Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

t 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 27. A szerkesztoseg postájából Vidám vasárnap Szeptember 16-án mi is részt vettünk Üjszászon az Expressz erdei sportnapon. A Tallinn körzeti Általános Iskola Dobó István őrsének minden tagja kitűnően érez­te magát. Kellemes élményt nyújtott a harmadik alka­lommal rendezett sportnap. Az oda- és visszautazás A GF 20-65-ös rendszámú autóbusszal utaztam szep­tember 18-án Jászberényből Szolnokra. Alattyánba né­hány perc késéssel érkez­tünk, ezért a busz vezetője udvariasan sürgette az új ;felszállókat. Végül már csak egy idős asszony álldogált lent. Kétségbeesetten magya­rázta: tegnap ezzel a busz- szal utaztam én is, ott ül­tem a második emelt ülé­sen .1).. pakoltam a szaty­romban ... tudják, hogy van az, ügyetlen már az ilyen öregasszony, kivertem a pénztárcám, csak leszállás után vettem észre... Ben­ne volt minden pénzem, 1070 forint. Nem akadtak rá véletlenül? A vezető türelmesen hall­gatta a nénit, odament a megjelölt üléshez, gondosan körülnézett. Láttam az ar­cán, örülne, ha segíthetne. „Még nincs veszve minden, tessék holnap újra kijönni és a figyelmesség megannyi jelében sütkérez­tünk szeptember 14-én. A Bőr- és Textilipari Szövet­kezet a Tiszaligetbe hívta vendégségbe nyugdíjasait. Hetvenhárman gyűltünk össze, s nagy érdeklődéssel hallgattuk a szövetkezet el­múlt évi munkájáról elhang­zott tájékoztatást. Az ízletes uzsonnát a kerthelyiségben fogyasztottuk el. A citeraszó mellett igazán hangulatosan, feleségemmel a telep csön­des utcáira. Szeptember 17- én fél hét körül a fénylő Vörös Csillag úton indul­tunk, derűsen andalogva. A tüdőkórház előtt jártunk, amikor a Vosztok út felől száguldva jött egy magán­autó. Az az érzésem, hogy túllépte a megengedett se­bességet, Valami sebesség­mámorra kísérthette az úr­vezetőt ... Az úttesten egy kutyus poroszkált gyanútlanul. Va­lamelyik ház udvarából szökhetett ki, függetlenség­Készülnek a számozott jegyek Az üvegpalota „szeplői” címmel kapott helyet szep­tember 12-i lapunkban Kö- rösztös Ágnes ceglédi és Vígh Anna szolnoki olva­sónk levele. Mindketten hiá­nyolták, hogy a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ színháztermében tartott rendezvényekre számozatlan jegyeket adnak ki. Ez sok bonyodalomhoz vezethet. Czakó Jánosné igazgató vá­laszából tudjuk, hogy októ­ber 30-ra készül el a szín­házterem helyre, sorra szá­mozott jegygarnitúrája. Ez­zel megszűnnek a helyfogla­is kényelmes volt a Volán 7. sz. Vállalat jóvoltából; háztól házig szállított ben­nünket, térítést sem kellett fizetnünk. Segítségük köny- nyebbséget jelentett a diá­koknak, a kísérő pedagógu­soknak egyaránt. K. Gy.-né Szolnok sam jön, aki tegnap veze­tett, talán tud valamit a pénztárcáról. Minden talált tárgyat elteszünk... én is szólok neki.” Vajon előkerül-e a pénz­tárca egy öreg néni nélkü­lözhetetlen forintjaival? Ö várja, ő reménykedik ... H. A. Jászberény kellemesen telt az idő. A szövetkezethez tartozásunk jeléül szép, nekünk készí­tett, bőr bevásárlótáskát kaptunk ajándékba. Nyugdíjastársaim nevében is köszönöm a szép dél­utánt mindenkinek, aki azon fáradozott, hogy jól érezzük magunkat. Ha hív­nak, szívesen megyünk jö­vőre is. K. M. Szolnok re, kalandra vágyva. Egy biztos, nem