Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus- 11. Bemutatjuk Stefán Mihályt, a Csepel Müvek vezérigazgató-helyettesét Dübörgő gőzkalapácsok zaja szűrődik a vezérigazgatóhelyettes szobájába. Bár a zárt ablakok valamelyest felfogják a hangot, mégis jól érzékelhető a Csepel Vas- és Fémmű életének lüktetése. Vendéglátóm Stefán Mihály, a Csepel Művek vezérigazgató első helyettese és egyben műszaki vezérigazgató-helyettese is, akit a Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban levelező tagjává választott. Stefán Mihályt ebben az évben a Minisztertanács önálló tudományos eredményeinek alkalmazásáért Eötvös Loránd -díjjal tüntette ki. — Milyen út vezetett a Borsod megyei Bódva- szilasrói ide, Csepelre, és az akadémiai székbe? — kérdezem Stefán elvtársat. — Tulajdonképpen szerencsés embernek mondhatom magam. Szerencsések voltak a körülményeim és a lehetőségeim egyaránt. De éltem is mindig a lehetőségeimmel, és ez már nem csak szerencse. Apámnak volt 2,5 hold földje, és amolyan falusi ezermester volt. Kis > műhelyében készült szánkó, szekér, hordó, de háztetőt is javított. Emlékszem egyszer még a templom tornyát is ő javította meg. Legnagyobb szenvedélye az olvasás volt. Ha valami problémával találkozott, leült és egy szál ceruzával a kezében addig gondolkodott, ameddig meg nem oldotta. A falu tanítója is kedvelte őt, sokat járt hozzá beszélgetni. Ügy tíz éves lehettem, amikor már komolyan érdekelt a barkácsolás, és minden szabad időmet apám műhelyében töltöttem. Minden álmom az volt, hogy mérnök legyek. Abban az időben sok múlott a tanítón. Az enyém minden diákot támogatott, akiben fantáziát látott. Talán ennek is köszönhető, hogy a faluból többünknek sikerült tovább tanulni. Gimnáziumba Kalocsára- kerültem. Kosztos- kvártélyos diák voltam, egy nagyon rendes családnál. A háború után magántanulóként folytattam a gimnáziumot, majd amikor államosították a kollégiumokat, visszamentem Kalocsára, és végül ott érettségiztem. Érdemes néhány gondolatot vesztegetni az akkori tanítási módszerekre, mert véleményem szerint az oktatásnak nagy szerepe van abban, hogy miként alakul a jövő nemzedéke. Kalocsán nagyon jól matematika és fizika tanárok voltak, és ugyanakkor korszerű módszerekkel tanítottak. Az anyagot fejezetekre osztották. és mindenki akkor számolt be, amikor úgy érez-, te, hogy már mindent tud. Sokat tanultunk a többiek feleleteiből is, és nem kellett izgulnunk, hogy mikor hívnak fel felelni. — Ezek szerint a fizik:' iránti szeretetét tovább mélyítették a kalocsai évek? — .Az biztos, és meg is teremtették a lehetőséget arra, hogy jelentkezzek az egy évvel korábban indult Miskolci Nehézvegyipari Egyetemre, ahol olyan tanáraim voltak, mint Kónya Albert. Verő József és Horváth Zoltán. Nem mindegy, hogy milyen egyéniség az, aki a fiatalokat tam'tja. Horváth Zoltánnál — aki a fémkohászattan professzora volt — mindig a képességeknek megfelelően kellett tudni. Az egyetem elvégzése után teljesült a régi vágyam, a Csepel Művek üzemmérnöke lehettem. Soha nem szerettem volna irodában dolgozni, és bizonyára evvel magyarázható, hogy még ma sem szakadt meg a kapcsolatom a gyakorlati élettel. — Honnan számítja tudományos pályájának kezdetét? — 1959-ben gyárrészlegvezető voltam a Fémműben, amikor felajánlották a moszkvai aspirantúrát. Nagyon örültem, és kapva- kaptam az alkalmon, pedig meg kell mondanom, hogy anyagilag sokkal hátrányosabb helyzetbe kerültem ezáltal. Dehát ki gondolt ilyen szempontokra, amikor Moszkvában olyan tudósoktól tanulhattam, mint a Nóbel-díjas Landau, Sza- marin és Lifsic akadémikusok. Kandidátusi dolgozatomban arra kerestem választ, hogy vajon miként viselkednek a fémek, ötvözetek (vas-nikkel) a mágnes- térben végzett hőkezelés hatására. A mágnestérben végzett hőkezelés megváltoztatja a fémek belső kristály- szerkezetét, és ezáltal fizikai tulajdonságaik is átalakulnak. A kandidátusi disz- szertációval kapcsolatos kutatások során még csak sejtettem, hogy a kohászati eljárásokban mindig jelenlevő szén és oxigén milyen jelentőségű. — Hasznosította-e a Szovjetunióban tanultakat? — Természetesen. Amikor hazajöttem, azt a feladatot kaptam, hogy szervezzek egy korszerű kutatóintézetet, ahol a finom kohászati anyagok kutatásával, gyártásával és gyártásának megvalósításával foglalkoznak. A Csepel Művek Fémművének Színesfémkohászati, Kutatóintézetében a műszerek, elektronikus és híradástechnikai berendezések