jutnak egyes gépkocsivezetők húsz vagy negyven liter szeszhez: mindig az előző italbolt előtt törik össze az a rafinált ballonn, legtöbbször olyan edény fölött, ami felfogja a tartalmát. de szemléltető nyomot is hagynak, kilöttyintve egy-egy liternyit a földre, nehéz bizonyítani. .. A menetleveleket vizsgálva kiderül, hogy zűr van. —1 Ügy lehet állítani a kilométerórát, mint a vekkert, előre, hátra... — Ez meg öt fordulót csinált és a menetlevélre egy sincs beírva. — Minden sofőr tisztában van vele, hogy az ilyesmi az korsó és kútjáték, és mégis. — mondja Majercsik János. Fordulók papíron A kétnapos ellenőrzés után beszéltem Csatári Jánossal, a Volán közúti ellenőrzési osztályának vezetőjével. :— Ez a két nap elég eseménytelen volt, bár az ellenőrzés növelte az augusztusi szabálysértések számát, ami hónap végére eléri a háromszázat. Tapasztalataink szerint az építőipar és az útépítő vállalat ad gépkocsi- vezetőknek a legtöbb lehetőséget a visszaélésekre. Nem kísérik figyelemmel például a sóderszállítást, az építőipari anyagok mennyiségét. A szállíttatok egyetlen gépkocsivezetőnek is képesek tíz fordulót igazolni, pedig tudják, hogy csak ötöt csinált. Ellenőrzési csoportunknak felelősségteljes a munkája, hiszen kétezer ki- lencszáz a napi járatunk, csak Szolnokon’ száztíz busz vesz részt naponta az utas- forgalom lebonyolításában. Ellenőreinkre nemcsak az a feladat hárul, hogv felteszik a piros szalagot és kérik a menetjegyeket, hanem a teher-, a darabáru szállítás és a forgalomban résztvevő iárművek technikai biztonságának ellenőrzése is. Ezt is tudni kell azokról, akik felszólítanak bennünket ölvknr. hogv kérik ellenőrzésre a menetjegyeket. Iluh István Csipkelődő megjegyzések Semmi mentegetőzés Gáspár Sándor és Szekér Gyula hazaérkezett Hagymatároló és -szárítő Próbaüzem Rákóczifalván Egyik részében még épül, de a másikban már próbaüzemei a rákóczifalvai Rákóczi Tsz 150 millió forintos költséggel épülő új hagymatárolója és feldolgozója. Az ország egyik legnagyobb vöröshagyma-termelő gazdaságában úgy szervezték meg a szövetkezet szempontjából létfontosságú üzem építését, hogy az alapkőletételtől számítva egy éven belül megkezdődhetett a próbafeldolgozás. A teljes létesítményt is egy évvel korábban, 1981 októbere helyett 1980 második felében üzembe helyezik. A komplex üzem ezer vagon hagyma tárolására és 1500 vagon feldolgozására lesz alkalmas. A vöröshagymát holland gyártmányú gépekkel válogatják, osztályozzák, mérlegelik és csomagolják. Naponta 15 vagon termés kerül tisztítva és válogatva 2,5 kilogrammtól 25 kilogrammig terjedő súlyban szellőző műanyag, úgynevezett raschell zsákokba. A Rákóczi Tsz, amely évente 250—300 hektáron termeli az ételízesítőt, a beruházás révén kitűnő minőségű hagymát tud egész évben tárolni és értékesíteni. A korábbi tárolási móddal ugyanis a termésben 35—40 százalékos veszteség is keletkezett. A gazdaság, amelyhez partnerként a jászladá- nyi Egyetértés Tsz és a szolnoki Zöldért Vállalat is csatlakozott, már ebben az évben 600 vagon első osztályú minőségű termés exportjára kötött szerződést a HUNGAROFRUCT Vállalattal. A szállítmányt többek között Dél-Ameri'kába, Angliába, Olaszországba -és az NSZK-ba irányítják. Bőven jut kiváló minőségű csomagolt hagyma a belföldi forgalomba is, mivel a tsz idei hagymatermése legalább háromszoros lesz az országos átlagnak, hektáronként eléri a 360—380 mázsát. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Romániában járt magyar szakszervezeti küldöttség tegnap hazaérkezett Budapestre. A küldöttség megbeszélést folytatott a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége elnöke, Emil Bobu által vezetett küldöttséggel a kétoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. Meglátogatta a bukaresti nehézgépgyárat, s találkozott a gyár szakszervezeti aktivistáival. Gáspár Sándort fo— A gyors aratás időnyereségét jól kihasználják a megye mezőgazdasági üzemei. A korábbiaknál lényegesen nagyobb feladatok miatt azonban sokkal nagyobb körültekintéssel és szervezettséggel kell készülni az őszi csúcsra — hangzott el tegnap délelőtt a megyei szervezési bizottság ülésén. A gazdaságokban már megkezdődött az előszezon, vagyis aratják a korai érésű szója- és napraforgó fajtákat, valamint szedik a paradicsomot. A saen'vestrágyát már kiszórták az üzemek dolgozói a tervezett terület 70 százalékén. A sietségre és a jó időkihasználásra szükség is van, hiszen az idén több mint 170 hektár őszi érésű növény betakarításával kell megbirkózniuk a gazdaságoknak. A mezőgazdasági üzemek munkáját segíti a honvédség is. Az Idén a megye 19 termelőszövetkezetében és gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. * * * Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével tegnap hazaérkezett Líbiából a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a líbiai forradalom tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttség tagja volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes is. állami gazdaságában több mint ezer katona és 115 tehergépkocsi segíti majd a dolgozókat. A támogatás al- kél, hiszen csupán napraforgóból majd kétszer akkora területről kelil learatni a terményt, mint korábban. A hozamok is lényegesen nagyobbak az idén, és ez nehezíti a szállítók feladatát. A napraforgó tárolására sem a növényolajipar, sem pedig az üzemek nincsenek felkészülve. Ugyanis a martfűi gyár silóit idén még csak a terhelési próbának megfelelően, nehéz súlyú szemekkel töltik fel. (Ilyen például a szója.) Ezért a napraforgót még nem tudja fogadni a gyár. A megoldás az lenne, ha a korábbi ütemezésnek és egyeztetésnek megfelelően tudna a MÁV vagonokat biztosítani a szeptemberi exportszállításokhoz. A korábbi évek tapasztalatai szerint azonban az idén is gondot okozhat majd a va- gonhiány. Szállítók nehéz ősze Bányásznapi ünnepség Sznlnnknn (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósul, az idei árakon számolva 268 millió dollár megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az ünnepi beszédek után kitüntetéseket adtak át a munkában élenjáró dolgozóknak. A nap vidám szórakozással folytatódott. Kulturális rendezvények, kiállítás, sportprogramok és finom étel-ital várta a pihenő, ünneplő olajbányászokat. A verőfényes napsütés feledtette ezekben az órákban a Teltház a pacalcsárdában tél hidegét, az őszi esőzéseket, a folyamatos éjjel-nappali munkát a berendezéseken. A kulturális programok, a fehér asztal melletti beszélgetések még jobban közelebb hozták egymáshoz a kutak, a tárolók, a fúrások dolgozóit, a fekete arany termelőit. Megkezdődött a szervestrágyázás a Mezőtúri Állami Gazdaságban, ahol a repce vetésére készítik elő a talajt Népitáncosok szórakoztatják a közönséget