nagy tapaszta­lata volt a közúti forgalmat illetően. S ennek lett az ál­dozata. Az „apokalipszis lo­vasa” ugyanis nagy tempó­ban közeledett, s belero­hant az állatba. Félelmete­sen csikordult a fék, de a tragédia már megtörtént... A gépkocsiból egy fiatal­ember szállt ki. Megnézte a motorházat, nagyon véres lett-e. Aztán visszaült a vo­lánhoz s elhajtott. Nem, nem húzta le a vergődő állatot az útról. A kutyus utolsó erejével elvonszolta magát a kórház kerítésének tövé­be. Voltunk vagy tizenöten- húszan a környéken. A kór­ház előtt betegek búcsúz- kodtak hozzátartozóiktól. Ugyanott a buszra is többen várakoztak. Mindenki döb­benten, dermedten figyelt. Volt, aki magából kikelve mondta: ez brutalitás! Más: így ember is áldozatul es­hetett volna!... K. M. Szolnok lássál kapcsolatos gondok. Addig is kérik a közönség türelmét. És most nézzük a többi, apróbb „szeplőt”. Az ame­rikai táncegyüttes a fellé­pés napján idejében elin­dult a fővárosból. Közleke­dési akadályok miatt mégis késve érkezett. A kellékek kipakolása, világításpróba, a technikai eszközök beszere­lése is időbe tellett. Az együttes saját zenei anyag­gal „dolgozott”. Műsor köz­ben az egyik technikusuk megbotlott az elektromos vezetékben, emiatt állt le a zene. A csoport, késői érke­zéséről, a műsorkezdés csú­szásáról kétségkívül tájé­koztatni kellett volna a kö­zönséget — írta Czakó Já­nosné. Valóban nyolc ajtó van a ' színházteremben. Csakhogy ebből hat a nézőtér nagyob- bítását szolgálja... Ezért lehetett csak kettőn „közle­kedni”. A szeptember 2-i műsor (Zenés humor) is a szerep­lők késői érkezése miatt kezdődött később. Három sort a tiszteletjegyes ven­dégeknek tartottak fenn. „A lépcsőre szorult fia­talok az intézmény művé­szeti csoportjainak tagjai voltak, akiknek lehetőséget adtunk arra, hogy az üresen maradó helyeket elfoglal­ják. Ügyelni fogunk arra, hogy ez valóban így történ­jék a jövőben, és ne kelt­sék azt a látszatot, hogy a jegytulajdonosoknak nincs ülőhelyük” — zárta tájé­koztatását a művelődési in­tézmény vezetője. Kis adag, nagy adag „Csúszó csuszaár” címmel írta meg szeptember 14-i lapunkban munkatársunk: elment a kedve Abádszaló- kon a túróscsuszától, mert az ára 7,30-ról 17 forintra „csúszott” ... Tóvizi Zoltán­tól, a Közép-Tiszavidéki Afész (Kunhegyes) igazgató elnökétől érkezett az észre­vételre válasz: Megvizsgáltatta az abád- szalóki 2. sz. étteremben a túróscsusza kalkulációját. Egy adag ára 17 forint, amely az árváltozás előtt 15,60 forint volt. A kalkulá­ció tehát jó. Egy ilyen adag túróscsuzsa 43 dekát nyom. Az egységvezető hibát kö­vetett el, mert a kis adag csuszát nem tüntette fel az étlapon, melynek ára 10,20 forint. Az utasítás úgy szól. hogy 1979. szeptember 18-tól a kis adag túróscsuszának is szerepelnie kell az étla­pon. A közölt adatokat fi­gyelembe véve „túlzottan nem csúszott fel a csusza ára” — véli Tóvizi Zoltán. És ezek szerint igaza is van! Hanem az a kis adag, nagy adag könnyen megté- veszt(het)i a vendéget... Kábelhibás volt a telex „Megnémult a telex” cím­mel írt augusztus 23-án ar­ról munkatársunk, hogy a jászberényi tanács telexe (akkor) 10 napja rossz, s a posta hibabejelentőjében nem mondták meg neki, hol sürgethetné a telex „megszólaltatását”. Zombor Ferenc távközlési és műsza­ki igazgatóhelyettes (Debre­ceni