alapanyagainak előállításával foglalkoztunk. A kutatást akkor sem hagytam abba, amikor a Fémmű vállalati és műszaki igazgatója lettem. Számomra örömet jelent kutatni. — Még ma, e felelősI ségteljes és sok elfoglaltságot jelentő beosztás mellett is marad ideje a kutatásra? — Sajnos ez már nem megy. A gyakorlati munkát ma már a tanítványaim végzik. A Fémtani és Technológiai Kutatólaboratóriumban öt aspiráns munkáját irányítom. Elvem, hogy a kutatásnak csak akkor van létjogosultsága, ha eredményei a gyakorlatban megvalósíthatók és értékesíthetők. — És mit sikerült megtudni a későbbiekben az ötvözetekben levő szénről és oxigénről? — Ezt doktori értekezésemben fejtettem ki. A lágy - mágneses ötvözetek kristálypontjai között levő szén és oxigén nem mindig káros, mint ahogy azt korábban hitték. A dinamó és transzformátor acélok és vas-nikkel ötvözetekben, ha akarjuk, ha nem mindig jelen, van a szén és az oxigén, mint interstíciós elem. Az interstíciós elemek meny- nyiségének változtatásával jelentősen megváltoznak az anyag tulajdonságai is. Célunk, hogy a lágymágneses ötvözetekben minél kevesebb legyen az interstíciós atom. — Hogyan realizálódtak kutatási eredményei az akadémiai sikereken kívül? — A színesfémek olvasztásának vizsgálata során jöttem rá a mikroötvözők jelentőségére. Munkám során sikerült olyan rézalapanyagot előállítani, amely vetekszik a legismertebb minőségekkel. A rézgyártmányokkal kapcsolatos kutatásaimnak leszűrt eredménye három szabadalom. A lágymágnes ötvözetekkel végFutószalag — korszerűbben Jó 60 éve a tömegtermelésben legjobban elterjedt munkaszervezési eljárás a futószalag, bár előnyei és hátrányai ugyancsak jó 60 éve vitákra serkentik a szakembereket. Egy amerikai mezőgazdasági gépgyáros volt az első, aki, már a múlt század közepén a futószalagos munkarenddel iparkodott racionalizálni a termelést. ötletét a nagy chicagói vágóhidak is átvették, de végülis Henry Ford volt az, aki ezt a módszert 1913- ban az autógyártásra is alkalmazva, a tömegtermelés klasszikus módszerévé tette. A termelés rendje, szervezettsége, ütemessége, a termelékenység növekedése szempontjából a futószalag az akkori körülmények között korszerű módszernek bizonyult. A tömegtermelés sokasodó bajait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószalagos termelési rend a végtelenségig felaprózza a munkafolyamatokat, nem nyújt változatosságot a munkában, nem épít a munkások kezdeményezésére, önálló megfontolásaira és nem számol a megváltozott munkaerőhelyzettel. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szervezési formát vezettek be, amely a csoportmunkára alapult. A munkakör gazdagításának alapelvéből kiindulva megvalósították a munkarotáció elvét, a munkacsoport dolgozói — előre meghatározott rendszerben — több munkafajtát is végeznek. Következő lépésként hozzányúltak a futószalaghoz is és szélesítették a munkafázisokat, sőt azt is megoldották, hogy egy-egy dolgozó — a szalag mellett követve a munkadarabot — több részfeladatot ellásson. Mindenkinek a munkaköre így jóval színesebbé, gazdaságosabbá vált. mint aklasz- szikus értelemben vett futószalag mellett. Egy magnetofonok összeszerelésével foglalkozó gyárban a hagyományos futószalagot 9 főből álló munkacsoportra bontották. Az egyik csoport például a lejátszó- fejek szerelésével foglalkozik. A szerelők és a forrasztok saját belátásuk szerint válthatják munkakörüket, ugyanakkor felelősek az anyag- és alkatrészkészlet állandó feltöltéséért is. Világjelenség, hogy a gyártmány természetétől függetlenül megbontják a futószalagrendszer korábbi monotonságát. Ez azonban megköveteli a munkások sokoldalúbb képzését, hiszen mindenkinek több munkafolyamatot kell kifogástalanul elvégeznie. zett vizsgálataim is hasznosak voltak a termelés számára, ebből a témából szintén született három szabadalom. — Milyen a kapcsolata Csepel Művek és a Magyar Tudományos Akadémia között? — Jómagam a Tudományos Minősítő Bizottság Kohász-Gépész Szakbizottságának elnöke vagyok, tehát ez is egy személyes szál, ugyanakkor nálunk Csepelen a tudomány és a gyakorlat nem válhat el egymástól olyan élesen, mint azokon a helyeken, ahol nem folyik termelő munka. Rendszeresen rendeznek akadémiai osztály és bizottság üléseket Csepelen. Legközelebb június elsején nálunk rendezik meg a Szilárdtestfizikai Komplex Bizottság ülését. — Végül, mivel tölti a legszívesebben szabad idejét? — Azt a keveset, ami