Postaigazgatóság) vá­laszából tudjuk a követke­zőket ; A jászberényi vonalfel­ügyelet a tanács telexállo­mását augusztus 17-én 7 órakor vette hibásnak. A kábelhiba kijavítását a Szol­nok megyei Távközlési Üzem hálózatos osztályától kérte. „Kiesett” néhány munkanap augusztus 20-a miatt, így a hibát augusz­tus 22-én 13 órára hárítot­ták el. (Mellesleg: egyéb fontos kábelhibát sürgősen meg kellett szüntetniük!) A jászberényi posta énintett dolgozóját figyelmeztették, hogy az érdeklődő feleknek kellő udvariassággal adjon felvilágosítást. Mi van a táskádban? Szeptember 21-én jelent meg munkatársunk azonos című írása, amelyre szep­Talmácsi Józsefné, Csépa, Tompa út 13. Szívesen segí­tenénk, ezért megírjuk, hogy szeretne hozzájutni 220 vol­tos, 700—750 wattos és 1400—1450 fordulatos vil­lanymotorhoz. Nem tudjuk, hol lehet kapni. Hátha ér­tember 22-én már érkezett hozzászólás. Losonczi Zol­tánná szolnoki pedagógus olvasónk írt a KÖJÁL gyer­mek- és ifjúsághigiénés osz­tályáról. A legmesszebbme­nőkig egyetért az újságíró felvetéseivel. Az iskolatás­kák valóban szörnyen nehe­zek cipelőiknek. Neki is az a véleménye, mint a cikk írójának: ésszerű megoldás lenne, ha az iskolában ma­radhatna a felszerelés egy része. Többféle módon se­gíthetnének ebben a törek­vésben a szülők, a patroná­ló brigádok. Javasolja még olvasónk, hogy egy-egy szülői érte­kezleten alakítsanak ki egy­séges álláspontot a táskákat illetően. Ameddig lehet, hordjon a gyerek hátitáskát. Ha mindenkinek ilyen van az osztályban, nincs csúfo­lódás ... A válltáskát lehet váltva hordani: egyik nap az egyik, másik nap a másik vállon. Így megoszlik a ter­helés, kisebb a gerincferdü­lés veszélye. A testnevelő tanárok hát- és vállizom-erősítő gyakor­latokra is tanítsák meg a nebulókat. S hogy ennek még több haszna legyen, a gyerekek otthon is szánja­nak néhány percet tested­zésre. Erre azonban a szü­lőknek is oda kell figyel­niük, s arra is, hogy cse­metéik ne vigyenek felesle­ges holmit az iskolába. Losonczi Zoltánná úgy vé­li: a gyermekek nem kap­hatnának nagyobb ajándé­kot a nemzetközi gyermek­évben, mint hogy valóban megkönnyítenék mindennapi terhüket... A konténeres szemétszállítás bevezethetetlen Jászberényi szeméthegyek címmel augusztus 25-én je­lent meg munkatársunk írása. Ebben többek között azt taglalta: milyen a jász főváros köztisztasága. Be­számolt a városi tanács köztisztasági rendeletéről, a köztisztasági őrjáratokról, a szabálysértők bírságolásá­ról... És arról: kik segíte­nek a köztisztaság fenntar­tásában, s vannak, akik gá­tolják az erre irányuló tö­rekvéseket. Végezetül kifo­gásolta, hogy még mindig nincs konténeres szemétszál­lítás, kevés a szemétgyűjtő edény és sokat „késnek”- a szemétlerakást tiltó táblák. Kiss István, a jászberényi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának osztályvezető főmérnöke levélben köszön­te meg a jelzést, s részlete­sen számolt be erőfeszíté­seikről. Az újságíró észre­vételeivel egyetért, kivéve: ... a konténeres szemét- szállítás nem várat magára, egyszerűen bevezethetetlen Jászberényben. Nemcsak óriási költsége miatt, ha­nem mint módszer is csak nagyvárosokban alkalmaz­ható ésszerűen. Helyette a kukás módszer alakult ki, azt kell fejleszteni, moder­nizálni. Űj szemétszállító gépkocsikat kell vásárolni, de ekkora érvágás ledönte­né a lábáról a Városgazdál­kodási Vállalatot... Mit te­het a városi tanács: míg ál­lami támogatásra vár, ren­dezi sorait és nagyobb erő­vel, szigorúbban csap le a szemetelőkre, legyen az ál­lampolgár vagy vállalat, akart vagy véletlen szeme­telés ...” tesíti valaki valahonnan ... Nagy István, Szolnok vagy Jászberény: a hajnalt jelző kakasoknak semmi közük a macskainvázióhoz... Mi a gazdátlan, elcsapott, kó­borló-éhező állatok ellen ágálunk. Hég reménykedik Nyárvégi napsütésben... r így ember is... Válaszok, intézkedések SZERKESZTŐ1 ÜZENETEK Döntött a Legfelsőbb Bíróság Rátemetés kegyeletsértéssel Egy vidéki temetőben ket­tős sírhelyben egy család több tagja nyugszik. Sírem­lék tünteti fel az ott nyug­vók nevét. A hantot egy le­származott leány gondozza. A sírhely melletti kriptában a család más tagjai nyugsza­nak. A temetőben a gyász- szertartásokról nyilvántar­tást nem vezetnek. Így tör­tént, hogy a megyei temet­kezési vállalatnál megjelent egy tisztviselő és azt állítot­ta, hogy a kettős sírboltban hozzátartozói nyugszanak és oda temettette feleségét. Er­ről azonban a leányt nem értesítették, hozzájárulását nem szerezték be. A teme­tés alkalmával az emlékmű­vet megrongálták, a sírkeret pedig a földbe süllyedt. A leány a temetkezési vállalat és a tisztviselő ellen pert indított. Keresetében kérte a kegyeletsórtő rátemetés meg­szüntetését, és az okozott kár megtérítését. A temetkezési vállalat az­zal védekezett, hogy a tiszt­viselő megtévesztette. A jog­sértést új sírhely kijelölésé­vel kívánta orvosolni, de ez nem sikerült. A tisztviselő azt hangoztatta: nem vétkes, mert a leány szülei a kettős sírboltban több mint 25 éve nyugszanak, tehát a sírhely- használati jog megszűnt, marit a porladósi idő 25 év. Ellentétes ítéletek után törvényességi óvásra, á Leg­felsőbb Bíróság a megyéi bíróságot új eljárásra köte­lezte. — A tisztviselő elhunyt feleségének rátemetése jogo­sulatlanul történt — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Nincs tisztázva, hogy a leány szüleinek eltemetése óta a poriadási idő eltelt-e. Egyébként is, a jogszabály­ban meghatározott poriadási idő elmúlta sem ad jogot a rátemetésre. A temetőt nem zárták le, nem ürítették ki, tehát az újra-, illetve ráte­metés tilos. Mindaddig, amíg a sír meg nem szűnik, te­kintettel kell lenni az el­hunytak hozzátartozóinak kegyeleti jogaira. A temetkezési vállalat és a tisztviselő tehát jogsértést követett el, a kihantolásról azonban csak egészen kivé­telesen lehet szó. Ezért az új eljárásban vizsgálni kell, hogy a sérelmet miképpen lehet orvosolni. Mikor szabadalom a szabadalom? Egy kutatóintézet és két vállalat biztonsági berende­zésére a találmányi hivatal szabadalmat adott. Ez ellen öten felszólamlással éltek, amit a hivatal elutasított, ki­mondva: az illetők nem tud­tak olyan bizonyítékot szol­gáltatni, ami a bejelentésre újdonságrontóan hatott vol­na. A felszólalók bírósághoz fordultak. Első fokon eluta­sították őket, de fellebbezés­re a Legfelsőbb Bíróság a végzést megváltoztatta, és a szabadalmi bejelentést el­utasította. A döntés indoklása szerint azt kellett volna vizsgálni, hogy a bejelentett megol­dás szabadalmaztatható ta­lálmánynak minősül-e. Sza­badalom tárgya csak megol­dás lehet. Bármilyen hasz­nos célt