marad, legszívesebben barkácsolással töltöm. A lakásom küszöbét még nem lépte át szerelő. Nagyon szeretek autót szerelni, mert a kocsi akkor jó. ha úgy megy, mint az óramű. Szerencsére a feleségem is örömmel kirándul a közös szabad időnkben. Sokat barangolunk itthon, de minden évben csinálunk egy külföldi autós túrát is az IBUSZ-szal. — Köszönöm a beszélgetést. Várkonyi Anna Uj nagynyomású présgép * Közvetlen megmunkálás köszörüléssel A fémalakítás egyik régebbi módja a préselés, amit akkor használnák, ha valamely szilárd anyagból ösz- szefüggő alakú tárgyat nyomás alatt kívánnak formálni, Szinte minden iparágban használatos eljárás. A kohászatban a nyomásos öntést általában színesfémeknél alkalmazzák pontos, utólagos megmunkálásra nem szoruló öntvények előállítására. A porkohászatban a fémek porát formába sajtolják és zsugorítják. A műanyagiparban a megfelelő formákba tett műanyagport sajtolják össze alakítás céljából. A présgép a nyomáselőállítós szerint mechanikus vagy hidraulikus lehet; ez utóbbiak folyadékkal (víz, olaj) működnek. Különösen nagy teljesítményű présgépek használatosak az acél feldolgozásánál. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája nagy nyomások fizikai intézetében eredményesen próbálták ki a legújabb nagy teljesítményű egyhengeres, 50 ezer tonna tengernyomású hidraulikus présgépet. Ez a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, amelynek segítségével alapvetően új irányokban lehet szilárd-testfizikai kutatásokat végezni. A hatalmas gépet az ukrajnai Novo Kramatorszki gépgyártó üzemben készítették. Súlya 5 ezer tonna,- magassága 28 méter. Az egész berendezés elhelyezésére több mint 80 méter hosszú és 30 méter magas külön épülettömböt építettek. A A forgácsoló megmunkálások között a köszörülés részaránya egyre növekvő mértékű, ami elsősorban az előalakító technológiák — képlékeny alakítás, öntészet stb. — jelentős fejlődésére vezethető vissza. E fejlődés következtében egyre nagyobb méretpontossággal, mint kisebb ráhagyásokkal és méretszóródásokkal készülnek azok az előgyártmányok, amelyeket tovább kell munkálni. így sok esetben elmaradhat például az esztergá- lyozási vagy marási művelet, az előgyártmány közvetlenül köszörüléssel is készre- munkálható. Mindez érthetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedben a fejlett ipari országokban különösen felgyorsult a köszörülési eljárások kutatása és az eredmények gyors ipari bevezetése. A köszörülési technológiák fejlesztésének döntő tényezője a köszörűszerszámmal kapcsolatos minőségi igények meghatározása és azok kielégítése is. A köszörűszerszámban statikus rendezettségben elhelyezkedő szemcsékre köszörülés közben változó mechanikus- és hőigénybevételek hatnak. A köszörűkorong szemcséi forgácsolás közben eltompulnak, illetve az elkopott szemcsék kitöredeznek a kötőanyagból. A szemcsekopás következtében csökken a munkadarab méretpontossága, és az időegység alatt leválasztható forgácsmennyiség. Ugyanakkor megnövekszik a köszörülésre fordított teljesítményfelvétel, emellett a munkadarab felületén be- égések, rezgésnyomok keletkeznek. A szerszám rendszeres újraélezése (szabályozása) és a gép mindenkori jó állapotban tartása tehát első- - rendű feltétele a minőségi munka végzésének. Képünkön: Sokoldalúan használható francia gyártmányú köszörűgép, amelynek tervezői sok új ötletet valósítottak meg. A köszörűfej minden síkban 360 fokban elmozdítható, reteszelése és oldása automatikus. A gép központi kenőberendezése programozható. A harmonikaszerű különleges tömítések a képen is jól láthatók. (KS) présgép alsó része egy 15 méter mély „kútban” nyert elhelyezést, és egy masszív betonpámán nyugszik. E rendkívül nagy teljesítményű présgép segítségével hatékonyabban lehet megismerni a nagy nyomás alatt levő anyagok tulajdonságait. A tudósok szerint a géppel a Föld magjához hasonló feltételeket lehet majd modellezni. Az anyag nagy nyomású és magas hőmérsékleten való tanulmányozása lehetővé tette az igen kemény és szilárd mesterséges gyémántok és egyéb anyagok előállítását. Ez igazi fordulatot teremtett több iparágban, a vágóeszközök szilárdságának lényeges fokozását eredményezte. Most lehetőség nyílik arra, hogy a kísérleteket sokkal magasabb szinten folytassák tovább. Képünkön; az ember szinte eltörpül a gépkolosszus mellett. |fcudamány i# TiCHftlKQ Akadémikus ] ________üzemmérnökből i S§|§|P Korszerű futószalagüzem a varsói Rádiógyárban