megvalósító beren­dezés csak akkor szabada­lomképes, ha a megoldás módja a szabadalmaztatha- tóság feltételeinek megfelel. Önmagunkban ismert ele­mek felhasználásával kidol­gozott megoldás is alkalmas lehet szabadalmi oltalomra, ha az egyes elemek felhasz­nálásában, elrendezésében, összeállításában olyan újdon­ság, eredetiség és haladást jelentő többlethatás érvé­nyesül, ami a szabadalmaz­tatható szellemi alkotás szintjét eléri. Az újdonság megállapításához nem ele­gendő, hogy korábban telje­sen azonos kombinációt nem alkalmaztak. Minőségileg új, azaz találmány szintű meg­oldásra (kombinációra) van szükség. — Ebben az esetben — szakértői vélemény alapján azt kell megállapítani, hogy a megoldás nem haladja meg egy tervező szakember isme­reteit. Bár á szakértő úgy nyilatkozott, hogy ezúttal a lehetőség fölismerése is alko­tótevékenység, csupán a fel­ismerést nem lehet szabadal­mi oltalomban részesíteni. Mert csak a felismerés meg­valósítása, vagyis a megoldás oltalomképes. H. E. Október 1-én lép életbe Egyszerűsítették az építési engedélyezési eljárást Megjelent az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete, amely módosítja és to­vább egyszerűsíti az épí­tési engedélyezési eljá­rást. Szűkítette az épí­tési engedélyhez kötött létesítmények körét, ugyanakkor bővítette az engedély nélkül, vagy 1 csupán bejelentés alap­ján elvégezhető építési munkák, létesítmények „választékát”. Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy engedély nélkül, de bejelentés alapján kétszáz légköbméternél kisebb tér­fogatú — nem lakás célját szolgáló — épületet hozza­nak létre, továbbá bármilyen felvonulási és egyéb ideigle­nes jellegű épületet lebont­sanak, ha azzal nőm veszé­lyeztetik a szomszédos ingat­lanokat. Az építési engedély és bejelentés nélkül építhe­tő kerti növényház magas­ságát a két évvel ezelőtti rendelet másfél méterben maximálta, most az új intéz­kedés ezt a felső határt két méterre növelte. Az új rendelet először te­szi lehetővé, hogy vállalat, közület is építési engedély nélkül, csak bejelentés alap­ján végezzen munkát, ami kiterjedhet az épület felújí­tására; helyreállítására^ át­alakítására, még a tetőtér be­építésére is, ha nem teszi szükségessé az épület teher­hordó szerkezeteinek meg­változtatását, nem veszélyez­teti az egészséget, az élet- és közbiztonságot, a műem­lékvédelem érdekeit, a ren­dezési tervek végrehajtását, nem károsítja a környeze­tet, a városképet, és nem mó­dosítja az épületben lévő lakások és lakószobák szá­mát. A vállalatoknak, kö- zületeknek felvonulási épü­let létrehozására sem kell építési engedélyt kérni. El­tekinthetnek az engedélytől, hogyha változtatás nélkül építik be a hatósági alkal­mazási engedély szerint gyá­rilag előállított, vagy a ke­reskedelemben forgalomba hozott felvonókat, vagy a sze­mély- és teherszállításra szolgáló más berendezése­ket. Ezekben az esetekben ugyanis egyszer már kiadták a hatósági engedélyt, s ha a felszerelésben, berendezésben nincs változás, akkor telje­sen felesleges ismét enge­délyt kérni. Az új rendelet október I-én lép hatályba, s ugyan­akkor lép érvénybe az épü­letek és az egyes építmények használatbavételének enge­délyezésével kapcsolatos el­járás módosításáról szóló ÉVM rendelet is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents